Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-30 / 148. szám

1992. május 30., szombat aj Dunántúlt napló 3 Szenvedélybetegek Védett Szállása Szigetváron A szigetvári kórház szenve­délybetegekkel - főként alkoho­listákkal - foglalkozó osztálya az elmúlt év májusában Bázis nevű Védett Szállást létesített azzal a céllal, hogy az osztályról kikerült, fizikailag-lelkileg megerősödött betegek társada­lomba való újrabeilleszkedését segítse. A Védett Szállás egy lépcső a kórházból a társadalom felé. A felépülőben lévő beteg itt szabadabban mozoghat, in­tézheti családi-munkahelyi ügyeit, rendezheti további életét - a sikeres megkapaszkodáshoz egy év áll rendelkezésére -, ed­dig lehet ugyanis valaki a szál­lás lakója.- A mentálhigiénés ellátás­nak fontos láncszeme az átme­neti intézmények létrehozása - mondta lapunk kérdésére dr. Szikszay Petronella, az alkoho- lógiai osztály osztályvezető fő­orvosa. - Az elmúlt 1 évben a szállás 12 beteg számára jelen­tett átmeneti megoldást. Ez idő alatt bebizonyosodott, hogy megléte szükséges, mivel a re­habilitáció egyik speciális for­mája. Rugalmasan alkalmazko­dik a szükségletekhez - ha kell, kisegíti az osztályt is. A szállás működését és fenntartási költ­ségeit - különböző alapítvá­nyokból, -a kórházi és a sziget­vári tsz támogatásából és saját bevételeikből, a nonprofit gaz­dálkodást folytató Hetes Kör Társaság biztosítja. Minden fel­adatot társadalmi munkában végeznek, de később szükség lesz gondnokra vagy jogi képvi­selőre is. Az elmúlt egy évben a szálláson lakók berendezték a házat, gondozzák a kertet. A be­teg is érzi, hogy az, amit ö tesz, gazdagítja a társaságot, és őt magát is. S. M. Gregor József a Tettyén énekel Fülöp király, Sarastro mos­tanság gyakorta jár itt közöt­tünk. A mélytónusú hang-kincs­tár, illő rezonátorban betölti a színházi folyosót, próbatermet, színpadot, várost. Még az év elején történt, ta­vasz, nyár csak a naptárban mu­tatkozott, amikor Gregor Jó­zseffel először találkoztam, de néhány perc múltával már évek óta ismertem, igen kellemes volt a beszélgetés. Ennek során - már a nyár sóvárgásával - em­lítettem, ha egyszer kedve tar­taná, a Tettyén, gesztenyefák lombja, napernyők alatt, a Maszlemál főzni is,énekelni is kéne, sokak örömére, de nem ám mint vendéglátóipari hakni, ez királyi látogatás lenne. ,,Frászt királyi, de lehet róla szó gyerekek, majd elbolondo­zunk”. íme, az idő eljött! Június elsején, hétfőn, a meteorológiai nyár remélhetően esőmentes napján, este hattól a Tettyén, ahol már járt császár és király, bizony, Ferenc József és szín­padi királynő, Fedák Sári, még­pedig Reéh Gyurinál, most a Pannónia Rádió Kft. szervezé­sében Gregor József, az opera­király érkezik, barátaival, a Me­csek Fúvósötössel és Hirsch Bencével. Az étlapon Falstaff kedvence a la Gregor, de a ven­dég megízlelheti az étlap bár­melyik finom sváb ételét. A tombolán dedikált kötény, fa­kanál nyerhető. A rendezésben kedves társ a Möbiusz Húsipari Vállalat. Mennyi az operakirály fellépti díja? Titok, mert így il­lik. Mennyiért énekel Gregor a Tettyén? Méginkább titok, mert úgysem hinnék el. Ami nem ti­tok: az operai csodamackó sze­reti ezt a várost... Kovács Imre Kosáry Domokos a PAB székházában Az Akadémia és az egyetemek párbeszéde Kosáry Domokos (jobbszélen) a felsőoktatási intézmények veze­tőinek beszámolóját hallgatja Fotó: Proksza László Élet a pusztán Milyen perspektívája van a pusztán lakó embereknek? E kérdéskör köré felfűzve tarta­nak szombaton délután 2 órakor Csobokapusztán összejövetelt, melyre a helyi lakókat, a Szi­getvári