Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-22 / 140. szám

1992. május 22., péntek új Dunántúli napló 7 IMS-akció Mohácson Mohácson több mint félezer IMS szerkezetű lakás épült az elmúlt évtizedben. Az OTP be­ruházásában készült tömbök megerősítését alapos előkészítő, szervező, koordináló tevékeny­ség után 1991 novemberben kezdték. A Felszabadulás lakó­telep 16-os számú épületének 80 lakásába idén áprilisában már vissza is költözhettek tulaj­donosaik. Az ütemezésnek megfelelően év végéig 204, 1993-ban 221 és 1994-ben 129 lakást tesznek biztonságossá. Jelenleg a Szentháromság utca 24 lakásá­ban és a Radnóti lakótelep 20 lakásában dolgoznak, az átadá­sokat június végére vállalták a kivitelezők. A Felszabadulás lakótelep következő 80 lakásos tömbje, a 17-es épület lakói számára jú­nius 9-én tartják a kiköltözéssel kapcsolatos megbeszélést. Mint Soproni Lajos, az OTP mohácsi kirendeltségének veze­tője elmondta, az eddigi tapasz­talatok birtokában bíznak ab­ban, hogy zökkenőmentesen folytathatják a munkát. Maga a pénzintézet 35 átmeneti lakást tud biztosítani, az IBUSZ-tól és a Mecsektourist-tól további 40-re számíthatnak. Akik ma­guk oldják meg az elhelyezésü­ket, azoknak havonta 8-10 000 forintot fizet az OTP lakbér címén. Természetesen a ki- és visszaköltözés költségeit, sőt indokolt esetben az autó­busz-bérletet is térítik az isko­lába járó gyerekeknek, illetve a munkahelytől kényszerűségből távolra kerülő felnőtteknek. B. M. A VOSZ nem ért egyet A Vállalkozók Országos Szövetsége elfogadhatatlannak tartja az államháztartásról szóló törvényt. Az új jogszabály nem határozza meg az állam szerepét a gazdaságban és a társadalom­ban, ez alapján nem lehet eldön­teni, hogy mit kell és mit lehet finanszíroznia a költségvetés­nek. E jogszabálynak feladata lett volna a költségvetés elvi szabályait is megfogalmazni, - ez is hiányzik az új törvényből. Továbbra is a kiadásokhoz és az állam igényeihez igazítják a be­vételeket, figyelmen kívül hagyva a társadalom és a gazda­ság teherbíró képességét, illető­leg a gazdaság folyamatait. A most elfogadott új törvény nem alkalmas arra, hogy be­töltse feladatát - véli a VOSZ. A feldolgozó ipar, a konzervgyárak termelése is jelentősen csökken Fotó: Läufer László Tízszázalékos visszaesés Zsugorodó agrárgazdaság A Gazdaságkutató Intézet (GKI) prognózisa szerint a gaz­dasági válság leginkább az ag­rárszférát érinti, itt a kibontako­zásnak még a csírái is alig lát­szanak. Az agrárgazdaságban az el­múlt esztendőben példátlanul nagy volt a jövedelemvesztés: a mezőgazdasági üzemek előze­tes mérlegadatai az 1990. évi 15 milliárd forint nyereséggel szemben 1991-re 7,1 milliárd forint nyereséget és 26,4 milli­árd forint veszteséget mutatnak. Az élelmiszeripari vállalatok múlt évi összességében 2 milli­árd forintos eredménye is jelen­tősen elmaradt az előző évitől. A mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árszínvonala tavaly egy százalékkal elmaradt az előző évitől, az ipari termelői árszínvonal viszont 32 száza­lékkal emelkedett. Veszélyben a gabonatermelők Az agrárolló erőteljes nyí­lása, a hazai és exportpiac, első­sorban a keleti vevőkör szűkü­lése és a támogatások csökke­nése következtében a mezőgaz­dasági termelők az átlagosnál jóval nehezebb likviditási pozí­cióba kerültek. Emellett a fel­dolgozó, a kereskedelmi és szolgáltató vállalatok - a felvá­sárlás késleltetésével, halasztott vagy részletfizetéssel - még to­vább fokozták a mezőgazdasági üzemek pénzügyi gondjait. En­nek a folyamatnak következ­ményei kihatnak az idei eszten­dőre. Különösen a gabona- és hús­termelők kerülhetnek nehéz pénzügyi helyzetbe az idén - ál­lapítja meg a GKI prognózisa. Tevékenységüket többnyire csak vagyonuk felélésével tud­ják finanszírozni. Az árbevétel kiesését mérsékelhetik az állat- állomány fokozott csökkenté­sével, a szántóföldi növényter­melésben a műtrágya és nö­vényvédőszer felhasználásának jelentős visszafogásával. Gaz­dálkodásuk további feltétel- rendszere viszont mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt egyre bizonytalanabbá válik. Az ágazat szinte minden terü­letén jelentős visszaesésre lehet számítani. A mezőgazdasági termékek termelése 10 százalé­kot megközelítő, az ágazat bruttó termelése pedig 10 száza­lékot meghaladó mértékben csökken. Jelenleg még nincs mód meg­ítélni, hogy a termelés mennyi­ségének visszaesése kedvező vagy kedvezőtlen szerkezeti változásokkal kapcsolódik-e egybe: azaz ott csökken-e a mezőgazdasági termékek előál­lítása, ahol az nagyon költséges, gyakran ráfizetéses volt, avagy más területeken. A legjelentő­sebb csökkenés a korábbi ten­denciák folytatódásaként az alaptevékenységen kívüli kör­ben várható. Lényegesen nehe­zebben prognosztizálható a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés ez évi eredménye. Csak annyi bizonyos, hogy mindkét ágazatban jelentős termeléscsökkenés várható. En­nek mértéke azonban ez évben az átlagosnál lényegesen erőtel­jesebben függ a szubjektív té­nyezőktől, az átalakulással kap­csolatos bizonytalanságoktól. A jelenlegi információk szerint valószínűnek látszik a növény- termelés 6-8 százalékos, vala­mint az állattenyésztés bruttó termelésének 8-10 százalékos visszaesése. A növénytermesz­tésen belül jelentős csökkenés lesz a gabonafélék termelésé­ben: részben a kisebb vetésterü­let, részben a várhatóan gyen­gébb terméshozamuk miatt. Túlélés, vagy valódi váltás? Az ipari növények közül mindenekelőtt a cukorrépa ve­tésterületének, illetve termés- mennyiségének csökkenése várható. A zöldség- és gyü­mölcstermés egyik nagy fel­használója, a konzervipar sú­lyos gondokkal küzd, így ebben az ágazatban is további vissza­esést jósolnak. Ugyancsak ter­meléscsökkenés várható a szőlő- és borgazdaságokban. Tovább csökken az állatte­nyésztés feljesítménye is: a ser­tésállomány mérséklődése a ta­valyinál ugyan kisebb lesz, de a tendencia valószínűleg nem vál­tozik. Tovább apad a szarvas- marha-, juh- és baromfiállo­mány is. A Gazdaságkutató Intézet szakembereinek véleménye szerint az agrárágazat jelenlegi válságából egy hosszú, több éves folyamat után új, egészsé­gesebb termelési struktúra is ki­alakulhat. Ma még azonban nem ítélhető meg egyértelműen, hogy az agrártermelés szinte minden ágazatát érintő válság vajon csak a beszűkülő piachoz való tényszerű alkalmazko­dásra, és inkább egyszerű túlé­lés, vagy sikeres termék- és pi­acváltás. Az előrejelzés azt is leszögezi: az agrártermelés idei nagymértékű visszaesése alap­vetően valószínűleg nem veszé­lyezteti a belföldi kínálatot. Mindenképpen csökken viszont az exportra jutó árualap. 1992— re mintegy 500 millió dollár ex­portcsökkenés prognosztizál­ható. (MTI-Press)-mg­Az Állami Számvevőszék jelentése 1750 milliárdos államadósság A költségvetés 1968 óta deficites Ma olyan kormánya van az országnak, amely nem kívánja eltitkolni a múlt dolgait, így végre lehetővé vált az elmúlt évtizedekben felhalmozódott államadósság kialakulásának részletes- feltérképezése - mondotta Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék el­nöke a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón. A számve­vőszék képviselői a tájékozta­tón az állami költségvetési adósság ellenőrzéséről készí­tett jelentésüket ismertették meg az újságírókkal. Hagelmayer István szerint az eladósodás Magyarorszá­gon már 1968-ban megkezdő­dött, ám igazán jelentős mére­teket 1973-tól öltött, amikor is változatlan gazdaságpolitikát próbált folytatni az akkori ve­zetés a teljesen átalakuló vi­lágban. Ez vezetett a jelenlegi meglehetősen nehéz gazdasági helyzet kialakulásához. A vizsgálatot 1990-es dátummal zárták le, akkor az államadós­ság megközelítően 1400 milli­árd forint volt. A jelentés kimutatja, hogy az addig keletkezett adósság 79 százaléka nem parlamenti döntésen alapult. Az adósságot 1968 és 1982 között szinte döntő többségében kormány­zati, vagy apparátusi szintű döntések eredményezték. An­nak kezelése a Magyar Nem­zeti Bank és a Pénzügyminisz­térium közötti megállapodás kérdése volt 1990 végéig. A költségvetés 1968 óta de­ficites. 1968 és 1983 között a költségvetés az MNB-tői fel­vett hiteleinek 91 százalékát bevételként számolták el, s így kevesebb hiányt mutattak ki az Országgyűlésnek és a nyilvá­nosságnak. 1984-től konszoli­dálták a mérleget. Etől kezdve a bevételként könyvelt hitele­ket a különböző pénzintézetek - MNB, ÁFI, OTP, Állami Biztosító, Külkereskedelmi Bank - mérlegeibe építették be. így a költségvetési adósság megszűnt, átalakult a pénzin­tézetek tartozásává. A pénzin­tézetek viszont kétféle mérle­get készítettek, ám csak az egyiket hozták nyilvánosságra. Az államadósság jelentős része úgy keletkezett, hogy a költségvetés, vagy az Állami Fejlesztési Intézet, illetve jog­elődje valamilyen beruházás­hoz pénzt adott. Ide tartozik a jamburgi gázvezeték építése, vagy a bős-nagymarosi víz­lépcső. Ez utóbbi az országnak mintegy 120 milliárd forint­jába kerül. Ugyancsak az ál­lamadósságot növelték azok a nagyvállalati beruházások, amelyek eredményeként túl­méretezett kohászat és vegy­iparjött létre. A sajtótájékoztatón Cziiják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, hogy jelenleg az államadósság kö­rülbelül 350 milliárd forinttal haladja meg az 1990-es szin­tet. Sorsáról egyelőre biztosat nem lehet mondani, attól függ, miként alakul a gazdaság nö­vekedése. Jelenleg tapasztal­ható, hogy a gyorsan növekvő adósság éves kamatterhe egyre nagyobb mértékben terheli a költségvetés éves kiadását. Ha a növekedés megindul, az or­szág jövedelemtermelő képes­sége nagy mértékben gyorsul, úgy ezek az adósságterhek - viszonyítva az állami bevéte­lekhez - számottevően csök- kenhetnek.(MTI) Új CB-engedélyezési eljárás A Frekvenciagazdálkodási Intézet értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy a CB engedélyezési eljá­rást 1992. április 1-től megújí­totta. A számítógéppel működ­tetett ügymenet lényegesen gyorsabb, megbízhatóbb és egyszerűbb, mint a korábbi. A módszer bevezetését véle­ményfelmérés előzte meg, s ez alapján az intézet bízik abban, hogy alkalmazása ügyfeleinek megelégedésére szolgál majd. Ezzel egyidőben az intézet felhívja tisztelt ügyfelei figyel­mét, hogy a korszerűsített eljá­rás szükségszerűen maga után vonja az engedélyezési köve­telmények szigorú és a korábbi­nál is következetesebb megtar­tását és számonkérését. Az eljárással kapcsolatos tudnivalókról az-intézet tájékoz­tató füzetet adott ki, melyet ki- rendeltségeinél az ügyfelek díjmentesen megkaphatnak. Kevesebb állami hozzájárulással Üdülni jó ... A korábban pécsi Kikelet Hotel összes szobájában fogadták a SZOT beutaltakat Fotó: Läufer 36 000-rel kevesebb ember veheti igénybe a nyári vakáció hónapjaiban az Üdülési és Sza­natóriumi Főigazgatóság beuta­lóit, de a kedvezményesen nya­ralók még így is csak a költsé­gek 40 százalékát kell, hogy előteremtsék az idei nyaralás­hoz. Ez forintra lefordítva azt jelenti, hogy egy kétgyermekes család saját zsebéből 116 520 forintot fizet az úgynevezett I/A kategóriájú (fürdőszobás) üdü­lői ellátásért ebben az évben, az úgynevezett ' „csúcshónapok­ban”. Az árakat két ízben emelik: januárban 35-40 százalékkal, májusban 35 százalékkal. S bár a két áremelés a tavalyihoz vi­szonyítva kb. 90 százalékos té­rítési díjemelést jelent, az üdü­lők mégis kevesebbet fizetnek, mint a teljes költség 50 száza­léka. A fennmaradó körülbelül 55-60 százalékot az állami hoz­zájárulásból tudják pótolni, s abból, hogy az üdülőket részben forgalmi áron adják ki. 1991 -ben 240 ezer ember ré­szesült a Főigazgatóságon ke­resztül kedvezményes üdülés­ben. 1992-ben hatvanötezerrel kevesebben jutnak hozzá a ked­vezményhez. Az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságon komolyan felmerült, hogy radi­kálisan, 200 százalékkal kell emelni az árakat az állami tá­mogatás drámai csökkenése mi­att. De sem ezt, sem azt nem vá­lasztották, hogy privatizálják az üdülőket: egyetlenegy üdülőt sem adtak el. A beutalási szám lett kevesebb és a beutaló drá­gább. Miután 1992. január elsejétől munkavállalói jogon lehetséges a beutalás, több szerv is ellát­hatta az igénylőket. A Főigaz­gatóság két ütemben juttatta el a beutalókat az igénylő szervek­hez: az első 4 hónapra tavaly novemberben, a második ada­got (májustól az év végéig) pe­dig március elejéig. Bár az ár­emelés ellenére az úgynevezett csúcsszezonra elfogytak a beu­talók, az Üdülési és Szanatóri­umi Főigazgatóság Üdülőven­dég-szolgálati irodája még ren­delkezik beutalókkal az elő- il­letve utószezonra. Bányai János példaként említette, hogy június 3-tól akár egy-, akár kéthetes turnusban lehet beutalót kapni Balatonszéplakra, ahol 2 sze­mélynek teljes ellátással 7980 forintba kerül a kéthetes beu­taló. Szerveznek szokatlan üdü- lőutakat is: három turnusban, egyhetes üdülési lehetőség kí­nálkozik 2, illetve három orszá­gon át a Fortuna üdülőhajón, mely első ízben visz magyar tu­ristákat a Dunán Passau kikötő­jéig. Erre az útra is lehet még je­lentkezni júniusra, júliusra il­letve augusztusra. A gyermekek üdültetését eb­ben az évben az önkormányza­ton keresztül az iskolák szerve­zik. A Főigazgatóság munkatár­sának tájékoztatása szerint job­ban bevált, hogy a gyerekek sa­ját közösségükkel, az osztállyal menjenek nyaralni, mint idegen gyerekekkel. így a nyári gyer­meküdültetés amolyan táboro­zássá válik, melyben az iskolai barátok „kiélhetik” magukat. Teljes vagy fél osztályok szá­mára, rendkívül kedvezményes áron, személyenként 180 forin­tért naponta együtt üdülhetnek a gyerekek. Atlantic

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents