Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-29 / 147. szám

1992. május 29., péntek a j Dunántúlt napló 3 Cheshire megye együttműködést kínál Angol önkormányzati delegáció Pécsett Az angliai Cheshire Megyei Önkormányzat delegációja lá­togatott Pécsre, illetve Baranya megyébe a Pécs-Baranyai Tu­dományos Ismeretterjesztő Tár­sulat meghívására, szervezésé­ben. Szerdán este a Baranya Megyei Önkormányzat, a me­gye gazdaságának képviselői­vel, üzletembereivel és a TIT vezetőivel találkoztak a vengé- dek, ahol kölcsönösen megis­merkedhettek a két megyével, gazdaságával, kereskedelmével, iparával, életével. Látogatásuk céljával kapcso­latban Roger Lowe gazdasági igazgatóhelyettes elmondta technikai okok miatt kevés pá­lyázat érkezett az EGK országai által létrehozott Know How Fund Alpítványhoz, ezért ha a két megye és a Reaseheath Col­lege Mezőgazdasági Főiskola közösen nyújtana be egy pályá­zatot, jó esélyük lenne, hogy el­nyerjék. A program súlypontját a mezőgazdasági tevékenység képezné, illetve munkakapcso­latokat szeretnének kialakítani a kisvállalkozások és a gazdasági fejlesztést érintő piackutatás te­rületén. Konkrétan megfogalmazott igényeket, elképzeléseket vár­nak a megye szakembereitől, vállalkozóitól, kereskedőitől, mezőgazdászaitól, hogy az ang­liai tapasztalatok alapján közös projektekben dolgozhassák ki az együttműködést. Roger Guest piackutatási és propaganda igazgató elmondta, Cheshire megyében működik Anglia első számú „Üzleti Ge­neráló Centruma”, amelynek egyik legjelentősebb tevékeny­sége, hogy továbbképzi, segíti és támogatja a munkanélkülie­ket a vállalkozóvá válásban, öt­leteket adnak különböző üzletek nyitásához és tevékenységek beindításához, tanácsokkal szolgának a jogi és adóügyi tudnivalókról. Az ezzel kapcso­latos több éves tapasztalataikat szeretnék átadni Baranya me­gyének is.- A mezőgazdasági főiskola elsősorban oktatási szempont­ból figyelne a két megye együttműködésére - mondta Tony Blackburn, a főiskola ok­tatója. - Megítélésünk szerint a kárpótlási törvény realizálódá­sával fokozatosan felbomlana a szövetkezeti rendszer kisebb egységekre, farmergazdasá­gokra. Az itt dolgozóknak egy­aránt érteniük kell a termelés­hez, az állattenyésztéshez, a nö­vényvédelemhez, de az üzlet­hez, a termékek értékesítéséhez, a gazdálkodáshoz is. A jövőben egyre inkább a minőségi terme­lésre kell törekedni, különösen fontos például a tejiparnál a hi­giéniai szempontok betartása, illetve a megfelelő hatékony­ságú élelmiszerfeldolgozás. A főiskola ezen a téren tudna hat­hatós segítséget nyújtani a me­gyei gazdálkodóknak, vállalko­zóknak. A vendégek meglátogatták és ismerkedtek a Kertészeti és Szőlészeti Kutatóintézet mun­kájával, a sombereki tsz-el és a Sellyéi Agrokémiai Szövetke­zettel, hogy gyakorlati tapaszta­latokat is gyűjtsenek a segítség- adáshoz. Az érdeklődők a TIT Pécs-Baranyai Szervezetétől kaphatnak további tájákoztatást. Hajdú Zs. Szakmai napok Pécsszabolcson „Lecke” a hátrányokról Két napos szakmai konfe­rencia kezdődik ma délután a Pécsszabolcsi Általános Is­kolában a Művelődési Mi­nisztérium, az OKI Iskolafej­lesztési Központja szakem­bereinek és az itt vendéges­kedő Békés megyei pedagó­gusoknak a részvételével. A speciális szakiskolai képzés­sel és a hátrányos helyzetű fiatalok oktatásával foglal­kozó tanácskozást ma 11 órakor Trencsényi László, az Iskolafejlesztési Központ igazgatóhelyettese nyitja meg, majd elsőként István- der József, a Pécsszabolcsi Általános Iskola igazgatója tart előadást a tíz osztályos speciális szakiskolai képzés