Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)

1992-04-06 / 96. szám

1992. április 6., hétfő új Dunántúli napló 5 Képünkön a mohácsi Park utcai iskola táncsoportja Vasárnapi műsor - németül Gyerekek a Lenau Házban Az ifjú piktorok majd egy­más sarkára hágnak, izgatottan toporognak. A fellépés mindig izgalom, főként ha ennyien kí­váncsiak a produkcióra, mint ezen a vasárnapon a pécsi Le­nau Házban. A ház kedvelt és hagyományos sorozata, a min­den hónap első vasárnapján megrendezett gyermek délutá­nok. Mindig más baranyai, né­met tannyelvű, németet oktató iskola diákjai mutatkoznak be egymásnak, no meg az izgatott szülőknek, pedagógusoknak. Tegnap a mohácsi Park utcai ál­talános iskolások léptek fel. Felvonultak a bábosok, éneke­sek, zenészek, színészek, tánco­sok. Előkerültek a népviseletek is, meg a mókás jelmezek, öltö­zékek. A gyerekek, jöjjenek akárme­lyik iskolából, örömmel készül­nek a műsorra, aminek egy­szerre több hasznát is látják. Gyakorolják a németet, megta­nulnak szerepelni, és az egyre szaporodó testvérvárosi, test­vértelepülési kapcsolatok is gazdagodnak azáltal, hogy az idelátogató gyerekeknek, vagy a baranyaiak kinti vendégeske­désekor elő tudnak állni szépen megszerkesztett, érdekes mű­sorral. A vasárnap délutáni porgramot rendszerint közös já­ték és éneklés zárja, és a az sem utolsó szempont, hogy a peda­gógusok is megismerkedhetnek a ház nyújtotta lehetőségekkel, főként a gazdag német nyelvű gyermek-ifjúsági könyvtárral. B. A. Az újonnan kivetett adó ellenére is közel ezer kereskedő kínálta portékáját Fotó: Szundi György A kiállítás egyik értékes darabja Fotó: Szundi György Magyar könyvritkaságok Grazban Az idei év eddigi legnagyobb pécsi vására Az országosnál is országosabb volt A Mecsek-Tourist új kezdeményezése Marketing csalogató Villányban Az idegenforgalom húzóága­zat. Legalábbis sok helyen a nagyvilágban, s nem ártana, ha nálunk se lenne másként. De az alapvető infrastuktúrán kívül megannyi dolog hiányzik még: a külföldi nem csak enni és inni akar, pénzét ha van, másra is költené. Erre gondolva, merő­ben új kezdeményezést koordi­nál a Mecsek-Tourist, megyénk idegenforgalmi hivatala. A szakembert és az idegenforga­lom áldásaira áhító vidéket - je­len esetben Villányt - próbálja összehozni a jövő érdekében. Mint azt Gubán Pál, a hivatal kereskedelmi osztályvezetője elmondotta, kísérletképpen áp­rilis hónapban a BKE Turizmus Kutató Csoport és az egyetem negyedik évfolyamú hallgatói tanulmányi kirándulásukon a kellemest összekötik a hasznos­sal. A Mecsek-Tourist vendé­geként két napot töltenek Vil­lányban, ahol a régió turiz­mus-koncepciója kialakításának részeként fórumon találkoznak a nagyközség vezetőivel, vál­lalkozóival. E párbeszéd célja, hogy együtt gondolkodva, a he­lyi lehetőségek és erőforrások mozgósításával, hasznosítható marketing stratégiát dolgozza­nak ki a turizmus átgondolt fel­lendítésének érdekében. Az esemény része annak a koncepciónak, melyen a Me­csek-Tourist dolgozik, hogy tudnillik összehozza a lehetsé­ges partnereket a régióban, akik együtt dolgozva fellelnek olyan új turisztikai árukat, melyek minden piacon sikerre számít­hatnak. S ha a régiót komplex egységnek tekintjük - s miért ne tennénk? -, ezek az újdonságok tartós meghatározói lehetnek idegenforgalmunknak. E hosz­­szútávu program stratja lesz a villányi eszmecsere, mely a he­lyi adottságokra, főleg a vidék szépségére és a jóhírű borra alapozva, szakmai hozzáértés­sel átgondolja a továbblépés le­hetőségeit. Köztudott: Villány, a „bor városa” címmel, megannyi kül­­kapcsolattal már némi hírnévre tett szert. Nemrégiben Maurer György polgármester arról szólt, hogy amolyan nyári hétvégék programcsokorral, műsoros délutánokkal szeretnének minél több embert, s köztük külföldi­eket is idecsalogatni. Akadnak egyéb elképzeléseik is. Ehhez feltehetően jól jön a turisztika szakembereinek szakdolgozata, melynek koordinálásáért me­gyénk idegenforgalmi hivatalá­nak csak köszönet jár. K. F. A magyar történelem fényes és sötétebb korszakainak össze­foglalója harmincnégy kötet­ben. Nem is akármilyen köte­tekben, hanem XV.-XVIII. szá­zadi ritkaságokban. A Steier­­marki Tartományi Könyvtár hungaricái, melyek között több első kiadású kötet található, rö­vid ideig Pécsen is bemutatkoz­tak a Stájer Hét egyik esemé­nyeként a Baranya Megyei Könyvtár kiállítótermében. A megsárgult lapok az idő múlásával dacolva hirdetik az emberi alkotó munka erejét, szépségét. Látható például a hí­res Thúróczy Cronica Hungaro­­rumnak 1488-as brünni első ki­adása, amelynek kevésbé teljes példánya a pécsi Egyetemi Könyvtár gyűjteményében is szerepel. I. Ferdinánd udvari Baranya megye a törökök fel­legvára no, nem katonai meg­szállásról van szó, csupán a tö­rök-magyar gazdasági és kultu­rális kapcsolatok erősödéséről, melyben Baranya kulcsfontos­ságú szerepet szeretne kapni. Ami több mint 400 évvel ezelőtt tragédia volt az itt lakók részére az most a kapcsolatok terén mindkét fél számára előnyös, hasznos. Ezen kapcsolatok erősödését bizonyítja egy megyei küldött­ség látogatása az elmúlt év őszén Törökországban; a Pé­csett nemrég véget ért török gasztronómiai napok; valamint az, hogy a törökök részt kíván­nak venni a Pécsi Ipari Vásáron.- Szigetvár ezen épülő kap­csolatokban a súlyának megfe­lelő szerepet szeretne kapni - erről tájékoztatta lapunkat dr. Aracsi József jegyző, aki a me­gyei küldöttséggel tavaly részt orvosa, történetírója és kartog­ráfusa, Wolfgang Lazius 1556-os műve a magyar király­ság történetével foglalkozik. De őrzik Mátyás király történetíró­jának, Bonfininek híres munká­ját „A magyarok,dolgairól” is. A Steiermarki Tartományi Könyvtárat 1811-ben János fő­herceg alapította. A könyvtár féltett darabjai tükrözik alapító­jának széles érdeklődési körét, amellyel figyelemmel kísérte korának könyv-és folyóiratmeg­jelenéseit. A könyvtár alapítása utáni első évtizedekben adomá­nyokból gyarapodott, így Saura gróf aki belügyminiszter és tar­tományi helytartó volt Steier­­markban, négy és félezer köte­tet ajándékozott a könyvtárnak. A grazi könyvtár munkatársa, aki elhozta a hungaricákat vett a törökországi látogatáson, s folyamatos kapcsolatot tart a török partnerekkel.- Az eddigi formai kapcsola­toknak tartalmat kívánunk adni akkor, amikor a gazdasági, kul­turális és sportbani kapcsola­tokról tárgyalunk. E tárgyalá­sokon több konkrét elképzelés is felmerült. A kütahyai Güral csa­lád - világhírű porcelángyáruk van - a Szigetvárnál elesett Szu­­lejmán szultán emlékét őrző dzsámit vagy türbét kíván épí­teni városunkban. A város csonka minaretjének helyreállításáról, befejezéséről is szó volt. Megvalósulhat a terv, ha a Műemlékvédelmi Felügyelőség nem gördít aka­dályt elé. Lehet, hogy esetleg az épülő Vigadó egy részét bérbe­veszik, s ott üzleteket alakíta­nak ki. Májusban küldöttség ér­kezik, a konkrétumokról akkor tárgyalnak. S. M. Pécsre, dr. Theodor Graff el­mondta, könyvtáruk ma hatszá­zezer kötettel bővelkedik, évi költségvetésük 1,6 millió schil­­linget tesz ki. Modern egyetemi, tudományos, közművelődési és szakkönyvtár az irodalom, a tör­ténelem területén. Több fajta katalógus segíti az olvasók, a kutatók és a könyvtárosok munkáját, és foglalkoznak töb­bek között, postai kölcsönzéssel is, s így a távolabb lakók is hoz­zájuthatnak a náluk található kötetekhez. Dr. Theodor Graff két dolgot hiányolt. Az egyik, hogy nincsen elég lehetőségük az ősnyomtatványok restaurálá­sára, a másik, hogy a mai egye­temisták nem tanulnak tömege­sen latinul, így elzárják magu­kat az értékes kultúrától. Barlahidai A. Talán csak tengeri herkentyűt nem találtak a kínálatban a va­sárnapi pécsi vásárba kilátoga­tok. De ez sem biztos, mert le­het, hogy a zsibárus piacon még azt is árultak. Ami viszont szinte bizonyosra vehető: majd­nem a város fele lakossága ott volt tegnap a vásártéren, s akkor még nem is beszéltünk a turis­tákról, hiszen például több au­tóbusz is várakozott rájuk. Pécsett már minden héten or­szágos a vásár, de hónap eleje és végre kellemes tavaszi idő lévén, ezúttal az országosnál is országosabb és szinte nemzet­közi volt a tegnapi. Csak a nem pécsi illetőségű vásározó vál­lalkozókból közel 600 volt jelen a vásárfelügyelőség felmérése szerint. A pécsi vásár olyan hír­névnek örvend már, hogy Nyír­egyházától Győrig idevonzza a vásározókat, nem is beszélve a szerb, horvát, román, ukrán és vietnami alkalmi árusokról. A kivácsiskodó tömegben gyak­ran lehetett német szót hallani. Visszatérve a nem pécsi vá­sározókhoz: néhányukkal be­szélgetve kiderült, hogy nem rettenti el innen őket a hamaro­san érvénybe lépő napi 300 fo­rintos iparűzési adóátalány ki­vetése. Korábban is ilyen mér­tékben fizettek és ez a tarifa messze környéken a legkisebb. Egy siófoki ruhakereskedő el­lenpéldaként Kaposvárt hozta fel, ahol 1500 forint ez az adóá­talány. Lázonganak is miatta a vásározók, de megfizetik. Hát még Pécsett, ahol országosan is az egyik legalacsonyabb ez a té­tel, a vásár pedig a legnagyobb egész Dunántúlon. Ugyanakkor egy idős orosházi cukrászmes­ter, aki 40 éve jár ide, a pécsi vásárok sűrűségére és az al­kalmi árusok konkurenciájára panaszkodott. A hamarosan ér­vénybe lépő önkormányzati rendelet az egyik gondjára talán megoldást hoz. A jövőben azoknak, akiknek nincs vállal­kozói igazolványa, 50%-al ma­gasabb helypénzt kell majd fi­zetniük. Kivéve a napi élelmi­szerpiacokon, a havi állatvásá­rokon, illetve a használt cikke­ket árusítókat. Apropó: állatvásár. Itt volt a legkisebb kínálat és a kereslet. Szarvasmarhát, borjút alig lehe­tet látni, jóval több volt a ló és a különféle kecske! Az előbbieket 35-40 000, míg az utóbbiakat 4-5000 forintért adták. Legin­kább a malacok fogytak: áruk 1500-1700 forint között volt. Az autópiacon viszont óriási kínálatot láthattunk, s abban fel­tűnően a nyugati márkájú gép­kocsik domináltak a kis FIAT-októl a Mercedes-ekig. Irányárak? Az utóbbi márkából egy 13 éves 220 D-s típusút 360 000 forintért árultak, 14 éves VW Golf-ot 180 000-ért, 1973-as évjáratú kopott bogár­hátút 149 000-ért. A legmaga­sabb árak néhány éves Fürdő­kért, BMW-ékért 700 és 900 000 forint között mozogtak. Trabantot már 72 000-ért is le­hetett kapni, sőt - az egész teg­napi autópiac legalacsonyabb ára volt - 12 éveset 19 000-ért. A komoly szándékú vevőknél mindenesetre a kivácsiskodók sokkal többen voltak. D. I. Beiktatás előtt a Gandhi Alapítvány Április 11-én iktatják be a Gandhi Alapítványt. Ezen a napon történik meg a Kurató­rium tagjainak megválasztása is. A Gandhi Alapítvány a Ma­gyarországon élő cigányság egyik fontos rétegének, a beás anyanyelvű etnikumnak a pén­zalapja, amely egy nemzetiségi középiskola létrehozását és működését szolgálja. A beás nép a megközelítőleg 700 000-es honi cigányság 1/10-ét foglalja magába. Az egyébként is hátrányos hely­zetű népességen belül - lakó­helyük; aprófalvak, anyanyel­vűk; archaikus román, és alul­képzettségük miatt - a legszo­­rítottbb cigány éteget képezik. A felemelkedés egyik fontos feladata, hogy autentikus és képzett - saját etnikumból származó - vezetők képvisel­jék érdekeiket. Ennek a leendő értelmiségnek a kinevelését cé­lozza meg a Gandhi gimná­zium. A középiskola normál érettségit ad, és a tervek szerint 1993 szeptember 1-jén nyitná meg kapuit Baranyában. Gandhi szellemének megfele­lően képviseli a gimnázium az erőszakmentességet, a meg­győződések szabadságát, az emberek és a magyarság tiszte­letét és a társadalmi igazságos­ságot. Az alapítvány megalakulá­sát április 11-én rendezvényso­rozat vezeti be. Délelőtt 10 órakor a Pécsi Polgármesteri Hivatal dísztermében Péli Ta­más festőművész kiállítását Pongrácz Éva nyitja meg. Fel­lép a Nagykanizsai Fracilor folklór beás együttes. Üdvözlő beszédet mond' Hága Antónia országgyűlési képviselő asz­szony. Tizenegy órától TESZ székházban (Pécs, Apáca u. 15.) dr. Fodor Gábor Emberi jogi Kisebbségi és vallásügyi Bizottság elnöke vezetésével megkezdi munkáját az alapít­vány kuratóriuma. Eközben megtekinthető Ráczné Kalányos Gyöngyi naiv cigány festőművész kiállí­tása. Fél 1-től a jelenlévők kérdé­seire Nagy Ferenc József tár­canélküli miniszter válaszol. Ezt követően Kovács József baranyai cigány költő verseivel ismerkedhetnek meg. A Gandhi Alapítvány szim­bolikus székhelyén - Alsó­­szentmártonban - fejeződik be a program, ahová 15 órától a megyei önkormányzat elől au­tóbusz viszi az érdeklődőket. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Szigetvár török kapcsolatai

Next

/
Thumbnails
Contents