Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-20 / 138. szám
8 aj Dunántúl! napló 1992. május 20., szerda Önpusztító parttalan vita helyett Nézzük a tényeket! Mi lehet ez? Bár a vállalat sorsát el nem döntő ÁVÜ-döntés előtt nem szándékoztam nyilatkozni, de az Új Dunántúli Naplóban május 13-án megjelent cikkre - Válasz dr. Kapronczai József országgyűlési képviselőnek „Nézzük a tényeket!” - kénytelen vagyok reagálni. Tamás Józsefet, a Független Kisgazdapárt Szigetvári szervezete képviselőjét nem ismerem, de az általa leírtak tájékozatlanságról tesznek tanúbizonyságot. Nagyra értékeltem volna, ha mielőtt ilyen kinyilatkozásokat tesz, legalább egyszer megpróbált volna hiteles adatokat is birtokba venni. Nézzük tehát a tényeket. A Szigetvári Konzervgyár A Kereszténydemokrata Néppárt április 24-26-án Gödöllőn tartott kongresszusán programot fogadott el. Az oktatási szekció munkájában Baranyából dr. Kőhalmi Lász- lóné és Sugár Győző vett részt. Ismertetjük a KDNP oktatási programjának fő téziseit. • Közoktatás A KDNP vallja, hogy az ország jövője elsősorban az ifjúság szellemi és lelki erőinek ki- teljesedésétől függ. Ezért olyan közoktatást akar, amely alkalmazkodóképesen valóban széles körben biztosítja a gyermekek nevelését és általános oktatását annak érdekében, hogy felnőttkorukban az erkölcsi normákat ismerő, elfogadó és annak megvalósítására törekvő, képességükhöz és szorgalmukhoz képest minél műveltebb és a demokrácia elvei szerint gondolkodó állampolgárai lehessenek a társadalomnak. Támogatja az életképes, az élet próbáját kiálló pedagógiai elvek alapján szervezendő iskolákat. Ide értjük elsősorban az egyházi iskolákat, de minden olyan - a megmérettetést vállaló - iskolát, amely a dinamikus fejlődés irányában mozdítja előre a nevelés-oktatás rendszerét. A nevelés-oktatási rendszer hátterébe nem szorítható feladata az általánosan elfogadott értékrend közvetítése, az erkölcsi nevelés. Elfogadni valamit (belülről) csak szabad akarattal lehet. Ezért a KDNP azt kívánja, hogy álljon a közoktatás a lelkiismereti szabadság talaján. Az erkölcsi megújulás érdekében tegyék kötelezően választható tárggyá a hittant, vagy az erkölcstant. Ezen belül azonban a keresztény Európához élő hagyományokkal kötődő társadalom számára a keresztény erkölcsi rend és kultúra értékeinek közvetítését látjuk elsősorban fontosnak és szükségesnek. Ezért minden lehetséges alkotmányos eszközzel segíteni kívánjuk a keresztény társadalom igényeinek megfelelő keresztény erkölcsi normák alkalmazását és oktatását. Elítélünk minden olyan próbálkozást, mely a kereszténység esélyegyenlőségét akadályozza a közoktatásban. A közoktatásban való részvétel legyen minden egyén számára egyaránt állampolgári jog és kötelesség. A közoktatás fenntartóktól legyen független,, ingyenes. Az óvoda szerepét igen jelentősnek tartjuk, mert megteremti 1991. május 2-án adta le átalakulási tervét az Állami Vagyonügynökségnek. Azóta a jelenlegi tulajdonos és a vásárló közti közvetítés folyik, de ígéretünk van arra, hogy döntés fog már születni. Magyarországon a konzervgyárak több mint fele csődbejutott, és még egyetlen gyárat sem sikerült privatizálni, mivel nincs rájuk vevő. Csődhelyzetünk okai között említhető a keleti piac gyakorlati megszűnése, a magas hitelkamatok, amiket élelmiszerárakban nem lehet realizálni és a magas beszállítói árak. Csak megemlítem a magyar paraszt kizsákmányolása kapcsán, hogy az elmúlt szezonban az esélyegyenlőség lehetőségét, illetve felzárkózási lehetőséget teremt a hátrányos helyzetű gyermekek számára. A közoktatás nyújtson kielégítő lehetőséget a speciálisan képzendők részére, mind a hátránykompenzáció, mind a tehetséggondozás területén. Minden fogyatékos gyermek részesülhessen a fogyatékosság észlelésétől ingyenes alapellátásban (home training, utazó tanári hálózat, hallókészülékkel való ellátás). A KDNP a (központi) szabályozás és a tanári (intézményi) önállóság ésszerű egyensúlyát tartja helyesnek. Sürgeti a pedagógusok helyzetének, jogállásának tisztázását, társadalmi elismerésük helyreállítását. Szükségesnek tartja, hogy a nevelési-oktatási rendszer formája kiemelt költségvetési elbírálásban részesülhessen. Szükségesnek tartja az országban működő valamennyi oktatási intézményre érvényes Nemzeti Alaptanterv kidolgozását. • Felsőoktatás A tanárképzésben, tanítóképzésben, az óvopedagógus képzésben kell az átalakulásokat szolgáló első lépéseket megtenni. Helyre kell állítani a felsőoktatás és kutatás szerves egységét és mihamarabb rendszerezni kell a tudományos minősítés kérdését. Ösztönözni kell a megfelelő profilú felsőoktatási és kutatási intézményeket hogy korszerű és széles szakkínálatú felsőoktatási intézményeket, universitásokat hozzanak létre. A felsőoktatás legyen nyitott, mindazok számára elérhető, akiket a középiskolák a felsőoktatásra érettnek nyilvánítanak. Az oktatók részére is legyen szabad a szakirányú választás. A felsőoktatási intézmények megfelelő átmeneti időszak elteltével távlatilag teljes autonómiát élvezzenek. Az egyházak kollégium alapítási, valamint közoktatási, felsőoktatási tevékenységét támogatjuk. • Közművelődés A KDNP fontosnak tartja: A művészetek és a könyvkiadás, a kulturális folyóiratok megfelelő támogatását, a szerzői jogdíjak méltányos elbírálását, a művészeti alkotások anyagi természetű megbecsülését. Művelődési házak, egyéb intézmények, csoportok, egyesületek, önképzőkörök támogatását. Közgyűjtemények, múzeumok, könyvtárak megfelelő finanszírozását. Urjtrung János megyei elnök számos olyan növény és gyümölcs volt, amelynek ára duplája volt az előző évinek. Hogy az ebből el nem szegényedő közvetítők mennyit adtak át a termelőnek, azt nem tudom. Én személy szerint 1990 októbere óta töltöm be a vállalat igzagatói posztját, választás útján kerültem vissza a gyárba. A fizetésem jóval egymillió forint alatt van. A privatizáció kapcsán tulajdonképpen a korábbi struktúrában meglévő igazgatói hatalmat meg kell szüntetni, és a többi alkalmazott szintjére fog redukálódni a Tamás József által említett „átmentett hatalom”. Természetesen lehet szurkolni annak, hogy ne jöjjön ösz- sze a gyár privatizációja, de enA távhőszolgáltató vállalatoknak a szolgáltatásukat illetően a jelenleg érvényben lévő 129/1991. (X.15). Kormány- rendelet írja elő a feladatukat. E szerint a „nem mérés alapján elszámolt fűtési szolgáltatás esetén október 15. napja és a következő év április 15. napja közötti időben kell fűteni úgy, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiség belső hőmérséklete, naponta 8-20 óra között átlagosan legalább +20 Celsius legyen.” Egyébként a korábbi rendeletek is ezt írták elő. Természetes, hogy az átmeneti időszakban a rendeletben előírt helyiség-hőmérséklet (és nem a radiátor hőmérséklete) fenntartására kevesebb energia szükséges, mint a téli, leghidegebb hónapokban. Mérés szerinti elszámolás esetén a ténylegesen átadott hőenergia mértékében történhet a díjfizetés, a cikkben nagyon félremagyará- zottan átalánydíjas szolgáltatásról van szó, melynek lényege, hogy a fogyasztó a teljes szezonban, havonként ugyanannyit (tehát átlagot) fizet, de akkor is, ha a külső hőmérséklet az átlagosnál sokkal hidegebb. Azt sem vitatta egy fogyasztónk sem, hogy az április 15-e után a napi átlagos külső hőmérséklet miatt szükséges volt a pótfűtés. A helyiség-hőmérsékletek ezekben a napokban sem voltak alacsonyabbak az előírtnál. Sokéves tapsztalatunk az, hogy a panelépületek hőtartóAz időben élünk, és időben szólunk. A szegedi kongresszus bizonyságot adott arról, hogy a magyar szocialisták önálló, harmadik erőként vannak jelen a magyar politikai és közéletben, s akként akarnak működni a jövőben is. Politikánk a gondolkodásban és a gyakorlatban egyaránt a baloldaliság, az ország sorsa iránti elkötelezettség és a szakmai megalapozottság hármasságára épül. Ebből fakad, hogy- Időben szóltunk és szólunk a demokráciát veszélyeztető kormányzati szándékok és intézkedések miatt; a lakosságot mind súlyosabban megosztó, egyszersmind milliókat elnyomorító gazdaságpolitika miatt;- Időben szóltunk és szólunk egy röSsz emlékeket idéző.-kon- zervatív ideológia által vezérelt nek következményét is majd viselni kell. Azaz a felszámolást, 750 ember munkanélkülivé válását, valamint azt, hogy amit a termelők megtermeltek, az a földön fog maradni. Jó volna már egyszer oda eljutni, hogy az önpusztító parttalan vita helyett a lényegi kérdésekre koncentrálnánk és nem mindig a kívülálló okosságával adnának egyesek tanácsokat. Végezetül a nyilvánosság útján is felkínálom Tamás Józsefnek: „több milliós jövedelmű, átmentett hatalmamat” szívesen átadom neki, mutassa meg a világnak, hogyan kell egy adósságokkal megroggyantott, piacát vesztett vállalatot nyugati bérszínvonallal, magas felvásárlási árakkal nyereségesen üzemeltetni és magas áron filantróp tőkésnek eladni. Kelemen József igazgató képessége - az ismert hőátbocsátási tényezője miatt - rendkívül rossz. így tévedés azt állítani, hogy több napig tartó fűtet- lenség mellett a helyiségek belső hőmérséklete +20 Celsius alá nem csökken. Az átmeneti és a pótfűtés időszakában a belső hőmérsékletek biztosítására a PÉTÁV energiát szolgáltat, hőenergiát juttat az épületekbe, ezért a cikkben írt „semmiért” kifejezés felelőtlenség. Nem a PÉTÁV hibája az, hogy több évtizeden keresztül a távfűtési rendszereket úgy létesítették, hogy a fogyasztónak nincs módja szabályozni, illetve beavatkozni igénye szerint. Sajnos eddig a mérés szerinti elszámolás műszaki-jogi feltételrendszere sem alakult ki. Ilyen értelemben valóban kiszolgáltatott helyzetben van a fogyasztó, mert még alkalmazkodnia kell ahhoz, ahogy a távhőszolgáltatás a jelenlegi feltételrendszerében most biztosítható. Minden cikkben jelzett kiszolgáltatottsági probléma a mérés szerinti elszámolás bevezetésével megszűnik. Lehetőség lesz egy épület hőigényének mérésére, lakásonként a fogyasztásarányos díj fizetésére, a lakók részéről a beavatkozásra. Nem vitatjuk, hogy nem mindenkinek azonos az igényszintje, ezért javasoljuk a mérés szerinti elszámolást az átalánydíj helyett. Fenyvesi József igazgató politika mind általánosabb és kiterjedtebb térhódítása miatt, amely kiterjed a gazdaság, az oktatás, a szociálpolitika, a tudomány, a művészet és a nyilvánosság területére egyaránt;- Időben szóltunk és szólunk, mert látjuk, hogy lassan a legszükségesebb teendőket sem képesek ellátni anyagi források híján az önkormányzatok, s ezáltal veszélybe kerülnek elemi civilizációs intézmények: közművek, iskolák, művelődési központok, szociális és egészségügyi ellátások, hovatovább maguk a hivatalok is.- Időben szóltunk és szólunk, hiszen egy ideologikus töltésű, szűk társadalmi csoportra szabott gazdasági kormánypolitika nyilvánvaló kudarcát tapasztaljuk. Ezt nem magyarázza az öröklött helyzet, mert ami most folyik, az túltesz hibáiban a koKözépiskolás fiam három levelet hozott haza május 6-án. Egy levél a szülőket kérdezi, egy a gyerekeket: a téma az iskolák egyházi tulajdonba kerülése. Az önkormányzat a véleményemet tudakolja, ami helyes - lenne, ha a gyerek be nem jelenti, hogy a leveleket nem kötelező beküldeni, név vagy sorszám nincs rajta, társainak nagyrésze már eldobálta! Felháborodom, hiszen ez fontos kérdés, s ha az önkormányzat tényeket akar a döntés előtt, akkor ez teljességgel abszurdum: beérkezhet 5% vagy 195%, egyik sem használható (a lapok ugyanis bélyegző vagy egyéb híján könnyen sokszorosíthatók). Azután megnyugszom: a Nagy Lajosban dolgozó ciszterci házfőnök külön levelet mellékelt (ez legalább alá van írva), amelyben közli a szülővel, hogy az 1991-es XXXII. törvény az iskola visszaadását nem teszi felmérés következményévé, „a Nagy Lajos ... a törvény szerint... visszaadásra kerül....” stb. Ezt az önkormányzat nyilván nem tudja. De mit akarnak akkor tőlem és a gyerektől? Nyilván ráér az önkormányzat, s problémákat kreál magának. Nézzük, hogyan! Az első: Tisztelt Szülők! - felirattal bejelenti, hogy a Nagy Lajos és a Leőwey sorsáról most folynak a tárgyalások • a város és az egyház között. Ezután: „A döntés előtt az önkormányzat nemcsak az érintettek, hanem az Apáczai Gimnázium diákjainak és azok szüleinek véleményére is kíváncsi. ” Az Apáczait ugyan nem értem, de nem is az én dolgom. Nézzük a kérdéseket! 1. Egyetértenek-e azzal, hogy az eddig önkormányzati tulajdonban lévő középiskolák visz- szakerüljenek egyházi tulajdonba? Milyen középiskolák? Az országban mind? Ez a kettő? Az Apáczai? Ha leőweysta vagyok, de csak a Nagy Lajos visszaadásával értek egyet, mit válaszoljak az igen - nem lehetőségre? 2. Ha fenti két iskola egyházi tulajdonba kerül, mit tennének? a) Ha lehetne, beíratnák a gyereket az induló katolikus iskolába b) továbbra is a jelenlegibe járatnák. Érti ezt valaki? Ha egyházi lesz az iskola, akkor az lesz a .jelenlegi”. Vagy odajár, vagy nem. Erre nincs választási lehetőség feltüntetve. Mi az a lerábbi gazdaságpolitikán. Ez pedig újabb évtizedekre vetíti előre nemzedékek nehéz sorsát, az ország további leszakadását a fejlett világtól.- Időben szóltunk és szólunk az agrárgazdaság szétzilált állapotáról, amely gyors és gyökeres változás nélkül a vidék, végső soron az ország utolsó gazdasági-szociális támaszának vesztéhez vezet;- Időben szóltunk és szólunk, mert a valóságos viszonyok a jelenlegi és a belátható munka- nélküliség mértékét nem indokolják. Nem látszik kormányzati szándék, amely a kétségbeesett helyzetbe került és kerülő százezrek sorsán érdemben változtatna. Nem szeretnénk, de lehetséges: odáig romlanak a körülmények, hogy elő kell vennünk egy ötven éve elfelejtettjelszót - Munkát, kenyeret! hetne? Kiteszik, ha akarják? Amikor beírattam oda, szerződést kötöttem a magyar állammal: ha a gyerek teljesíti a követelményeket, érettségi bizonyítványt kap. Ezzel mi lesz? 3. Hányadikos az ön gyermeke? Erre tudok válaszolni: megkérdezem a gyereket. Nézzük a Kedves Lányoké Fiúk! kérdőívet. A tájékoztatás ugyanaz, kivéve azt, hogy az Apáczairól szó sem esik. Miért nem? 1. Egyetértesz-e azzal, hogy középiskolád... egyházi tulajdonba kerüljön? A kérdésfeltevés a harmadik levél szerint nemcsak felesleges, hanem törvényellenes is. Vagy ez egy választási trükk, ahol gyerekekkel mondatunk véleményt a parlamentben elfogadott törvényekről? Igaz, a tévében is egy alsós kisgyerek nyilatkozott az Erkel igazgatójának fegyelmi ügyéről... 2. Ha az önkormányzati iskola megszűnik, mit tennél a legszívesebben ? a) az épületben beinduló katolikus iskolába járnál b) más középiskolába mennél c) osztálytársaiddal és tanáraiddal maradnál együtt. A buktató: tegyük fel, hogy tömegesen válaszolja a közömbös diák, hogy szeretne a haverokkal maradni. De hol? Mivel a válasz ekkor cl. így a tömeg szándékát mindenki magának követelheti: az első kérdés támpontot nem ad, hiszen egyetérthet valaki az iskola átadásával és ugyanakkor elmehet máshova ... 3. Szerencsére marad egy kérdés, ami jól feldolgozható: hányadik osztályba jársz? így szerencsés esetben megtudhatja az önkormányzat, hogy a kérdőívet véletlenül visszaküldő középiskolások között hány elsős, másodikos, harmadikos és negyedikes van. A kérdőíveken fel van tüntetve az iskola kódja és a kérdőív típusa (935 és A1 ill. B2). Mi lehet ez vajon? Országos vizsgálaton alapuló kandidátusi disszertáció vagy egy városi ügy, ahol két iskolát kér vissza az egyház a 935-ből? Gondolkodtam, aláírhatok-e egy ilyen figyelemfelhívó levelet. Mivel az ügy teljesen nyilvánvaló, többezer szülőt érint ma Pécsett, ötven osztályfőnök ötvenfélét mondhatott tanítványainak, így gondolom, önök is megítélhetik, hogy itt nem az én nevem a fontos, hanem a tények. Egy érintett szülő- Időben szóltunk és szólunk, hogy a társadalmi konfliktusok heveny kitörését megelőzendő alakuljanak meg, kezdjenek működni igazi érdekegyeztetési fórumok, amint az a civilizált világban szokásos. Hasonló okokból támogatjuk és a tőlünk telhető segítséget megadjuk a munkavállalók igazi érdekeit képviselő szakszervezeteknek és azok szövetségeinek;- Időben szóltunk és szólunk a fiatalok esélytelenségéről a pályakezdésben, a nyugdíjasok millióinak méltatlan, olykor megalázó helyzetéről, a nők társadalmi kiszolgáltatottságáról; Időben szóltunk és szólunk. A hangunk egyre erősebb, határozottabb. Hallgassatok ránk! Szeged, 1992. május 17. A Magyar Szocialista Párt III. kongresszusa Esélyegyenlőséget! Mérés szerint Időben szóltunk és szólunk Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma
