Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-04 / 122. szám

1992. május 4., hétfő új Dunántúli napló 5 A Magyar népdal napja a pécsi Csontváry múzeumban Válogatott népzene Különleges élményben lehe­tett része azoknak, akik tegnap délelőtt Pécsett elmentek a Csontváry múzeumba, ahol a Magyar népdal napja címmel adtak hagyományteremtőnek szánt műsort a résztvevők: kó­rusok, együttesek, népdalkörök, énekesek. A Pécs-baranyai Kórus-és Zenekari Szövetség a Baranya megyei Művelődési Központ segítségével ezen a néven elő­ször rendezte meg a programot, de hasonló népzenei találko­zókra már évek óta sort kerítet­tek. A cél az volt, ahogyan dr. Várnai Ferenc elmondta, hogy kimondottan szakmai alapon szerveződő bemutatkozási lehe­tőségét biztosítsanak a kóru­soknak, a népzenét művelő elő­adóknak. A kilenc előadó meg­hívásra érkezett. A nap több szempontból kö­tődik a május eleji időponthoz: 1937-től, amikor csak lehetett, s a háború nem szólt közbe, a ta­vasz kezdetén, május első hét­végéjén találkozott a pécsi éneklő ifjúság. Idén az alkalom az anyák napjával is összekötő­dött, s a műsorral a résztvevők az édesanyákat is köszöntötték. A másfél órás matinén fellé­pett a negyven éves múltú sze- bényi asszonykórus, a középis­kolásokból álló szentlőrinci if­júsági citera-együttes, akik a ritka „kapkodós” citerán játszot­tak, vezetőjük Takács Józsefné volt. Énekelt a pécsi végzős ja- nusista, Kiss Bernadett is, hall- hatuk a megújult Pécsi Vasutas Népdalkört, a Nagy Lajos Gim­náziumból érkezett táncházi muzsikát játszó Csalamádé együttest, és Fábián János éne­két, ő Vasason vezeti a népdal­kört. Szerepelt az egyházasko- zási csángó népdalkor, a mold­vai magyarok képviseletében, és ott volt a liptódi Kochné Mi- surda Mária, aki itt mutatkozott be először, de daloskönyve már megjelent. Fellépett a szigetvári Tinódi vegyeskar is. A rendez­vény vendége és műsorvezetője a híres népdalénekes, Budai Ilona volt. Hodnik I. A szebényi asszonykórus énekel Fotó: Proksza László Alku a lóra a pécsi vásárban Fotó: Kóródi Gábor Pénztelen pécsi állatvásár Rengeteg érdeklődő - A malac volt a legkelendőbb Gyűjtik az éticsigát Évente kétezer tonnát szednek össze Hetente kétszer friss áru a pesti piacra Kofahajók a Dunán? Valamikor, az öregek talán emlékeznek még rá, hogy a Mohácsról induló hajókra friss árut rakva, a dunai kikötőkben meg-meg állva, késő estére ép­pen Pestre ért a felszaporodott kofacsapat. Hajnalra már az áruikat az éppen elérhető piacon kirakták, s a jó üzlet után dél­után indulhattak haza. Egyszerű volt és kézenfekvő. Olcsó a ví­ziót, talán olcsóbb, mint ma az egyéb benzines-gázolajos fuvar. Az egykori tradíciót, a he­tente kétszer forduló kofahajó­kat szeretnék újjá éleszteni a duna menti települések. Köztu­dott: rövidesen megalakul e te­lepülések szövetsége, s a már megindult konzultációk nyo­mán egy-egy város kidolgozni- való programcsomagot kapott. Egyiké a turisztika, az idegen- forgalom, másiké az ipari-, megint másiké a kereskedelmi forgalom várható alakulásának feltérképezése, tervkészítés. Az előzetes konzultációkon merült fel a kofahajók kérdése is, melyet Dunaföldvár polgár- mestere, Kiss János és Mohács polgármestere, Kuti István is szorgalmazott. Mint azt az érintettektől meg­tudtuk: e járat indításának nagy akadálya nincs, sőt! A mohácsi kikötőből amúgy is évente több­tízezer tonna mezőgazdasági terméket szállítanak el. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyete­men dolgoznak (?) a kofahajók indításának előmunkálatain, amelybe nyilván beletartozik az igények és lehetősége fölmérése is. (Legalábbis így értesült a do­logról Kuti István.) Valószínű­leg a Duna menti kikötővárosok szövetségének megalakulása si­etteti majd a megoldást. S ha beindul majd a járat, fő­leg a nagybani termelőket, ke­reskedőket érinti kedvezően. K.F. Mecénás cégek Az Európa Ügyfélszolgálat és a Pressa Kft. közös kiállítását nyitották meg a napokban Pé­csett, a két cég Perczel utca 12. sz. alatt lévő tágas irodahelyi­ségében. A vállalkozások ellen­szolgáltatás nélkül, állandó be­mutatkozási lehetőséget biztosí­tanak a képzőművészeknek. Je­lenleg Xantus Gyula, Kelle Sándor, Vincze Győző, Herpai Zoltán, Ackerman Éva és Metz Nagy Ilona zsűrizett festményei láthatók a kiállítótérben, ahol akár meg is vásárolhatóak. A kiállítási anyagot havonta fel­frissítik, cserélik. Tízezrek tolongtak tegnap a májusi pécsi állat- és kirakodó vásáron, melyre a kánikula, a rengeteg érdeklődő és a kevés pénz nyomta rá bélyegét. így csak a szerencséjükben bízhat­tak az eladók, mivel a vevője­löltek pénztárcája is egyre fo­gyókúrázik. Általános eladói vélemény: szerencsés az, aki árán tud túladni állatain. A palotabozsoki férfi útra kész. Kocsija utánfutójában már ott az imént vett tizenhárom ma­lac. Ő jó vásárt csinált: sikerült a kétezerötszázból malaconként négyszáz forintot lealkudnia, s otthon van elegendő kukoricája. A bikaborjút és a két üszőt kínáló - egyébként szeptember­től munkanélküli - harkányi fia­talember optimizmusa csak pünkösdig programozott.- Ha nem veszik meg egyiket sem, a féléves üszőmet pün­kösdre levágom és háztól kimé­rem - mondja határozottan. Pe­dig a tízhetes bikaboijút és az üszőt is odaadná tízezerért, a A Déltüzép Rt. pécsi telepén új szolgáltatással váiják ma reggeltől az építkezőket és a la­kásfelújítókat. A bejárat mellett, a földszinti épületben alakítot­ták ki a csempéknek, padlóla­poknak, fürdőszobai felszerelé­seknek és az osztrák Knauf-termékeknek a bemuta­tótermét. Hires Béla, telepigazgató-he- lyettes elmondta, hogy a vásár­lók igényelték, mutassák be „megépítve”, összeválogatva a fürdőszobai berendezéseket, így a különböző vállalkozók hasonló bemutatótermeinek és az új kereskedelmi partnereik igényes portékáinak köszönhe­tően rövid idő alatt valósították féléves üszőt is tizenötezer fo­rintért bárkinek, csak már vin­nék. Kell a pénz! Törlesztenie kell az újrakezdési kölcsönt, fi­zetnie a rezsit és élni is kellene valamiből.-Legtöbben csak kíváncsis­kodnak - legyint az amerikai Durok választási húsmalacokat kínáló siklósi házaspár. Szeren­csésnek vallhatnák magukat, el­adtak már tizennégyet. Keserűen mondja az asszony:- Áron alul veszik csak meg. Számítsa ki, csak az ötven kilós Starter malactáp ezerkétszázöt­ven forint... A hasas góbékét tizenhárom­ezerért áruló férfi Bajáról ér­kezett a vásárba, reggel öt órára. Fél tíz van, még egyet sem sike­rült eladnia. Egyre gondterhel­tebben számolgat, hisz az indu­láskor kétezerért tankolt, s nem is biztos, hogy elég lesz hazáig a benzin, az alkalmi sofőr is megkéri a díját... Sziszi, a nyolcadik évében járó kanca egyre nyugtalanabb. meg új szolgáltatásukat. Két kamionnyi újdonság érkezett. A külföldi divatlapokban felbuk­kanó lakásszépítő burkolólapok legtöbbje megtalálható itt. Cso­daszépek az olasz, finom pasz­tellszínű, konyhai mintás, vi­rágmintás, és márványutánzatú csempék. A választék bőségét dicséri, hogy egy mintából több árnyalatot sorakoztattak fel. Spanyol csempékből legalább negyvenfélét kínálnak. Minta alapján, két hét határidővel tud­ják a megrendelést teljesíteni. Ugyancsak prospektus alap­ján kérhetők meg az olasz Cor- indo, Graniti és Tinte Unite gyárak műgránit lapjai. Emel­lett az olasz Lea-gyár legdivato­Ebben bizonyára ludas a Nap heve, a vásári hangzavar, a kö­rülötte is tébláboló tömeg, s ta­lán az a felismerés is, hogy gaz­dája meg akar válni tőle. Az új- petrei buszsofőr büszkélked­hetne is törzskönyvezett magyar fél vérével, Sziszinek 1929-től van származási lapja.- Százhúszezerért adom - mondja, s amikor látja, hogy nem a pénztárcámat, hanem csak jegyzetfüzetemet és tolia­mat veszem elő, felsóhajt: „Látja, mind így van vele! Csak nézegetik, de nincs rá pénzük.” Kínáltak még tegnap a pécsi állatvásárban: kecskegidát két­ezerért, birkát a jerkéjével hat­ezerért, éves csikót párban száznegyvenezerért, póni csikót származási lappal hetvenöt- ezerért, szamarat huszonháro­mért, fejős tehenet negyveneze­rért, fejőgépet tizennyolceze­rért. A legolcsóbbat, a kikészí­tett tehénbőrt biztosan lealkud­hattam volna négyezerre. Az se keltei! Murányi L. sabb, csúszásgátló, fagyálló padlólapjaiból is közel félszáz féle választható. Kludi-típusú, olasz csaptelepeket ajánlanak: 6-8 ezer forinttal olcsóbbak, mint az addig ismert típusok. Sokak érdeklődésére tarthat számot az osztrák Knauf ter­mékcsalád. A háromszáz cikk nagyrészét beszerezték. Biztos, többek számára hasznos lesz a penész-eltávolító spray, a viasz- és olaj-eltávolító környezetba­rát oldószer, a klinkerolaj, a kü­lönböző színű fugafrissítő. Minden lakástulajdonos gondját megoldja az acryil szilikon tö­mítőanyag, amely festhető, pa­nelhézagok, repedések^ eltünte­tésére is kiváló. Ádám E. Másfél évtizede exportcikk a mocsaras, erdős, nyirkos helyen élő és szaporodó éticsiga. A franciák kedvelt csemegéjét áp­rilistól június elejéig gyűjtik ha­zánk több megyéjében. Természetvédelmi szem­pontból a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium környezetvédelmi Bizottsága évente felülvizsgálja és megha­tározza, hogy mennyi csigát le­het az országban összeszedetni és a külpiacra eljuttatni. Általá­ban évente kétezer tonna éti­csiga begyűjtését engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy minden ta­vasszal negyvenmillió darab, 28-35 milliméter nagyságú, há­romévesnek megfelelő csiga utazik ki az országból, és kerül feldolgozás után az ínyencek asztalára. A Baranya Zöldért Rt. egyik munkatársa évek óta foglalko­zik a csigaexporttal. Baranya, Somogy és Tolna megyei gyűj­tőktől veszik át az 1-2 kilós té­teltől a több mázsásig. Ez utób­bit általában a felvásárlók szál­lítják.- A csiga tényleg jó export­cikk - nyugtázza felvetésemet. A vállalkozások erre a piacra is betörtek. A megszokott szállí­tók - Zöldért, Áfészek, Erdei Termék Értékesítő Vállalat ­mellett kft-k, magánszemélyek is foglalkoznak már e cikkel. Felosztották közöttünk az ex­portálható mennyiséget. Úgy tűnik, ezen a területen is felüti a fejét a maffia - mondja kese­rűen.- megfenyegették a be­gyűjtőinket, hogy meddig terjed a mi vásárlási területünk. Lehet, hogy ráígérnek az árainkra? A szezon elején 50 forintot, a vé­gén jóval többet fizetünk a gyűj­tőknek a csiga kilójáért. De az üzleti versengést nemcsak az árak döntik el! A közhiedelemmel ellentét­ben az állatokat nem kínozzák, kímélik - magyarázza - mert csak az ép és megfelelő méretű példányok után fizetünk. Az át­vett éticsigák faládákban kerül­nek a hűtőkamrába. Itt a 4-5 fok a téli álmuk előtti hőmérséklet­nek felel meg. Amint egy kami­onra való összejön - a hazai csigahús feldolgozókba vagy külföldre kerülnek. Senki nem tudja előre meg­mondani, hogy még hány évig lehet a csigabegyüjtést foly­tatni. Az biztos, hogy a kemiká­liák és az emberi mohóság nem segíti elő a szaporodásukat. Próbálkoztak a tenyésztésükkel külföldön és itthon is - eredmé­nyekről még nem lehet beszá­molni. Ádám E. Világkiállítás és a történelem 7. A jövő városa - haladás és harmónia 1967-ben az északi szom­széd, Kanada következett. Montreálban már nem olyan általánosan fogalmazták meg a kiállítás témáját, mint Se- attle-ben, hanem a globális problémák egy adott vetületét, a ,Jövő városát”, az embernek és lakóhelyének kapcsolatát ál­lították középpontba. Az Expo területének kialakításához a 61 hektáros Szent Ilona sziget szolgált kiindulópontul, ám a nagyléptékű terveket jelzi, hogy a Szent Lőrinc-folyó kö­zepén kis, mesterséges szige­teket is létrehoztak. Világunk sokszínű lakás-építészeti kör­képén túl bemutató merész, fu­turista jellegű elképzeléseket is felvonultatott. A Habitat el­nevezésű, elszórt kocka-együt­tesnek ható lakótömb azóta is Montreál egyik színfoltjának, kihagyhatatlan látványosságá­nak számít. 1970-ben Japán révén egy újabb kontinens iratkozot fel az Expo-helyszí­nek listájára. A Tokióval min­dig is rivalzáló, nyüzsgő for­galmú kikötővárosban, Osza­kában „Haladás és harmónia” címmel rendeztek világkiállí­tást, ám a lényeg talán nem is annyira a téma, hanem maga a rendezés jogának elnyerése volt. A hat évvel korábbi nyári olimpiával együtt ugyanis e monstre bemutató hűen kife­jezte a második világháború­ban még porba sújtott Japán talpraállását, viharos fejlődé­sét. A montreali 50 milliós csúcsot valószínűleg örök re­korddal döntötték meg: 64 mil­liónál is több látogató özönlött Osakába a nyitvatartás - más­hol is hagyományossá vált - hat hónapja alatt. A pazar pa­vilonok jó részét egyébként zárás után is megtartották, ma néprajzi központnak, gyerek­városnak és szórakozóhelyek­nek adnak otthont, sőt az egész Expo-területet nemzeti emlék­parkká nyilvánították. A Tüzép új bemutatóterme Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents