Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-19 / 137. szám
1992. május 19., kedd üj Dunántúli napló 7 Gallup-felmérés 18 éven felülieknek Ki figyel oda? Néhány adat a rádióhallgatásról Készülnek a számlák a DDGÁZ számítógépein Fotó: Läufer László Új számlázási rendszer a Gázműnél A számítógép automatikusan kitölti a kikapcsolási ívet is Folyik az elkeseredett politikai harc Gombár Csaba ráidóel- nök leváltásáról, a parlament belefogott a médiatörvény simának egyáltalán nem ígérkező vitájába, s eközben elsikkadt az MTI szenzációs jelentése, amely a médiával kapcsolatos első politikai konszenzusról adott hírt. 19 ifjúsági szervezet - a kereszténydemokratáktól a szabad demokratákon át a szocialista BIT-ig - együttesen követeli a Magyar Rádió ifjúsági műsorainak visszaállítását, különös tekintettel a januári műsorreform során megszüntetett Reggeli csúcsra. A követelés indokoltságát bizonyíthatnák a rendszeres hallgatói felmérés adatai. Ha lennének. A szomorú valóság azonban az, hogy anyagi okok miatt a Magyar Rádió már hosszú évek óta kénytelen lemondani a gyerekek és a fiatalok szondázásáról. így a Magyar Közvéleménykutató Intézet, majd mostanában a Gallup felmérései csak a 18 éven felüli lakosságra terjednek ki. Nem tudjuk, hogy valójában hány gyerek kíváncsi például az Esti mesére, csak azt, hogy a legutóbbi közvéleménykutatás szerint - amely az 1992. február 17-29. közötti időszakot vizsgálta - kedd este fél 8-kor a felnőtt lakosság 0,5 százaléka, 40 ezer ember hallgatta a Kossuth rádióban a Jó estét, gyerekek! műsorát. Csak következtetni lehet arra, hogy ők is elsősorban a gyerekek miatt nyitották ki a készüléket, minthogy az átlag kétszerese - azaz 1% - volt a hallgatottság a 30 éven aluliak (kisgyermekes szülők), illetve az 50 éven felüliek (nagyszülők) között. Ugyanebben az időben a Petőfi rádióban a Kamasz-panasz volt hallható. Azt megint csak nem tudjuk, hogy hány serdülő figyelt oda, csak azt, hogy az összesen 280 ezer hallgató közt az átlagos 3,5 százalékkal szemben a 30 éven aluliak 6, az 50 éven aluliak 4%-a tartotta nyitva (s a műsor az idősebbeknek valamivel jobban tetszett)... Visszatérve a (néhai) Reggeli csúcsra: tavaly decemberben átlag 7%-os volt a hallgatottsága. Az ifjúsági reggel helyébe lépő, s már minden korosztályhoz szólni kívánó Napindítóval viszont a Petőfi rádió reggeli hallgatóinak csaknem a felét elveszítette: februárban átlag 4% volt a hallgatottsága. Annak ellenére, hogy a Napindító információs műsor, a hallgatók ez irányú igényeiket továbbra is a Kossuthon kívánják kielégíteni, arra mutat, hogy decemberhez képest még nőtt is a Reggeli krónika hallgatottsága: 5 óra és fél 9 között egy- időben 1,2-1,8 millió ember hallgatja. Az ugyancsak nagyon népszerű Déli krónika hallgatottsága is jóval meghaladja a másfél milliót. Az adatokból az is kiolvasható, hogy az emberek elsősorban középhullámon hallgatják a Kossuth rádiót, noha az ország területének 95 százalékán fogható - és különböző becslések szerint - a háztartások 70-80 százaléka rendelkezik URH-sá- vos készülékkel. Ennek okaiba most ne menjünk bele, de mindenesetre a Rádió vezetése számára végzetessé vált az a szakmai hiba, hogy nem számolt ezzel a ténynyel, amikor januárban - egyébként éppen a vallási műsorok terjedelmének növelése érdekében - a közép- és URH-sávon egyaránt sugárzott Petőfi műsorról a Kossuth leválasztott URH-sávjára tette át a vallási műsorokat. A februári felmérés szerint ugyanis a hallgatók elenyésző része választja a Kossuth önálló URH-prog- ramját. A szombat reggeli katolikusfélórát 1% (80 ezer ember) hallgatta, míg decemberben a Petőfin 4,5% (360 ezren), s az „URH-választásban” konzervatívabb falusiak és az idősebbek 7%-os aránya 2%-ra csökkent. A Kossuth URH egyéb önálló műsorai közül csak a parlamenti közvetítés tud még stabil 1 százalékos (a felsőfokú végzettségűek közt időnként 3-4%-os) hallgatóságot felmutatni. Érdektelenségbe látszik fulladni az Amerika Hangja és a BBC műsora, amelyek viszont nagy mértékben rontják a csak középhullámon sugárzott adások vételminőségét. Ennek ellenére például a 168 óra megőrizte népszerűségét: decemberben még közép- és URH-sávon együtt 19%-os volt a hallgatottsága, februárban már csak középhullámon 18%-ot mutattak ki, miközben „vele szemben” nem volt értékelhető - azaz legalább fél százalékos - hallgatottsága az Amerika Hangjának. A változásokat firtató kérdésre egyébként 100 hallgató közül 25 azt válaszolta, hogy észre sem vette, további 50 észrevette ugyan, de közömbös iránta. A Petőfi-hallgatók 14, a Kossuth-hallgatók 18 százaléka mondta azt, hogy bosszantják az akkor alig hat hete életbe lépett műsorváltozások. A leghangosabban - és politikailag fölkaroltan - bosszankodók kívánságára március végétől az istentiszteleteket a Kossuth rádió mindkét hullámsávján közvetítik. Ilyen segítség nélkül is visz- szakerült jogaiba a Ki nyer ma, a Vízállásjelentés és a Körzeti időjárásjelentés. A Reggeli csúcs iránti tömeges igényről egyelőre nem tud a Magyar Rádió közönségszolgálata. Igaz - mint mondják - a reklamáló telefonálás és a levélírás nem a fiatalok műfaja. Helyette inkább átkapcsolnak - ha tetszik - a Calypsora vagy a Danubiusra. (Atlantic) Új számlázási rendszert dolgoznak ki a Dél-Dunántúli Gáz- szolgáltató Vállalat Baranya Megyei Üzemigazgatóságánál. Mint .1 illek Péter főmérnök elmondta, részben eddig is számítógépekkel dolgoztak, most azonban korszerűbb rendszert állítanak üzembe, amely az eddiginél több és részletesebb információkat tartalmaz mind a fogyasztókról, mind a gáz tulajdonságairól, illetve magáról a cégről is.- A kormány rendeletileg megváltoztatta a felhasznált gáz elszámolásának módját és rendjét. Az eddigi köbméteres elszámolás helyett bevezették a ténylegesen felhasznált hőmennyiségen alapuló számlázást. A gázórák változatlanul az elfogyasztott gázköbméter mennyiséget mérik, a fizetendő összeg kiszámításának módja változott. Ahhoz, hogy tisztességes, becsületes, jól ellenőrizhető számlákat adjunk a fogyasztóknak, feltétlenül szükséges, hogy az adatokat, részadatokat közüljük a számlán is. Ehhez meg kellett változtatnunk a számlaképet. Mivel nem minden fogyasztóra vonatkozik minden egyes, a számlán szereplő tétel - van emelt kisnyomású fogyasztás, vannak bérkészülékek, van aki több helyre fizet, egyebek - nem volt célszerű olyan számlát készíteni, amely fix rubrikákat tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a számla előképen a szükséges adatok mellett, egy mindenkire egyedileg vonatkozó rész tölthető ki, amely pontosan értelmezhető a számla hátoldalán olvasható magyarázat alapján. A főmérnök szerint a legnagyobb problémát a nagy meny- nyiségű adathalmaz bevitele okozza. Korábban a díjbeszedők egy füzetbe írták fel a gázóra állását, amit a vállalatnál kartonra vezettek, illetve elkészítették a számlát. Ez jelentősen megváltozott, mert minden beszedő kapott egy kis számológéphez hasonló adatgyűjtő berendezést, amelybe a helyszínen beüti a gázóráról leolvasott számokat. Az adatgyűjtő 2500 adatot képes tárolni, illetve a kirívó ejütést azonnal jelzi a beszedőnek, így még a helyszínen korrigálhatja az esetleges tévedését. Visszaérkezve csatlakoztatja a számítógéphez, néhány perc alatt gyakorlatilag tévedés nélkül beolvassa az adatokat, elvégzi a beszedők elszámoltatását. Ha vannak olyan lakások, ahova nem tudtak bejutni leolvasni az órát, a gép megbecsüli az elfogyasztott menyiséget és azt számlázza le. Később ha tisztázódik az óra állása, pontos elszámolást készít.- Minden beolvasott adat átmegy egy számlahelyesség ellenőrzésen, ahol azt vizsgálja a számítógép, hogy a korábbi, hasonló időszakhoz képest mekkora az eltérés. Ha a megengedett hibaszázalék felett van ez a szám, megvizsgálja, hogy időközben bővítették-e a lakásban a készülékparkot, ha igen, elfogadja a számlát, ha nem, hibajelzést ad a pénzbeszedőnek. Betápláljuk a számítógépbe az egyes fogyasztóknál lévő készülékek adatait, azt is fogja vizsgálni a rendszer, hogy azonos típusu készülékekkel rendelkező fogyasztók közül ki fogyaszt kirívóan keveset. Ez nem jelenti azt, hogy lopja a gázt, mert ennek számtalan más oka is lehet, de ezeket tudnunk kell, amikor a gázvételezési tervet készítjük. Ha a megrendelt mennyiségtől eltérőt használunk fel, kötbért kell fizetnünk. Ezt természetesen nem hárítjuk a fogyasztóra, de megpróbáljuk a lehető legpontosabb rendelést leadni, hogy csökkentsük ezt az összeget. Mint Jillek Péter elmondta, törekednek arra, hogy minden beszedőnek legyen egy állandó területe - mint a postásoknak -, ahol többé-kevésbé megismerik a fogyasztókat, nagyjából követni tudják, hogy mikor nyaraltak, mikor nem voltak otthon, esetleg kiegészítő széntüzelést használnak, ezért van eltérés az egyes számlák között. Lehetőség szerint megpróbálnak azonos időszakokban menni a fogyasztókhoz, hogy ők is megszokják a leolvasás időpontját. Ez jó, mert akkor otthon lesznek, kifizetik a számlát, viszont nem jó abból a szempontból, hogy akik lopják a gázt, pontosan tudják mikorra kell visszaállítani a rendszert, mintha semmit sem csináltak volna vele. A gázlopás megakadályozása miatt most dolgoznak ki a szakvállalatok a Gázműnek egy új mérőzárási módszert. Nemrég vezették be azt a rendszert, ha valaki nem fizeti ki a számlát, hátralékos fizetőként tartják számon, ami semmi hátránnyal nem jár. Kiküldenek egy felszólítást és csekket, amin befizettetik a tartozásukat. Erre lehetőség van a vállalat pénztárában is, illetve meghatározott napokon a díjbeszedőknél is lehet fizetni. Amennyiben nem fizetik be a díjat a fogyasztók saját hibájukból, 8 nap után au-, tomatikusan kitölti a gép a kikapcsolási ívet. Ekkor kimegy a kikapcsoló szerelő, de még nála is lehet fizetni, azonban már felszámítják a többletköltségeket is. Ha még a szerelőnek sem fizetnek, kikapcsolja a fogyasztót. A visszakapcsolásnál ki kell fizetni a számlahátralékot, illetve az összes felmerült költséget. Ha csak az órát kell visszakapcsolni, az közel 2000 forintból megvan, de ha az utcai vezetéket kell levágni, mert korábban csak így tudták lekapcsolni, az 15 000 forintba is belekerülhet. • Hajdú Zsolt A Pécsi Rádióban készül Károly Róbert (állva) Dóm című oratóriumának felvétele, a technikus Baka László Fotó: Läufer L. A vásárigazgatóság nem hatóság Nem vehetik el a csempészett árukat, szeszt A piacok és vásárok rendjéről szóló rendelet alkotásakor felmerült, hogy tiltsák be Pécsett a vásártéren a zug-szeszárusítást, mint például Szegeden tették ezt a városatyák, azonban az indítványt nem fogadták el a képviselők. Továbbra is