Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-29 / 147. szám
1992. május 29., péntek aj Dunántúli napló 7 Befejeződött a vagyonnevesítés Szétdarabolás helyett Raiffeisen-típusú szövetkezetek? Nem csak díszlet a politika színpadán Három elnök - egy eset Rossz az út? A Nyugat nem így csinálta A központi tervutasítást elvető volt KGST országok által választott gazdasági kitörés formája könnyen politikai és gazdasági zsákutcába vezetheti őket. Ezt a következtetést egy ismert osztrák, német és amerikai szakértőkből álló csoport vonta le. Következtetéseiket a Wiener Zeitung osztrák napilap közölte. Emlékeztetnek: a volt szocialista országok számára a piacgazdaságra való áttérés mindezidáig egyetlen kézzel fogható eredménye az érezhető termeléscsökkenés, az ipari beruházások mérséklődése, továbbá a lakossági életszínvonal látványos hanyatlása. Emellett különböző nacionalista jellegű mozgalmak kezdenek erőre kapni, nem elképzelhetetlen az új diktatúrák kialakulása sem. A szakemberek úgy vélik, csupán legenda, hogy a privatizáció végrehajtásával és az árak felszabadításával azonnal létrejöhet a piacgazdaság. Igen kritikusan szemlélik az IMF által Kelet-Európának javasolt fejlődési modellt, amit „új ortodox ideológiának” értékeltek. Rámuttattak: soha a kapitalizmus történelmében nem jött létre spontán módon piac. A szakértők szerint nem következhetett volna be gazdasági csoda a második világháborút követő Nyu- gat-Európában és Japánban, ha az érintett országok az IMF tanácsait követték volna, miként azt teszik most a kelet-európai országok. Az európai gazdasági csoda mögött ugyanis ott állt a valuták igen szigorúan ellenőrzött átváltási árfolyama, az árellenőrzés és a nyereséges vállalatok államosítása; ez utóbbi esetre példaként a német Volkswagen vállalatot hozták fel, amelyet több évtizedig nem adtak magánkézbe. A szakértők annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a piacgazdaság megszilárdításának egyik legfontosabb előfeltétele a jelentős magántőke felhalmozódása, amely teljesen hiányzik a volt kommunista államokban. A tőzsdék megnyitása a piac- gazdaság felé vezető úton az utolsó lépések egyikének és nem a legelsők közöttinek kellett volna lenniük. Április végéig befejeződött a termelőszövetkezetekben a vagyonnevesítés, 1992. december 31 -ig átalakul a mezőgazdaság. Magángazdaságok létrehozásának nincsenek meg a feltételei: nem megoldott az értékesítés, a feldolgozás és magasak a hitelkamatok. Szétdarabolni a tsz-eket kár lenne, helyette inkább Raiffeisen típusú szövetkezeteket kellene életrehívni, amelyekben segítik a termelők alapanyagellátását, értékesítését. Az egyéni termelés helyett Magyarországon csak a csoportosra van lehetőség. Ezeknek az úgynevezett szövetkezeti önkormányzatoknak a munkáját a szövetkezed központ koordinálja, amely non-profit jelleggel működik. Itt kapnának helyet a magtárak, a raktárak és az egyéb szolgáltatások. A múlt században A Raiffeisen-szövetkezetek a múlt században keletkeztek a parasztfelszabadítás, a szabad iparűzés bevezetése és az ipari forradalom idején. A falvakban maradt parasztoknak a bankok, nem adtak hiteleket, a mégoly csekély megtakarításokat kellett mozgósítani. Kölcsönző egyletek alakultak, a spekulánsok és az uzsorások befolyása egyre jobban visszaszorult. A paraszti gazdálkodás újra önálló és életképes lett. Raiffeisen nemcsak hitelhez, hanem piachoz is juttatta a parasztokat. Ezzel együtt felismerte a képzés fontosságát is. A tagokat nemcsak a