Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-02 / 120. szám

6 a j Dunántúli napló 1992. május 2., szombat Koncesszióban - önkormányzatok, vállalkozások összefogásával Dunántúli autópálya épül? Pécsi építészek a koordinátorok -173 kilométeren négy sávon Autópálya épül a Dél-Dunán- túlon? Nem, azúttal nem arról van szó, ami Déli Autópálya néven került a köztudatba, s az ország déli részén haladva te­remtene összeköttetést Ausztria és Ukrajna között. Három cég - a Dévényi és Társa Építész Kft., a Pécsi Épí­tész Iroda, valamint a Tímár és Társa BT. - egy olyan sztráda létesítésének szervezésébe kez­dett, amely észak-déli irányban szelné át a Dunántúlt - első lép­csőben a déli részét kapcsola­tot teremtve a már meglévő, s a leendő hazai és külföldi autópá­lyákkal. A Dunántúl Autópálya Kft. várhatóan májusban alakul meg - 149 önkormányzatot, számos vállalatot, intézményt, vállalkozást, bankot keresnek meg, de minden érdeklődés, je­lentkezés előtt nyitottak s ezt követően elkezdődhet a konkrét és részletes tervezési munka, il­letve az, hogy a terv megkapja az államtól a koncesszióbaadási jogot. Koncesszióban Ugyanis ennek az autópályának a megépítését koncessziós ala­pon gondolják a szervezők, s nem ok nélkül, hiszen a költsé­gek olyan nagyok lesznek, hogy az érdekeltek csak így számol­hatnak a befektetett tőke megté­rülésére, illetve haszonra. Miért van szükség a Dunán­túl autópályára? A már elké­szült tanulmány is utal arra a tényre, hogy 2000-ig „kiesik” az állami koncepciókból a régió közúthálózatának fejlesztése, ami azt jelentené, hogy szinte alig-alig épülne út. Talán feles­leges is külön hangsúlyozni, hogy a motorizáció, remélhe­tően roppant dinamikus fejlődé­sét figyelembevéve ez milyen hatással lenne a közlekedés biz­tonságára, s persze a közúti for­galom gazdaságossági vonzata- ira. Az sem elhanyagolható tény, hogy a régió gazdasági helyzete rendkívül nehéz, mert az eddigi meghatározó és eltartó iparágak vagy teljesen összeom­lottak, vagy nagyon komoly gondokkal küszködnek. Hazai és külföldi szakértők véleménye megegyezik abban, hogy a fej­Talán nem véletlen, hogy Széchenyi Zsigmondi könyvei a reneszánszukat élik. Egyre— másra jelennek meg, s vélhető, hogy túl a mesteri tollal leírt vadászélményeken, szakmailag is tanulnak ezekből a nimródok. Például azt, hogy a vadászat el­sősorban nem vadűzés . . . Bár a lőfegyvertartásra vo­natkozó előírások nem csak a vadászokra vonatkoznak, mégis döntően ők vannak többségben, akiket ezekben a hetekben érint a fegyverek megtartása feltéte­léül előírt kötelező vizsgák leté­tele. Baranyában ^hallottuk dr. Vasvári Pál rendőr-alezredes­től, a megyei főkapitányság igazgatás-rendészeti kiemelt főelőadójától - közel 2300-an vannak, akiknek számot kell adni felkészültségükről, hivata­los nyelven: a lőfegyver-meg­tartási eljárás során elméleti és gyakorlati vizsgát kell tenniük. Közöttük jogi személyeknek is, azoknak a vagyonvédelmi szer­vezeteknek, amelyek feladatuk révén jogosultak lőfegyver tar­tására. Ne boncolgassuk most azt, hogy az elmúlt években meny­nyiben vették figyelembe a kü­lönböző egyéni és szervezett vadászatokon: a fegyver nem já­lődés megindulásának egyik legnagyobb gátja - a szegényes infrastruktúra. S ebbe beletarto­zik a közúti közlekedés áldatlan helyzete. Négy megyét érintve Mivel az állam nem képes a közúthálózat fejlesztésére, ezért alulról történő kezdeményezé­sek szükségeltetnek. Egy ilyen lesz a Dunántúl Autópálya Kft., amely a területen élő és működő megyei, városi, községi önkor­mányzatok, gazdálkodó szerve­zetek, vállalkozások összefogá­sával jön létre, s célul tűzi ki a Dunántúl Autópálya koncesz- sziós alapon történő megépí­tését. A sztráda tanulmányszinten kidolgozott nyomvonala 173 ki­lométer hosszúságú, s négy me­gyén - Somogyon, Baranyán, Tolnán és Bács-Kiskunon - ha­lad keresztül. Az M 7-es útról - ezt az au­tópályát, amelynek építése megrekedt a '70-es évek elején, a tervek szerint ugyancsak kon­cessziós alapon folytatják - Zamárdi térségében indul, s Tab, Dombóvár, Sásd, Pécs, Szederkény, Mohács érintésé­vel, természetesen valamennyi települést kikerülve ér Herceg- szántóig, azaz az államhatárig. A nyomvonalat ismerve kide­rül, hogy a tanulmány a Mecsek „átszelésével” is számol: ez egy 5 kilométer hosszú alagúttal tör­ténne, amely a mánfai völgyben menne a föld alá, s Pécs nyugati részén, Árpádtető és Meszes felső része alatt elhaladva, a szabolcsi elhagyott homokbá­nya térségében érne a felszínre. A tanulmány egy Duna-hid épí­tésével is számol, amely Mo­hácstól északra létesülne. Dévényi Sándor, Skrobák László és Tímár Lajos építé­szek, a tanulmány készítői, a Dunántúl Autópálya koordiná­torai szerint jelenleg a legfonto­sabb feladat a korlátolt felelős­ségű társaság megalakítása, az engedélyeztetési terv elkészí­tése, valamint hogy az autópá­lya utólag bekerüljön az orszá­gos gyorsforgalmi úthálózat fej­lesztési koncepciójába. Termé­ték. Ezt azok tudják elsősorban, akik - mert lehetetlen, hogy ne tapasztalták volna - szemet hánytak a töretlen sörétespus­kák, a hajtósor felé célra emelt golyósfegyverek, a kijelölt lő- sáv semmibevétele felett. Ez azonban inkább a vadászati fe­gyelem és kultúra kérdése, ezt a megyében működő vizsgabi­zottságok nem firtatták. Azt azonban igen: ismeri-e és meg­felelő szinten kezeli-e a fegyve­rét a vadász? Eddig 151-en buktak meg a bizottságok előtt megjelent kö­zel 1840 közül, ez 8-9 százalé­kos arány. Sok. Különösen ak­kor, ha figyelemmel vagyunk az alezredestől hallottakra: a felké­születlenség volt a jellemző bu­kási ok. Es ez joggal vált ki megütközést: felkészületlenül használni fegyvert? Mindezt annak tükrében ér­demes átgondolni, hogy a' vizs­gák nem voltak túlzottan szigo­rúak, ahogy dr. Vasvári mondja: csakis a tematikában megadott szetesen figyelembevették , hogy a sztráda illeszkedjen a már meglévő, illetve létesülő külföldi autópályákhoz, ami azt jelenti konkrétan, hogy része lenne Dél-Nyugat és Dél-Kelet Európa közúti összekötésének Szlovénia és Horvátország megkerülésével. Az autópálya ugyanis Her­cegszántó után, Szerb területen csatlakozna a Belgrádból induló gyorsforgalmi úthoz. Felvetődhet a kérdés, nem akar konkurálni ez a sztráda a Déli Autópályával(DAP)? A szervezők állítják, egyálta­lán nem, már csak azért sem, mert számolnak azzal, hogy a DAP is megépül - ezt keresz­tezné a Dunántúl Autópálya -, s így kelet-nyugati irányban is témakörökben kérdezték a va­dászokat, s nem voltak „cseles feladványok”. Mégis hallani itt-ott panaszt: apróságokon akadtak fenn a kérdezők, sző­röztek. Ha így is lett volna - mert a szakember ezt tagadja -, akkor sem mondható a ló túlsó oldalának: tudomásul kell venni, hogy a fegyverrel mi­ként, és csakis egyféleképpen lehet bánni: felkészültségen alapuló, szakszerű körültekin­téssel. Egyébként a főkapitány által kijelölt vizsgabiztosok igyekez­tek a vadászok segítségére lenni, például abban, hogy a Pécsre rendelés helyett a megye többi városában is vizsgáztat­tak. A számonkérés során első­sorban a fegyver készségszíntű kezelésén, használatán, az alap­vető technikai ismereteken volt a hangsúly, és ebben voltak kö­vetkezetesek a vizsgáztatók. Mint megtudtuk, nem min­denki adta be a fegyvertartás megújítása iránti kérelmet, el­remek eljutási lehetőségük nyílna a délről érkezőknek. Te­hát a két pálya jól kiegészítené egymást. Természetesen egyéb külföldi vonatkozásai is vannak a Dunántúl Autópályának - egy ága például Eszék felé haladna-, ezekről azonban még nagyon korai lenne beszélni... Arról azonban annál inkább érdemes, hogy a későbbiek -során ez a sztráda ugyancsak az M7-esről leágazva - Székesfehérvár tér­ségében - Győrig megépülhet, csatlakozva az M 1-es gyors- forgalmi úthoz. Amennyiben megvalósul a Dunántúl Autópálya első üteme, a Zamárdi és Herceg- szántó közötti rész, már ez is hallatlanul nagy előnyöket je­lent. Halmozottan hátrányos sősorban az idősebb vadászok mondtak le ennek következmé­nyeként hobbijukról. S mint­hogy e kérelmek beadásának határideje március 31-én lejárt, mára kialakult, hogy a jövőben hányán tarthatnak majd fegy­vert Baranyában. Végleges adat erre még nincsen, mert a kére­lem benyújtásától számított 90 nap áll rendelkezésre a vizs­gára, s ez a terminus még fo­lyamatban van. így a számon­kérések várhatóan május végén fejeződnek be, addig pedig az ismételt vizsgadíj, az újabb 2000 forint befizetése mellett, pótvizsgára is lehetőségük lesz az egyszer már megbukottak- nak. Ám ennek az utólagos vizsgának is bele kell férnie a kérelem beadásától számított 90 napba. Aki egyébként az elméleti, a gyakorlati, illetve a lőtéri fel­adatoknak is megfelelt, még az­nap megkapta a fegyvertartási engedélyt. Vélhetnénk: az a va­dász, aki az előbbi kettőből helyzetű területeket kapcsol be európai módon az ország vérke­ringésébe - például a komlói térséget -, fékezi az elvándor­lást, segíti az iparosodást, az idegenforgalom fejlesztését, a jelenleginél összhasonlíthatat­lanul jobb közúti kapcsolat ala­kul ki a térség és a főváros kö­zött, biztonságosabbá válik a forgalom, csökken az üzem­anyag felhasználás, s így a kör­nyezetszennyezés. S nem utolsósorban - bármi­lyen nemzetiségű koncesszor esetén is - jelentős munkahely­teremtő tényező. Tagadhatatlan azonban, hátrányai is vannak a pályának, többek között az, hogy újabb földterületek kerül­nek ki a mezőgazdasági, erdő- gazdasági művelés alól, de megfelelő szinten produkált, annak már nem lehetett gondja a lőtéren. Ott egyébként nem azt visz- gálták, hogy valaki milyen talá­lati aránnyal lő a toronykaka­mindezeket vállalni kell. Mikor várható az elkészülte? Nagyon nehéz jósolni, a szakemberek szerint Németországban 2-3 évig tart a tervezés, s egy ilyen hosszúságú sztráda kivitelezése 4-5 évet vesz igénybe. Ha min­den jól megy, akkor 1994-ben elkezdődhetnek az építési mun­kálatok ... Támogatók Az autópálya-létesítés kez- deményézésének sok támoga­tója van - alapítványt is létre­hoznak -, akik egészséges lo­kálpatriotizmussal segítik ezt a régió szempontjából nagyon fontos ügyet. Köztük Trombitás Zoltán és Pap András ország- gyűlési képviselők, akik tényleg szívükön viselik ennek az autó­pályának a sorsát. Trombitás Zoltán elmondta, ő nem híve semmilyen lobbizásnak, de mi­vel az országnak ezt a részét ki­hagyták a közútfejlesztési kon­cepcióból, ezért lépni kell. A dél-dunántúli országgyűlési képviselőket szeretnék meg­nyerni, hogy a parlamentben közösen lépjenek fel, az érdek­lődő és befektetni szándékozó külföldiek figyelmét pedig erre a tervre irányítani. Egyelőre azonban az a legfontosabb, si­kerüljön megszerezni, hogy a terv megkaphassa a koncesszi­óbaadási jogot. Pap András az­zal a feltétellel szavazta meg annak idején a budapesti világ- kiállítást, hogy ha ennek a tér­ségnek is haszna származik. A döntés után interpellált is a szaktárca vezetőjéhez a régió közlekedési viszonyainak javí­tásáért. Bár a fejlesztési kon­cepcióban nem szerepelt egy dunántúli autópálya építése, most azon van, hogy ez beleke­rüljön, s ezután koncessziós alapon megépüljön. S mint az Országgyűlés külügyi bizottsá­gának tagja, külföldi kapcsola­tait is igyekszik felhasználni. Lehet, hogy egyelőre álomnak tűnik a Dunántúl Autópálya, de ha sokan akarják és sokan tesz­nek is érte, s kevesen lesznek a fanyalgók, a kétkedők, akkor ez az álom valósággá válik. A nem is olyan távoli jövőben ... Roszprim Nándor sokra. Mert volt olyan nim- ród(?) is, aki a lövészeten nem tudta saját fegyverét - hogy is­mét szakkifejezéssel éljünk - tűzkész helyzetbe hozni... Mészáros A. Másfélszázan megbuktak Vadászok, vizsga után A Dunántúl Autópálya tervezett nyomvonala

Next

/
Thumbnails
Contents