Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-05 / 123. szám

1992. május 5., kedd

üj Dunántúli napló

7

Róbert bácsi-e a munkáltató?

Változtak a táppénzzel kapcsolatos szabályok

Képzettség és elhatározottság nélkül nem megy

Vetőmag és büntetőjog

Az idén két ponton is változnak a táppénzzel kapcsolatos szabályok. Januártól nálunk is bevezették a betegszabadságot; március 1-jétől pedig a táppénz alapjául szolgáló keresetnek szabtak felső határt.- Mit jelent e betegszabadság, ki és mikor veheti igénybe? - kérdezte az MTI-Press munkatársa dr. Kiss Lenkétől, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság főosztályvezetőjétől.- A betegszabadság munkajogi intézmény, új fizetett szabadsági forma - hallottuk. - Évenként tíz munkanapra betegszabadság illeti meg a dolgozót - saját betegsége esetén. Tehát amikor kórházban ápolják, vagy egészségi állapota miatt nem tudja ellátni a munkáját. Ha nem saját betegség akadályozza a munkavégzésben, például beteg gyermekét ápolja, azt nem a betegszabadság terhére teszi. A dolgozó mindaddig nem kap táppénzt a társadalombiztosítástól, amíg a tíz nap betegszabadság mértékét ki nem merítette. Újdonság, hogy évente egyszer, és maximum három napot orvosi igazolás nélkül igénybe lehet venni. Ám ez csak addig érvényesíthető, amíg nem lesz hosszabb ideig beteg, mert akkor köteles kivenni az egész betegszabadságot.

Ezt a tíz napot a munkáltató fizeti, és erre az időre a dolgozónak az átlagkereset szabályai szerint kiszámított legalább 75 százalékos táppénzt köteles folyósítani. A kollektív szerződés azonban ennél magasabb mértéket is megszabhat.

Három nap igazolás nélkül- Van-e valamilyen kikötés az orvosi igazolás nélkül kivehető három nappal kapcsolatban?- Nincs, amíg megvan a tíz nap betegszabadság, abból a három napot bármikor kiveheti a dolgozó. Sőt, ha például orvos által igazolt betegséggel 9 napig van távol valaki, a megmaradt egy napját igazolás nélkül igénybe veheti. Fontos tudni: addig nem folyósítunk táppénzt a saját betegségre, amíg a betegszabadság le nem telt. Ha ez a keret kimerül, és a keresőképtelenség tovább tart, illetve újból megbetegszik a munkavállaló, akkor, mint eddig, táppénzt kap.-Lényeges még az igazolás módja, sok orvos ugyanis nem tudja, a betegszabadság idejére ugyanúgy kell kiállítani az orvosi igazolást, mint a táppénzre szólót. A dolgozó jogvédelméről gondoskodik a törvény azzal, hogy kimondja: ha a betegség elhúzódik, a folyamatos keresőképtelenség első napját akkortól kell számítani, amikor beteget jelentett. Függetlenül attól, hogy ezt magáról állapította meg.

A háziorvos joga-A keresőképesség elbírálásáról szóló jogszabály a közeljövőben változni fog, hiszen április 15-étől nem a körzeti, hanem a háziorvosok gyógyítják a betegeket. Az új rendeleti elképzelés szerint a háziorvos joga lesz betegállományba venni a dolgozót. Ezenkívül a tüdőbeteg-, a bőr- és nemibeteg-, valamint az idegbeteg-gondozók kapnak erre jogosítványt. A felülvizsgálat rendszere annyiban változik majd, hogy megszűnik az egészségügy ellenőrzése, a felülvizsgáló főorvosok helyett a jövőben a társadalombiztosítás orvosai veszik át ezt a szerepet.- A főosztályvezetőt arról is megkérdeztük: miért volt szükség a betegszabadság bevezetésére? Mint mondta, a társadalombiztosítás szűkös költségvetése miatt a várható hiányt valamilyen intézkedéssel mérsékelni kellett. Erre nagyon alkalmas a betegszabadság, hiszen a munkáltatókra hárítja át a dolgozók ellátását a keresőképtelenség első tíz napján; ezenkívül még járulékbevételt is jelent.