piacozásra, hanem a számolásra és gazdálkodásra is megtanította. Szövetkezeti eszméje azon a felismerésen alapul, hogy az egyes emberek, akiknek azonosak a gazdasági problémáik, többet érnek el, ha összefognak. Ezzel az önkéntes társulással nem adják fel önálló gazdasági egzisztenciájukat, hanem erősítik azt. A szövetkezet a terményeit felvásárolja, értékesíti, piacra viszi és feldolgozza, és védi a tagok gazdasági érdekeit. Ez az alapgondolata a raiffei- seni eszmének, amely az önsegélyezés, az önigazgatás és a saját felelősség elveire épül, és célja a gazdaságilag önálló tagüzemek versenyképességének növelése. A tag és a szövetkezet között kettős kapcsolat áll fenn. Egyfelől a tag résztulajdonosa és ezáltal tulajdonostársa a szövetkezetnek, másfelől a tag üzletfél a szövetkezetben és igénybe veszi annak szolgáltatásait.-Az átalakulás egyetlen lehetséges formája a Raiffei- sen-szövetkezet, mert nagyfokú vagyoni érdekeltséget és önállóságot jelent - mondja Margittal Miklós, a Baranya Megyei TESZÖV titkára. - Az önkormányzatok teljes önállóságot kapnának és fontos speciális szerepet töltenének be a szövetkezeti központok, ahol a vagyont kezelnék. A szövetkezeti tulajdon jelentős mértékben külső tulajdonosok kezében van - nyugdíjasok, örökösök - és nem az aktív dolgozókéban, akiknek éppen ezért nem érdekük, hogy minél eredményesebben termeljenek, gazdálkodjanak. Kulcskérdés, hogy szövetkezeti forma maradjon, mert a tőkeérdekeltségű kft.-ben, rt.-ben a megtérülés a fontos, éppen ezért a tőkés hamar kiveszi a részét, ha nem forog elég gyorsan a pénz, kevés a nyereség, ez pedig a szövetkezet felszámolását is jelentheti. Meg kell találni a legésszerűbb formát, ehhez szükség van egy olyan átalakulásra, ami az adott szerkezeten belül végbemehet. A dunaszekcsői Duna Gyöngye termelőszövetkezetben már kidolgozták a modelljét. Itt három önkormányzat működne a növénytermelési, a szarvasmarha- és a sertéstenyésztési. Ezek munkáját segítené a vagyonkezelő és Szolgáltató Központ. A térségi értekezleteken megismertetjük a szakemberekkel az átalakulás különféle lehetőségeit. Vagyonkezelő központ A Raiffeisen-szövetkezetben a helyi önkormányzati egységek kialakításakor, az ott dolgozó tagok a vagyonnevesítés során kapott üzletrészükkel konkrét termelőeszközhöz jutnak. Vállalkozó jellegű munkaviszonyban állnak, ez növeli az önállóságukat, de egyben a kockázatot és a felelősséget is. A személyi jövedelem nagysága a végzett munka eredményességétől függ, vagyis csak az osztható el, ami a vállalkozói nyereség alapján képződik. Az egyes önkormányzati egységek a létszámukat, munkaszervezetüket önállóan alakítják, a vezetőket maguk választják. A növénytermesztéshez egy-egy önkormányzati egység tulajdonában 2-4000 hektárnyi területnek kell lennie ahhoz, hogy eredményesen tudjon gazdálkodni. Elsősorban árutermeléssel foglalkoznak a vagyonnevesítés során szerzett, valamint a nyugdíjasoktól, vagy a szövetkezet tagjaitól, esetleg másoktól bérelt földeken. A nagyobb szakosított állattartó telepek maguk termesztik a takarmányt a saját földterületükön. Az ehhez szükséges berendezések az önkormányzati egység tulajdonában vannak. Az abraktakarmányt a növénytermesztők termelik. A juhászat legelőterülete szintén az önkormányzat tulajdonában van. A szövetkezeti központ vagyonkezelői szervezet, feladata az önkormányzati egységek működésének segítése, az adminisztratív feladatok ellátása, az önkormányzatok közötti anyag- és pénzforgalom rögzítése. Sz. K. Sokat foglalkoznak most elnökökkel olyan helyeken, ahol máskor alig emlegetik az államfőket. Németországban arról vitáznak, mit szabad az elnöknek. Ausztriában soha nem látott részvétellel választott a nép elnököt. Olaszországban pedig hetekig vajúdtak a törvényhozók, kit helyezzenek a legmagasabb közjogi méltóságba. Miért lett „ügy” Weizsäcker? Mert saját ötletével jelentkezett: csökkentsék a nyugati tartományokban lévő tőke felhasználásával a Németország két része közötti feszültségeket. Sokan támogatják őt, mások a zsebüket féltik, a kormánypártokban pedig megkérdőjelezték az államfő jogát a kezdeményezésre, mondván, hogy „az sérti a szövetségi elnöki tisztség kötelezeő semlegességét”. Mi történt Ausztriában? Waldheim után most olyan államfőt akartak választani, aki Ha csak a diplomáciai „köntöst” nézzük, viszonylag kedvező mérleget mutat a magas, államtitkári szinten folytatott magyar-román külügyi tárgyalási menet. Mindkét fél „őszintének és konstruktívnak” nevezte a megbeszéléseket, s noha áttörésről sem Katona Tamás, sem kollégája, Teodor Meles- canu nem beszéli, a holtpontról való elmozdulásról, új megközelítésekről viszont szót ejtettek. Vagyis reménykedhetünk az előrelépésben? Közelebb juthatunk a régóta szorgalmazott magyar-román alapszerződés aláírásához, amely remélhetőleg csakugyan új korszakot nyithatna a keleti szomszédunkkal enyhén szólva hullámzó kapcsolatainkban? A szerződés 80 százalékban készen áll - mondták most a diplomaták, ám matematikailag bármennyire is kisebbnek tűnjön a hátralevő, vitatott kérdések aránya, sajnos közismert, hogy az igazi nehézséget épp a lezáratlan ügyek jelentik. A kisebbségi jogok csomagja, a Bukarest által igényelt határgarancia, a kolozsvári konzulátus régóta, jegelt” megnyitása mind olyan téma, amely lassíthatja a közeledést. Fel kell készülni a hosszabb diplomáciai helybenjárásra? Remélhetőleg nem. Bármilyen mélyen gyökerezők legyenek is sok szempontból az ellentétek, szerencsére akad számos olyan terület - a beruházásvédelemtől otthon biztosítja az alkotmányos egyensúlyt a különböző politikai irányzatok között. Remélik, hogy Thomas Klestil személyében ezt megtalálták. S Olaszországban? Mint az életmentő orvosságot, úgy keresték azt az elnököt, akire minél többen hallgatnak a hatalmi érdekellentétek útvesztőjében, s aki legalább a siker reményének esélyével tud közvetíteni a sűrű válságok idején. Akkor tudtak végül megegyezni Oscar Scal- faro megválasztásában, amikor a legújabb maffia-merénylet elodázhatatlanná tette a döntést. Három elnök - egy eset. Mi a közös bennük? Egyidőben három nyugat-európai országban is világosabbá vált, hogy az elnök nem csak díszlet a politika színpadán. Az államfő fontos közéleti méltóság, és nem lehet úgy tenni, mintha nem lenne a cselekményekre ható jelentős erő. Kocsis Tamás az összeurópai integráció folyamatának igenléséig - ahol ezúttal valamelyest rugalmasabb bukaresti magatartást lehetett érzékelni. Ez az áttöréshez, az alapkérdések megoldásához persze kevés, de pont a magyar-román viszony az, amelynek legcsekélyebb javulása is örvendetes hír. így az is, hogy Románia a kisebbségek sokat vitatott problémájának kezelésével kapcsolatban nem zárkózott el a román-német szerződés formulájának alkalmazásától. (Ez lehetővé teszi, hogy Németország konkrétan támogassa a romániai német nemzetiséget.) Ha kis lépésekkel haladunk, de előre, az nem baj. Csak visz- szafelé ne menjünk! Szegő Gábor Az 1923-as alkotmány Mihály román exkirály