Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)

1992-04-07 / 97. szám

1992. április 7., kedd aj Dunántúli napló 3 Hol vannak a jelentkezési lapok? Igen rossz lapjárás Sellyéi munkanélküliség Tömegek a munkaközvetítőnél A szülő kétségbeesetten tele­fonált a pályaválasztási tanács­adóba, vajon ott van-e nyolca­dikos gyermekének a jelentke­zési lapja. Az általános iskola igazgatóját hiába kérdezi, senki nem tudja, merre jár a papír. Tényleg, ki tudja? A Művelődési Közlöny 9. száma bizonyára tudja. Ebben az áll, hogy a jelentkezési lapon első helyen megjelölt közép­fokú iskola március 15-éig dönt a beérkezett jelentkezési lapok alapján arról, hogy kit vesz fel intézményébe. Az elutasítottak lapjait a második helyen megje­lölt középfokú iskolákba kül­dik, ahol április 5-ig döntenek, majd innen kerül a lap a harma­dik helyen megjelölt intéz­ménybe. Ha felveszik a reménykedő diákot, egyszerű a helyzet: a lap a középiskolában marad, és ér­tesíteni kell a szülőt, az iskolát. És akik előtt bezárulnak a ka­puk? (Akik szűkítve lehetősége­iket csak két helyre jelentkez­tek, természetesen ez a második Két szenvedélyes hangú levél megírását váltotta ki „A fullda­­dás félelmei” című, március 9-én megjelent cikkem, amely­ben egy siklósi anya sérelmezte, hogy kisfiát egyetlen vizsgálat alapján értelmi fogyatékosnak minősítették, és - legfőképpen -, hogy az általa kiharcolt egy éves megfigyelésnek a nyugal­mát felbolygatták az államigaz­gatási eljárás idő előtti kikény­szerítésével. írásomban teret kapott a szü­lőnek az a meggyőződése, hogy a normál iskola közösségének viselkedésmintája fontos húzó­erő lehet egy fejlődésében el­maradott gyerek esetében. A felmerült bonyodalom lényege az: módjában és jogában áll-e Gergő szüleinek a lehetőségek között szabadon választani. A leveleket író szakmai körök - a Baranya Megyei Gyógypeda­gógiai Kamara, a Tanulási Ké­pességet Vizsgáló Szakértői Bi­zottság és az ÉFOÉSZ megyei csoportja - véleménye szerint „a Bizottságnak kötelessége a gyermek igazi érdekeit figye­lembe venni, még a szülő elfo­gultsága ellenére is”. Továbbá: „még Nyugaton sem eldöntött kérdés, teljesen pozítiv-e a fo­gyatékos gyermekek számára, ha együtt tanulnak az épekkel. ” Értelmezésünk szerint írásom a beiskolázást nehezítő „szülői elfogultság” mellett szólt, és ezzel - akaratlanul - a gyógy­pedagógiai iskolákkal szembeni előítéleteket táplálta. Ha való­ban így tűnhet, akkor szeretném tisztázni: Sz. Jánosné elutasító magatartása - ,Jcörömszakad­­táig a gyógyi ellen", írtam - nem minősítés. A kérdés nem az: jól vagy rosszul végzi-e munkáját a gyógyító pedagó­gus, hanem az: értelmi fogyaté­kos-e Gergő vagy sem. Az anyai ösztönök szerint nem, a bizottság szerint igen. Hogy melyiküknek van igaza, azt. majd a felülvizsgálat eldöntheti, mert fellebbezni - természete­sen - lehet”, eredeti kéziratom­ban így állt, erre utal a mondat második fele is. Más oldalról világíthatja meg viszont a Szakértői Bizottság ítéletét némi statisztika. Az utóbbi három évben 1140 elsős jelöltet vizsgáltak, 520 bizo­nyult „fejlődésében elmaradott, speciális oktatást és nevelést helyen választott középiskola számít „utolsónak”.) Akiket az előírt április 25-i határidővel a harmadiknak választott in­tézményből (az előbbi esetben a másodikból) is elutasítanak, azoknak a papírját korábban­­mindig visszaküldték a Pályavá­lasztási Intézetnek vagy a Bara­nya Megyei Pedagógiai Intézet­nek, ahol a fellebbezés során fi­gyelembe vehették az intézetek javaslatait, ha azoknak volt mit tanácsolniuk. Az elmúlt hét közepéig már negyven kósza jelentkezési lap érkezett a Pályaválasztási Inté­zetbe, pedig az eljárási jogsza­bály az idén megváltozott. Mára már négy-öt intézmény közt ke­reng a sok árva papír. „Az is­kola igazgatója - szól az új sza­bály - (ha a tanuló jelentkezését elutasította) a jelentkezési lap továbbításával egyidejűleg érte­sítse az általános iskolát és a szülőt. A szülői értesítésben hívja fel a figyelmet arra, hogy jogorvoslati joggal majd akkor élhet, ha az utolsó helyen meg­igénylő” gyermeknek. Ebből mindössze 29 fellebbezett, a szülők döntő többsége tehát el­fogadta véleményüket. Ugyan­ebben a három évben 125 az olyan visszatérő, akiket a „szü­lői elfogultság” normál isko­lákba kényszerített. 10-11 éve­sen kérik, helyezzék át őket mégis inkább a kisegítő iskolák valamelyikébe. Miért jobb ott? Ezt próbáltam kideríteni Pécsett, a Kulich Gyula utcai intézményben, az enyhe fokban értelmi fogyaté­kosok ötödik osztályában, amelynek létszáma tizenkettő. A huncut szemű Bözsike, a be­­cézésért bújó Melinda, a Romá­niából áttelepült, talpraesett Zoli és testvére, Enikő, a ko­moly, férfias Ernő meg a töb­biek élénk társalgást kezdemé­nyeztek velem, a matematika óra utáni szünetben: igaz-e, hogy van olyan űrszonda, ami elég a Napban, miből van az ég, jártam-e már Mexikóban, hol terem az ananász, hogy lehet el­jutni Afrikába, és miért mele­gebb az éghajlat ott, mint ná­lunk. Szaporáztak a kérdések, áhítattal hallgatták a válaszokat, bennem pedig fokozódott a bűn­tudat, mert nem ezt vártam. Mindegyikük mögött húzó­dik valami szociális gond: alko­holista szülő, betegség, elha­nyagoltság, esetleg több éves kudarc az általános iskolában. Ezeket a hátrányokat itt, a kis létszám és a könnyített tanterv révén behozhatják. Derűsek, magabiztosak, felszabadultak, érdeklődők, kiegyensúlyozot­tak. Ha netán felmerülne a gyanú, hogy ez a tucatnyi gyerek va­lami „elit” csapat, gyorsan megmondom, én választottam ezt az osztály, vakon, az enyhe jelölt iskola elutasító értesítése megérkezett.” Az értesítés - lényege szerint egy „nem” - tehát most is elér­kezik a szülőkhöz, valószínűleg ide postázzák a jelentkezési la­pot is. Változás viszont, hogy : „8. Az utolsó helyen megjelölt is­kola igazgatója az(...) elutasító határozatában hívja fel a szülő figyelmét arra, hogy fellebbezé­süket az egyik megjelölt közép­­iskola fenntartójának címezve a törvényes határidőben nyújtsák be a tanuló általános iskolája igazgatójánál, hogy a fellebbe­zést időben elbírálva a tanuló 1992. június 22-24-e között be tudjon iratkozni valamelyik kö­zépfokú iskolába.” Magyarán a szülőnek az álta­lános iskola közvetítésével kell eljuttatnia a fellebbezést és a je­lentkezési lapot annak az ön­­kormányzatnak, ahova a megje­lölt középiskola tartozik.- Csakhogy nem minden szülő tudja, melyik önkormány­zathoz tartoznak az iskolák, ér­fokban sérültek közül. A közép­súlyosán fogyatékos gyerekek az épület másik szárnyában kap­tak helyet. Kézügyességük bi­zonyítékait, tűzzománc képe­ket, szőtteseket, famunkákat, hímzéseket éppen egy készülő budapesti kiállításra csomagol­ták össze, de Szentlőrincen is láthatták az emberek, a község művelődési házában. Ezt a. bemutatót a helyi 2. számú Általános Iskola szer­vezte, amelynek 267 növendéke közül 67 az ottani kisegítő tago­zatra járt. Közös udvaron ját­szanak, együtt laknak a kollégi­umban, ugyanazok a tanárok tanítják őket kölcsönösen. A ki­segítő tagozatért felelős Stautz Jánosné gyógypedagógus és lo­gopédus itt fejlesztő tanárként dolgozik. Rendszeresen átjár az óvodába is, mert szerinte na­gyon korán kell kezdeni az oda­figyelést;- A bajok jelei már az első három évben megmutatkoznak abban, hogy a baba túl későn kezd járni, beszélni. Mi itt, Szentlőrincen már bevontuk a védőnőket, országosan azonban még megoldatlan a korai gon­dozás. Szomorú, sőt sokszor egye­nesen tragikus, amikor a szülők csak a Szakértői Bizottságtól ér­tesülnek arról, hogy a gyerekük más, minta többi. Sajnos, a közvetlen környezet - védőnő, óvónő - általában nem szívesen vállalja a felvilágosító hálátlan szerepét. Pedig időt kell adni az apáknak és anyáknak, hogy szembenézzenek a tényekkel, legyőzhessék szeretetből fa­kadó elfogultságukat, és ne dugdossák, hanem bízzák szakértő kezekre fogyatékos gyermeküket - időben! Rezes Zsuzsa vei Déri Tibor, a Városi Köz­gyűlés Intézményirányító Irodá­jának főmunkatársa. Ezért kér­tem a középiskolák igazgatóit, a jelentkezési lapokat küldjék vissza az általános iskolákba, ahova a jogszabály szerint a fel­lebbezés is kerül. Az iskola fogja majd elküldeni a felvétel­ről végső soron döntő önkor­mányzathoz mindkét papírt, de a fel nem vett diákok elhelyezésé­ről is a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek kell gondoskodnia az új szabályok szerint. A pályaválasztási szakembe­rek joggal tiltakoznak, hogy munkájukat a rendelkezések semmibe veszik. Azt kérdezik, a jegyzők el tudják-e jobban látni ezt a sajátos, a pályavá­lasztásiaknak szánt feladatot, a megyei önkormányzat állás­pontja is más, néhány középis­kola pedig éppoly tanácstalan, mint a gyermekeik sorsáért ag­gódó, az ide-oda kerengő papí­rokat üldöző szülők. A türelem rózsát terem: egy jegyzőkből, iskolavezetőkből álló plénum majd csak májusban dönt azok sorsáról, akik - jogosan - már most látni szeretnének abból va­lamit. B. R. Magyar-szlovák mezőgazdasági kft-k Közép-, illetve Kelet-Szlo­­vákiában egy-egy szlo­vák-magyar vegyes kft-t alakí­tott az IKR. A bodrogszerda­­helyi, illetve gemeri székhe­lyű kft-k mintegy 6800 hektár kukorica- és 3600 hektár nap­raforgóterület vetőmag-, nö­vényvédőszer ellátását szer­vezik 24 gazdaságban. Tevé­kenységi körük felöleli a me­zőgazdasági termékek felvá­sárlását, az élelmiszer nagy- és kiskereskedelmet, a piacku­tatást, a tanácsadást, valamint a műszaki és szellemi termé­kek, illetve szolgáltatások külkereskedelmét is. A gazdák már jóideje vizslat­ják, milyen a rúdról alálógó húsvétra szánt sonka, s elréve­dezve maguk előtt látják az ün­nepi asztalon a keménytojások karéjában’ az étvágygerjesztő nyers és főtt sonkaszeleteket. Ilyentájt- kezdem csak irigyelni azokat, akik télen disznót vág­tak! Most aztán félretett forinr­­jairikból járhatjuk a boltokat, hogy valamilyen füstölt első-, hátsócomb, csülök, tarja, fehér­­pecsenye, lapocka, marhanyelv, vagy legalább kötözött sonka, végső soron akár gépsonka ke-Hátrányos helyzetéből faka­dóan (a jelentősebb ipari üze­mek hiánya miatt) az egykori sellyei járás területén élőket az országosnál is nagyobb mérték­ben sújtja a munkanélküliség. Vicze Bélára, a Baranya Me­gyei Munkaügyi Központ sely­­lyei kirendeltségének vezető­jére nem véletlenül mondják, hogy most ő a térség legna­gyobb „foglalkoztatója”. A teg­napi statisztikai adat szerint 1361 ember sorsának „igazga­tója”, ennyi a regisztrált mun­kanélküliek száma a környéken. Hétfőn már kora délelőtt több mint húsz ember várt a sorára a sellyei községházán működő munkaközvetítő bejárati ajtajá­nál. Mint mondták, igazi, ko­moly munkahely alig akad. Né­­hányan pedig már meg is járták, miután munkaerőt szinte csak megbízhatatlan, komolytalan vállalkozók igényeltek a mun­kaközvetítőtől. A cégeknél, az eddigi nagyobb foglalkoztatók­nál pedig nemhogy munkalehe­tőség lenne, hanem folyamatos a létszámleépítés. Egy sofőr, akinek nemrég kellett elbúcsúznia az állásától, esélyt sem lát arra, hogy a szakmájában munkát találjon. Még csak most barátkozik a munkanélküliség gondolatával, és kérte, hogy ne írjuk ki cik­künkben a nevét, és a volt mun­kahelyére se utaljunk. Egy másik sorbanálló már beszédesebbnek bizonyult, ő betanított kőművesként dolgo­zott a helyi költségvetési üzem­nél, s mivel alig volt megrende­lése a cégnek, januártól a 120 fős dolgói létszámot alaposan csökkentette a vezetőség. Főleg a fizikai dolgozóktól, szakmun­kásoktól köszöntek el.- Nem tudom, törekedtek-e rá igazán, hogy legyen megren­delése a cégünknek - magya­rázta a fiatalember. - Ugyanis vezetőváltás és egyéb gondok is bonyolították nálunk a helyze­tet. Amióta engem elküldték, egy környékbeli maszek építési rüljön az asztalunkra. Vajon ha telik rá, be tudjuk-e szerezni ezeket a finomságokat? A régió húsipari cégei, állami gazdasági és szövetkezeti vágó­­hídjai a sonkaellátás kapcsán: termelésük egyetlen bizonyta­lan tényezője, hogy mennyit tu­dunk megvenni, mennyire telik a mind szűkösebb családi költ­ségvetésünkből. A kereske­delmi igényekhez alkalmaz­kodva a húsvéti sonkaféléket a jónéhány vagontól a néhány mázsáig előállító MÖBIUSZ, Zalahús, Bácshús, _ Szekszárdi vállalkozóhoz közvetítettek ki a hivatalból, de amikor elmen­tem, hogy megkeressem maj­dani munkaadómat, egy falube­lije figyelmeztetett, nehogy el­szegődjek hozzá. Nem csodá­lom, a háza ugyanis olyan, mint egy pajta. Csaknem összedől, hiányoznak róla a cserepek. Hát milyen építési vállalkozó, mi­lyen munkaadó lehet az ilyen? A tetejében a fiatalember fel­esége is most vált munkanélkü­livé. A Drávamenti ÁFÉSZ csányoszrói szövőüzemében dolgozott teljesítménybérben, de a megrendelések hiánya mi­att csak 3500 forint volt a múlt havi keresete. A férj munkanél­küli járadéka napi 270 forint. Nem sok fantázia kell hozzá, hogy az árak ismeretében el­képzeljük, ebből az összegből miként tudják eltartani két gyermeküket...-Bizony, nagyon sok olyan család van, ahol a félj és a fel­eség egyaránt ügyfelünk - je­gyezte meg beszélgetésünkkor Vicze Béla. - És igen nagy a pá­lyakezdő munkanélküliek száma is. Nyilvántartásunk sze­rint 53-an vannak e meglehető­sen reménytelen helyzetben. Ipartelepítésre ugyanis itt nem­igen lehet számítani. Amit ajánlhatunk: vegyenek részt átképző tanfolyamokon, próbálkozzanak néhány fős vál­lalkozásokkal. Talán a falusi tu­rizmusban, kis pékségek kiala­kításában, a gyógynövény ter­mesztésben és gyűjtésben, a mezőgazdasági kisgépek javítá­sában nyílhat lehetőségük. A térség jelentősebb üzemeiben és a téeszekben ugyanis a túlélés a cél, az pedig valószínűbb, hogy létszámleépítéssel, mint mun­kásfelvétellel fog járni. A munkanélküliek sorsát csak nehezíti, hogy ezen a kör­nyéken jóval alacsonyabb fize­tésekért dolgoztak, mint más térségekben vagy a városokban élők. így aztán a munkanélküli járadékuk is alacsonyabb. Balog Nándor Húskombinát, aztán a dalmandi és a pécsváradi ÁG., valamint a barcsi tsz. vágóhídja megkezdte a kiszállítást az üzletekbe. A Kaposhús Kft. a két kaposvári Expo látogatóinak pénztárcájá­ban is bízva minap dobta piacra a Monyas-májast, a bélbe töltve tojás formájú, 8-10 dekás, 30 nap szavatosságú újdonságát. Ha étvágyunk is lesz, pén­zünk is akad, akkor valóban kel­lemes lesz a húsvét. Pláne, ha a sonka után jóféle nedűkkel is locsolhatjuk a bensőnket, a lo­­csolkodókra várva. M. L. Biztosítási díj - még csak alku A jelenleg hatályos kor­mányrendelet módosítása szükséges ahhoz, hogy július 1-jétől a biztosítók megemel­hessék a kötelező biztosítás dí­ját - mondta hétfőn az MTI ér­deklődésére az Állami Biztosí­tásfelügyelet vezetője azzal a hírrel kapcsolatban, hogy a biz­tosítók 30-50 százalékos díj­emelést szorgalmaznak. Asztalos László rámutatott: az alku még csak most kezdő­dött, a díj mértékéről lehetőleg a szakmának,- azaz a biztosí­tóknak és az illetékes érdek­­képviseleteknek kell meg­­• egyezniük. -Találkozójuk ápri­lis végén lesz, s az állam csak akkor kíván beavatkozni a vi­tába, ha nem sikerül kompro­misszumos megoldást találni. A szülői elfogultság szeretetből fakad Szakértő gondozás - időben Húsvéti sonkák a régióból Húsvéti sonkák a Mőbiusznál Fotó: Proksza László

Next

/
Thumbnails
Contents