Ezzel a nem titkolt szándékkal született a törvény. A nyugati országokban egyébként régóta hasonló rendszer működik, hosszabb idejű betegszabadsággal. A törvényi előterjesztés nem tíz nap volt, hanem a másutt is alkalmazott 25 munkanap. Ezt azonban nem fogadta el a parlament, mert az egyéb elvonások mellett elviselhetetlen terhet rótt volna a munkáltatókra.

Helytáll a th ?- Mit tudnak arról, győzik fizetni a munkáltatók a betegszabadságot? A csőd szélén álló termelőszövetkezetek dolgozóiról például szükség esetén ki gondoskodik?- Erről nincs információnk, de panasz sem érkezett, pedig mi méltányosságból is megállapítanunk táppénzt - mondja dr. Kiss Lenke. - A tíz munkanap betegszabadság ideje várhatóan már „lement”, tehát arra nem kell számítani, hogy ebből fakadóan a jövőben jogsérelmek történnek. A mezőgazdasági szövetkezeti tagokkal más a helyzet. Jóllehet a törvény kiterjesztette a jogosultságot rájuk is, de kizárólag a folyamatosan dolgozó szövetkezeti tagokra. Márpedig ilyen kevés van, s nekik van is munkájuk. Nem ebbe a kategóriába tartoznak azok, akik időszaki munkát végeznek. Az ő ellátásuk változatlan: betegség esetén folyamatosan kapják a táppénzt a társadalombiztosítástól.- Március elsejétől, mint megtudtuk, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék fizetése miatt szabályozták a táppénz alapjául szolgáló kereset felső határát. 1992-ben márciustól decemberig összesen legfeljebb 750 ezer, havi 75 ezer, napi 2500 forint után kell tb-járulé- kot fizetni. Mennyi táppénzt kapunk, ha megbetegszünk?

A táppénz mértéke nem változott- Ennek mértéke alapjában nem változott, az előző évben elért kereset - ami alatt kizárólag a munkabér és a prémium értendő -, egy naptári napra számított 65, illetve 75 százalékát - hallottuk a főosztályvezetőtől.- Mitől függ az egyik, és mitől a másik?- Attól, rendelkezik-e az illető 2 éves folyamatos biztosítási idővel. Ha igen, a 75 százalék illeti meg. A betegség 31. napjától egyébként a táppénz további 5 százalékkal, a 91. naptól pedig újabb 5 százalékkal emelkedik; vagyis maximum 85 százalék lehet.- Milyen ellátást kapnak betegség esetén a vállalkozók?- Náluk nincs betegszabadság, de most jobban járnak, hiszen korábban csak a három napot meghaladó betegség esetén kaptak táppénzt. Március 1-jé- től a keresőképtelenség első napjától megilleti őket. A táppénz mértéke ugyanaz, mint a dolgozóknál, alapja azonban az az összeg, ami után az előző évben a vállalkozó tb-járulékot fizetett.

Gy. K.

Két évvel ezelőtt még kevésbé magabiztosnak láttam az akkor 24 éves fiatalembert, a lánycsóki farmert, Várhegyi Zoltánt. A frissiben, az örökös jussán visszaszerzett 17 holdas földjén tébláboltunk. Sorolt már a kukoricája. Bár elhatározott- nak tűnt: életét a föld szolgálatába állítja, úgy láttam: most (még?) nem biztos abban, hogy az ősök által szerzett földnek új termése bizton beérik.

Ugyan nem nyom a latban, de én sem voltam ebben biztos.

Végül is, eleddig föld hiányában, hozzáértés, gépek, kapcsolatok, a piac ismerete és pénz nélkül mire mehet ez a 24 éves fiatalember, aki a mohácsi bíróságon dolgozik és éppen belekezdett a jogi egyetemi tanulmányaiba? Nem voltak ezek légből kapott „ellenérvek”, ha az ember azokra gondolt, akik a föld visszaszerezhetősége után majd gazdálkodni szeretnének.

Pedig akkor még messze volt céljai végétől Várhegyi Zoltán is. Szinte konok határozottsággal mondta: további 53 hold földje van még elődeinek a tsz-nél, természetesen ezt is visszaigényli és természetesen ezt a területet is megműveli.

Hogy az akkori hozzáértése szintje nem volt elég ehhez, vagy engem nem akart ilyesmibe beavatni, de az első vetése kelésekor még nem mondta: csúnyán, nem a jó gazda gondosságával művelte földjét az az ember, akivel erre szerződést kötött. Csak most említi két évvel ezelőtti elégedetlenségét, amikor már olyan partnere van Gráf Ferenc személyében - ugyancsak lánycsóki vállalkozó -, aki maga is szereti a földet, de a megműveléséhez szükséges gépeit is, s ha megbízzák, akkor addig el nem megy a tábláról, ameddig az nem olyan, mint amilyennek lennie kell. Legalábbis ez idén így történt, azt mondja Várhegyi, hogy hétszer tárcsázta meg a földjét Gráf Ferenc. Neki minden habozás nélkül kifizeti a 75 000 forintos munkadíjat. Ennyiben állapodtak meg, jó munka fejében.

*

A pénz!

Az első év eredménye szó szerint nulla volt - és ez jó. A földre költött és a termésért kapott pénz kiegyenlítette egymást. A második évben csaknem 700 mázsa kukoricát takarított be a 17 holdról. 400 mázsát eladott a Gabonaforgalminak. Ebben igen komoly segítséget kapott az Agrárkamarától.- Ha jól emlékszem - mondja már egy hónapon belül a Gabonaforgalmi át is utalta az árát a bankomba.

200 mázsa kukorica volt a fizetsége a földet megművelő- nek, mintegy 70 mázsa maradt otthonra. Ezzel a terméssel a ráfordításokat és az eredményt összevetve már 130 000 forint tiszta eredményt könyvelhetett el. Ám ez tulajdonképpen még mindig nulla. Az előbb már említett 75 000 forint a tavaszi munkák díjára és még egyszer ez az összeg műtrágyára, vetőmagra, vegyszerre - el is fogyott a haszon.

Egyébként mindössze egy világbanki hitelt vett fel az ifjú farmer, 600 000 forintot. „Ez volt a húr az íjon.”, mondja. Felhasználásával, visszafizetésével nincs gondja.

ík-Azért nem minden ilyen egyszerű! Aki nem jár szívósan a maga ügye javára, nem megy el, ha kell, akár ötven emberrel tárgyalni, aki nem kellő megjelenéssel kopog be egy bankárhoz, akiben nem dolgozik erősen a tulajdonosi szemlélet, akiben nincsen kellő elhatározottság és tanultság - az meg fog bukni, ha a földdel akar dolgozni! Most mindenki arra vár, hogy visszakapja az igényelt földet és én tartok tőle, hogy a döntő többsége utána majd feléje se néz ■ ■ ■ Fel kell venni a tulajdonosi magatartást, ezt az igényt kell támasztania a farmernek magával és megbízottaival szemben egyaránt! Nem mondják ám egy parasztnak, ha tárgyal például pénzügyekben: tessék helyet foglalni.. . kávé... Úgy tapasztalom, hogy legtöbb helyen ugyan nem utasítják el az embert, de olyan értelemben nem is segítik, hogy hagyják: ha van megoldás, lehetőség, akkor jöjjön rá magától. Más szóval: valóban vállalkozónak kell lenni! Ehhez pedig - különösen ma, értve ez alatt az indulás, a helyreigazodás éveit - nélkülözhetetlen az elhatározottság és a képzettség. Az utóbbit is nagyon fontosnak tartom - igazából ez hiányzik a legtöbb vállalkozóból. Az idő majd választ ad erre, de én úgy gondolom, a felkészületlenség csak bukáshoz vezethet.

Várhegyi Zoltán alacsony termetű, szívós alkatú, magas homloka felett egészen rövidre vágott sötét haj, élénk szemében állandó fogócskát játszik a vidámság és a mélybama komolyság. Farmernadrág, kockás ing, alatt világoszöld póló. íróasztalán rend. Es számtalan ceruza, toll. Tanul, a jogi karon harmadéves. Most a büntetőjogi szigorlat vár rá.- Lehet, jogász leszek, talán bíró. Ügyvéd semmiképpen! Akárhogy is alakul majd, a földet megtartom.

A pecsétjén: farmer és vállalkozó. Névjegykártyáján: farmer és külkereskedő. Ez utóbbi jogot a mezőgazdasági termékekre kapta meg.Egy év múlva már a tulajdonában akarja tudni és művelni szeretné az említett 53 holdat is.

Különös dolgokat kell összeegyeztetnie. Például az esőt a polgári joggal. Ebből már sikerrel vizsgázott - ám pont a vetési időszakban. Ha jó idő volt, választhatott. Ha esett, maradt a tanulás. De mindegyikkel végeznie kellett.

Ezek mellett építkezik, közel szülei házához. Áz épület alapjai már készen vannak.

Szép, kemény kövekből rakott a talapzat.

Mészáros Attila

Csalóka várakozások

Csődök és új vállalkozások

1992-ről sokféle előrejelzés, jóslat látott napvilágot. Tavaly év végén sokan azt várták, hogy ez az év a „csődök éve” lesz. Már elmúlt a bűvös április 8-a, az öncsődök bejelentésének határideje és korántsem indult olyan sok csődeljárás, mint amennyit vártak. Ma egy újabb várakozás kapott lábra: inkább csak a felszámolások mennyisége szaporodik, amire már az elmúlt évi több száz felszámolási eljárás megindítása is utalt.

Ez a várakozás reális, de azt is figyelembe kell venni,

hogy a bíróságok szakember gondjai és jelentős túlterhelése miatt ez a folyamat aligha tud gyorsan lezajlani. Egyébként az eljárás az érvényes előírások szerint is több hónapos, hiszen a hitelezők számára kiköt egy igény-bejelentési időszakot, a bíróságok pedig a beérkezések sorrendjében sorolnak, így valószínűsíthető, hogy az idén megindított felszámolások nagy része áthúzódik majd és csak a következő évben zárul le.

Meg kell jegyezni, hogy ezeknek az eljárásoknak az anyagi következményei lényegesen súlyosabbak, mint az öncsődöké, tehát a felszámolások elburjánzása igazán nem tartozik a kívánatos folyamatok közé.

Az évindulás adatai azonban nemcsak ezt jelezték, hanem azt is, hogy az új vállalkozások továbbra is szaporodnak, ha nem is olyan mértékben, mint az évvégi hajrában tapasztalható volt. A tavaly decemberi cégindítási csúcs részben áthúzódott idén januárra, aminek az volt az oka, hogy az 1992. január 31-ig bejegyzett új cégek még részesülhettek a tavaly érvényes adókedvezményekben. Ennek hatására 1992. januárban csaknem ugyanannyi, - 4000 - új jogi személyiségű gazdasági társaságot regisztráltak, mint 1991. decemberében. Természetes, hogy ez a folyamat lassult februárra, de még az új feltételek között is további 1561 új cég kezdte meg a működését. Figyelemre méltó, hogy ezek között csupán 69 olyan új egység volt, amely korábban működő cégből vált ki, vagy annak átalakulása kapcsán jött létre. Az új cégek többsége, mintegy 600, kereskedelmi, közúti járművek, vagy közszükségleti cikkek javításával foglalkozik.

Meglepő, hogy 1992. februárban mindössze 70 cég szűnt meg, közülük 41 átalakult, a korábbitól eltérő gazdasági formát vett fel és csak 5 céget számoltak fel, 24 pedig jogutód nélkül szűnt meg. Ezek között is voltak olyanok, amelyek tulajdonosai egy, vagy több más vállakózásban érdekeltek, tehát tevékenységüket más keretek között folytatják.

Folytatódik az a korábbi tendencia is, hogy a legtöbb új vállalkozás kft. formájában működött. Számuk februárban 1480-nal növekedett, mintegy 86 százalékuk 20 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozás.

A részvénytársaságok száma elsősorban a feldolgozóiparban és a kereskedelemben nőtt, ezek többsége 20 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó egység. 1992. február végén már 1198 Rt. működött az országban.

Új tendencia: február végén az oktatás területén már 299, az egészségügy és a szociális ellátások körében 326 kft. volt bejegyezve. Minden jel arra mutat, hogy ezek az adatok az év során tovább növekednek majd, hiszen a magán üzemeltetésű óvodák, oktatási intézmények iránti igények szaporodnak és van egy olyan réteg, amely egészségének megóvása (vagy éppen visszanyerése) érdekében anyagi áldozatot is hajlandó vállalni. Divatba jöttek a természetgyógyászok is, akik részben egyéni vállalkozóként, részben kft.-be tömörülve működnek.

1992. nemcsak*a csődök és felszámolások, hanem várhatóan az újjáalakulások és az új gazdálkodási formák éve is lesz. (FEŐ)Nyitrai Ferencné

Ha beteg lesz a dolgozó