Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-14 / 132. szám

1992. május 14., csütörtök üj Dunántúli napló 7 Több órás útlezárás is előfordult Közlekedési alosztály Szigetváron Aki a falvak felélesztésén munkálkodik Isten háta előtt A tornácokon piros fazekakban muskátlik látványa mindenkit elkeserített, hát persze, hogy örültek, mikor valami föltámadni látszott a A Szigetvári Rendőrkapi­tányságon 1991. július 1-vel hozták létre a közlekedési alosz­tályt a közbiztonsági és közle­kedési osztály keretén belül. Az elmúlt közel egy évben folya­matosan feltöltötték az állo­mányt, illetve megkezdődött a rendőrök szakmai felkészítése. Ez a folyamat idén tavasszal fe­jeződött be, április 1-től kezdte meg gyakorlati tevékenységét is a közlekedési alosztály 11 fő­vel. Korábban mindössze egyet­len közlekedési előadó foglal­kozott Szigetvár térségében a szabálysértésekkel, illetve ő felügyelte szakmailag a járőri- és körzeti megbízotti állomány közlekedéssel kapcsolatos in­tézkedéseit.-Tudjuk, hogy nem a opti­mális ez a létszám - mondja Gábor Jtízse/kapitány ságvezető mert nagyobb rendőri erőre volna szükség ezen a szakterü­leten is, de ugyanakkor már ez­zel a létszámmal is fel kellett vállalnunk azokat a feladatokat, problémákat, amelyek a közle­kedésben naponta gondot jelen­tenek. Azért is jelentős a közle­kedési alosztály létrehozása, mert korábban a kapitányság működési területén nem volt közlekedési részleg, ezért egy-egy nagyobb közlekedési balesetnél a pécsi kapitányság végezte el a helyszínelést. Ha például a barcsi megyehatárhoz közel történt egy halálos bal­eset, akkor meg kellett vámunk a pécsieket - ráadásul, előfor­dult, hogy közben Pécsett is helyszíneltek - nem percekre, hanem órákra zártuk le a 6-os főközlekedési utat. Bonyolítja a helyzetet, hogy a 6-os út for­galmát nem lehet elterelni más irányba, óriási torlódás keletke­zett, mert a baleset jellegéből adódóan egyik sávot sem tudtuk megnyitni a forgalom előtt. Az alosztály létrehozásával meg­szűnik ez az áldatlan állapot. A közlekedési morál is hagy kí­vánnivalói maga után, nem tisz­telik a közlekedés résztvevői egymást sem - akár gyalogoso­kat, vagy autósokat -, a közúti jelzéseket, utasítást adó-, illetve tiltó táblákat hajlamosak va­gyunk figyelmen kívül hagyni. Ennek az alegységnek lenne a feladata, hogy javítsa a közle­kedési fegyelmet, pozitív hatást gyakoroljon a közlekedési mo­rál változására és valahogy rá­bírja a közlekedésben rézstve- vőket a szabályok betartására. Gábor József elmondta, ko­rábban is szükség lett volna az alosztály munkájára, mert már évekkel ezelőtt is Magyarország „Bermudájának” nevezték a 6-os utat, amely egyenes, bukkanóktól menetes, ennek ellenére nagy számban fordul­tak és fordulnak elő halálos bal­A Pécsi Ipartestület kül­dött-közgyűlést tartott. A késő estébe nyúló vitában többek kö­zött szó volt az iparosság talpon maradásának lehetőségeiről, va­lamint a nem lakás céljára szol­gáló helyiségek bérleti díjának tervezett emeléséről és annak kedvezőtlen hatásairól. A köz­gyűlésen részt vett Kassai Ró­bert,, az IPOSZ Magyar Kéz­műves Kamara alelnöke is.- A Pécsi Ipartestület Elnök­sége egy tiltakozó levelet fo­galmazott meg a nem lakás cél­jára szolgáló helyiségek bérleti díjának tervezett mértékű eme­lése ellen - mondja Borsós Ist­ván ügyvezető igazgató. - A többi érdekképviseleti szervvel - a VOSZ-szal, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamarával, a KI- SOSZ-szal - közösen újuk alá, esetek. Tehát az igény korábban is megvolt, de ahhoz, hogy egy szolgálati ágat létrehozzanak, és felvállalják mindazokat a fel­adatokat, amelyeket teljesíte­niük kell, létszámában is egy életképes szervezetre van szük­ség. Tavaly a megyei kapitány­ságtól kaptak egy nagyobb lét­számfejlesztési lehetőséget az­zal, hogy létre kell hozni egy közlekedési alosztályt.- A jelenlegi létszám csak a tűzoltómunkához elengendő. csak a legégetőbb gondokat és problémákat tudjuk felvállalni. A létszám további bővítése szükséges ahhoz, hogy 24 órán keresztül folyamatos közleke­dési járőrszolgálatot tudjunk vezényelni a kapitányság mű­ködési területén, ami gyakorla­tilag a Tortyogónál kezdődik és a somogyi megyehatárig tart. Szükségünk lenne sebesség-, zajszint- és CO-mérő készülé­kekre. A vidéki rendőrkapitánysá­gok közlekedési tevékenységét, munkáját fogja segíteni a me­gyei főkapitányságon létreho­zott, egyelőre létszámfeltöltés alatt lévő közúti ellenőrzési al­osztály, amely a megye egész területén teljesít szolgálatot és a vidéki kapitányságok szakszol­gálatát támogatja majd. Torma József százados, al­és juttatjuk el az önkormány­zathoz, a közgyűléshez. Az iparosok szerint a bérleti díj ilyen arányú emelésének sú­lyos következményei lehetnek. Megnövekedhet a kontárok száma. Kénytelenek lesznek az alkalmazottakat elküldeni. A tanulók az utcára kerülnek. Má­sok meg egyszerűen leveszik a cégtáblájukat, és tovább folytat­ják az ipart. A kozmetikus ott­hon fogadja a vendégeit, a fod­rász meg legfeljebb házhoz megy. Elképzelhető, hogy so­kan áthelyezik telephelyüket és ezzel újabb ellátatlan területek keletkeznek. Mások a többlet- költségeket áthárítják a lakos­ságra. A jogi-, igazgatási és ügyrendi bizottság által javasolt négyzetméterenkénti árak az egyéni vállalkozók megszűnte­osztályvezető elmondta, négy baleset helyszínelő és vizsgáló van az alosztályon belül, illetve hat közlekedésellenörző járőr. A baleseti helyszínelők és vizs­gálók a balesetek feldolgozását végzik, a helyszínelést, az irat- feldolgozást, a nyomozati mun­kát, ők foglalkoznak a szabály- sértésekkel is.- Három műszakban dolgoz­nak a járőrök, arra törekszünk, hogy fokozottan jelen legyünk a közúton, ezzel elsősorban a megelőzést szolgáljuk, illetve kiszűrjük a szabálysértőket. A területünkön előforduló legjel­lemzőbb szabálytalanságok az ittas járművezetés, nagy prob­lémát jelent a sebességtúllépés, illetve az ebből adódó pályael- hagyásos balesetek. Sok a sza­bálytalanul, kivilágítatlanul közlekedő kerékpáros, a tavalyi 16 halálos baleset közel fele is ezért következett be. Nem sze­retném elkiabálni, de idén eddig nem volt halálos baleset a mű­ködési területünkön. Az elmúlt közel egy év tapasztalatai alap­ján úgy tűnik, javul a közleke­dési fegyelem, mióta jelen va­gyunk a városban, az emberek jobban betartják a szabályokat, illetve egyre kevesebb kivilágí- tatlan kerékpárral találkozunk az utakon. Hajdú Zs. tését jelentheti. A számítások szerint ugyanis a bérleti díjak 150 százalékkal emelkednének /áfa nélkül/. A gazdasági bizott­ság javaslata ennél kedvezőbb. A szolgáltatások árai 40 száza­lékkal növekednének. Kérdés, hogy ki tudja majd ezt megfi­zetni?! Két éve húzódik a nem lakás céljára szolgáló bérlemé­nyek eladása is, ami tovább bo­nyolítja a helyzetet. A lakossági szolgáltatások 70 százalékát iparosok végzik, ha a kisvállal­kozókat tönkreteszik, akkor ki látja el ezeket a területeket.- Az önkormányzatnak nem az a feladat, hogy vállalkozzon, hanem, hogy a vállalkozás felté­teleit megteremtse - folytatja Borsós István. - Az éredekkép- viseletek megvitatták a gazda­sági-vállalkozási bizottság ja­vaslatát, már majdnem egyez­ségre is jutottak, és akkor a jogi, igazgatási és ügyrendi bizottság Siklósi kis utca, döcögős út, hogy a vesekövet biztos kirázná az emberből. Egy házszám nél­küli házat keresek, csak az ál­latorvos táblája jelzi. Megvan. Régi paraszjház, nagy udvar­ral, a tornác már beépítve, a valahai fészerben Zsiguli áll. A kert végében, a kerítésen túl csúf panelház magasodik. Amiért ide jöttem, az az, hogy „információm szerint” itt lakik a vidék, a Siklós-környéki kis falvak legodaadóbb népmű­velője, szervezője, hagyomá­nyőrzője: Simor Ferencné. A házba horvát menekülteket fo­gadtak be, most csak hárman vannak, de mint Simomé mondja, karácsonykor húszán állták körül a fát. A kisgyereket ki kellett venni az iskolából, annyira csúfolták. De ezt csak mintegy mellékesen meséli, nagy szomorúsággal. De lássuk csak, miről is van szó! Kérdezem:-Igaz-e, hogy ön biciklivel járja a mai napig is a falvakat, és szervez, gyűjt, is tápol? Széttárja kezét:- Mivel járnék mással? Gya­logolni nem tudok, nem bírja a térdem. Úgy kezdődött, hogy 1960-ban helyezték ide az ura­mat. Hozzá tartozott Kishar- sány, Gyűd, Siklós, Kistótfalu. Segítettem neki őszönként a ba­romfioltásban. Házról házra mentem, megismertem az öre­geket.- Most a nagytótfalui Tájház vezetője.-Igen, nagyon nagy öröm, hogy 1988-ban fel tudtuk avatni ezt a kis múzeumot. Végtelenül elszomorított mindig is ezeknek a falvaknak a helyzete. 1969-ben abban a Nagytótfalu- ban szüntették meg végül az alsó tagozatot is, ahol az 1700-as évek közepétől megvan a tanítók névsora, s a régi is­kola, ahol jelenleg a Tájház működik, 1846-ban épült. Az is igaz, hogy ez a Tájház nem csak ennek az egy falunak a tárgyi és eszmei hagyományait próbálja összegyűjteni, hanem az egész ún. külső Dráva-szögét, amihez huszonkét község tartozik.- Mit jelent az itt élő emberek számára a múlt?-Többet, mint bárki gon­dolná. Nagytótfalu ma 355 lel­ket számlál, nagyrészük sajnos öregember. De gondoljon bele, ezen a kis helyen valaha gazda­kör, dalárda, tizennégy fős re­formátus presbitérium műkö­dött. A széthullás, a pusztulás előáll a saját tervezetével. Az önkormányzat felelőssége is a szolgáltatás, így a következmé­nyeket is vállalnia kell. Már azon is gondolkoznak az iparo­sok, hogy végső eszközként megtagadják az új bérleti díjak kifizetését, és a régit, amennyi­ben a PIK azt visszautalja a ré­szükre, egy banknál letétbe he­lyezik.- A közgyűlés csak határoza­tot hoz az új díjakról, és a PIK-et, a bérbeadó szervet uta­sítja, hogy milyen négyzetméte­renkénti árat kérjen - veszi át a szót Novák Dezső ügyvéd. - A bérbeadónak pedig figyelembe kellene vennie, hogy a bérleti díj összege arányos-e a bevétel­lel, ugyanis az nem lehetne dik­tátum, hanem csak alku tárgya. A jelen esetben a vállalkozó kényszerhelyzetben van. Sok helyen felmodással fenyegetik, ha nem fizet. Pécsett jelenleg múltból. A falu elöljáróságának millió a teendője, pénze annál kevesebb, mégis a tájházvezető és gondnok státuszát egy em­berként szavazta meg a gyűlés.- Divat manapság panasz­kodni, én mégis azt mondom, hogy aki tizenkét évig egy fillér nélkül csinált mindent, az most boldog. Meg kell tanulni az új lehetőségeket is, a pályázatokat. A könyvtárunkban nyaranta egy hetes fafaragótábort rendezünk, a gyerekek a honvédségtől köl­csönkapott sátrakban alszanak. A szövőszakkörünk egész év­ben tart, sajnos a helybéli idős asszonyok pont meghaltak ad­digra, mire beindult volna a komoly munka, de a közeli fal­vakból kapunk segítséget. És nagy szükség van minderre, a gyerekek igénylik, mert mikor azt mondtam, hogy a fafaragó táborba picik nem jöhetnek, mert nem tudják jól forgatni a bicskát, valósággal bekönyö­rögték magukat. Aztán autóba ülünk, s 5 ki­lométernyi úton átmegyünk Nagytótfaluba. Balra néhány házból álló pincesor, aztán már látszik is a református templom kínálati piac alakult ki, már nem tilos a lakásokat bérbeadni, sok az üresen álló kiadó műhely .-A foglalkoztatási és szak­képzési alapból mindenki része­sedhet, csak az iparos nem, - folytatja Borsós István - annak ellenére, hogy a szakmunkás- képzésben egyre nagyobb a sze­repük. A városban létre lehetne hozni, egy üzemek feletti kép­zőközpontot. Nem kellene hozzá más csak egy épület az önkormányzattól, amit a német fél teljesen ingyen berendez. Egyetlen feltétel, hogy a köz­pont az ipartestület kezében le­gyen. Az önkormányzattal eb­ben a kérdésben is már többször leültünk tárgyalni, eddig ered­ménytelenül.- Újfajta érdekvédelmi szer­vezetet kell kiépíteni, - mondja Kassai Róbert, az IPOSZ Ma­gyar Kézműves Kamara alel­nöke - ami az Európához való kanna, még nem jött a tejes. A tájház igazi „mesebeli házikó”: ívelt tomácú, hófehérre van me­szelve, az ívek közén piros fa­zekakban muskátli. Az udvaron kerekeskút, vén fa, és régi-régi gépek seregszemléje: van itt mézpergető, hajdina, faszenes disznóperzselő, szecskavágó, szivattyús kút. Helyre és csino­sításra várnak.-Tudja, úgy van - mondja Simor Ferencné -, kis múze­umban az ember mindent maga restaurál. Ugyebár, a maratoni futó is lassabban halad, mint az, aki kétszáz métert fut - vala­hogy mi is így vagyunk ezzel a faluval. De nem igaz, hogy az embe­reket nem lehet nevelni. Idén immár negyedszer ünnepeltük március 15-ét egész napos ün­neppel, gyertyákkal, felvonu­lással. Szakadó esőben nézték végig a műsort, s a végén már meg tudtuk énekeltetni a falut: a Himnusz hangzott el és a Kos- suth-nóta. És én azt mondom, ahol tud­nak együtt énekelni az emberek, ott már van igazi közösség. M. K. csatlakozás egyik alapfeltétele is. Régebben az állam hozta létre a kamarákat, ezt akartuk elkerülni, ezért alakultunk át. Szeretnénk hatósági jogokat kapni, amivel a vállalkozók ér­dekeit még jobban tudjuk vé­deni. Nem amerikai, nem német és nem osztrák, hanem egy ma­gyar kamarai törvényt szeret­nénk. A másik fontos feltétel, hogy létesüljön egy vállalkozói bank. Az IPOSZ ebben az év­ben megalapítja a saját bankját 3,5 milliárdos alaptőkével. Két nemzetközi pénzintézet ad eh­hez 1,2 milliárd forintot, és egy nyugati kereskedelmi bank is részt vesz benne. Az IPOSZ tagjai 300 millió forinttal, más vállalkozók is 300 millióval, és az IPOSZ ugyanennyivel száll be. Ez egy vállalkozásbarát bank lesz, amiben nincs állami tőke, és a vagyonügynökség sem vesz benne részt. Sz. K. Újfajta érdekvédelem A szigetvári közlekedési alosztály rendőrei közúti ellenőrzést tartanak a 6-os úton, a város határában Fotó: Proksza László tornya. Mennyei békében és nyugalomban áll minden a má­jusi melegben. Az út szélén üres

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents