Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-19 / 137. szám
1992. május 19., kedd aj Dunántúli napló 3 Kereskedő és szolgáltatóház épül Szederkényben, a község központjában. Helyet kap itt többek között hús, zöldség és papírbolt, újságáruda, férfi és női fodrászat. Az épületet május végén adja át a Bakos Károly vezette építő közösség ' Fotó: Proksza László Kik járnak a munkanélküliek tanfolyamaira? Biblia és vállalkozás Ki mitől elégedett? Nálunk ismét beindult a vállalkozói világ, s keressük hozzá az elméleti fogódzókat, amivel megmagyarázhatjuk, nevén nevezhetjük a dolgokat. Pedig elég csak elővenni a Bibliát, s benne annyi, de any- nyi mindent megtalálunk! Például a vállalkozásról, a vállalkozói indulásról (Máté evangélium 25:14-21. a talentumokról), melyben a gazdag ember három szolgájának talentumokat ad, azzal a céllal, hogy távolléte alatt hasznosítsák azokat. Az öt és a két talentumot kapó vállalkozásba kezd és megduplázza az ösz- szeget, a harmadik az egy talentumot befekteti (beássa) a földbe, megőrzendő gazdája vagyonát. Na mit gondolnak, melyikük cselekedett helyesen? Nem a harmadik! Mert írva vagyon a Bibliában: „...Mert mindenkinek, akinek van, adatik, úgyhogy bővelkedni fog: attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van.” Mintha mai keltezésű és nem bibliai lenne ez az aranyigazság! Hogy minderről miért szólok? Mert az Élet Szava Alapítvány meghívására magyar- országi előadókörutat tartott Richard Halberg, a New-York állambeli Houghton College tanára, a vállalkozásokkkal és az üzleti élettel foglalkozó szakcikkek szerzője, az új vállalkozások létrejöttét támogató „Business Society" (Üzleti Társaság) tagja, metodista hívó. Körútja utolsó állomásán, Pécsett, húsznál is több érdeklődő előtt fejtette ki véleményét, magyarázva, értelmezve a Biblia vállalkozásra vonatkozó tanításait.- A Biblia alapelveket tanít meg arról, hogyan éljünk és segítsünk egymáson, hogy sikeresek legyünk az életben és az üzleti életben egyaránt, de abban is, hogyan viszonyuljunk a dolgozóinkhoz, a vásárlókhoz, az üzletfelekhez. Arra is tanít, hogy nemcsak önmagunkkal, másokkal szemben is vannak kötelességeink - mondja Richard Halberg. Aztán, hogy elégedettek vagyunk, lehetünk-e, és egyáltalán mi szükségeltetik az elégedettségünkhöz, arra Abraham Maslow pszichológus „piramisa” ad kézenfekvő magyarázatot. Szerinte az élettani igények 10, a biztonságérzet 40, a szociális biztonságra való törekvés 50, a sikerélmény 70 és az önmegvalósítás 85%-ban szükségeltetik az elégedettségünkhöz. Igen ám, de ebben az öt kategóriában az egyén esetében önmaga körül forog a világ, mindegyiknél hiányzik valami plusz a teljes elégedettséghez. Hogy mi? Ennek elsajátításához kapaszkodó a Biblia tanítása, melyet James Kenny amerikai író emígyen foglal össze: a kölcsönös megvalósítás (házasság stb.) 90, míg az önátadás (rrjások szolgálata) 100%-os megelégedettséget eredményez. Nem is tudom, talán jobban kéne figyelnünk önmagunkra!- Ón szerint mi a bibliailag elfogadható üzlet?- Mindaz, amely a biblia tanításából fakad, melyben jól bánunk, azaz viszonyulunk az emberekhez (alkalmazott, vásárló, ügyfél) és a produktum jó minőségű, már csak azért is, mert jól bánunk a dolgozókkal. Ez a három hozza a profitot. De a végcél nem lehet pusztán csak a haszon, ez csak ajándékként következménye mindannak, ami a bibliai tanításokból meríthető, de csakis hosszú távra tervezve. Mit mondjak? Ideje forgatnom a Bibliát. Murányi L. Nagysikerű koncertekkel elköszönt az LGT Nemzetközi konferencia a szláv nyelvek oktatásáról (Folytatás az 1. oldalról) országok filológusai - a politikai nézetkülönbségek ellenére - a véres háborúk tragikus napjaiban is képesek megérteni egymást a konferenciatermekben, ami talán követendő emberi példa is lehet(ne) mások számára. Külön érdeklődésre tarthat számot néhány olyan előadás, amelyek megyénk szláv vonatkozásait érintik: például Baranya horvát és szerb helyneveit (Mokuter Iván)', Dél-Dunántúl délszláv helyneveinek nyelvjárási sajátosságait (Barics Ernő). A Szláv Filológia Tanszék - mint az egyik rendező intézmény - az előadások időben beküldött kivonatait önálló kötet formájában kiadja a konferencia kezdetére. H. L. Az értékek védelmében A Pécs-Baranyai Kulturális Kamara pályázatot hirdet a Kamarához tartozó jogi személyek művelődő közösségei tevékenységének támogatására. Pályázhat minden intézmény, társaság stb. illetve a hozzá tartozó csoport (művészeti klub, szakkör stb.). A pályázat nyilyá- nos. Célja a kulturális értékek megőrzése, fejlesztése, tágabban értelmezve: a hivatásos és az amatőr művészeti mozgalmak támogatása, hátrányos helyzetű települések közösségteremtő kezdeményezése, közművelődésük lehetőségeinek segítése, a népfőiskolák, nemzetközi, országos, regionális közművelődési rendezvények támogatása. A pályázat elnyerésének feltételei a célok, tevékenységi formák megjelölése, indoklása, a szakmai referencia céljából két szakember megjelölése, rendelkezésre álló költségvetési háttér biztosítása, az igényelt összeg megjelölése és az utólagos elszámolás kötelezettségének vállalása. A támogatás formája: vissza nem térítendő egyszeri támogatás, vagy kamatmentes kölcsön, legfeljebb 1-2 évre. A pályázat benyújtásának határideje 1992. május 31. Az elbírálásról 1992. július 15-ig értesítik a pályázókat. A pályázatok elbírálását 1992-ben a Pécs-Baranyai Kulturális Kamara választmánya végzi szakértők bevonásával. A pályázatok beküldendők az alábbi címre: Pécs-Baranyai Kulturális Kamara Pécs, Széchenyi tér 9. 7621. Konferencia a migráció problémáiról A bevándorlók szociális és kulturális beilleszkedésével, a lakáshelyzetükkel foglalkozó nemzetközi konferencia kezdődött hétfőn Budapesten, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Lakásszövetkezeti Bizottsága szervezésében. A tanácskozáson német, svéd, olasz, angol és török szakemberek számolnak be a bevándorlással kapcsolatos tapasztalaikról: miként sikerült lakáshoz juttatni idegen polgárokat, és a lakás- szövetkezetek abban milyen szerepet játszottak. 1991-ben 1883 tanulója volt a munkanélküliek számára szervezett baranyai tanfolyamoknak, közülük 544 kapott bizonyítványt és ezzel munkavállalási esélyt is. A többiek képzése áthúzódott erre az évre. Kik jártak és végeztek a tanfolyamokon, milyen életkornak, hol élnek, korábban mivel foglalkoztak és mit tanultak? Egy reprezentatív felmérés többek között ezekre a kérdésekre kívánt választ kapni. A tanfolyamokon végzettek csaknem felének korábban általános iskolai végzettsége volt, ötödének pedig gimnáziumi. (Egyébként ők érik el a legjobb tanulmányi eredményeket, a legszorgalmasabbak, igazán tanulni tudók és akarók is.) Ezek a tanulók az első szakképzettségüket tehát a munkanélkülieknek szervezett tanfolyamokon szerezték és lettek ezzel munkavállalásra készek. Többségük pályakezdő, akik nem nyertek felvételt középfokú oktatási intézménybe vagy egyetemre, főiskolára, illetve nem is voltak ilyen terveik. A diplomások aránya meghaladta a tíz százalékot. Az eredeti értelmezés szerinti átképzése csak minden ötödik tanulónak volt, akiknek alapvetően más szakmát kellett megtanulniok. Ők azok, akik korábban szakmunkások voltak, vagy szakközépiskolai végzettséggel rendelkeztek. A betanított szakmai végzettségűek alig vannak jelen a tanfolyamokon. A tanulók negyedrésze 16. életéve alatt kezdte tanulmányait, még 1990-ben. Ennek lényeges szerepe volt a korosztályra vonatkozó akkori demográfiai csúcs levezetésében, hiszen ez a teljes tanfolyami létszámból mintegy 500 fiatalt jelentett. Ez a szám megfelel egy közepes iskola teljes tanulószámának vagy egy nagy iskola évenkénti felvételi keretének. Ők voltak azok a tankötelesek, akik kiszorultak az iskolarendszerű képzésből. Iskolanélküliek voltak (nem pedig munka- nélküliek!), és számukra valamint caládjuknak ez jelentette a jövőjük szempontjából az egyetlen megoldást. • A tanfolyamokra járók minden ötödiké 35 évnél idősebb volt. ők elsősorban az értelmiséghez tartoztak, akiknek a diplomája a speciális jelleg vagy valamilyen hiány (pl. idegennyelvi, produkcióképes számítástechnikai, marketing stb. hiány) miatt a munkaerőpiaacon leértékelődött, és a tanfolyamokon igyekeztek ezek valamelyikét pótolni. A többi korosztály meglehetősen egyenletesen képviseltette magát. A tanfolyamon kétszer annyi nő vett részt, mint férfi. Ez elsősorban abból adódik, hogy a tanfolyamokra járó tankötelesek között lényegesen többen vannak a lányok, mint a fiúk, mert minden korosztályra vonatkozóan általában is igaz, hogy az iskola- rendszeren belüli továbbtanulásra nagyobb esélye van egy fiúnak, mint egy lánynak, tehát a munkanélküliek képzésénél ez a hatás megjelenik. A nők részvételi arányát az is növeli, hogy a gimnáziumokban végzettek körében ők többen vannak, illetve a munkanélküliek között is. • Ugyanolyan arányban tanulnak tovább a pécsiek, mint a községiek és az egyéb baranyai városokban lakó munkanélküliek. A különböző előképzettségű férfiak és nők azonban már eltérő mértékben tanulnak a település jellegétől is függően. Leginkább a pécsi férfiak és községekben élő nők tanulnak, legkevésbé a kisvárosi férfiak és nők. A tanköteles korú isko- lanélküliek döntő részét a községi fiúk és lányok adják. Ez az iskolahálózat és a vállalati gyakorlóhelyek pécsi koncentrációjának egyenes következménye. A falusi értelmiség alig jelent meg az elmúlt évben a képző tanfolyamokon - leszámítva a speciális helyzetben lévő orosz nyelv tanárait. (1992-ben ez a helyzet azonban már megváltozott, és elsősorban a mezőgazdasággal és a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipari szakterülettel foglalkozó üzemmérnökök kényszerülnek felismerni, hogy a kiegészítő képzés a megoldás egyik, gyakran egyetlen lehetőség számunkra!) A munkanélküli értelmiség közül elsősorban a pécsiek, mégpedig a pécsi férfiak tanulnak. Igazán meglepő képet mutat 1991 egyik legkvalifikáltab tanfolyamának, a számítógépes szoftver üzemeltetőn való részvétel megoszlása. (Ez cáfolja a köztudatban ma meglévő szemléletet is.) Számítástechnikát nők nagyobb arányban tanultak, mint a férfiak, a vidékiek, mint a pécsiek, a középiskolát végzettek, mint az értelmiség. A legkisebb mértékben az egyetemet, majd a főiskolát végzettek, a legnagyobb számban a gimnáziumban és a szakközép- iskolában végzettek. Ami figyelemre méltó, hogy a 26-30 év közöttiek voltak a legtöbben, majd ezt követték a 35 év felettiek. Ez a kiegészítő ismeret, amely a 26 évesnél idősebbek esetében többségüknél még nem általános, de a mindennapi munkavégzéshez elengedhetetlen, így a tanulásra motiváló erejű is. Az egyéb képzési formák, többek között a gyors- és gépíró, a pénztáros, az ügyintézők (banki, társadalombiztosítási, vállalkozási), hegesztő, a textilvarró, a számítógépesek, a motorfűrészgépkezelő stb., két hónaptól az egy évig terjedhetnek, általában azonban 4-6 hónaposak, a számuk elérte a 80-at. A munkaügyi központ tanfolyamainak indítása nem igazodik az iskolarendszerű képzéshez, így az év során folyamatosan indulnak és az eltérő hosz- szúság miatt állandóan végződnek is programok. Kivételt képez a szeptember hónap, amikor a nagyszámú gimnáziumban érettségizett miatt lényegesen több tanfolyam kezdődik egy- időben, a választék bővítése érdekében. A munkanélküliek mintegy tíz százaléka nem a munkaügyi központ tanfolyamain vesz részt, hanem egyéb képző szervezetek kínálatából választ magának. Mivel a tanfolyamokon csak bejegyzett munkanélküliek vehetnek részt, ezért a tanulni kívánókat a munkaügyi központ kirendeltségein regisztrálják, illetve ott informálják a lehetőségekről is, és fogadják el a jelentkezésüket. A munkanélküliek és az iskolanélküliek képzése a gazdaság helyzetétől és fejlődése tendenciájától függ. Jelenleg azonban elsősorban emberek tanulási igényét elégíti ki, a tanulni szándékozók jövőbeli terveit szolgálja. A mai képzés az iskolarendszerhez közelálló, az abból kiszorulóknak kínál a szakma- szerzésre lehetőségeket a szakképzetlenek egy részének a középfokú tanulányaik befejezésére, míg megint másoknak az ismereteik kiegészítésére, korszerűsítésére. Czuczor József Amikor annak idején arról énekeltek, hogy „mondd, mi lesz velem, ha kihullik a gitár a kezemből”, talán már sejthették, a búcsú elkerülhetetlen. A Lo- comotív GT több tízezer helyszíni jelenlévőt vonzó, teltházas utolsó koncertjét vasárnap este hallhatták a szerencsések Budapesten, a Nyugati pályaudvaron. Selmi Gábor átai fiatalember annyiban különbözik sok más rajongótól, hogy nem csupán ott volt a koncerten, hanem néhány szót válthatott is az együttes tagjaival:- Presser Gábor kérdésemre nem tagadta, hogy legalábbis a sírás határán volt a koncert végén. Somló Tamás megerősítette, hogy remélhetőleg egy hónapon belül megjelenhet a koncertlemez.- Amilyen csendes volt a készülődés, oly nagy volt a show Április végéig a magyar állampolgárok 3,5 millió alkalommal utaztak külföldre, s ez 10 százalékos, növekedés az elmúlt év hasonló időszakához képest - közölték az MTI érdeklődésére hétfőn. Eszerint új jelenség, hogy míg tavaly - határ- szakaszok szerint - 30 százalékkal nőtt az Ausztriába utazók száma, addig az idén 0,5 százafolytatja a beszámolót Selmi Gábor. - Fényár a színpadon, tűzijáték. A tizenöt éves és a negyven éves egyszerre kiabált. A tízezres tömeg összekapaszkodva ingatózott, elringatva magát az igazán profi előadás hallatán. Aztán eljött a vége. Tudtuk, hogy ez bekövetkezik, de talán túl gyorsnak tűnt. Mindenesetre a Loksi nagy volt vasárnap este, nem önmagához, hanem a lehetőségekhez képest. És nemcsak ezen a napon volt nagy. Igaza lehetett Lauxnak, mikor kérdésemre két ujjával V-betűt formálva csak annyit mondott:Yeahhh! Az Illés, a Metró és az Omega után újabb csapat jelentette be távozását. Várjuk a fiatalabbakat jelentkezését a magyar könnyűzenében, és néhány jelből már most úgy tűnik, nem hiába. Bozsik L, lékos csökkenést regisztrált a KSH. Ugyanakkor, míg 1991- ben jelentősen csökkent a Romániába utazók száma, addig az idén több mint 50 százalékos a növekedés. Még feltűnőbb, hogy 1992-ben négy hónap alatt a délszláv államokba több mint kétszer annyian utaztak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Több magyar utazott külföldre