Állami Gazdaság veze­tőit várják, s melyen részt vesz Bretter Tloltán országyűlési képviselő és a témával már ré­gebben foglalkozó pécsi szocio­lógus, Varsányi Erika. Építőipari termék­bemutató Pécsett Az építőiparban alkalmazott technológiákat és csúcstechno­lógiával készült termékeket bemutató, ismeretterjesztő elő­adásokkal egybekötött kiállítást rendez a Baranya Megyei Építő­ipari Egyesülés (BÉÉ) június 3-án 9.45 órai kezdettel Pécsett, a Hotel Hunyorban. Az építőipari kivitelezők, tervezők, beruházók és magá­népítkezők a legkorszerűbb szőnyeg- és álpadlókkal, felül­világítókkal, előtetőkkel, ra­gasztókkal, burkolati rendsze­rekkel, csőszigeteléssel, üveg­szövet falburkolóval, bitumenes lemezzel és -hullámlemezzel ismerkedhetnek meg a szakmai napon. A tavaly évvégi akadémiai közgyűlésen már megfogalma­zódott, hogy az Akadémia és az egyetemek továbbra is szeret­nének együttműködni. Éppen ezért a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kosáry Do­mokos és az Akadémia vezetői február óta hét felsőoktatási in­tézményt kerestek fel. A dél-dunántúli régió és Pécs fel­sőoktatási intézményeinek ve­zetőivel és akadémikusaival tegnap találkozott a Pécsi Aka­démiai Bizottság székházában, ahol a PAB elnöke, Flerkó Béla köszöntötte a vendégeket.- A látogatássorozattal két célunk volt: egyrészt elkezdtük az akadémiai kutatóhelyeink eredményességi vizsgálatát, és ezekről is eszmét szeretnénk cserélni. A hálózatunkat nem kívánjuk megszűntetni, de eredményesebbé tenni igen, esetleg átcsoportosítani az egye­temeken működő csoportokat. Pécsen egyébként a POTE-n lévő csoportjainknál egyetlen állást sem akarunk megszűn­tetni, elvenni, de egy-két javas­latot megfogalmaztunk, ám ha az egyetem ehhez nem járul hozzá, nem változtatunk a jelen­legi szerkezeten. A távolabbi célunk az, hogy ismét nyújtsuk a kezünket az egyetemek felé, mert úgy gondolom, nem két kis kutyát kell egy kis csontért futtatni, hanem egy nagy kutyát, egy nagyobb csontért. Elnézést a triviális példáért, de az a lé­nyeg, hogy tudatosítsuk, a ma­gyar tudományosság, a felsőok­tatás a szakértelmiség közös ügye - mondta Kosáry Domo­kos. Az Akadémia elnöke többek között kifejtette, mindenütt tu­datosítani kell, hogy nem sza­bad egyedül csak a gazdasági racionalitást figyelembe venni a fejlesztéseknél, mert az oktatás és a tudományos kutatás elha­nyagolása már néhány év után megtorpanást okozna a gazda­sági élet fejlődésében is. Szólt az Országgyűlés megvitatására váró. akadémiai törvényterve­zetről, s a tudományos minősí­tések körül kialakult vitáról. Az egyetemek, az orvosi és az ál­latorvosi egyetemek kivételével a kétfokozatú tudományos mi­nősítés mellett foglaltak állást. Kosáry Domokos többször hangsúlyozta az egyetemek fej­lesztésének szükségességét, s egyetértett Ormos Máriának, a JPTE rektorának javaslatával, hogy a budapesti kutatóintéze­teket is elérhetőbbé tegyék a vi­déki kutatók számára. Eloszla­tott félreértéseket: az Akadémi­ának nem célja, hogy beleavat­kozzon az egyetemek autonó­miájába. Az egyetemi tanári pá­lyázatokat is csak véleménye­zik, de ha a felügyelő miniszté­riumok erre nem tartanak igényt, az Akadémia ezt a sze­repét sem fogja erőltetni. B. A Kiskutya, nagykutya ... Futnak a képek Nagy Lajos a kutyáról szóló írásában e derék négylábú há­rom értékes tulajdonságát emeli ki. Az első: a hűség. Van olyan eb, amelyik a gazdája halála után nem eszik, nem ugat,' szemben mondjuk a zsebórával, mely tulajdonosa elhunyta után is közönyösen ketyeg tovább. A második erény a kommuniká­ciós készség. „A kutya örömé­nek azáltal ad kifejezést, hogy a farkát csóválja. Ha pedig a far­kát levágják, akkor a fejét csó­válja” - írja a szerző. Harmad­szor: a kutya igen érzékeny lé­lek, ezért emlékeztet a lírai köl­tőkre, s miként azok, kedveli a holdat. Mindezt messzemenően alá­támasztja Brian Levant Beetho­ven című filmje, egy jámbor bernáthegyi bohókás története, „aki” hatalmas termettel, s még ennél is nagyobb lélekkel bír. Joggal kapta a német zeneköltő makulátlan nevét, egyrészt mert gazdája sem akármilyen nevet visel, minthogy Newtonnak hív­ják, másrészt pedig olyaténkép- pen viharzik be a filmbéli csa­lád otthonába, mint az a bizo­nyos sors az ötödik szimfóni­ába. Bár ő nem zörget az ajtón. Beethoven tehát hűséges, ér­zékeny lelkületű és majdhogy meg nem szólal. Szerintem tud is beszélni, csak ezt ravaszul el­titkolja. Kihallgatja például a pénzsóvár üzletemberek ta­nácskozását, el is járatja velük tüstént a kutyakopogóst. Igaz, alaposan feldúlja Newtonék la­kását is, időnként elfogyasztja a vacsorájukat, s a gazdi a közös sétáról hazatérve úgy néz ki, akár egy csőlakó. De milyen unalmas lenne az élet nélküle. Igazán kutyagumit sem érne. Arról nem is beszélve, hogy imádja a gyerekeket, a kamasz­lánynak udvarlót fog, a fiút megvédi a vásott haverok mo- lesztálásaitól, a kislányt pedig kimenti az úszómedencéből. Bizonyára a rendezőnek is hasznos tanácsokkal szolgált némelyik jelenet beállítását ille­tően. Nyilván a forgatókönyvbe is bele-belejavított. S amire talán még Nagy La­jos sem gondolt volna, Beetho­ven kitűnő emberismerő. Sze­repel ugyanis a történetben egy alávaló állatorvos, aki e nemes és jópofa házőrzőket emberte­len (illetve kutyátlan) kísérletei eszközeinek tekinti, s most odáig vetemedett, hogy szemet vetett a mi kedves bernáthe- gyinkre is. Mondanom sem kell, Bethovennek elég egy futó pil­lantás, átlát a szitán, azaz a ku­tyaól rácsán, s Newtonék hatha­tós közreműködésével kutyául ellátja a hitvány pecér baját. S hogy a család öröme teljes le­gyen, a kalandok végeztével az egész megmentett kutyafalka hozzájuk szegődik. Ha jól szá­moltam, éppen százegyen vol­tak. Ebből arra következtetek, a rendezőnek annak idején na­gyon megtetszett az a nevezetes rajzfilm, mely a megjelölt ku­tyamennyiségre már a címével is utalt. És mivel egyCb nem ju­tott eszébe, elmondott hát egy hasonló történetet. Csakhogy egy kissé összekutyulta az egé­szet. Mégis érdemes elkutyagolni a moziba, mert az úgynevezett akciófilmek keményöklű legé­nyeinél azért a mi Beethove­nünk nemcsak szórakoztatóbb, hanem értelmesebb is, s főként emberibb. Ezt egyébként ő maga is tudja, mert egy alka­lommal bekapcsolja a tévét, s a műsort látva eléggé felháboro­dott képet vág, még a fejét is megcsóválja, mint Nagy Lajos kutyája. Pedig neki nem is vág­ták le a farkát. Csupán a saját rendezője gyötörte meg egy ki­csit. No meg a doktor. Nagy Imre Győzőből áldozat A hír: A siklósi önkormány­zat képviselőtestülete csütörtö­kön a késő délutáni órákban, rendkívüli ülésen a siklósi kór­ház igazgatói teendőinek ellátá­sával bízta meg dr. Faludi Zsigmondot, a kórház kardioló­gus szakfőorvosát, ugyanakkor felmentette dr. Szepesvári Ele­mért, a kórház előző igazgatóját a felmondási idő alatti munka­végzés alól. Az előzmény: A testület az előző ülésén felmondott dr,Sze­pesvári Elemérnek, az alig egy éve megválasztott kórházigaz­gatónak. Az okokról dr. Máté Jánost, Siklós polgármesterét kérdeztük. Kiderült, a függetle­nített igazgatóként tevékeny­kedő igazgató bérének folyósí­tását az Országos Társadalom- biztosítási Igazgatóság fel­mondta. így válaszút elé került az önkormányzat, vagy ők fize­tik tovább az igazgató bérét sa­ját költségvetésükből, vagy felmondanak neki. Az ezt el­döntő közgyűlésre a polgármes­ter három javaslatot terjesztett elő: az egyik , hogy az önkor­mányzat biztosítsa a bért to­vábbra is addig, amíg kérelem­mel fordulnak a Pénzügymi­nisztériumhoz, illetve a TB igazgatósághoz, hogy vizsgál­ják felül ezt az egyedi esetet, és folyósítsák a továbbiakban a pénzt. Á másik javaslat volt, hogy közös megegyezéssel szüntessék meg a munkavi­szonyt, ugyanakkor az igazga­tónak felajánlanak egy körzeti orvosi állást. A harmadik pedig a felmondás. Az egyáltalán nem irigylés- reméltó helyzetben lévő igaz­gató maga kérte a felmondást. Ugyanis nem sok reményt látott arra, hogy a TB megváltoztatná döntését, a körzeti orvosi állás elfogadása pedig az egyik orvos nyugdíjaztatása után lett volna lehetséges. Tulajdonképpen a jelen tör­ténet ennyi lenne. Ám az eset- - nek előzményei vannak. Talán emlékeznek olvasóink, amikor a siklósi kórházigazgató-válasz­tás nem éppen mindennapi tör­ténetéről írtunk. Akkor a Népjó­léti Minisztérium érvényben lévő rendelkezése szerint, a kórház dolgozóinak jogában állt megválasztani saját igazgatóját. Nos, a siklósiak e jogukkal élve választották két pályázó közül azt, akivel együtt szerettek volna dolgozni. Éz a személy a kórház régi, mindenki által jól ismert orvosa volt. Ez a döntés azonban nem egyezett az akkori siklósi polgármester elképzelé­seivel, ő a másik pályázót, a gyulai kórház volt igazgatóját, dr. Szepesvári Elemért támo­gatta, és a kórházban lezajlott választás eredményét semmis­nek tekintve, a polgármester a testület segédletével őt válasz­totta és nevezte ki a kis kórház élére függetlenített igazgatónak. Sajnos, ezt a döntést személyes indulatok, kölcsönös sértések, a kórház orvosainak megalázása kísérte. A polgármester és a testület többségének érve akkor az volt, hogy a kórházban uralkodó álla­potokon csak kívülálló tud úrrá lenni. Ám azok is, akik ezt az ér­vet elfogadták, de ugyanakkor józanul ítélték az eseményeket, figyelmeztettek, talán nem kel­lene az ott dolgozók 80 százalé­kának akarata ellenére keresztül erőszakolni ezt a kinevezést, de ha ettől eltekintenek, akkor is ki­fogásolható és nem tartható so­káig, hogy ilyen kis kórház élén függetlenített igazgató tevé­kenykedjen. Mivel az akkori Megyei Tanács egészségügyi osztályától ígéretet kaptak béré­nek folyósítására, úgy tűnt, min­den rendben lesz. Csak egy a hiba, erről a TB most mit sem tud, hozzá - mint utólag kiderült - ilyen kérelem nem érkezett. Ézzel most lehetetlen és megalázó helyzetbe hozták az igazgatót ugyanazok, akik ak­kor támogatták. A győzőből ál­dozat lett. Sarok Zs. V agy onne vesítés az ipari szövetkezeteknél Befejeződött a vagyonnevesí­tés az ipari szövetkezeteknél és ezzel mintegy 80 milliárd fo­rintnyi vagyont osztottak fel a 170 ezer szövetkezeti tag és to­vábbi 90-110 ezer kívül álló, azaz volt tag, illetve örökös kö­zött - mondotta Sümeghy Csaba, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke az MTI mun­katársának. Az OKISZ-hoz 1760 ipar szövetkezet és 410 társas vállalkozás tartozik. A jogszabály szerint a hagyomá­nyos formában működőknek, il­letőleg az 1982. előtt alakultak­nak kellett a vagyonnevesítést elvégezniük ez idáig. A va­gyonnevesítés alapján az érin­tettek üzletrészjegyhez jutnak. Ezek korlátozott forgalmú ér­tékpapírok, vagyis szövetkezeti osztalékra jogosítanak, ám nem lehet elidegeníteni , amíg az át­alakult céget a cégbíróság be nem jegyezte.

Next

/
Thumbnails
Contents