Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-04 / 122. szám

1992. május 4., hétfő üj Dunántúli napló 7 A végkielégítés jogi buktatói Dolgozó, kontra munkáltató Kis magyar ingyenesség A más rétje zöldebb? Kuponok Cseh-Szlovákiában Osztrákoké a Soproni Sörgyár Többségi tulajdonhányadot szerzett az Austrian Breweries International a Soproni Sör­gyárban. Az MTI értesülése szerint az osztrák sörgyár a többségi részesedésért mintegy 45 millió schillinget - körülbe­lül 306 millió forintot - fizetett, a tervezett alaptőkeemelés pe­dig további 125 millió schilling- jébe - 838 millió forintjába - került. Az üzlet kétéves tárgyalás után köttetett meg úgy, hogy a soproniaknak már előtte is jó kapcsolatai voltak az osztrák vállalattal. Ennek legjobb bizo­nyítéka: már két éve gyártják Sopronban osztrák licenc alap­ján a Steffl sört. A gyár tavalyi termelése meghaladta a 800 ezer hektolitert. Az éves terme­lés 70 százaléka az Ászok vi­lágos sör, míg 15 százaléka a Steffl és a fennmaradó hányad több más sörfajta között oszlik meg. Az osztrák fél komoly beru­házásokra vállalt kötelezettsé­get. A következő 3-4 évben esz­tendőként 150-200 millió schil­linget kívánnak beruházni a Soproni Sörgyárba. Ebből a ter­vek szerint már az idén mintegy 170 millió forint értekben ke­rülnek berendezések a soproni üzembe. A Soproni Sörgyár részvé­nyeinek 20 százalékát várha­tóan kárpótlási jegyek ellenében értékesítik majd, a dolgozók mintegy 3 százaléknyi rész­vényt vehetnek kedvezményes áron, a gyár különböző telephe­lyeinek önkormányzatai pedig mintegy 8 százaléknyi rész­vényhez jutnak. (MTI) Világ-gazdaság Jó jelnek nevezte Georg Bush amerikai elnök azt, hogy az Egyesült Államok bruttó nem­zeti jövedelme két százalékkal növekedett az első negyedévben 1991 első három hónapjához képest. Bush kijelentette: „a dolgok jobban mennek, mind­azonáltal még több ágazat síny­lődik, s az emberek szenved­nek”. Szakértők szerint a növeke­dés még kevés ahhoz, hogy lé­nyegesen csökkenjen a hét szá­zalékot meghaladó munkanél­küliség. % A szabadpiac irányába tett újabb döntő lépésnek értékelik helyi megfigyelők a vietnami kormánynak azt a határozatát, amellyel felszabadította számos termék és szolgáltatás árát. A Nhan Dán című lap szer­dai számában közzétett infor­máció szerint a vietnami válla­latok szabadon határozhatják meg bizonyos termékek árának felső határát. A gondok forrása egy 1987-ben kötött eltartási szer­ződés. Azóta ugyanis a Tanács Önkormányzattá vált és eladó sorba kerültek a bérlakások is. És most a nagy dillema - mivel nem kevés pénztről van szó -, hogy ki vegye meg a lakást. Ki veheti meg, kinek érdemes megvenni, hogy lehet a legke­vésbé rosszul járni? Dr. Rak- vács Józsefnek, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnökének segít­ségével próbáljuk megkönnyí­teni a döntést.- Itt kérem szinte nincs alter­natíva. A jogszabály világosan megmondja, hogy a bérlő veheti meg, mert az állam az elővásár­lási jogot a bérlőnek biztosítja. Ha a bérlő vásárolja meg, rend­kívüli kedvezmények vannak, Az elmúlt fél évben a Bau- komplex Rt. majd ötven olyan dolgozójának mondott fel, akiknek megszűnt a munkaköre és vagy nem tudott, vagy nem is akart az új szervezeti felállás­ban megalakuló 9 kft. valame­lyikébe átmenni, vagy az új szervezetek nem tartottak igényt a munkájukra. Közülük néhányan joggal sérelmezik: miért nem fizetik ki nekik a végkielégítés Kollektív Szerző­désben (KSZ) meghatározott összegét? A dolgozó Szomor Árpád, cég 55 éves volt anyagbeszerzője tavaly még megkapta a 20 éves törzs.- gárdatagsággal járó elismerést, aztán a felmondást, mivel az át­szervezések kapcsán megszűnt a munkaköre. Igaz, a jogfolyto­nosan a cégnél eltöltött több mint két évtizedes munkaviszo­nyára alapozott 3 hónapos fel­mondási idő alatt felmentették a munkavégzés alól, ő mégis jog­gal úgy érzi, hogy a volt cége meg akarja rövidíteni.- Nyolc hónap végkielégítés járna, azzal már lehetne valamit kezdeni. Hiába is van hivatásos jogosítványom, a korom miatt elzárkóznak az alkalmazásom elől - mondja elkeseredetten. Állítja, nincs harag közte és a volt cége között, ő csak a KSZ-re alapozott jogai védel­mében vitte az ügyet a Munka­ügyi Bíróságra. Nem érti, hogy a KSZ-ben ugyan rögzített a biztonság a jogfolytonosságra (1971 -óta állt alkalmazásban a TANÉP-nél, s onnan került áthelyezéssel a Baukomplex Rt-hez), annak minden előnyét élvezte is az új cégnél, ám a végkielégítési téma kapcsán derült ki: nem kaphat végkielégítést, mert ah­hoz a hatályos jogszabályok ér­telmében minimum 3 éves munkaviszony szükségeltetik, s maga az új cég is csak 2 éves.- Hogyan tűnhetett el a jogi útvesztőkben a végkielégítés­hez szükséges 18 évem? - kér­dezi, s bevallom, magam sem értem, ez miként lehetséges. Jogi csűrcsavarok Dr. Bilonka Béla ügyvéd, a Baukomplex Rt. jogi képvise­lője beavat a végkielégítésekkel kapcsolatos jogi csűrcsava­rokba. De előtte tisztázza, hogy mindenféle híreszteléssel szemben a TANÉP van, létezik. A Baukomplex újonnan, előz­mény nélkül alapított részvény- társaság, tehát nem az átalaku­lási törvény alapján valamilyen korábbi vállalatnak a társasági formában létrejött jogutóda. Az 1991. évi XLVIII törvény a végkielégítés jogintézményé­ha egy kívülálló idegen vásá­rolja meg, mondjuk a bérlő en­gedélyével annak ötször vagy hatszor vagy nyolcszor annyit kell fizetni érte. Tehát azért nem merülhet az fel, hogy az eltartó legyen a vevő, mert ebből a szempontból az eltartó idegen.- Na de ha a bérlő vásárolja meg, az eltartó pénzén a lakást, akkor az idős ember halála után egy sereg fizetni való szakad majd az eltartó nyakába.-Először is két szerződést kell majd készíteni. Egyik szer­ződés az adás-vételi szerződés, mely létrejön az önkormányzat és a bérlő, vagyis az eltartott között. A gyakorlatban ezt úgy old­ják meg, hogy mondjuk délelőtt 10 órakor a néni aláírja az adás­nek alkalmazásakor az áthelye­zés munkajogi lényegét (misze­rint az áthelyezett dolgozó munkaviszonya úgy tekintendő, mintha a korábbi munkahelyen eltöltött időt az adott új munka­helyen töltötte volna el) kivette és ehelyett úgy rendelkezik, hogy a végkielégítés szempont­jából nem lehet figyelembe venni mást, csakis az adott új munkahelyen eltöltött időt (27/A §). A Magyar Köztársaság Leg­felsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának 147. állásfogla­lása (1991.12.05), mely gyakor­latilag értelmezi a végkielégí­téssel kapcsolatos, a Munka Törvénykönyvét módosító 1991. évi XLVIII. törvényt, le­szögezi: ha a gazdálkodó szer­vezetnél van érvényes Kollektív Szerződés, mely tartalmazza a végkielégítésre is vonatkozó szabályokat, és ezek a dolgo­zóra nézve kedvezőbbek, mint a törvényben írtak, akkor a KSZ rendelkezései érvényesek. Te­hát: amennyiben a KSZ tartal­mazza, hogy a végkielégítés szempontjából az áthelyezett dolgozó áthelyezés előtti mun­kaviszonyát is figyelembe kell venni, akkor ez a KSZ rendel­kezés érvényes lehet. Szembetűnő az ellentmon­dás. Most tehát melyik az igazi? A törvény? Az állásfoglalás? A Baukomplex Rt. Kollektív Szerződésébe egy korábban ha­tályos 143/1989. MT. rendelet alapján került be, hogy az áthe­lyezett dolgozó munkaviszo­nyához hozzá kell számítani a korábbi munkahelyen (TANÉP) eltöltött időt is. A jelenleg hatályos törvény szerint, csak a mostani munkál­tatónál ledolgozott 3 év után jár végkielégítés. A Baukomplex Rt. meg még csak 2 éves.- A részvénytársaságra tehát a hatályos törvény vonatkozik. Álláspontjuk szerint az a KSZ helyes értelmezése, hogy a vég- kielégítést az igény felmerülése­kor hatályos jogszabályi ren­delkezések szerint kell kifizetni? És ha a bíróság mégis jogerő­sen megítéli a felmondott dol­gozók által perelt végkielégíté­seket?- Akkor kifizetjük, de csakis akkor fizethetjük ki. A munkáltató Dr. Kukái Tibor, a Baukomp­lex Rt. ügyvezető igazgatója a jogi fejtegetéseket végighall­gatva csendesen mondja:- Ha most nekem mondana fel a cégem, én se kapnék vég- kielégítést. Hacsak a bíróság nem ítélné meg . ..-A cégnél márciustól érvé­nyes új Kollektív Szerződés mit tartalmaz a végkielégítéssel kapcsolatban? vételi szerződést és 11 órakor meg aláír egy másik szerződést az eltartójával. Tudniillik az adás-vételi szerződés aláírásá­val automatikusan megszűnik a lakásbérletre kötött tartási szer­ződés. De semmi baj nincs, mert az öröklési szerződés ugyanaz, mint a tartási szerző­dés. Az elnevezés azért változik meg, mert önkormányzati bér­lakásra csak eltartási szerződést lehet kötni, a személyi tulaj­donban lévő laksára pedig örök­lési szerződést kell kötni. A fel­tételek teljesen azonosak legye­nek ebben a második szerző­désben, amit az eltartó és az el­tartott köt meg. Tartási szerződés esetén - amikor önkormányzati bérla­kásról volt szó - azért nyújtotta az eltartó a szolgáltatást, hogy bérleti jogot kapjon. Most azért köt öröklési szerződést, azért-Nyitva hagytuk ezt a kér­déskört a még ki nem hirdetett új Munka Törvénykönyve ide­vonatkozó rendelkezéseinek megjelenéséig.- Tehát jogi szabályozás és bírósági jogerős ítélet nélkül nem fizetnek ki senkinek végki­elégítést?-Nem fizethetünk, ha nem egyértelmű a törvény, mert a tu­lajdonosok csakis a törvény sze­rinti megalapozott kifizetéseket fogadják el. Utószó A kényszerű okokból fel­mondott dolgozókat felmentet­ték a munkavégzés alól a teljes felmondási időre (és nem csak a KSZ-ben rögzített 15 munka­napra, és nem is csak az azóta módosított rendelkezések sze­rinti felmondási idő felére), hogy legyen idejük átállni, új életet kezdeni. A cégtől távozottak közül so­kan taktikázva maguk kérték a számukra előnyösebb felmon­dást egészségi, szociális és egyéb okokra hivatkozva. Kö­zülük nem egy utólag végkielé­gítési igényt jelentett be. Ez is hozzátartozik a képhez. Viszont munkáltatói szem­szögből felszínre került egy - jogilag ugyancsak rendezetlen - kérdés: ki védi a munkáltatót? Ezt dr. Kukái Tibor kérdezi, elmesélve egy tavalyi siófoki kellemetlen esetüket: a 120 mil­liós munkájuk átadási határideje előtt egy hónappal az egész fű­tésszerelő csapat hagyta abba egyszerre a munkát, mert job­ban fizető külföldi ajánlatot kaptak. A szerződésben viszont a késedelmes átadás minden napjára 150 ezer forint kötbért kellett volna fizetnie a cégnek.- Kapkodtunk fűhöz-fához, míg találtunk extra áron szak­embereket, akikkel határidőre elkészülhettünk - mondja az ügyvezető igazgató. - Joggal kérdezhetem hol van a munka- vállaló anyagi, erkölcsi felelős­sége ilyen esetben? A dolgozó­nak miért nem kell adott időn belül bejelentenie felmondási szándékát? Akkor a munkáltató is felkészülhetne a pótlásukra. Az csupán véletlen, hogy most épp a Baukomplex Rt. kapcsán kerültek felszínre ezek a mind többünket foglalkoztató kérdések. Hasonló ügyek keserítik más cégek már felmondott dolgozóit is. Csak bízhatunk abban, hogy az új Munka Törvénykönyve kiegyenesíti a jogi csűrcsavaro­kat, s talán valamelyest a mun­kaadókat is megvédi. Legaláb­bis kevesebb véglielégítési üggyel kell majd jogorvoslatért bírósághoz fordulni. Murányi László nyújt tartást az idős embernek, hogy a tulajdonjogot öröklés út­ján megszerezze.-Ez világos. De ebben az esetben a kincstárnak fizetni kell örökösödési illetéket míg az eltartási szerződés után megka­pott bérlakás után nem.- Ne riadjanak meg ettől, mert most már lakásra az örök­lési illetékek nagyon lecsökken­tek. Szeretném hangsúlyozni, nem végrendeletet kell készíteni ilyenkor, hanem öröklési szer­ződést, annál ugyanis 2% az il­leték.-Ezen én meg tudnék ha­tódni akkor, ha 20 forintnak az 2%-áról lenne szó. Manapság az ingatlanárak olyan iszonyú magasak, hogy annak a 2 %-a sem kevés pénz.- Hát ez így van, de azért azt is tudnunk kell, ha önkormány­zati bérlakásról van szó, ott is N agy, össznépi játék kezdő­dött Cseh-Szlovákiában. A játékba minden felnőtt állam­polgár bekapcsolódhatott, ha 1000 koronáért befektetési ku­ponokat vásárolt. Körülbelül nyolcmillióan döntöttek így an­nak reményében, hogy a nagy nemzeti árverésen ezeket jól jö­vedelmező részvényekre cse­rélhetik. Szomszédunknál ez a tulaj­donátalakítás legfőbb formája. A kuponok fejében lényegében ingyen szétosztják a nemzeti tu­lajdont magánná, megteremtik az értékpapír-piacot, kivédik az állami tulajdon elkótyavetyélé­sének vádját és erősítik az igaz­ságosság elvét a játékban való részvétel, a tulajdonossá válás egyenlő esélyének felkínálásá­val. Az állampolgári jogon való tulajdonossá tétel erkölcsileg fölötte áll mind a jelenlegi, mind a múltbeli vagyoni, jöve­delmi pozíciók alapján történő tulajdonszerzésnek. Ez egyféle privatizációs technika az állami tulajdon újraosztására. Értéke­lésénél azonban nem ragadha­tunk le annál, hogy milyen szé­pen és igazságosan megy végbe az elosztás. Az elosztás minő­ségét ugyanis végső soron abból kell megítélni, hogy az milyen termelési viszonyokat produkál. A könnyen jött pénz könnyen vész - tartja a szólás, és ez a könnyen szerzett részvényekre, vagyonrészekre is igaz. A több száz, esetleg több ezer szétszórt kistulajdonos nem képes a tőke igazgatására, és valószínűleg nem is akarja ezt tenni. Ezért el­adja részvényét, amiben külön­ben sem igen bízik, mert felte­hetően most látott életében elő­ször ilyet, ám azt tudja, hogy válságban lévő gazdaságban nincs nagy kilátás az osztalék révén jelentékeny jövedelmek besöprésére. Ha a sok kisrészvényes el­adja a papírját, akkor leesik az értékpapír ára. Aki azokat meg- •veszi, olcsón jut nagy vagyon­hoz. A kuponokért kapott részvé­nyek felvásárlásával komoly tőkék koncentrálódnak és végül is azokhoz kerül az államosított vagyon, akiknek pénzük van: a valóságos kül- és belföldi be­fektetőkhöz. E technikával minden bizonnyal olcsóbban jutnak a tőkéhez, mintha az ál­lam a közvetlen eladással pró­bálkozott volna. Vagyis mindaz, amit az ingyenes szét­osztással el kívántak kerülni, kell fizetni az önkormányzat­nak, ha folytatom a bérleti jo­got. Úgynevezik ezt, hogy la­káshasználatbavételi díj. Még­hozzá száezreket ! Csak ha 5 évet meghaladóan volt eltartás, akkor mentesül az eltartó ennek megfizetése alól. Tehát nem le­het megúszni ezeket fizetés nél­kül.- Éppen ez az, hogy igazán jól járni ezekben az ügyekben magánemberként nem lehet. Itt mindig az állam, vagy az ön- kormányzat jár anyagilag jól.- Én csak javasoltam, hogy vegye meg az eltartó a lakást, azért mert az én meglátásom szerint jobb tulajdonosnak lenni, mint bérlőnek. A 40 ezer forint illeték, ha 2 millió forin­tos lakásról van szó, szerintem megéri. De nem kötelező meg­vásárolni a lakást, maradhat to­vábbra is önkormányzati bérla­most előjön, amellett, hogy el­húzódik a gazdálkodásra ható, erős tuladoni érdekeltség ki- formálódása. A rendszer bevezetése rend­kívül időigényes. Cseh-Szlová- kiábna kb. két éve készítették elő. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a tőzsdén a spekulációs tőke jelenik meg első vevőként, ami tovább nyújtja és bonyolítja a nyugodt, eredményes tőke­működés kialakulását. Az ingyenes szétosztás - sze­rencsére nem meghatározó mód - nálunk is létezik. Csak nem ál­lampolgári jogon, hanem a ko­rábbi tulajdonosi viszonyokhoz kötötten, részleges kárpótlás formájában. A kárpótlástól is a privatizáció felgyorsulását vár­ták, az igazságtétel mellett. Igazság persze nem lesz, csak civódás a vagyon felett, a priva­tizáció pedig kifejezetten lelas­sult. Az első kárpótlási törvény több mint egy évig lebegtette a tulajdonosi viszonyok rendezé­sét a mezőgazdaságban. A tisz­tázatlan kormányzati szándékok elbizonytalanították a potenciá­lis - kiváltképp külföldi - be­fektetői kört. Ä második kárpót­lási törvény azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban 1993 tava­szára derül ki: kié a föld. A kárpótlási jegy - rész­vény-csere azért nem tud belen­dülni, mert nincs kielégítően magas jövedelmet ígérő, felkí­nálható részvénycsomag. Ma­rad tehát a jegyek kamatozta­tása, és az életjáradék a maguk közvetlenül is inflációt generáló hatásával együtt. Az önkor­mányzatoktól történő lakásvétel (kárpótlási jegy fejében) sem lendíti be a jövedelemtermelést. A z államtalanításnak nincse­nek jól ismert, kitaposott útjai. A tőkés privatizációs gya­korlat példái körülményeink közt nem alkalmazhatók. Ráa­dásul rövid történelmi idő alatt kellene a piacgazdaság adekvát tulajdoni rendszerét kiépíteni. S bár sokféle lehetőség van, min­den megoldásnak megvan a há­tulütője, illetve alkalmazható­sági korlátja. Technikaként mégis olyat kell választani, amely mielőbb lehetővé teszi a tőkegyarapo­dásban, modernizációban érde­kelt, azért tenni is tudó tulajdo­nosok erős hálózatának kifejlő­dését. Az állami vagyon ingye­nes szétosztása nem tartozik ezen technikák közé. Petsching Mária Zita kás, és a bérlő halála után a ha­tályos lakásrendeletek alapján meg fogja kapni az eltartó a la­kás bérleti jogát.- És hogyha közben, az adás-vételi szerződés megkö­tése előtt meghal az eltartott?-Itt van egy hajszál pontos időpont. Az aláírás pillanatáig bérlő valaki, az aláírás pillana­tától tulajdonos. Ha netán az aláírás előtt hal meg, akkor bér­leti jogot fog kapni az eltartó.- És azután ő a saját jogán megveheti a lakást?- Persze.-Ez nem kedvezőbb megol­dás számára? Nem jobb, hogy megvárja, amíg ő lesz a bérlő, és ha úgy tetszik neki, azután veszi meg?- Én mindenképpen meg­venném, minél hamarabb ... Kapás Irén Vegyem, ne vegyem?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents