Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-07 / 97. szám
1992. április 7., kedd aj Dunántúli napló 3 Hol vannak a jelentkezési lapok? Igen rossz lapjárás Sellyéi munkanélküliség Tömegek a munkaközvetítőnél A szülő kétségbeesetten telefonált a pályaválasztási tanácsadóba, vajon ott van-e nyolcadikos gyermekének a jelentkezési lapja. Az általános iskola igazgatóját hiába kérdezi, senki nem tudja, merre jár a papír. Tényleg, ki tudja? A Művelődési Közlöny 9. száma bizonyára tudja. Ebben az áll, hogy a jelentkezési lapon első helyen megjelölt középfokú iskola március 15-éig dönt a beérkezett jelentkezési lapok alapján arról, hogy kit vesz fel intézményébe. Az elutasítottak lapjait a második helyen megjelölt középfokú iskolákba küldik, ahol április 5-ig döntenek, majd innen kerül a lap a harmadik helyen megjelölt intézménybe. Ha felveszik a reménykedő diákot, egyszerű a helyzet: a lap a középiskolában marad, és értesíteni kell a szülőt, az iskolát. És akik előtt bezárulnak a kapuk? (Akik szűkítve lehetőségeiket csak két helyre jelentkeztek, természetesen ez a második Két szenvedélyes hangú levél megírását váltotta ki „A fulldadás félelmei” című, március 9-én megjelent cikkem, amelyben egy siklósi anya sérelmezte, hogy kisfiát egyetlen vizsgálat alapján értelmi fogyatékosnak minősítették, és - legfőképpen -, hogy az általa kiharcolt egy éves megfigyelésnek a nyugalmát felbolygatták az államigazgatási eljárás idő előtti kikényszerítésével. írásomban teret kapott a szülőnek az a meggyőződése, hogy a normál iskola közösségének viselkedésmintája fontos húzóerő lehet egy fejlődésében elmaradott gyerek esetében. A felmerült bonyodalom lényege az: módjában és jogában áll-e Gergő szüleinek a lehetőségek között szabadon választani. A leveleket író szakmai körök - a Baranya Megyei Gyógypedagógiai Kamara, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság és az ÉFOÉSZ megyei csoportja - véleménye szerint „a Bizottságnak kötelessége a gyermek igazi érdekeit figyelembe venni, még a szülő elfogultsága ellenére is”. Továbbá: „még Nyugaton sem eldöntött kérdés, teljesen pozítiv-e a fogyatékos gyermekek számára, ha együtt tanulnak az épekkel. ” Értelmezésünk szerint írásom a beiskolázást nehezítő „szülői elfogultság” mellett szólt, és ezzel - akaratlanul - a gyógypedagógiai iskolákkal szembeni előítéleteket táplálta. Ha valóban így tűnhet, akkor szeretném tisztázni: Sz. Jánosné elutasító magatartása - ,Jcörömszakadtáig a gyógyi ellen", írtam - nem minősítés. A kérdés nem az: jól vagy rosszul végzi-e munkáját a gyógyító pedagógus, hanem az: értelmi fogyatékos-e Gergő vagy sem. Az anyai ösztönök szerint nem, a bizottság szerint igen. Hogy melyiküknek van igaza, azt. majd a felülvizsgálat eldöntheti, mert fellebbezni - természetesen - lehet”, eredeti kéziratomban így állt, erre utal a mondat második fele is. Más oldalról világíthatja meg viszont a Szakértői Bizottság ítéletét némi statisztika. Az utóbbi három évben 1140 elsős jelöltet vizsgáltak, 520 bizonyult „fejlődésében elmaradott, speciális oktatást és nevelést helyen választott középiskola számít „utolsónak”.) Akiket az előírt április 25-i határidővel a harmadiknak választott intézményből (az előbbi esetben a másodikból) is elutasítanak, azoknak a papírját korábbanmindig visszaküldték a Pályaválasztási Intézetnek vagy a Baranya Megyei Pedagógiai Intézetnek, ahol a fellebbezés során figyelembe vehették az intézetek javaslatait, ha azoknak volt mit tanácsolniuk. Az elmúlt hét közepéig már negyven kósza jelentkezési lap érkezett a Pályaválasztási Intézetbe, pedig az eljárási jogszabály az idén megváltozott. Mára már négy-öt intézmény közt kereng a sok árva papír. „Az iskola igazgatója - szól az új szabály - (ha a tanuló jelentkezését elutasította) a jelentkezési lap továbbításával egyidejűleg értesítse az általános iskolát és a szülőt. A szülői értesítésben hívja fel a figyelmet arra, hogy jogorvoslati joggal majd akkor élhet, ha az utolsó helyen megigénylő” gyermeknek. Ebből mindössze 29 fellebbezett, a szülők döntő többsége tehát elfogadta véleményüket. Ugyanebben a három évben 125 az olyan visszatérő, akiket a „szülői elfogultság” normál iskolákba kényszerített. 10-11 évesen kérik, helyezzék át őket mégis inkább a kisegítő iskolák valamelyikébe. Miért jobb ott? Ezt próbáltam kideríteni Pécsett, a Kulich Gyula utcai intézményben, az enyhe fokban értelmi fogyatékosok ötödik osztályában, amelynek létszáma tizenkettő. A huncut szemű Bözsike, a becézésért bújó Melinda, a Romániából áttelepült, talpraesett Zoli és testvére, Enikő, a komoly, férfias Ernő meg a többiek élénk társalgást kezdeményeztek velem, a matematika óra utáni szünetben: igaz-e, hogy van olyan űrszonda, ami elég a Napban, miből van az ég, jártam-e már Mexikóban, hol terem az ananász, hogy lehet eljutni Afrikába, és miért melegebb az éghajlat ott, mint nálunk. Szaporáztak a kérdések, áhítattal hallgatták a válaszokat, bennem pedig fokozódott a bűntudat, mert nem ezt vártam. Mindegyikük mögött húzódik valami szociális gond: alkoholista szülő, betegség, elhanyagoltság, esetleg több éves kudarc az általános iskolában. Ezeket a hátrányokat itt, a kis létszám és a könnyített tanterv révén behozhatják. Derűsek, magabiztosak, felszabadultak, érdeklődők, kiegyensúlyozottak. Ha netán felmerülne a gyanú, hogy ez a tucatnyi gyerek valami „elit” csapat, gyorsan megmondom, én választottam ezt az osztály, vakon, az enyhe jelölt iskola elutasító értesítése megérkezett.” Az értesítés - lényege szerint egy „nem” - tehát most is elérkezik a szülőkhöz, valószínűleg ide postázzák a jelentkezési lapot is. Változás viszont, hogy : „8. Az utolsó helyen megjelölt iskola igazgatója az(...) elutasító határozatában hívja fel a szülő figyelmét arra, hogy fellebbezésüket az egyik megjelölt középiskola fenntartójának címezve a törvényes határidőben nyújtsák be a tanuló általános iskolája igazgatójánál, hogy a fellebbezést időben elbírálva a tanuló 1992. június 22-24-e között be tudjon iratkozni valamelyik középfokú iskolába.” Magyarán a szülőnek az általános iskola közvetítésével kell eljuttatnia a fellebbezést és a jelentkezési lapot annak az önkormányzatnak, ahova a megjelölt középiskola tartozik.- Csakhogy nem minden szülő tudja, melyik önkormányzathoz tartoznak az iskolák, érfokban sérültek közül. A középsúlyosán fogyatékos gyerekek az épület másik szárnyában kaptak helyet. Kézügyességük bizonyítékait, tűzzománc képeket, szőtteseket, famunkákat, hímzéseket éppen egy készülő budapesti kiállításra csomagolták össze, de Szentlőrincen is láthatták az emberek, a község művelődési házában. Ezt a. bemutatót a helyi 2. számú Általános Iskola szervezte, amelynek 267 növendéke közül 67 az ottani kisegítő tagozatra járt. Közös udvaron játszanak, együtt laknak a kollégiumban, ugyanazok a tanárok tanítják őket kölcsönösen. A kisegítő tagozatért felelős Stautz Jánosné gyógypedagógus és logopédus itt fejlesztő tanárként dolgozik. Rendszeresen átjár az óvodába is, mert szerinte nagyon korán kell kezdeni az odafigyelést;- A bajok jelei már az első három évben megmutatkoznak abban, hogy a baba túl későn kezd járni, beszélni. Mi itt, Szentlőrincen már bevontuk a védőnőket, országosan azonban még megoldatlan a korai gondozás. Szomorú, sőt sokszor egyenesen tragikus, amikor a szülők csak a Szakértői Bizottságtól értesülnek arról, hogy a gyerekük más, minta többi. Sajnos, a közvetlen környezet - védőnő, óvónő - általában nem szívesen vállalja a felvilágosító hálátlan szerepét. Pedig időt kell adni az apáknak és anyáknak, hogy szembenézzenek a tényekkel, legyőzhessék szeretetből fakadó elfogultságukat, és ne dugdossák, hanem bízzák szakértő kezekre fogyatékos gyermeküket - időben! Rezes Zsuzsa vei Déri Tibor, a Városi Közgyűlés Intézményirányító Irodájának főmunkatársa. Ezért kértem a középiskolák igazgatóit, a jelentkezési lapokat küldjék vissza az általános iskolákba, ahova a jogszabály szerint a fellebbezés is kerül. Az iskola fogja majd elküldeni a felvételről végső soron döntő önkormányzathoz mindkét papírt, de a fel nem vett diákok elhelyezéséről is a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek kell gondoskodnia az új szabályok szerint. A pályaválasztási szakemberek joggal tiltakoznak, hogy munkájukat a rendelkezések semmibe veszik. Azt kérdezik, a jegyzők el tudják-e jobban látni ezt a sajátos, a pályaválasztásiaknak szánt feladatot, a megyei önkormányzat álláspontja is más, néhány középiskola pedig éppoly tanácstalan, mint a gyermekeik sorsáért aggódó, az ide-oda kerengő papírokat üldöző szülők. A türelem rózsát terem: egy jegyzőkből, iskolavezetőkből álló plénum majd csak májusban dönt azok sorsáról, akik - jogosan - már most látni szeretnének abból valamit. B. R. Magyar-szlovák mezőgazdasági kft-k Közép-, illetve Kelet-Szlovákiában egy-egy szlovák-magyar vegyes kft-t alakított az IKR. A bodrogszerdahelyi, illetve gemeri székhelyű kft-k mintegy 6800 hektár kukorica- és 3600 hektár napraforgóterület vetőmag-, növényvédőszer ellátását szervezik 24 gazdaságban. Tevékenységi körük felöleli a mezőgazdasági termékek felvásárlását, az élelmiszer nagy- és kiskereskedelmet, a piackutatást, a tanácsadást, valamint a műszaki és szellemi termékek, illetve szolgáltatások külkereskedelmét is. A gazdák már jóideje vizslatják, milyen a rúdról alálógó húsvétra szánt sonka, s elrévedezve maguk előtt látják az ünnepi asztalon a keménytojások karéjában’ az étvágygerjesztő nyers és főtt sonkaszeleteket. Ilyentájt- kezdem csak irigyelni azokat, akik télen disznót vágtak! Most aztán félretett forinrjairikból járhatjuk a boltokat, hogy valamilyen füstölt első-, hátsócomb, csülök, tarja, fehérpecsenye, lapocka, marhanyelv, vagy legalább kötözött sonka, végső soron akár gépsonka ke-Hátrányos helyzetéből fakadóan (a jelentősebb ipari üzemek hiánya miatt) az egykori sellyei járás területén élőket az országosnál is nagyobb mértékben sújtja a munkanélküliség. Vicze Bélára, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ selylyei kirendeltségének vezetőjére nem véletlenül mondják, hogy most ő a térség legnagyobb „foglalkoztatója”. A tegnapi statisztikai adat szerint 1361 ember sorsának „igazgatója”, ennyi a regisztrált munkanélküliek száma a környéken. Hétfőn már kora délelőtt több mint húsz ember várt a sorára a sellyei községházán működő munkaközvetítő bejárati ajtajánál. Mint mondták, igazi, komoly munkahely alig akad. Néhányan pedig már meg is járták, miután munkaerőt szinte csak megbízhatatlan, komolytalan vállalkozók igényeltek a munkaközvetítőtől. A cégeknél, az eddigi nagyobb foglalkoztatóknál pedig nemhogy munkalehetőség lenne, hanem folyamatos a létszámleépítés. Egy sofőr, akinek nemrég kellett elbúcsúznia az állásától, esélyt sem lát arra, hogy a szakmájában munkát találjon. Még csak most barátkozik a munkanélküliség gondolatával, és kérte, hogy ne írjuk ki cikkünkben a nevét, és a volt munkahelyére se utaljunk. Egy másik sorbanálló már beszédesebbnek bizonyult, ő betanított kőművesként dolgozott a helyi költségvetési üzemnél, s mivel alig volt megrendelése a cégnek, januártól a 120 fős dolgói létszámot alaposan csökkentette a vezetőség. Főleg a fizikai dolgozóktól, szakmunkásoktól köszöntek el.- Nem tudom, törekedtek-e rá igazán, hogy legyen megrendelése a cégünknek - magyarázta a fiatalember. - Ugyanis vezetőváltás és egyéb gondok is bonyolították nálunk a helyzetet. Amióta engem elküldték, egy környékbeli maszek építési rüljön az asztalunkra. Vajon ha telik rá, be tudjuk-e szerezni ezeket a finomságokat? A régió húsipari cégei, állami gazdasági és szövetkezeti vágóhídjai a sonkaellátás kapcsán: termelésük egyetlen bizonytalan tényezője, hogy mennyit tudunk megvenni, mennyire telik a mind szűkösebb családi költségvetésünkből. A kereskedelmi igényekhez alkalmazkodva a húsvéti sonkaféléket a jónéhány vagontól a néhány mázsáig előállító MÖBIUSZ, Zalahús, Bácshús, _ Szekszárdi vállalkozóhoz közvetítettek ki a hivatalból, de amikor elmentem, hogy megkeressem majdani munkaadómat, egy falubelije figyelmeztetett, nehogy elszegődjek hozzá. Nem csodálom, a háza ugyanis olyan, mint egy pajta. Csaknem összedől, hiányoznak róla a cserepek. Hát milyen építési vállalkozó, milyen munkaadó lehet az ilyen? A tetejében a fiatalember felesége is most vált munkanélkülivé. A Drávamenti ÁFÉSZ csányoszrói szövőüzemében dolgozott teljesítménybérben, de a megrendelések hiánya miatt csak 3500 forint volt a múlt havi keresete. A férj munkanélküli járadéka napi 270 forint. Nem sok fantázia kell hozzá, hogy az árak ismeretében elképzeljük, ebből az összegből miként tudják eltartani két gyermeküket...-Bizony, nagyon sok olyan család van, ahol a félj és a feleség egyaránt ügyfelünk - jegyezte meg beszélgetésünkkor Vicze Béla. - És igen nagy a pályakezdő munkanélküliek száma is. Nyilvántartásunk szerint 53-an vannak e meglehetősen reménytelen helyzetben. Ipartelepítésre ugyanis itt nemigen lehet számítani. Amit ajánlhatunk: vegyenek részt átképző tanfolyamokon, próbálkozzanak néhány fős vállalkozásokkal. Talán a falusi turizmusban, kis pékségek kialakításában, a gyógynövény termesztésben és gyűjtésben, a mezőgazdasági kisgépek javításában nyílhat lehetőségük. A térség jelentősebb üzemeiben és a téeszekben ugyanis a túlélés a cél, az pedig valószínűbb, hogy létszámleépítéssel, mint munkásfelvétellel fog járni. A munkanélküliek sorsát csak nehezíti, hogy ezen a környéken jóval alacsonyabb fizetésekért dolgoztak, mint más térségekben vagy a városokban élők. így aztán a munkanélküli járadékuk is alacsonyabb. Balog Nándor Húskombinát, aztán a dalmandi és a pécsváradi ÁG., valamint a barcsi tsz. vágóhídja megkezdte a kiszállítást az üzletekbe. A Kaposhús Kft. a két kaposvári Expo látogatóinak pénztárcájában is bízva minap dobta piacra a Monyas-májast, a bélbe töltve tojás formájú, 8-10 dekás, 30 nap szavatosságú újdonságát. Ha étvágyunk is lesz, pénzünk is akad, akkor valóban kellemes lesz a húsvét. Pláne, ha a sonka után jóféle nedűkkel is locsolhatjuk a bensőnket, a locsolkodókra várva. M. L. Biztosítási díj - még csak alku A jelenleg hatályos kormányrendelet módosítása szükséges ahhoz, hogy július 1-jétől a biztosítók megemelhessék a kötelező biztosítás díját - mondta hétfőn az MTI érdeklődésére az Állami Biztosításfelügyelet vezetője azzal a hírrel kapcsolatban, hogy a biztosítók 30-50 százalékos díjemelést szorgalmaznak. Asztalos László rámutatott: az alku még csak most kezdődött, a díj mértékéről lehetőleg a szakmának,- azaz a biztosítóknak és az illetékes érdekképviseleteknek kell meg• egyezniük. -Találkozójuk április végén lesz, s az állam csak akkor kíván beavatkozni a vitába, ha nem sikerül kompromisszumos megoldást találni. A szülői elfogultság szeretetből fakad Szakértő gondozás - időben Húsvéti sonkák a régióból Húsvéti sonkák a Mőbiusznál Fotó: Proksza László
