Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-28 / 146. szám
1992. május 28., csütörtök üj Dunántúli napló 3 Egy szép és hasznos utazás Németországban, Ickingben járt nemrég a pécsi Leőwey gimnáziumm 2le osztálya Büki Adél tanárnő vezetésével az ottani gimnázium meghívására. Érdekes az ickingi gimnázium története. Ez a háromezer lakosú falu - amely nyaranta festők, művészek, turisták kedvenc tartózkodási helye - Münchentől délre, Wolfratshausen városának közelében fekszik. Az iskolát a környező falvak, városok kérésére maguk a szülők építették, majd a bajor államnak ajándékozták. A gimnázium vezetői keresték meg a mi iskolánkat, hogy felvegyék a kapcsolatot egy olyan magyar gimnáziummal, ahol német oktatás folyik. Az ickingiek tavaly novemberben jártak nálunk „terepszemlén”, és tanárainkal két évenkinti diákcserében egyeztek meg, s ennek jegyében utaztunk május közepén Ickingbe. Családoknál laktunk. A programot úgy állították össze a vendéglátók, hogy nyelvgyakorlásra, tanulásra, szórakozásra, kirándulásra egyaránt legyen mód. Fogadtak bennüket a bajor bel- ügymisztériumban is. Sokat beszélgettünk aktuális szocális, politikai kérdésekről, a kábítószeről, rádióról, újság- írásról.Jártunk színházban, skanzenben, szánkóztunk, egyszóval jól éreztük magunkat, búcsúzóul magyar táncházat csináltak nekünk. Sok ajándékot, ruhát hoztunk magunkkal a Magyarországra érkezett jugoszláviai menekültek számára. Leőwey Gimnázium, 2/e osztály Az utazás egyik szép állomása: képünk a linderhofi kastély parkjában, a teaház bejáratánál készült. A Pécsi Nemzeti Színházban vendégszerepei június 13-án és 14-én a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata. A kolozsvári művészek Ionesco: A kopasz énekesnő című abszurdját adják elő Tompa Gábor rendezésében, a produkció nagy sikert aratott otthon és több külföldi városban is. A képen jelenet az előadásból: Boér Ferenc, Panek Kati, Spolarics Andrea és Bács Miklós. Megszűnik az alap-casco Túl sok a lopás, nem éri meg Pécsi zeneiskolások sikerei A Liszt Ferenc Zeneiskola tanárai és növendékei az elmúlt napokban két kiemelkedő ve- seny-eredménnyel növelték a pécsi zeneoktatás jóhírét. Pre- hoffer Gábor blockflőte (barokk-furulya) szakos növendék május 17-én Budapesten, az országos zeneiskolai furulyaversenyen nagyszerű Telemann-já- tékával első díjat, tanára, Szabó Gyula pedig a kiváló felkészítésért tanári különdíjat kapott. Egy héttel később, május 24-én Balassagyarmaton az országos zongora négykezes találkozón Baksa Dániel zongorista növendék és tanára, Horesnyi Orsolya együtt léptek pódiumra, s produkciójukkal nívódíjat nyertek. Sebők Attila oboás növendéknek az országos fafúvós versenyen elért második helyezésével, Mánfai Petrának az országos zongoraversenyen megszerzett különdíjával együtt e tanévben az már a negyedik versenygyőzelem volt, de az iskola nagyon reménykedik még egy ötödikben is. Hosszúhetényből Ausztriába Tegnap Ausztriába utazott a hosszúhetényi népi együttes. Látogatásukkal a statteggi tánc- együttes tavalyi it tartózkodását viszonozzák, de egyben részt vesznek a Grazi Nemzetközi Folklórfesztiválon is. A táncosok négy napig lesznek vendégségben szomszédainknál. Mezőgépek régi áron Mint a Heti Világazdaság megírta, Budapesten és Pest megyében a Hungária Biztosító leállította az úgynevezett „olcsó casco”-t. A hetilap szerint a fővárosban és környékén a Hungária ezentúl nem köt alap-cas- cokat, az indok pedig az, hogy túl sok volt a lopás, így a társaságnak a dolog a legkevésbé sem üzlet. Bizonyára sokan sajnálják a döntést, hiszen a havi 2-300 forintos díj a mai biztosítási árak mellett igazán csekélynek számított. A hír kapcsán dr. Kraso- vits Mártát, a Hungária pécsi fiókjának vezetőiét kerestük meg:- Sajnos azt kell mondanom, nem csak a fővárosban és környékén kellett az alap-cascot leállítani. Központi intézkedés alapján ezentúl Baranyában sem köthetünk ilyen szerződéseket. Mint a fiókvezető lapunknak elmondta, Baranya is a „fertőzött” területek közé tartozik, így a jövőben itt is csak több kárfajtára kiterjedő biztosítás köthető. Azt, hogy jelenleg a Hungáriának hány alap-cascora szóló szerződése van, pontosan nem sikerült megtudnunk, a fiókvezető - merthogy az adat üzleti titoknak minősül - csak annyit árult el, hogy a régebben biztosítottak egyharmada kötött velük alap-cascora szóló szerződést. (Az intézkedés a már szerződéssel rendelkező Hungá- ria-ügyfeleket természetesen nem érinti.) Pauska Zs. Arany János megglosszázná Jókai írta akadémikus társával, Arany Jánossal kapcsolatban, hogy az üléseken di- rib-darab papírosokon üzengettek egymásnak. Ha valaki lapozgatja Arany összegyűjtött verseinek kötetét, meg is találhatja ezeket a verses glosszákat Akadémiai papírszeletek cím alatt. „Igazi vas- fejű székely a Bálint: Nem arra megy, amerre Hunfalvy Pál int” - így szól az egyik, tanúsítva, hogy akkor is voltak nézetkülönbségek a tudós grémiumban, de azért megfértek „egy csárdában”. Az időben még az akadémia kebelében együtt ültek tudósok és írók. Mindeddig így volt ez, amíg 1949-ben „gim- nasztyorkát öltöttek” a Magyar Tudományos Akadémiára is. A függetlenség visszanyerését követően így magától értetődő gondolat volt az, hogy a tudomány mellett az alkotó művészet is helyet kapjon ismét a nagypresztizsű „köztestületben”. Az írásművészet visszafogadása történ- j hetett volna úgy is, ahogyan hajdan volt helye az akadémiai osztálykeretben. De úgy is, ahogyan végül is történt: a Magyar Tudományos Akadémia függetlén társintézményeként hozták létre a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát. Csakhogy miközben ezt szervezték, megalakult egy másik írói, művészi testület is Magyar Művészeti Akadémia néven. Végül is a szavakra nincsenek monopóliumok, s akár az értelmező szótárat, akár az Akadémiai Kislexikont lapozgatjuk, több jelentést találunk. Akadémosz hérosz athéni ligetében alapította Platon Kr.e. 387 körül filozófiai iskoláját, az első akadémiát. A reneszánsz korában tudományos, művészeti, irodalmi, zenei és egyház társaságok, egyesületek használták az akadémia nevet. Ilyen elnevezéssel jöttek létre az új- és legújabb korban szakfőiskolák, így hazánkban is a zenei, képzőművészeti vagy színművészeti akadémia - kár is volt vagy volna megváltoztatni a patinás neveket. S sok helyütt mindmáig az akadémiák a legtekintélyesebb tudósok és - nem mindenütt - művészek országos testületéi. Hogy kik a legtekintéyleseb- bek, azt végül is a testület dönti el jogszerűen. Mint minden emberi döntésben, ebben is lehet tévedés, lehet,amit másként ítél meg sok kortárs, de tudomásul veszik. Az, hogy végül is az írók, művészek két akadémiát alakítottak, mondhatjuk: „szívük joga”. De a külső szemlélő számára némileg devalválja mindkettőt. Olyan színben tünteti fel viszonyukat, hogy még csak közös asztalhoz sem ülnek. Persze, lehet ezt magyarázni - ahogy szóbeszédben teszik is - politikai, pártállambeli vagy pártszimpátiákon és főleg unszimpátiákon alapuló nézetkülönbségekkel, de ez nem meggyőző. Végtére is a tudományos jellegű akadémiák nem klubok vagy egyletek, kiválasztó elvük a hivatásbeli minőség és tekintély. Nem ízlés, filozófia, politikum egyesíti tagjaikat. Lehet továbbá magyarázni a kettősséget szellemi életünknek, különösen az irodalomnak az örökségével, az úgynevezett népi-urbánus ellentéttel. Csakhogy ettől még megfértek egy akadémiában - mondjuk - Babits Mihály, lly- lyés Gyula, Márai Sándor vagy Tamási Áron, hogy Herczeg Ferencet vagy Csató Kálmánt ne is említsük egyéb ízlés- vagy értékelésbeli kü-* lönbségekre utalva. Feltehető, ha élnének még nagy öregek, ma is megférnének egy asztalnál, sőt még az ifjabbakat is oda tudnák ültetni. Távozásuk miféle „áthidalhatatlan” űrt hagyott? Tekintélyhiányt? Értékhkiányt? Tekintély az, akit annak elfogadnak, érték, amit másban is méltányolnak egy társadalom tagjai. Vajon a méltányolható értékek hiányoznak, avagy a méltánylás képessége? Nem az irodalmi-művészeti akadémiai az egyetlen kettősség, ez - úgy tűnik - a jéghegy csúcsa. Kirekesztő szándékú kettősségek szaporodnak, s ad abszurdum két kormány, két parlament, két ország lehetne az országban. Ha nem több, hiszen hovatovább ki-ki önmagát ismeri el csupán. Ideje, hogy legalább a szellemi elit emelkedjen felül a megosztó érdekeken, előítéleteken. A politikai párt kardcsattogásától mindinkább megcsömörlő, kiábrándult hangokat hallató közönség ebben az országban