Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-26 / 144. szám
2 üj Dunántúli napló 1992. május 26., kedd A miniszterelnök az Alkotmány- bírósághoz fordult A Miniszterelnöki Sajtóiroda hétfő délután az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez. „A Magyar Köztársaság miniszterelnöke az Alkotmánybírósághoz fordult kérdéseivel, miután az 1990. évi LVII. törvény alapján a rádió elnökének felmentésére vonatkozó előterjesztés aláírását a köztársasági elnök elutasította. A miniszterelnök ezzel is elő kívánja segíteni a kialakult helyzet tisztázását, és azt, hogy a politikai jellegű kérdések megoldása szilárd alkotmányjogi alapon álljon, összhangban az Alkotmánnyal és az Alkotmánybíróság állásfoglalásával. Teszi ezt továbbá annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló helyzetek. A miniszterelnök elő kívánja segíteni, hogy Magyarországon a szilárd, alkotmányos és demokratikus rendnek megfelelően kiiktathatók legyenek a bizonytalansági tényezők, és a valóságtól eltérő elemek bevonása az ügyek rendezésébe. A miniszterelnök - hasonlóan korábbi nyilatkozataihoz - nem személyi, hanem elvi, jogi kérdésként kívánja kezelni ezeket az ügyeket.” (MTI) Koalíciós indítvány a köztársasági elnök hatásköréről Hivatalos látogatásra május 25-én Moszkvába érkezett Szulej- man Demirel török kormányfő. Közvetlenül megérkezése után találkozott Borisz Jelcin orosz elnökkel. MTI Telefotó (Folytatás az 1. oldalról) Ellenzéki padsorokból a leggyakrabban hangoztatott kifogás, hogy a törvény nem áll összhangban az Alkotmánybíróság határozatával amely az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte a személyiség teljes „profiljának” átvilágítására alkalmas, univerzális adatrendszerek működtetését. Ezzel kapcsolatban leginkább azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat személyi azonosító jel néven megtartja az alkotmányellenesnek ítélt személyi számot. A kormánypártok szónokai ezzel szemben utaltak arra, hogy a közigazgatás zökkenőmentes működése megkívánja színvonalas nyilvántartási rendszerek működtetését. Ezt szolgálja a személyi azonosító jel is, amelyhez hasonló technikákat a fejlett polgári demokráciák is alkalmaznak. Hangoztatták azt is, hogy a törvényjavaslat a személyi azonosító felhasználásának körére és idejére vonatkozóan egyaránt korlátokat tartalmaz. így például azt, hogy a személyi kód csak 1995-ig használható fel. Ellenzéki honatyák ezt éppen ellentétesen ítélték meg. Szerintük a személyi azonosító jel ,95-ig tartó „átmeneti” használata annak beismerése, hogy a személyiség teljes átvilágítására alkalmas azonosító kód nem áll össszhangban az alkotmánnyal. A hiányosságok miatt sem a Fidesz, sem az MSZP, sem az SZDSZ vezérszónoka nem találta elfogadásra alkalmasnak jelenlegi formájában a törvény- javaslatot. Az Országgyűlés hétfői ülésén három felszólalás erejéig folytatta a személyes adatok védelméről, és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A törvényjavaslat általános vitáját elnapolták. Az Országgyűlés hétfői ülésén megkezdte az 1992. évi költségvetés módosítására benyújtott módosító indítvány vitáját, amelynek célja az, hogy 800 millió forintot csoportosítson át a Népjóléti Minisztérium keretéből a Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe a munka- nélküliek ellátásának javítására. A kormányzat nevében Pongrácz Tibor pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta, hogy az összegre a munkaügyi központoknak azért van szükségük, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban 1991 decemberében létrejött megállapodás alapján megoldhassák a munkanélküli-segély rendszeréből már kiszorult egyes munkanélküliek szociális ellátását. A felszólaló képviselők egyike sem vonta kétségbe, hogy a munkaügynek szüksége van az előirányzott 800 millió forintra. Sőt többen is voltak akik szerint ennél jóval nagyobb összegre lenne szükség. Az ellenzéki vezérszónokok mindegyike arra hívta fel a figyelmet, hogy a problémát már a költségvetési vita során szóvá tették. Az általános vitát az elnöklő Dörnbach Alajos lezárta, így a javaslat feletti részletes vita a jövő héten várható. A távközlésről szóló törvény- javaslat általános vitájának elnapolásával este nyolc óra előtt befejeződött az Országgyűlés hétfői plenáris ülése. A képviselők - tekintettel az időközben érkezett újabb módosító indítványokra - nem tudták lezárni a törvényjavaslat általános vitáját. (MTI) Folyóirat bemutató az Erdélyiek Klubjában Több, mint ötven tagot számlál a pécsi „Erdélyiek Klubja”, mely a hazájukat kényszerűen elhagyott erdélyi magyaroknak próbál programot adni, itteni beilleszkedésüket segíteni, és ami a legfontosabb: helyi érdekvédelmükkel foglalkozni. Bandi András elnök szerint ugyanis sokan és sokat foglalkoznak Erdéllyel, csak éppen azokra az emberekre nem gondol senki, akiknek már itt az anyaországban kell új életet kezdeniük. A pécsi szervezet, mely önálló jogi személy, tagja az Erdélyi Körök Országos Szövetségének, amely kb. 70 ezer erdélyit gyűjt egybe. Tegnap esti összejövetelük apropóját az adta, hogy Pécsre látogatott az „Erdélyi Figyelő” c. lap szerkesztősége és vendégeik. Az „Erdélyi Figyelőt” mindenki csak Sütő András lapjaként ismeri, hisz ő szerkesztőbizottság elnöke, s immár 35 éve áll kapcsolatban a Marosvásárhelyi lappal. Az eredetileg kéthetente, ma papírhiány miatt havonta megjelenő „Erdélyi Figyelő” az egyetlen magyar nyelvű képeslap Erdélyben. Mint Barabás László szerkesztő elmondta, a lapban általános műveltséget szeretnének közvetíteni olvasóik felé, s felolvasó esteken, író-olvasó találkozókon mind inkább szélesíteni tevékenységüket. M. K. Európai Menekültügyi Bizottság Magyarországon A menekültügy kezelése Magyarországon példás és mintaértékű - hangzott el az Európai Menekültügyi Bizottság és a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat közös hétfői saj tótáj ékoztatój án. Az Európai Egyházak Konferenciája keretében működő Európai Menekültügyi Bizottság május 22-én kezdte meg négynapos tanácskozását Budapesten. A konferencia résztvevői felkeresték a Menekültügyi Hivatal máriagyüdi és pécsi állomását, ellátogattak a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat nagyharsányi menekültközpontjába. Orosz-török megállapodás Oroszország és Törökország hétfőn megállapodást írt alá a kétoldalú viszonyról, amely megállapodás - mint a felek külön is hangsúlyozták - nem irányul harmadik országok érdekei ellen. Borisz Jelcin, aki orosz részről látta el kézjegyével a mérföldkőnek nevezett okmányt, a ceremónia után nagyra értékelte, hogy Törökország „politikai módszerekkel igyekszik elősegíteni a volt Szovjetunió területén és az azon kívül keletkezett konfliktusok rendezését”. A találkozóról kora estig kiadott hivatalos közlések egyáltalán nem tesznek említést az ör- mény-azeri viszályról, amely pedig az elmúlt napokban súrlódást okozott Moszkva és Ankara viszonyában. O Párizs. Nem állítanak új minisztert a városfejlesztési minisztérium élére Franciaország- ban.Pierre Bérégovoy kormányfő saját irányítása alá helyezi a Bemard Tapie lemondása következtében gazdátlanul maradt intézményt. O Peking. Kína és India, ha egyesíti erejét, fontos szerepet játszhat a fejlődő világ érdekeinek védelmében - jelentette ki Ramaszvami Venkataraman indiai államfő Sanghajban, kínai látogatásának végén. Hozzáfűzte: összefogásuk nem irányul más országok ellen. O Berlin. A szavazatok 31,8 százalékával a szociáldemokraták (SPD) nyerték meg az egész Berlin területén megrendezett helyhatósági választásokat. O Varsó. Hájim Hercog izraeli államfő vasárnap este ötnapos hivatalos látogatásra Varsóba érkezett. Hercog személyében először jár izraeli elnök Lengyelországban. A vendég találkozik Lech Walesa lengyel elnökkel, beszédet mond a parlament előtt, ellátogat nagyapja szülőhelyére, elmegy az auschwitzi haláltábor helyén lévő múzeumba. Bonn ellen vonulnak a romániai romák? Romániából 1 200 000 roma vonul Bonn ellen, ha a német kormány nem lesz hajlandó jóvátételt fizetni azért a 35 000 cigányért, akiket a hitleri fajüldöző törvények alapján 1939 és 1942 közt módszeresen meggyilkoltak Romániában. Ezt loan Cioba, minden romák királya jelentette ki a hétvégén Bukarestben a sajtó képviselőinek. Hozzátette, hogy a romák mindenesetre eljutnak majd Németországba, mégpedig olyan úta- kon, amelyeket csak ők ismernek. A romák királya a bukaresti kormányhoz is hosszú kívánságlistát intézett. Ezek közt szerepel munkahelyek biztosítása a munkanélküliségtől különösen sújtott alattvalói számára, szociális segélyek és munkanélküli segély juttatása a romáknak, valamint a roma asszonyok aranyékszereinek visszaszolgáltatása, amelyeket a Ceausescu-rezsim alatt koboztak el. loan Cioba követelte továbbá a földtörvény módosítását, hogy minden roma család legkevesebb 5 000 négyzetméter földhöz juthasson. Bérleti díjat igen, de lakbért nem emelnek Mohácson Vége annak a gyakorlatnak, hogy egy kifli áráért bérelik, és 5 kiló kenyérnek megfelelő költségért adják ki a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket Mohácson - mondta a képletes hasonlatot dr. Olt György jegyző, a tegnap délután tartott városi önkormányzati ülésen. Ám előtte a tanácskozási jogával élve a 21 képviselőből éppen jelenlévő 14 többségét hatásos szónoklatával kellett meggyőznie, hogy egyáltalán tárgyalják e témát. A kérdésben három illetékes bizottság előzetes állásfoglalását Somogyi László tolmácsolta, miszerint az üzletek tervezett díjának kialakítása nem vállalkozásbarát, részleteiben nem kidolgozott, s egyebek mellett az adhat preferenciákat sem tartalmazza. Egyszóval a megítélésük szerint tárgyalásra alkalmatlan, nincs kellő körültekintéssel kidolgozva. Nos, a bizottsági elnök állításait pontról pontra cáfolva, az ellenkezőjét igazolva a jegyző elérte: szavzattöbséggel az előterjesztett anyagot a testület elfogadta. Ennek értelmében a nem lakás céljára szolgáló bérlemények helyétől, műszaki állapotától és a hasznosítás módjától függően négy kategóriában sorolva 100, 200, 300, illetve kettő esetben 400 százalékos bérleti díjemelést vezetnek be Mohácson július 1-től. A közel kettő órás vita erem- dényeként született határozattal - mint azt dr. Olt György elöljáróban jelezte - lehetővé tette a testület, hogy az üzeltek, műhelyek és garázsok után fizetett többletbér bevétele eredményeként idén biztos nem, de va- lóshzinű tovább 1-2 évig sem kell lakbéreket emelni a városban! B. M. Postrablás Battonyán Kirabolták a battonyai posta- hivatalt, összesen 3,2 millió forintot vittek el az ismeretlen rablók - tájékoztatta hétfőn az MTI-t Kiss Éva, az ORFK munkatársa. Elmondta, hogy a hét végén egy alkalommal megszólalt a posta riasztója, az alkalmazottak a helyszínre siettek, ám miután az ajtók és az ablakok sértetlenek voltak, azt hitték, hogy elromlott a riasztó. A hétfő reggeli nyitáskor viszont kiderült, hogy valóban betörtek a postahivatalba, méghozzá a tető felbontásával jutott, vagy jutottak az ismeretlen tettes(ek) a pénzhez. John Major másik fele (MTI-Panoráma) - Hat évvel ezelőtt egy újságíró megkérdezte Norma Majort, mit szólna, ha férje egy napon miniszterelnök lenne. Elutasította a választ, mondván: Ilyesmi a hozzánk hasonló egyszerű emberekkel nem szokott előfordulni. Rossz jósnak bizonyult, s Norma Major csütörtökön a brit miniszterelnök feleségeként érkezik Budapestre, férje kíséretében. Még 1990. januárban is úgy nyilatkozott valahol: Ez az év már nem lehet olyan zűrös, mint a tavalyi. Arra célzott, hogy John Major 1989-ben pénzügyminiszter-helyettesből előbb külügyminiszter, majd pénzügyminiszter lett. De Norma megint tévedett: Majort 1990. novemberben kormányfővé nevezte ki a királynő. Ismerői szerint Norma Major e tévedéseit nem más, csakis a nehéz korai években természetévé vált szerénysége, tartózkodása magyarázza. Norma Johnson 1942-ben született Shropshire-ben. Apja a világháború utolsó napjaiban esett el Belgiumban. A vidéki kislányt négyéves korában bentlakásos iskolába küldték egy londoni külvárosba. Később közgazdaságtant tanult, de a munkás életet varrónőként kezdte. Férje rég magasrangú hivatalnok, sőt, miniszter volt, amikor Norma még mindig maga készítette egyszerű - divatszakértők szerint avittas - ruháit, s nem csak megszokásból, hanem továbbra is spórolásból, hiszen a huntingdoni négyszobás családi ház hitel- törlesztése még a miniszteri fizetést is eléggé megterhelte. Norma és John egy tanácsi választás alkalmából találkozott - Norma egy konzervatív jelölt-asszony ruhatárát gondozta -, s 1970-ben házasodtak össze. Lányuk, Elizabeth húszéves, fiúk, James pedig 17, mindketten tanulnak. Férje felívelő pályafutása közben Norma Major változatlanul a családi tűzhely őrének tartotta magát. Mielőtt a Downing Street 10-be költöztek, ő maga heteken át Huntingdon- ban ápolta az otthont, férje csak hétvégére ment haza. Norma a nyilvánosság előtt tulajdonképpen 1987-ben jelent meg először, amikor váratlanul életrajzot írt és jelentetett meg Joan Sutherlandról, a világhírű operaénekesnőről, a művésznő sajátkezű ajánlásával. Két évvel később felkérték, írna életrajzot Jessye Normanról is, de erről a tervről a miniszterel- nök-feleségi feladatok miatt egyelőre le kellett mondania. Ismerői és a tévénézők úgy látják, hogy két év alatt belenőtt szerepébe. Átalakulását Diana hercegnőéhez hasonlítják, aki ugyancsak szégyenlős vidéki hajadonból vált divatlapok címlapján szereplő elegáns dámává. De, amint a Daily Express a hétvégén megjegyezte, Norma Major „szerény és gyakorlatias asszony. Divatos, alkalomhoz illő ruháit az áruházaknak termelő, közepes áron dolgozó márkák közül választja, mert tudja: nem kell mindenáron Chanelnél vásárolni, ha valaki jólöltözött akar lenni.” Mészáros György AT&T USA Direct MAGYARUL 00*800-01112 *Várjon a második tárcsahangra •at&t