lehetőségeiről. Ezután meg­tekintik az iskola tankonyhá­ját, növényházát és varrodá­ját, valamint ellátogatnak az iskola gazdasszonyképző ta­gozatának Danitz-pusztai tankertjébe, majd előadások hangzanak el a tecnika taní­tásának Békés megyei, szentlőmci és szigetszent- mároni tapasztalatairól. Szombaton délelőtt a hát­rányos helyeztű fiatalok szakképzéséről az Iskolafej­lesztési Központ, a Habilitás Egyesület, a Budapesti Mű­velődési Központ, a buda­pesti Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola szak­emberei tartanak előadást. A tanácskozás az ágazati mi­nisztériumok képviselőinek tájékoztatójával zárul. B. R. A Dédász új, regionális számítástechnikai és diszpécserközpontja épül Pécsett, a Malomvölgyi úton. Az épületet az év végére adják át, ekkor kezdődik a technikai berendezések telepítése. Könyvhét Baranyában „A könyvre kiadott pénz lát­szólag eldobott pénz. Mint a ve­tőmag.” Ezt a Gárdonyi Gézától vett aforizmát választotta mottójául az idei Pécs-Baranyai Ünnepi Könyvhét, melynek a rendez­vényeire megyeszerte június 5. és 11. között kerül *sor. Megnyi­tója Pécsett, a Művészetek Háza nagytermében lesz június 5-én pénteken 18 órakor, ahol a ta­lálkozó házigazdája, Csuhái István, a Jelenkor főszerkesz­tője Krasznahorkai Lászlót, Lengyel Pétert, Márton Lászlót és Tüskés Tibort köszöntheti majd. Június 8-án 15 órakor Lánycsókon az ÁMK Könyv­tárban, majd 19 órakor Szászvá­ron a művelődési házban Lő- rincz L. László lesz az író-ol­vasó találkozó vendége. Ezen napon Pécsett a 2. sz. Gyer­mekkönyvtárban a Pécsi Nem­zeti Színház művészei a a legki­sebbeknek kedveskednek ün­nepi összeállítással 15 órától. Ugyancsak június 8-án, pün­kösdhétfőn este 18 órakor a Ba­ranya Megyei Könyvtárban Barna Imrével, Umberto Eco műveinek fordítójával beszél­gethetnek az érdeklődők, ugyanekkor a Művészetek Háza Breuer Marcel termében a Pan­nónia Könyvek új köteteit, Bencze János „Önkéntesek és árulók” és Morvay Gyula „Az öreg kőfejtő” című könyvét mu­tatják be. Másnap, június 9-én kedden féltizenegykor Királyegyházán a helyi könyvtárban Horgas Béla költővel, a Liget egyik szerkesztőjével találkoznak az olvasók, akit 14 órakor Mázán, 18 órakor Királyegyházán is várnak. Ezen napon 13 órakor Pécsett a Kertvárosi Általános Iskolában Tordon Ákos lesz a könyvbarátok vendége, aki 15 órakor Pécsre, az 1. sz. Gyer­mekkönyvtárba is ellátogat. Ugyancsak június 9-én 18 órakor mutatkozik be Pécsen is az „Európai utas” című folyói­rat Módos Péter főszerkesztő kalauzolásával a PVK Várkonyi Nándor Fiókkönyvtárában. A neves riporter-író, Pün­kösd Árpád lesz a vendége a megyei könyvtárnak június 10-én 18 órakor, aki másnap, június 11-én 18 órakor a Mohá­csi Városi Könyvtárban találko­zik olvasóival. A programokban bekövet­kező, előre jelezhető változáso­kat lapunk igyekszik nyomon követni. B. R. Szakmunkás-kedvezmény: nem a valóságos fizetés számít a nyugdíjalapba Manapság nem ritka, hogy idős szakmunkások a nyugdíja­zásuk előtti évben már nem szakmunkásként, hanem szakér­telmet nem kívánó munkakör­ben dolgoznak - föltehetően a korábbinál jóval alacsonyabb fizetésért. Emiat a nyugdíj megállapításánál hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Ennek az úgynevezett vétlen veszte­ségnek a kiegyenlítésére szolgál a szakmunkás-kedvezmény. Ezzel a lehetőséggel élve nem a nyugdíjazáskor kapott valósá­gos fizetés számít a nyugdíja­lapba, hanem - a kérelemnek megfelelően - az az átlagkere­set, amelyet a nyugdíjazás évé­ben az illető szakképzettségé­nek megfelelő munkakör betöl­tői kapnak annál a munkaadó­nál, ahol a nyugdíj-jogosult szakmunkásként utoljára dol­gozott. Ebbe az átlagba azonban nem számít bele az év végi részese­dés és ajutalom, de a bányászai hűségjutalom igen. A kedvezményt az veheti igénybe, akinek szakmunkás bizonyítványa vagy ezzel egyenértékű szakképesítése van, s az öregségi nyugdíj meg­állapításakor figyelembe vett szolgálati ideje alatt 15 éven át szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be. Igénybe veheti ezt a kedvez­ményt az a vasúti dolgozó is, akinek legalább két szakvizs­gája van. A közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által, a Munkaügyi Minisztérium által és az illetékes érdekképviseleti szervvel egyetértésben megje­lölt munkakörökben azonban elegendő egy vasúti szakvizs­ga is. A kedvezményre jogosító időt a szakvizsga megszerzésé­től lehet számítani. Az érvényes előírások szerint szakmunkás-kedvezményre jo­gosító időnek kell tekinteni a szakmunkástanuló időt, sőt a katona-időt is, ha a katonaságot megelőzően és követően 30 na­pon belül a szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgo­zott az illető. Ha valaki több szakmában is szerzett szakmunkás képesítést vagy ezzel egyenértékű szakké­pesítést, az átlagkeresetet abban a munkakörben foglalkoztatot­tak keresetének figyelembevé­telével kell megállapítani, amelyben a leghosszabb ideig dolgozott. (FEB) Szathmári Gábor Eltemették Sásdi Sándort Tegnap temették Budapes­ten a rákoskeresztúri temető­ben a baranyai falvak meleg­szívű krónikását, Sásdi Sándor írót. Szeptember 3-án lett volna 94 éve, hogy a Sásdtól 3 kilo­méterre fekvő pici baranyai fa­luban, Vargán, a Tintner csa­lád második gyermekeként meglátta a napvilágot. Hosz- szú, kalandos - néhány vonat­kozásában kegyetlen -, s ter­mékeny életút volt az övé. Elemi és reálgimnáziumi isko­láinak elvégzése után 23 éve­sen kezd újságíroskodni a Színház és Divat című lapnál, később a Világ hetilap munka­társa. Itt azonban csak néhány hónapig dolgozik, mert őt is utolérte a „vargai betegség”, a tüdőbaj, s orvosai ajánlására 1923-ban vidékre, Pécsre köl­tözik, ahol a Pécsi Napló rendőri riportere lesz. A következő év augusztu­sában megindítja Földes Bé­lával Új írások címen irodalmi folyóiratát. Egy évvel később megjelenik első regénye, a Vadludak. 1927-ben a Nyugat novella pályázatán Nyolc hold föld című művével dicséretet nyer, viszont a Hanna nagy útja című regénye miatt vád alá helyezik. Még ebben az évben lesz a Pécsi Napló he­lyettes szerkesztője. Első átütő sikerét az 1929-ben megjelenő Nyolc hold föld című regényével aratja. 1936 áprilisában meg­hal édesapja, s ez év végén nevét Tintnerről Sásdira vál­toztatja. Ekkor már széles körű irodalmi tevékenységet folytat a Pécsett élő festők li­nóleum metszeteiből albumot szerkeszt, s kiadó vállalatot lé­tesít. S a sors mégis kegyetlen, közel 10 regénnyel a háta mö­gött 1943-ban származása mi­att elbocsájtják a Pécsi Napló­tól, s 1944. november 4-én édesanyjával, testvéreivel s 40 rokonával együtt Dachauba deportálják. 1945. június 17-én egyedül tér haza. 1949-ben már feleségével Bu­dapestre, Mátyásföldre költö­zik, s haláláig ott és írásaiból élt. Megteremtette maga körül Vargát, a tipikusan falusi kör­nyezetet. Korán kelt, még élete alkonyán is maga mű­velte kertjét, s könyveinek ál­landó főszereplője a kutya is végig mellette volt. Szinte minden művének ih- letője ez a világ. A falu népé­vel együttérző és gondolatvi­lágában mindvégig együtt élő ember szemével mutatja be hőseinek környezetét. Ezt mi sem illusztrálja jobban, mint Fehér kenyér című önéletrajzi írása. 38 regény, több elbeszé­lés kötet és színdarab jelent meg tollából. Több művét kül­földön is kiadták. írói mun­kásságáért 1955-ben József Attila-díjjal, 1968-ban pedig a Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntetik ki. 90. születésnapja alkalmá­ból szülőfalujában emlékházat avattak. Ugyan betegsége mi­att az avatáson részt venni nem tudott, de lélekben és gondolatban ő is ott volt az ünneplők között. Emlékét őrzik barátai, is­merősei, olvasói, a falu lakos­sága és az emlékszoba eredeti dokumentumai. Megyeri Tiborné Utcanévváltozások és új utcanévtáblák Pécs belvárosában Az utcanévváltozásokról szóló tavalyi önkormányzati rendelet alapján a Városgond­nokság folytatja Pécs belváro­sában az új utcanévtáblák kihe­lyezését. Június 1-én és 2-án az új névtáblák elhelyezésével a következő utcák neve változik meg: Kossuth Lajos utca helyett Király utca, Tanácsház köz he­lyett Városház köz, Széchenyi köz helyett Ciszterci köz, Bem utca helyett Irgalmasok utcája, Sallai utca helyett Ferencesek utcája, Székesfehérvár utca he­lyett Vörösmarty utca, Geisler Eta utca helyett Apáca utca, Leonardo da Vinci utca helyett Szepesy Ignác utca, Zetkin Klára utca helyett Szent Mór utca, Déryné utca helyett Má­ria utca, Kulich Gyula utca he­lyett Papnövelde utca, Irányi Dániel tér helyett Búza tér lesz. A Pécsi Nemzeti Színház mel­letti lépcsőt Déryné lépcsőnek nevezik ezentúl. A Kisfaludy utca névtáblája kiegészül a költő keresztnevé­vel, s így ezentúl Kisfaludy Sándor utca lesz. Valamennyi belvárosi utcában azonos for­mátumú formatervezett az utca­névtáblát helyeznek ki, ezért - természetesen névváltozás nél­kül - most kerül sor a Széche­nyi tér névtábláinak cseréjére is. Az utcanévváltozások a táb­lák kihelyezésével a gyakorlat­ban is érvénybe lépnek. Fejtágító a JPTE-n A sorra (át)alakuló cégeknek nem csak új portékáikkal, szel­lemi termékeikkel kell hódíta­niuk a szűk fizetőképes kereslet ellenére is nyüzsgő „piacon”. Gyakorta a vezetők és és az al­kalmazottak saját magukat is „el kell adják” a jó üzlet remé­nyében. A pécsi JPTE közgaz­daságtudományi karán indult marketing-menedzser posztgra­duális képzés elsőként végzős hallgatói a napokban végeznek. Utolsó intenzív hétvégi tréning- jüket a múlt hétvégén, a Sziget­várral szomszédos Domolos, a főutak forgalmától távoleső kas­télyában tartották Rácz Lajos vezetésével. A diplomás, jobbára fiatal résztvevők szabadidőruhában, családias légkörben, két és fél napon át tanulták a jó „vezetés” mikéntjét, pszichodramatikus- és szerepjátékok, fiktív vállalati játékok segítségével. Az önis­mereti, személyiségfejlesztő tréning a mindenkiben rejlő kreativitást, alkotókedvet segíti a felszínre. A „tárgyak” között relaxációs, cégbevezetési, kommunikációs gyakorlatok, optimális idő- és energiabeosz­tás is szerepel. A két év múltán a hallgatók 70-80 százaléka „karrierépítésének” komoly lé­péseiről számolhatott be. Rácz Lajost kérdeztük, mi­lyen jó vezetőti adottságokban szűkölködnek hazánk polgárai. - A magyarok gyenge pontja a kishitűség, amit gyakorta fölé­nyeskedő viselkedéssel kom­penzálnak. A rugalmatlanságot, pontatlanságot, közvetetlensé- get, megbízhatatlanságot, a fe­gyelmezetlenséget is említhet­ném, ám ezen lehet változtatni.- A jó vezető aktív, és komo­lyan veszi önmagát. Jól kivá­lasztott munkatársaival alkotó légkört teremt. Tisztán látja cége szándékait, előrelátó a piac igényei terén, versenyképes. Megtalálja a kulcsfigurákat, s minden pillanatban felelőssége tudatában cselekszik. T roszt É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents