Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-06 / 96. szám
8 uj Dunántúli napló 1992. április 6., hetfó Madár kalendárium Sok embernek az első fecskecsicsergés jelenti a tavasz kezdetét. Karcsú, mindenki által ismert madár, melyre jellemző mélyen villás farka. Teste felül fémesen csillogó kék, alul sárgásfehér. Hazánkban mindenütt, még a hegységekben is megtalálható. Erősen kötődik az állattartó helyiségekhez, ezért nagyobb településeken csak a külterületen költ. Vonulása során eljut egészen Dél-Afrikáig. Negyedgömb alakú fészkét nyálával összeragasztott sárgombócokból építi fel. Május elején kezd költeni. Fészekalja általában 5 tojásból áll. Védett! Ezen a napon érkezik még a halászsas, a billegető cankó és a T emminck-partfutó. Zömök testű, rövid lábú gémünk. A fejtető és a hát fekete, alsóteste fehér, míg szárnyai szürke színűek. Hazánkban a leggyakoribb gémféle, amelynek telepei elsősorban az ország délkeleti részein találhatók. Leginkább folyók menti ligeterdőkben fészkelj de tavaktól távoli erdőfoltokban is megtelepedhet. Kis termetű, karcsú testű, hosszú lábú cankófaj. Feje és nyaka finoman sávozott, hátoldala zöldesbarna alapon fehér pontokkal sűrűn pettyezett. A testalja fehér színű. Eurázsia északi részein fészkel. Hazai fészkelése nincs bizonyítva. Hazai gyűrűzések tanulsága szerint északról hazánkon keresztül vonul nyugat-afrikai A telet a Szaharától délre eső tájakon, a trópusi Kelet- és Nyugat-Afrikában tölti. Telepesen fészkelő, amely más gémfajokkal szívesen költ együtt. Lapos és gyenge fészkét fákra vagy bokrokra rakja. Fészekalja 3-5 tojásból áll. Védett! Ezen a napon érkezik még a kanalasgém és a kékbegy. telelőhelyére. Vonulása közben füves tocsogókon, tópartokon pihen meg. Nálunk kisebb csapatokban vonul át. Ugyanakkor a tőlünk keletre fészkelő állományok Indiáig, sőt Ausztráliáig is eljuthatnak. Védett! Ezen a napon érkezik még a tavi cankó. Április 9. Réti cankó Rigó nagyságú madár, amely tarka tollazatáról és hosszú tollbóbitájáról könnyen felismerhető. Alapszíne világos rozsdabarna, szárnyán fekete-fehér mintázattal. Hazánkban az öszszefüggő erdők kivételével mindenütt előfordul. Eltévedése nem egyenletes. A laza homoktalajokat részesíti előnyben. Telelő területe Afrika trópusi területein található. Eredetileg odulakó madár volt, de ennek hiányában bármilyen üregben, zugban költ. Fészekalja 5-8 tojásból áll, amely május elején teljes. Védett! Ezen a napon érkezik még a kabasólyom, a pettyes vízicsibe, az ugartyúk, a csíkosfejű nádiposzáta és a csicsörke. Baranyaiak a Parlamentben Ne legyen hátrányos megkülönböztetés Dr. Wekler Ferenc Baranya megyei országgyűlési képviselő módosító javaslata a maradék kárpótlási törvényhez. A mai sajtóból értesülhettünk róla, hogy elkezdődött a kárpótlási jegyek kiosztása. Már az első kárpótlási törvény vitájában szóvá tettem, hogy a kárpótlandók sorrendjével sem értek egyet: előbb kárpótoljuk azokat, akiktől később vették el a tulajdonukat. Én elsősorban a magyarországi németekről szeretnék a módosító indítványom kapcsán beszélni, azokról, akiket a II. világháborút követően kollektiven felelősségre vontak azért, mert német anyanyelvűek voltak, és ennek a kollektív felelősségrevonásnak az országból való kitelepítés, kényszermunka és a tulajdonuktól való megfosztás volt az eredménye. Hónapokig elhúzódhat Ismert az, hogy a magyarországi németektől elvett földtulajdonokat, házingatlanokat Csehszlovákiából, Romániából, illetve Jugoszláviából áttelepített, lakosságcsere útján betelepített vagy menekülő állampolgárok között osztották szét, illetve belső telepítések is zajlottak, magyarországi föld nélküliek kapták meg a magyarországi németek ingatlanait, földjeit, házait, fgy nyilvánvalóan ők voltak azok, akik a termelőszövetkezetek alakítása, kényszeralakítása időszakában a németektől elvett földeket a termelőszövetekbe bevitték, és nyilvánvalóan ők azok, akiket az első kárpótlási törvény értelmében a káipótlandók listájára először vettek fel, és ők azok, akik most ezekért a javakért kárpótlási jegyekben részesülnek és ők lesznek azok, akik a kárpótlási jegyeiket a földlicitálások kapcsán először válthatják esetlegesen termőföldre. És ez az a pont, ami a magyarországi németeket most nagyon nyugtalanítja és elkeseríti. Elkeseríti azért, mert úgy vélik, hogy nemcsak a háború után szenvedtek jogtalan sérelmeket, hanem a magyar Országgyűlés most szintén jogtalanul hátrányba hozza őket azzal, hogy nincs esélyük a licitáláson való részvételre, nincs esélyük arra, hogy az első körben földhöz jussanak. Attól félnek, hogy a községek határában a jó földek licitálása megkezdődik, mielőtt a második kárpótlási törvény kapcsán a magyarországi németség is megkapja a jogos kárpótlási jegyeit és ezekkel a jegyekkel a későbbiek során földlicitáláson vehet részt. Azért félnek, mert egyrészt az elfogadott szövetkezeti átmeneti törvény a szövetkezeteket határidőre kötelezi arra, hogy a vagyonukat nevesítsék és így a rendelkezésre álló földek egy részét jogos tulajdonosoknak adják, másrészt pedig, mint ahogy említettem, az első kárpótlási törvény kapcsán kárpótlási jegyhez jutók nyilvánvalóan azon lesznek, hogy kárpótlási jegyeiket minél előbb földre váltsák. Ebből következik, hogy a második kárpótlási törvény elhúzódása miatt a második kárpótlási törvény érintettjei hátrányos helyzetben vannak az elsővel szemben. Amikor az Alkotmánybíróság meghozta a határozatát arról, hogy kárpótolni kell a 49 előtt kárt szenvedetteket is, abban bíztam, hogy ez a kárpótlási törvény gyorsan meg fog születni és így a probléma nem kerül napirendre. Azt gondolom, ha az elmúlt év őszén sikerült volna a Parlamentnek megtárgyalnia és elfogadnia a második kárpótlási törvényt, akkor ténylegesen nem állt volna fenn az a helyzet, ami most a földlicitálások kapcsán várható. Sajnos, a Parlament tárgyalása elhúzódott, és pillanatnyilag nem látom, mikor végez a Parlament a második kárpótlási törvénnyel, és főleg azt nem látom, hogy a törvény elfogadása után benyújtandó igényeket a Kárpótlási Hivatal mikor tudja feldolgozni. Sokan, köztük a Kárpótlási Hivatal munkatársa és az Igazságügyi Minisztérium munkatársa is azzal nyugtatják a magyarországi németséget, valamint azokat, akik a második kárpótlási törvény által a számukra juttatott kárpótlási jegyeken földet szeretnének vásárolni, illetve licitálni, hogy az első kárpótlási törvény licitálásai is húzódni fognak, és várhatóan egybeesik a két licit. De amennyiben itt még hetekig vagy hónapokig húzódik a második kárpótlási törvény, akkor erre valószínűleg nem fog sor kerülni, mert az első törvény kárvallottjainak megkezdték postázni a kárpótlási jegyeket. Három alternatíva Egy módosító javaslatot dolgoztam ki, amely három alternatívát kínál. Én elsősorban az első alternatívával, az a.) változattal értenék egyet. Ennek a lényege az, hogy addig ne kerüljön sor licitálásra, földlicitálásra, ameddig a második kárpótlási törvény kárvallottjai is hozzá nem jutnak a kárpótlási jegyeikhez és részt tudnak venni a licitáláson. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy ez nemcsak jogi kérdés és jogi probléma, hanem kemény gazdasági kérdés is. És azzal is tisztában vagyok, hogy amennyiben a Parlament ezt a változatát támogatná a módosító indítványomnak, akkor ez bizonyos értelemben hátráltatná a mezőgazdasági átalakulást Magyarországon. De mérlegre kell tenni azt, mennyire vagyunk jogszerűek és mérlegre kell tenni azt, hogy a gazdasági átalakulás mennyire szükségszerű. Én úgy gondolom, fontosabb lett volna a gazdasági átalakítást szorgalmazni, mint magát a kárpótlást és a gazdasági átalakítás után, amikor az ország szekere már rendben van, amikor a gazdaság rendben van, akkor foglalkozni a kárpótlással, és amikor az ország teherbíró képessége megengedi a kárpótlást, akkor kellett volna ezzel kezdeni. De a parlamenti többség nem így döntött, és ezek után a jogszerűséget kell első helyre helyeznünk, és nem szabad megengednünk azt, hogy hátrányos helyzetbe kerüljenek emberek csak azért, mert a Parlament teherbíróképessége és áteresztőképessége véges és nem tudja a kárpótlási törvényt időben elfogadni. A b.) variáció arról szólna, az a megoldási alternatíva, hogy a termelőszövetkezetek - a Kárpótlási Hivatal értesítése után - képezzenek még 50 %-kal több tartalékot a második kárpótlási törvény kárvallotjai számára, hogy a kárvallottak erre is licitálhassanak. A harmadik változat összhangban áll az első kárpótlási törvénynek az elveivel. Az első kárpótlási törvény ugyanis azt mondja ki, hogy a földlicitálásra akkor lehet sort keríteni, ha a kárpótlási jegyek 30 %-át a _______________________________________________S_____________ Félprivát betegbiztosítás Működni még nem működik. de neve már van: az első Pécsi Egészségpénztár Egyesület. Hogy mi fán is terem ez, erről az Égyesület ügyvezető igazgatójával, dr. Mészáros Kálmánnal beszélgettünk, aki a siklósi kórház gyermekgyógyász főorvosa. Ez az egészségpénztár tulajdonképpen hasonló a háború előtt Magyarországon már működött betegsegélyezővel. Nyugaton azóta is működik és a lakosság jelentős hányada tagja ennek a kiegészítő betegbiztosítási szervezetnek. Ahogy dr. Mészáros Kálmán elmondta, ez egy olyan privát biztosítási forma -a kötelező társadalombiztosítás mellettamit az önkéntesen belépő tagok tartanak fenn, de amit a társadalombiztosítás is finanszíroz és a népjóléti minisztérium is támogat. Olyannyira, hogy bizottságot hoztak létre, amelyiknek feladata volt, tanulmányozni a nyugaton működő, különböző ilyen pénztárakat és kidolgozni azt, hogyan adaptálható magyar viszonyokra. A lényeg: pécsi orvosok egy csoportja elhatározta, hogy létrehoz ilyen privát kiegészítő biztosítási pénztárat és a hozzátartozó egészségügyi szolgáltatást. A társadalombiztosítás a működési alapösszeget téríti. Tagja lehet vállalat is és magánszemély is. A tagok által befizetendő fejenkénti alapdíj havi 300 forint, amit például egy vállalat, ha a dolgozói részére ezt befizeti, levonhat az adóalapból, s ennek fejében betegségek esetén táppénz kiegészítést kap. Ami azt a rendelkezést nézve, hogy az első 10 napot a cégeknek kell fizetni, nem elhanyagolható segítség. De ugyanígy a magánszemély is kaphat táppénz kiegészítést, illetve különböző támogatást, (pl. egészségügyi segédeszközökhöz) Az egyesület létrehoz egy rendelőintézetet, ahol alapellátást biztosít (ide is lehet jelentkezni a biztosítási kártyával) mégpedig magyasabb színvonalon, mint az eddigi körzetekben. Ugyanis úgy szervezik meg a betegforgalmat, hogy egyrészt a várakozást kiküszöbölik, másrészt az orvosnak megfelelő idő álljon a rendelkezésére ahhoz, hogy a beteggel megfelelően foglalkozzon. Ha vállalat tagja az egészségpénztárnak, elvégzik a dolgozók rendszeres szűrését, különös tekintettel az ér és szívbetegségek korai felismerésére. Ez az egészségpénztár által finanszírozott rendelő a később bővülne szakorvosi ellátással Kárpótlási Hivatal már kipostázta. Ez azt jelenti, hogy az első kárpótlási törvény sem várja be az összes, első kárpótlási törvény által érintett kárpótlásra jogosult számára a jegyek kipostázását, csak 30 %-uknak kell meglenni, s elkezdődhet a földlicitálás. Ügy gondolom, a minimum az lenne, hogy ezt az elvet a második kárpótlási törvényben is érvényesítsük, és módosító javaslatom c.) változata azt mondja: a földlicitálásra akkor kerüljön sor, akkor kezdődhessen el a földek kárpótlási jegy ellenében történő licitálása, amikor a második kárpótlási törvény kárvallottjainak 30 %-a is megkapta a kárpótlási jegyet. Nem lenne szerencsés Bízom abban, hogy képviselőtársaim megértik azt az érvelést és azt az érzelmet, amit azoknak az embereknek a sorsa vált ki, akikről én beszéltem, akiket a történelem viharai nagyon keményen érintettek. És nagyon nem lenne szerencsés, ha a mostani, demokratikusan megválasztott Parlament valamilyen hátrányos megkülönböztetést eredményező törvényt alkotna, még akkor is, ha természetesen ez nem szándékosan történne, hanem mint már említettem, az időtényező vonatkozása játszana ebben komoly szerepet. Még egy rövid megjegyzésem van: Szauter Rudolf képviselőtársam és mások módosító javaslatot dolgoztak ki, hasonlóan hozzám. Ez a módosító javaslat szintén a magyarországi németséget érinti és arra vonatkozik, hogy azokat az embereket, akiket egy második világháborút követő törvény kollektiven elítélt azért, mert korábban a Volksbundnak vagy az SS-nek voltak a tagjai, ezeket az embereket egyéni elbírálás alapján részesítsék kárpótlásban a második kárpótlási törvény kapcsán. Én a magam részéről támogatom ezt a módosító javaslatot, de azt is megjegyzem, tisztában vagyok azzal, hogy nagyon nehéz különválasztani, mikor volt valaki személyesen bűnös abban, hogy részt vett önkéntesen a német SS fegyveres alakulataiban, vagy mikor került sor kényszer sorozásra.Itt nagyon fontos egyéni mérlegelésekre is sort kell keríteni. is. A beteg a havonta befizetett 300 forintjáért bármilyen alapszolgáltatásban részesül. Amennyiben olyan vizsgálatra van szüksége, ami nagyon költséges, mint például a Cornu tér Tomograf, vagy mellröntgen, stb., akkor minimális kiegészítő díjat kell fizetni, (hálapénz pedig nincs, nem is fogadnak el) Ha a betegnek kórházi ellátásra lesz szüksége, az egészségpéztár ágyakat bérel kórházakban és magaszszintű ellátást biztosít a tagjainak úgy, hogy az orvosokat, ápolókat ezért külön megfizeti. Persze ez a távolabbi tervek között szerepel. Egyelőre az indulásnál csak családorvosi és egy-két szakorvosi szakmában indúlnának, később a bevételek és tagok létszámának függvényében bővítenék a szolgáltatások körét. A cél mindenképp az, hogy magasszinvonalú ellátást, táppénz esetére létbiztonságot biztosítsanak nem túl magas havi összegért. S. Zs. * Április 10. Búbosbanka Április 6. Bakcsó Április 8. Füstifecske