legközelebbi romániai látogatása során feltétlenül fel kívánja keresni Erdélyt. Mihály Párizsban fogadta a francia fővárosban dolgozó erdélyi politológust, Jakabbfy Attilát. A beszélgetés során kijelentette: amennyiben a román nép akaratából ismét elfoglalhatná trónját, helyreállítaná az ország 1923-ban elfogadott alkotmányát, amely széles körű jogokat biztosítana az országban élő nemzetiségeknek. A majsi tsz takarmánykeverője Fotó: Proksza László Hullámzó kapcsolatok Magyar-román előrelépés? Nem a nyugati kocsi a hibás Miért sok a közlekedési baleset Magyarországon? Az elmúlt hétvégén az idén nem tapasztalt balesethullám söpört végig az ország közútjain. Huszonegyen haltak meg, hetvenhatan súlyosan, közöttük többen életveszélyesen megsérültek. Döbbenetes tragédia történt május 17-én hajnali 3 órakor Makó külterületén egy út- kanyarban. Egy • szabadságos katonafiú kocsijával áttért a menetirány szerinti bal oldalra és frontálisan összeütközött egy másik személygépkocsival. Á két gépkocsivezető és három utasuk a helyszínen meghalt, két utas életveszélyes, további kettő pedig súlyos sérülést szenvedett. Hazánkban hosszú évek óta nagyon sokan meghalnak a közutakon. 1989-ben 1618, 1990-ben 2185, 1991-ben 1875 fő szenvedett halálos sérülést. A balesetszám trendje az 1991-es látszólag kedvező adatok ellenére emelkedést mutat. Szakemberek véleménye szerint a magyar közutakon legalább kétszázzal többen vesztik életüket, mint ahány közúti halállal kellene számolnunk a mo- torizációs színvonal és a lakosság száma alapján. A balesetek súlyosságának növekedését számos körülmény magyarázhatja. A sebességkülönbségek és az éjszakai balesetek relatív gyakoriságának növekedésével, valamint az ittasan okozott katasztrófák gyakoribb előfordulásával alapvetően nő a balesetek súlyossága. A biztonsági öv viselési arányának csökkenése szintén növeli ezt az értéket. Gyakran hangoztatják mindenfelé, hogy a nyugati típusú személygépkocsik rohamos ütemű elterjedésénél kitüntetett szerepe van a közlekedési baleseti számok ijesztő mértékű növekedésében. Friss kutatások éppen az ellenkezőjét igazolják; velük kevesebb a gázolásos balesetek száma, s vezetőik között kisebb arányban szerepelnek ittas gépjárművezetők. És noha balesetek általában nagyobb sebességi kategóriákban következnek be, közöttük nem magasabb a halálos balesetek aránya. Az viszont tény, hogy az elöregedő gépjárműállomány hozzájárul a halálos balesetek magas számához. Az amúgy is alacsony passziv biztonsági színvonalú szocialista konstrukciók a korrózió s a nem mindig szakszerű javítás következtében egyre kevésbé védik a kocsiban ülőket. A halálos balesetek számának további növekedése úgy látszik, megállíthatatlan. Fejletlen infrastruktúránk, önemésztő, rohanó életvitelünk további bajok forrása. És egyre inkább bebizonyosodik, hogy a közlekedésbiztonság legfőbb őre, a rendőrség és a halálos balesetek száma között nem nagy a korreláció. Ettől függetlenül a még mindig belső nehézségekkel, hatásköri gondokkal küzdő közlekedési szolgálat igyekszik rendet tartani a közutakon. (A közlekedési bűncselekmények számának évi növekedési aránya csupán 6-8 %-os, más kategóriákban ez az arány 30-40 %-os is lehet.) Ezt szolgálja többek között az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedési főosztályvezetőjének április végén kiadott intézkedése, amely fokozott rendőri szolgálatot, ellenőrzést rendel el az autópályarendőrség számára a nyári hétvégeken és ünnepnapokon. Danyi József