százszámra lehet kapni a néha bizonytalan eredetű alkoholt és egyéb holmikat, amelyeknek árusítását mintha legalizálnák azzal, hogy helypénzt szednek a seftelőktől. Mint Márfy Miklós, a Piac és Vásárigazgatóság igazgatója elmondta, a vásártér egy önállóan működő intézmény, évek során kialakult egy vásárlói, illetve kereskedői közönsége. Itt mindent lehet árusítani, ha megvannak az ehhez szükséges engedélyek, illetve kivételt ké- péznek a tiltott áruk. Tiltott árunak minősül például a fegyver vagy a különböző töltelékáruk, stifolder, kolbász, sonka, szalonna, amelyekre szigorú élelmezés-egészségügyi előírások az érvényesek. A Piac és Vásárigazgatóságnak joga van ezeket a tiltott árukat jegyzőkönyvezés mellett elvenni vagy eltetetni, ha ilyet észlelnek. Természetesen ahhoz nem kell semmiféle engedély, ha valaki az otthoni, használaton kívüli holmijait - ruháit, lemezeit, játékait, bútorait, edényeit - kívánja eladni. Az kiállhat a vásárra és árulhatja a portékáját. Haszonszerző tevékenységet folytató árusoknak viszont ipar- engedély, vagy vállalkozói igazolvány szükséges az árusításhoz. A vásárokon szép számmal vannak seftelő árusok is, akik gyakorlatilag ugyanazt a portékát árulják, mint a kereskedők. Nyilván az ő költségeik kisebbek, ezért alacsonyabbak az áraik is. Az önkormányzat ezzel kapcsolatban azt a rendeletet alkotta, hogy az engedély nélkül, új termékeket árusítók, illetve a külföldiek 50 százalékos felárat fizetnek a helypénz mellett. A vidéki kereskedők a vásárok idején minden egyes alkalommal 300 forintos iparűzési adót kötelesek fizetni.- Átlagosan 20 százalékot emelkedett a helypénz és a parkolási díj. A kiépített sátras területen 1 méteres hely egy napra 70 forint helyett 80 forintba kerül, a parkolási díj 50 forintról 60-ra emelkedett. Ez azt jelenti, ha valakinek nincs engedélye és 3 méteres helyet foglal el az asztala, akkor 240 forintot fizetne, de ehhez hozzájön még az 50 százalékos felár, így 360 forint lesz a tarifa. Úgy tűnik, mintha ez a rendelkezés legalizálná a seftelő árusok tevékenységét, mert 50 százalékos felárat fizetnek, de ezzel már adóztak is . . .- A nagy vásárok idején a kiépített sátras területen nincs egyetlen méter szabad terület sem, ott minden talpalatnyi helyet bérbe adtunk. Viszont, ha kiadjuk, annak alapfeltétele, hogy iparengedéllyel rendelkezzen az illető. Visszaszorulóban van az illegális árusítás, mert nagyon sokan kiváltották a vállalkozói igazolványt, így legalizálták a tevékenységüket. Nem a vásárigazgatóságra és a nem a jegyszedőkre tartozik azt ellenőrizni, hogy becsületesen levámoltatták-e a vállalkozók az áruikat, hogyan intézték a papírmunkát, rendben van-e az adózásuk, honnan származik az áru, mi minősül csempészholminak. Nekünk ehhez semmi közünk, ezt külön-külön vizsgálják az illetékes hatóságok, ez kizárólag rájuk tartozik. Mi az áremelésért cserébe igyekszünk rendben tartani a területet; ahogy anyagi fedezetünk van rá, leaszfaltozunk egy-egy részt, új vizesblokkot építettünk, megcsináltuk a világosítást, további területekkel szeretnénk bővíteni a vásárteret, mert a nagyvásárok alkalmával már a parkolást is alig tudjuk megoldani. Tovább bővítjük a sátras elárusító területet, mintegy 100 kereskedőnek tudunk majd további helyet biztosítani. Célunk, hogy minél többféleképpen biztosítsuk a vásártér fel- használását, kiadjuk különböző rendezvények lebonyolítására, helyet adunk a cirkuszoknak, működik az autós mozi. Ezek mind a bevételt növelik, amit később visszaforgathatunk fejlesztésre. H. Zs.