kénytelen élni -„áldjon vagy verjen sors keze” -, és legalább abban szeretne hinni, hogy mégiscsak közös otthonunk ez az ország, hogy egy nyelven szót is érthetünk. (MTI-Press) Lesz majd ötödév? Elképzelések a táncművészet fejlesztésére Szolnok-farm Show-t rendez június 3-4-én Zagyvarékason a hazai mezőgépipar - jelentette be a szerdai sajtótájékoztatón dr. Sziráki András, a rendező szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigazgatója. Mint elmondotta: a hazai és nemzetközi kooperációban, illetve önállóan gyártott mezőgépek, művelőeszközök mellett elsősorban azokat a termékeket vonultatják fel, amelyeket az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által kiírt pályázat elnyerésével fejlesztettek ki, illetve gyártanak. A gépek alkalmazkodnak a kis és közepes gazdaságok igényeihez. Az új komplett szárzúzó-család másféltől hat méter munkaszélességig képes dolgozni a tábla méretének megfelelően. A vállalat a rendkívüli mértékben visszaesett belföldi mezőgépkereslet fellendítésére e korszerű termékeit a jelenlegi kereskedelmi értéknél tíz-harminc százalékkal olcsóbban kínálja. (MTI) A zeneiskolába való járás természetes Magyarországon, de a tánctanulásnak még nincsen igazán hagyománya. Járo- gatnak a kislányok balettra, de az, tisztelet a kivételnek, csak arra jó, hogy valamit mozogjon a gyerek. A klasszikus baletthoz egyébként sem elegendő a mozgáskészség, megfelelelő fizikummal kell rendelkezni, ami elbírja a természetellenes testhelyzetek gyakorlását. A balett olyan mozgásokat követel, amihez ki kell „tekerni” a testet, csak úgy lesz szép - Uhrik Dóra, a pécsi Művészeti Szak- középiskola táncművészeti tagozatának igazgatója merész terveket forgat a fejében. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatára benyújtotta a táncművészeti tagozat kísérleti ötödéves képzésének programját. Véleménye szerint egyre nő az igény a színpadi táncosok szakmabeli tudása színvonalának emelésére. A színházak is egyre inkább a sokoldalúbb, többfajta táncfeladatra alkalmazható fiatalokat keresik. A plusz egy év is sokat számítana. Arra is felhasználnák ezt az évet, hogy a diákok C-kategóriájú alapfokú balettoktatói képesítést szerezzenek, amit később jól tudnának használni iskolákban, művelődési házakban. De azt is el szeretné érni Uhrik Dóra, hogy a gyerekek legalább egy idegen nyelvből középfokú nyelvvizsgát tegyenek. Ez akár a szakmájukban, akár más területeken fontos lenne, arról nem is beszélve, ha netalántán sikerülne külföldi ösztöndíjakat szerezni, amihez a nyelvtudás alapfeltétel. A külföldi kapcsolatok egyébként még nagyon szórványosak, követségeken, ismerősökön keresztül alakulnak elvétve.-Véleményem szerint nagy hiányosságunk, hogy nálunk, és egész Magyarországon, a modem táncoktatásnak ( Gra- ham-és egyéb technikák) nincsenek képzett szakemberei, pedig erre éppenolyan szükség van, mint a klasszikus balettra - vélekedik az igazgatónő. Azt még nem lehet tudni, hogy a pályázat eredményes lesz-e, de azt mondja Uhrik Dóra, attól függetlenül szeretne kétéves előképzőt is megszervezni, amihez még várja az együttműködő iskola, iskolák jelentkezését. A közös munka lényege az lenne, hogy a jó mozgású hetedikeseknek speciális táncelőképzőt tartanának a befogadó iskolában, ami igen megkönnyítené a szakközépiskolai tánctanulást, és mivel jobb képzettségre tehetnének szert, a végzés utáni szakmai elhelyezkedés esélyei is nőnének. Jelentkezőjük a táncművészeti tagozatra egyébként változatlanul bőven akad, ősszel például tizenkilenc gyerek kezdi tanulmányait náluk, de százan kérték a felvételüket. Gyakran a szülők sincsenek tisztában azzal, kit érdemes e pálya felé irányít- gatni. A lányok úgy nézzenek ki, mint a szép tomászlányok, fogalmazza meg a külsőre vonatkozó feltételeket az igazgatónő. Nem bánnák, ha több fiú kacsingatna feléjük, s azt is szeretné, ha a fiúkat, lányokat külön képezhetnék, hiszen egészen mások a fizikai adottságaik és a fejlődésük üteme.- Elképzeléseink lényege, hogy a gyerekek jobban megállják a helyüket, többfele próbálkozhassanak a továbbtanulással, és erős közismereti oktatással tegyük lehetővé, hogy az érettségi után más területre is jelentkezhessenek a diákok. B. A.
