Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-06 / 124. szám

1992. május 6., szerda üj Dunántúlt napló 7 Utcáról utcára Római udvar Pécsett? Megmaradhat-e a Csontváry Múzeum? Drágul a kötelező biztosítás? Az antifasiszta összefogás napja Az antifasiszta összefogás napját a „béke megőrzésének nevében” hirdette meg május 9-re a Társadalmi Érdekegyez­tető Tanács. Felhívásukhoz ed­dig mintegy harminc szervezet csatlakozott, köztük a „nagy szakszervezetek” - vasasok, építők, bányászok - a Raoul Wallenberg Társaság, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, az MSZMP és a Baloldali Ifjúsági Társulás. A TÉT rendezésében május 8-án a XII. kerületi Gesztenyés park­ban megkoszorúzzák az antifa­siszta mártírok emlékművét, május 9-én pedig „Győzelem napi nagygyűlés” lesz a vasas szakszervezet székházában. Címeres fejfa a doni magyar temetőkben Kijelölték azt a négy Don-kanyar környéki magyar temetőt, ahol júliusban meg­kezdik a második világháború harcai során elpusztult katonák sírjainak rendbehozását. A Don menti magyar honvédsírok gondozására létrejött fényeslit- kei alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy elsőként a kolbi- noi, a marki, a ftorozsezojei és a jekatyerinovkai templomkerte- ben lévő temetkezési helyeket körbekerítik, parkosítják, mind­egyikben egy jelképes sírhantot emelnek, s elhelyeznek egy két méter magas, hazánk címerével díszített, tölgyfából faragott ke­resztet. Ingatlantőzsde Május végén megkezdi mű­ködését a magyar ingatlan- tőzsde, egyenlőre a Porshe Hungária Deák téri épületében. Az alapítás óta a tapasztalatok gyűjtése érdekében felvették a kapcsolatot a németországi in­gatlan börzével, és a New York-i értéktőzsde Magyaror­szágon működő képviseletével. Utóbbival talán még üzletet is kötnek, hiszen az amerikaiakkal a magyar ingatlantőzsde elekt­ronikai rendszerének kiépítésé­ről tárgyalnak. A számítógépe­sítést saját erőből és hitelből va­lósítják meg - tájékoztatta az MTI-it Joó András, az ingatlan- börze létrehozására alakult In­gatlantőzsde Egyesülés képvi­selője. A tőzsdei játékszabályok rögzítése még tart. Panellakást venni minden komfortja ellenére kevesen sze­retnének. Ennek nem egysze­rűen az az oka, hogy mindenki kertes házra vágyik, inkább az, hogy sokan nincsenek tisztában a panel karbantartásának, vár­ható élettartamának körülmé­nyeivel. Ugyanakkor sokan laknak házgyári lakásban, akik most, az állami lakások értéke­sítésének időszakában aggód­nak: vajon érdemes-e megvásá­rolniuk azt a lakást, amely talán már csak 1-2 évtizedig lesz lakható? Egyáltalán: mennyibe kerül, hogyan bonyolítható le a panel­házak felújítása? Magyaroszágon az elmúlt 30 év alatt több, mint 500 ezer házgyári technológiával készült lakás épült, ebből mintegy 310 Most, hogy elkészült, igazán jó érzés betérni a Jókai és a Te­réz utcákat L-alakban összekötő udvarba. Végre, hogy van Pécs­nek egy ilyen passzázsa, ami persze akkor lesz igazán ottho­nos, ha némi növényzet és ülő­alkalmatosság oldja fel. A Dé­vényi Sándortól megszokott nagy ötletek itt sem hiányoz­nak. És itt most a római kori jel­leg erőteljes hangsúlyozására gondolok, s teszem ezt nagy el­ismeréssel, hiszen jómagam is erre vártam már régóta a 16-17 századdal korábbi Sopia- nae-polgárváros előkerült rom­jait illetően. Az udvaron szépen nyomon követhetők mindama felszín alatt volt falmaradvá­nyok körvonalai, melyeket gya­korlatilag már soha senki nem láthat a maguk valóságában. Nagy ötlet a lenti, még restaurá­lásra váró romokhoz vezető lépcső melletti műromon elhe­lyezett néhány míves, antik ha­tású oszlopfőtöredék. S ugyan­csak nagy ötlet az udvar északi falán látható korinthuszi oszlop, tetején a kapitoliumi farkassal és az ikrekkel. .. Annak idején roppantul tetszett, hogy Ró­mai-udvarnak fogják elnevezni az újdonságot. Am most... A farkas felett hatalmas betűkkel a felirat: Atrio Romano. így, ola­szul! T.i. a latin nyelvben ez he­lyesen Atrium Romanum lenne. Ha kijavítják a félresikerült szöveget, az lenne az igazán jó, ha ezt írnák fel: Római-udvar. * Elénk építkezés folyik a bel­városban, melynek jól megszo­kott patinája lassan kezd ve­szendőbe menni. A látványt ezért sem kíséri mindig osztat­lan egyetértés. így van ez a Ki­rály utca és a Líceum utca sar­kán épülő hatalmas, a szomszéd Széchenyiével vetekedő tö­megű épülettel is, amelyről mai betonváz-alakjában még nem tudni, milyen is lesz elkészülte után. De azt látni, hogy semmi­lyen bűvészkedéssel nem lehet elkozmetikázni az ereszpár­kány robusztusságát. Végignéz­tem az utca házait: az ereszpár­kány mindenütt diszkrét, fi­nom, s 25-30 centinél nem job­ban ugrik a falsík elé. Ez azon­ban, ha a járdáról jól érzékel­hető, legalább egy méternyire. Ismét elment egy jó képes­ségű építész, 49 évesen és tele alkotói ötletekkel, lendülettel. Most már soha nem tudjuk meg, hogy a következő egy-másfél évtizedben mivel is gazdagíthatta - gazdagította - volna városát Várnagy Péter Ybl-díjas építész. Nevéhez fű­ződik a Mozgalmi Ház, a Szak- szervezeti Könyvtár, a Szivár­vány Gyermekház, a Citrom utca belsőben, s ez előtt az Ir- galmasok utcájában épült lakó­ház. Halálának szomorú híre juttatta az eszembe, hogy pár éve ugyanilyen váratlanul, bár idősebben búcsúzott egy másik Ybl-díjas építészünk, Köves Emil is, akinek a halála után készült el utolsó műve, a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank Király utcai székháza. Nem kel­lene egy szerény táblával meg­örökíteni az elhunyt építészek emlékét valamely épületükön? ■Sk Az ember jártában-keltében annyi mindent hall, hogy azt sem tudja már. mit higgyen el. A Római-udvar és mit ne. Minap pl. azt hallot­tam, hogy az egyház visszakéri a „múzeum-utcát”. De aztán le­szűkült a kör a Martyn-múze- umra (Káptalan utca 6.), a Ne­mes Endre Múzeumra (Kápta­lan utca 5.) és a Csontváry Mú­zeumra (Janus Pannonius utca 11-13.) Madastól tudjuk, hogy ezek valóban egyházi tulajdonú házak voltak, s hogy a Csont- váry-múzeum épületét Kirstein Ágoston, a székesegyház felújí­tását Schmidt halála után befe­jező építész tervezte, s ugyanő adta meg a Martyn-ház mai kü­lalakját. Nem vitatható tehát az egyházak tulajdonjoga. De ha beérné a katolikus egyház csere- ingatlanokkal .. . Nagyon sok milliót költöttek az elmúlt évti­zedekben ezekre a házakra, hogy korszerű múzeumokká le­gyenek, a megújult falak között nemzetközi hírű gyűjtemények leltek otthonra, melyek között méltán kiemelkedő jelentőségű a Csontváry Múzeum. Ezt an­nak idején - így mondják - Aczél György hatalmi szavával lehetett Pécs számára biztosí­tani. Ha egy pillanatig is kétsé­gessé válhat a Csontváry-mú- zeum pécsi jövője (aligha kép­zelhető el, hogy a nagy értékű gyűjteményt máról holnapra más hasonló és légkondicionált helyre lehetne áttelepíteni) - így mondják - a főváros abban a pillanatban rátenné a kezét az egészre. Az Apáczai Nevelési Köz­pont belső, napfényben üveg­szilánkok miriádjától csil- logó-villogó terén volt egy zászlórúd. Elég hitvány alkot­mány volt, de mégis zászlórúd, amelyre alkalmanként ugyan, de általában mindig a magyar nemzetiszínű zászlót szokták volt felvonni. Nos, ezt a zászló- rudat a közelmúltban „kivág­ták”. Szeretném hinni: azért, hogy helyette díszesebbet, a célnak és az ünnepélyes alkal­maknak jobban megfelelőt ál­lítsanak. Szép gondolat is lenne ez! Mert szép lenne, ha a vá- rosnyi városrész - Megyer-vá- ros - központjában lenne egy olyan zászlótartó oszlop, ame­lyen nemzeti ünnepeinken ott lengetné a szél nemzetiszín lo­bogónkat. ■fc A minap rájöttem, (lehet, mert az iménti gondolatok mo­toszkáltak bennem), hogy a több tízezer embernek otthont adó városrészből (és még sok újonnan épült városrészből, mint pl. az Uránváros) nagyon hiányzik valami.. Délidőben mentem a Széchenyi téren, amikor felettem, az Irgalmasok templomának kicsiny tornyá­ban megkondult a harang, s be­töltötte a környéket a nekünk kedves déli harangszó. A milli­ónyi egyéb zajeffektus - jár­művek csikorgó fékezése, au­tóbuszok, teherautók robaja, motorkerékpárok bőgetése, mentők és tűzoltók szirénázása, időnként karambolok rémisztő hangja, stb. — közepette több mint egy évtized telt el, hogy a legnemesebb hang, a harangszó hiányára is odafigyeljek. Az elmúlt évtizedek - de borzasztó is ezt most így leírni! - vala­hogy elszoktattak bennünket et­től. Tudomásul vettük, hogy „nincs rájuk igény”. És most itt vagyunk harangszó nélkül! Pe­dig talán lehetne ezen még - és most! - segíteni.Hársfai István kezetek állapota határozza meg, és ezek a vizsgálatok szerint stabilak a legkorábban - 1961- ben - épült házak esetében is. A panelházak "Achilles-sarka", kritikus pontja viszont a falak és födémek találkozása. Ezért elő­fordulnak tetőszigetelési hibák, a panelok hőszigetelésének ká­rosodásai. A házgyári lakások másik felújítást igénylő területe a lak­hatást lehetővé tevő különféle szolgáltatási rendszerek - a fű­tési, vízellátási, csatornázási, szellőzés, elektromos és egyéb rendszerek hálózata. Az említett 100 éves időszak alatt ezek többször - körülbelül 25-30 évenként - felújításra szorul­nak. Az eddigi felújítási tapasz­talatok szerint a különböző há­lózatok felújítása alkalmával mód nyílik a lakás korszerűsíté­sére is. A vízellátó rendszerek esetében például megoldható a lakásonkénti vízfogyasztás mé­rése, ez a jelenlegi rendszerbe külön rongálás nélkül beépít­Egyelőre nem emelik a köte­lező gépjármű-felelősségbizto­sítás díját - tájékoztatta Aszta­los László, az Állami Biztosítás Felügyelet vezetője az MTI-t. A Gépjármű Felelősségi Bizottság ülésén elnapolták a témát, noha a tanácskozáson a biztosítóinté­zetek, az autós érdekvédelmi szervezetek, az Állami Biztosí­tás Felügyelet, a Magyar Bizto­sítók Szövetsége, az ÁPEH és a Pénzügyminisztérium szakértői éppen azért vettek részt, hogy egyeztessék elképzeléseiket e 2,5 millió gépjárművet és csak­nem ennyi tulajdonost érintő ügyben. Az elnapolás alapvető oka: egyelőre hatályos kormányren­delet intézkedik arról, hogy a kötelező gépjármű felelősség- biztosítás januárban megállapí­tott díja egész évben érvényes, tehát előbb a jogszabályt kel­lene módosítani. A biztosítás felügyelet és az APEH szakértői felülvizsgálták a biztosítók díj- kalkulációit, amelyek szerint a pénzintézetek átlagosan 43,5 százalékos díjemelést javasol­nak, ám a szakértőknek kétsé­geik vannak a benyújtott adato­kat illetően, ezért új számításo­kat tartanak szükségesnek. Ismeretes, hogy a biztosítók mindenképpen még az idén sze­retnének magasabb díjat be­szedni. A Magyar Biztosítók Szövetsége már az elmúlt év novemberében jelentős erőfe­szítéseket tett a díjemelés érde­kében, mintegy 25 százalékos Valószínűleg nem hitték a gondtalan majálisra készlődők Bonnban, hogy rövd néhány nap leforgása alatt ennyi vihar­felhő gyűlik össze a német poli­tikai égbolton. Genscher kül­ügyminiszter váratlan lemon­dása, az utódlása körüli látvá­nyos kötélhúzás mellett a köz- alkalmazottak kezdetben szór­ványos, ám csakhamar országos méretűvé növekedett sztrájk­akciói régóta nem tapasztalt mértékben borzolják a polgárok idegeit, s okoznak gondot a ka­binet illetékeseinek, köztük nem utolsó sorban Kohl kancel­lárnak. Heves munkaügyi konfliktu­sok? Kiélezett viták a szakszer­vezetek és a munkáltatók kö­zött? Hajlamosak vagyunk - hazai, mindennapi problémáinkból ki­indulva - úgy hinni, hogy a fej­lett szociálpolitikájú európai or­szágokban már nemigen kell ilyen kiterjedt akciókra számí­tani. Ám a hamburgi repülőté­ren tornyosuló, elszállítatlan te- heráru, a bezárt pénztáré állami hető. Hasonlóan a köponti-, il­letve távfűtés esetében is komp­lex korszerűsítéssel bevezethető a lakások igénye szerinti fűtési szolgáltatás. A villanyszerelési munkák el­térőek attól függően, hogy mi­kor épült a ház, ugyanis például az 1973 előtt épült telepeken eredetileg kisebb fogyasztásra tervezték a vezetékhálózatot. Az 1976 után épült épületek­nél ez a gond nem áll fenn, itt, legfeljebb eseti hibaelhárításra lehet szükség - állítják a szak­emberek. Paneles felújítás már több, mint 15 éve folyik hazánkban, eredetileg a "Fenntartási építés fejlesztése" célprogram kereté­ben, ma pedig jogutódja, az Épületfenntartási K+F Álapít- vány támogatásával. A program keretében 1986-ban kísérleti felújítást végeztek Budapesten a Szakasits Árpád úti lakótelepen, ahol 60 lakás korszerűsítésének tapasztalatai alapján megállapí­tották: a házgyári épületek fel­emelést próbált elérni. Ám az érdekképviseleti szervek és az Állami Biztosítás Felügyelet ebbe nem egyezett bele, mert a biztosítók nem tudták adatokkal bizonyítani költségeik növeke­dését. Ezért a díjemelés a múlt év végén elmaradt, viszont az idén már az év eleje óta napi­renden van. A biztosítók most adatokkal is szolgáltak, eszerint a hat - kötelező gépjármű-fel­elősségbiztosítással is foglal­kozó - biztosító intézet díjbevé­tele a 872 millió forintos költ­ségvetési támogatással együtt 9,6 milliárd forintot tett ki az elmúlt év második felében. Ez­zel szemben a kárkifizetés 3,8 milliárd forint volt. A függőben lévő károkra 3,3 milliárdot tar­talékolnak, s a rezsi ráfordítá­sok is meghaladták a 3 milliárd forintot. A biztosítók azonban azt is szeretnék, ha az új kormány- rendelet - amely Asztalos László bejelentése szerint jelen­leg államigazgatási egyeztetés alatt áll - a díjba némi nyereség kalkulálását is lehetővé tenné. A tervezett díjemelést egyéb­ként a biztosítók differenciáltan képzelik el, tapasztalataik sze­rint ugyanis a tehergépjármű­vek, autóbuszok, nehézjármű­vek nagyobb összegű károkat okoznak, mint a személyautók. Igaz ugyan, hogy a mostani tanácskozáson a várható máso­dik félévi díjakról végül is nem esett szó, a téma azonban nem került le a napirendről. színházak, s elsősorban a teljes bénulással fenyegető tömegköz­lekedés és a posta csikorogva járó gépezete arra figyelmeztet: tőlünk nyugatra sem mindig minden rózsaszín. S a jelek sze­rint a békés, háttérben folyó közvetítő tárgyalásoknak is megvan a határuk, amelyek után - bármennyire „korszerűt­lennek” hasson is - működik a sztrájkfegyver. Ki vállaljon áldozatokat? Úgy tűnik, nemcsak nálunk idő­szerű ez a kérdés. A jelenlegi gazdasági helyzetben nem koc­káztathatjuk a gyorsuló inflációt - így a német munkaadók. Ne lent, a fizetésekkel kezdjék a ta­karékosságot - így viszont lé­nyeges eltérés, hogy idehaza mostanság mintha inkább a kü­lönböző szakszervezetek között húzódnának a fő frontvonalak, s a majális előtt sem annyira az érdekvédelem, hanem ez a bel- harc állt előtérben. Ami a mun­kadóknak és a munkavállalók­nak egyaránt rossz: nehezíti ugyanis a józan megegyezést. Szegő Gábor újítása lakásonként nemhogy többe, de körülbelül 15-20 szá­zalékkal kevesebbe kerül, mint egy azonos alapterületű, nem panel lakás helyrehozása. A panellakások felújítása so­rán kedvező feltétel, hogy a tar­tószerkezetek nem igényelnek rendszeres felújítást, ugyanak­kor a gépészeti és szakipari rendszerek, berendezések felújí­tása egyszerűbben, gyorsabban végezhető el, mint egy hagyo­mányos épület estében. Könnyebbséget jelent - a pénztárcának is -, hogy a felújí­tási munkák nem egyszerre je­lentkeznek, sőt függetleníthetők egymástól. A szakemberek megemlítik azt is, hogy az egyes felújítások alkalmával mód nyílik például a belső terek átalakítására, magastetők létre­hozására, azaz olyan módosítá­sokra, amelyek nemcsak szin- tentartják a lakás állagát, hanem növelik is komfortosságát, érté­két. U. Z. A panelházak "Achilles-sarka " Meddig él a lakótelep? ezer található vidéken. Az első időszakban, 1961 és 1970 kö­zött vidéken még kevesebb pa­nellakás épült, mint Budapesten egymagában. Az 1971 és 1975 közötti lakásépítési időszakban azonban már a vidéki építkezés összességében meghaladta a budapesti panellakások számát. A legintenzívebb építkezési időszak 1976 és 1980 között volt, ekkor épült a házgyári la­kások több, mint egynegyede. Ebben az időben vidéken is erő­teljesen szaporodtak a lakótele­pek: jelentős építkezések foly­tak Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér megyékben, sőt Győr-Sopronban és Hajdú-Bi- harban is. Megyénként 10-14 ezer lakás is épült ez alatt az öt esztendő alatt. Egyúttal ezek azok a körzetek, ahol ma a leg­több a panellakás. Kiemelke­dően sok van Borsod-Abaúj- Zemplénben, itt ma 43 ezer ilyen technológiájú lakással kell számolni, de sok van - 30 ezer lakás - Csongrád megyében is. A kevésbé iparosodott körzete­ket nem érintette a panelház- , program. Különösen kevés a lakótelepi lakás például Zalában - 517 la­kás -, Nógrádban - 1000 lakás - és Hevesben - 2300 lakás. A paneltechnológiával ké­szült épületek várható élettar­tama az eddig végzett műszeres vizsgálatok szerint 80-100 év - természetesen abban az esetben, ha az épületet nem érinti rend­kívüli hatás: tűzkár, gázrobba­nás, földrengés, stb. Az épületek élettartamát ugyanis alapvetően a tartószer­„Korszerűtlen” sztrájk?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents