Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-29 / 118. szám
8 üj Dunántúli napló 1992. április 29., szerda Toliseprű Kátyú Nem is olyan régen már szót emeltünk a városunkban elterjedt szóhasználat, a kátyúzás ellen. Most újra mind gyakrabban feltűnik e szó. Legutóbb ezt olvastuk Komlóról: „A kinti munkákra alkalmas időjárás beköszöntővel a Komlép kft. megkezdte az utcák kátyúzását.” A kátyú szó A magyar nyelv értelmező szótára szerint (III. k. 785.) felázott, sáros úton a járművek kerekeitől kivájt mélyedés, amelybe kerülve a kocsi rendszerint elakad. Gárdonyi írja egyhelyütt: „Az út kövezetlen volt, és a mély kátyúkban hol jobbra billent a taliga, hol balra.” Ha tehát valamely utat, utcát „kátyúsítanak”, akkor azt telerakják mélyedésekkel, olyan vájatokkal, amelyekben idő előtt tönkremennek a közlekedési esz. közök, a kocsik, a taligák stb. Erre a célra pénzt költeni : nemcsak a nemzeti vagyon felesleges elherdálása volna, 1 hanem nehezen jóvátehető kár is. Ne használjuk tehát még félreértésből sem a kátyú, kátyúzás szót, hanem annak helyes változatát: a kátyútlanítást vagy kátyútalanítást! Ebben a szóban benne van, hogy nem kívánjuk a kátyúkat, azoktól inkább menekülni igyekszünk. Ehhez hasonló példa a féreg szó. A férgesítés a férgek elj szaporítását célozza, míg a | féregtelenítés a tőlük való megszabadítást. S. T. kedves olvasónk kifogásolja, hogy egy némelyik üzletben nem tudnak különbséget tenni az áru (rövid u-val) és az árú (hosszú u-val) szó között. Pedig ha áruról beszélünk, akkor a termelő munkának olyan termékét említjük, amely adás-vétel útján kerül forgalomba. Más meghatározás szerint az áru a kereskedelmi forgalomban levő ipari vagy gazdasági termékek önálló darabja, csomagolt gyári cikk sokféle változatban: konfekciós, kötött, merített, mélyhűtött, minőségi, selejtes, vásári stb. Régebben nem tettek különbséget az áru és az árú írása között, holott az előbbit főnévként, az utóbbit melléknévként használjuk; pl.: mérsékelt, jutányos, kedvezményes, leszállított árú holmik. Az áruval kapcsolatosan beszélhetünk árupiacról, áruosztályról, árupróbáról, árutörlésről, áruvédjegyről stb. De szólhatunk az egyik üzletben olvasható feliratról is, amelyet egyik olvasónk küldött be: „Az áruk védelmét detektívek vigyázzák. ” Méltán veti fel a kérdést beküldőnk: „De akkor ki vigyáz az árukra?” Végül két hirdetést kell kirángatni a kátyúból. Az egyik szerint „Pécs belvárosában lebontásra szoruló, bármilyen célra alkalmas családi ház eladó.” Szerintünk nehéz lesz ezt a bármilyen célra alkalmas családi házat eladni, mert maga az eladó bevallja: csak lebontásra alkalmas. A másik hirdetés: „Napi 2 óra szabadidőt igénylő, másodállásban végezhető munkalehetőséget ajánlok.” Gondoltam, megpályázom, de a napi 22 órai munkát - kétórai szabadidővel - soknak tartom. Dr. Tóth István Horvát Intézet alakult Pécsett Túl a politikán A gyerekek érdekében születnek meg az új tantervek Fotó: Läufer László A Áprilisban kormány előtt az oktatási törvénytervezet Ne kísérletezzünk a gyerekkel! Az senki előtt sem kétséges, hogy változtatni kell az egész oktatási rendszeren. A tankötelezettség 16 éves korig tart, ugyanakkor az elmúlt évben 60 ezer 14 évesnél idősebb gyerek volt, aki ilyen vagy olyan ok miatt nem jutott be oktatási intézménybe. A készülő oktatási törvényről, s a nemzeti alaptantervről folytatott vitasorozatok lezárása után kerestük meg de. Dobos Krisztina helyettes államtitkárt.- A közoktatási törvény megfelelő publicitást kapott, mégis elgondolkodik az ember: szükség van-e erre a törvényre most, amikor átalakulóban van a közoktatás nemcsak szerkezetében, hanem tartalmában is.- A törvénnyel meg kell teremtenünk annak kereteit, hogy minden tanköteles korú gyermek iskolába járhasson, hogy az iskolarendszer sokszínűbb, mozgékonyabb legyen, s minden tanuló alaposabb és hasznosíthatóbb ismereteket szerezzen. Ami pedig a törvényt illeti: szükség van rá, hiszen az iskoláknak 4-5 év kellett ahhoz, hogy megízleljék a szakmai függetlenség lehetőségeit, s most úgy érzik, hogy az önkormányzatok ismét az önállóságukat veszélyeztetik. Ezt az ügyet végre a társadalom sem az iskola vagy a pedagógustársadalom belügyének tekinti, hanem a különböző érdekközösségek aktívan részt vettek az előkészítésben.- Mit gondol, miért fogadták a pedagógusok oly nagy felzúdulással a törvénytervezetet?- Szerintem nem a pedagógusok voltak felháborodva, hanem az igazgatók egy része, a pedagógiai intézetek és a pedagógus szakszervezetek némelyike. Sajnos, a pedagógustársadalom jelentős része meg sem ismerhette a törvénytervezetet, mert a teljes szöveg csak a Köznevelésben és az Új Magyarországban jelent meg, nem túl magas példányszámban. A beérkező levelek tanúsága szerint a pedagógusok nem magával a törvénytervezet betűjével vitatkoznak, hanem azzal az elképzelt változattal, amely az első, szervezettnek tűnő támadás után kialakult a fejekben.-A legnagyobb vita a Nemzeti Tanterv körül hullámzott, pedig mintha a hadakozók nem is lettek volna tisztában az alapfogalmakkal. Ön hogyan összegezné a NAT lényegét?- Már a NAT elnevezés sem szerencsés, mert mindenki valamiféle tantervet vár tőle, amelyben megmondják, mit kell tanítani, hány órában, milyen módszerekkel. Nem erről van szó! A NAT csupán kerettanterv. Tíz műveltségi területet határoz meg: anyanyelv, matematika, idegen nyelv és így tovább. Ennak alapján bármelyik pedagógus készíthet önállóan is tantervet, de azt jóvá kell hagyatnia egy szakértői bizottsággal. Ezt a gyerek érdekében követeljük meg, mert nem lehet magánügy, hogy ki mit tanít, a gyerekekkel nem szabad kísérletezni. A NAT tehát nem a pedagógusok ellen van, hanem az iskola színvonalának védelméért. A gyerekekért és a szülőkért van. Hogy ne legyenek kiszolgáltatva az iskoláknak. A tanárért van, hogy ne legyen kiszolgáltatva az igazgatónak. Az iskoláért van, hogy ne függjön az önkormányzattól. . .-Mi lesz a képesítés nélküli pedagógusokkal? Még mindig nagyon sokan vannak közben diplomások válnak munkanélkülivé ...-Nincs pontos statisztikánk arról, hányán tanítanak megfelelő végzettség nélkül, de tudjuk, hogy bizonyos területeken nemcsak érettségivel, hanem még 8 általánossal is „oktatnak”. Mindez a kényszerű takarékosság rendkívül negatív következménye. Az új közoktatási törvény tervezetében rögzítettük, hogy csak megfelelő végzettségű jelentkezőt szabad pedagógusnak alkalmazni.- Várható-e ezek után pedagógus-elbocsátás ?-Az „érettségizett” pedagógusoktól mindenképpen meg kell válnunk, mert azt szeretnénk, ha a tanítók, tanárok létbiztonsága a jelenleginél nagyobb lenne. Ezért azt tervezzük, hogy a diplomás tanárok részére megszerezzük a közalkalmazotti státuszt, szigorúan figyelnénk a végzettségre, a pályán eltöltött évekre. Mert most elképesztő különbségek vannak a megyék, a települések, de egyazon település iskolái között is.-A fiatal pedagógusnemzedék bére nagyon alacsony. Mit tesznek azért, hogy ők is megéljenek a fizetésükből?- Az ő érdekeiket is képviseltük, amikor kiharcoltuk, hogy szeptembertől minden, a tárcánkhoz tartozó dolgozó 2000 forintos fizetésemelést kap.- Mikorra várható a törvénytervezet elfogadása?-Április végén terjesztjük a kormány elé a törvényjavaslatot, ezt követően kerül sor majd a parlamenti vitára. Sokuk felelőssége, hogy az oktatásról a lehető legtökéletesebb törvény szülessen, a lehető leggyorsabban. A törvény bevezetése csak lépésenként történhet, ezért várhatóan hosszú folyamat előtt állunk. Egressy László A második világháborút követő történelmi időszakban a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek történetében ez idáig alig volt példa arra, hogy intézményes keretek között, a kisebbségek döntő részvételével tudományos vizsgálatok folyjanak a hazai nemzetiségek körében - kezdik a Horvát Intézet létrehozói intézményük bemutatását. Tény, hogy a nemzetiségi kérdés egyike azoknak a komoly problémáknak, mellyel Európában, de a világ más térségeiben is meg kell küzdeni. Nem szabad, hogy e kérdés megoldása elodázódjék, hiszen csak a jelenlegi véres összetűzések is elegendő alapot szolgáltatnak az aggodalomra. A hazai horvát értelmiség egy része, történészek, nyelvészek, néprajzosok, közgazdászok, szociológusok úgy látták, szükség van egy olyan műhely létrehozására, mely megfelelő tudományos keretek között kutatásokat végezhetne, s ezzel megalapozott háttérinformációkkal szolgálhatna a hazai oktatási, kulturális, gazdasági, jogi és más természetű döntésekhez. A cél az, hogy ezek a kisebbségeket érintő határozatok találkozzanak a közös érdekekkel éppúgy, mint az európai normákkal.-Az intézet létrejöttét hosszú előkészítőfolyamat előzte meg - mondta az intézetvezető Gyúrok János -, s ebben a munkában részt vettek a Horvát Szövetség elnöke, országos titkára mellett sokan mások, tudományos szakemberek, értelmiségiek. Ez nem egy politikai szervezet, és nem az számít, kinek milyen a funkciója. Szakmai-tudományos érdekképviseletet szerenénk ellátni, de a fő célunk a Magyarországon élő horvát nemzetiség sokoldalú vizsgálata, problémáinak tudományos igénnyel és módszerekkel történő feltárása. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának épületében helyet kapott tudományos-szakmai műhely állami juttatásokból, a Horvát Szövetség támogatásából, különféle szervezetek által felajánlott pénzösszegekből és a saját tevékenységéből származó haszonból szeretné magát fönntartani. Jelenleg négy kutatócsoport működik itt. Az iskolai és nyelvészeti kérdéseket vizsgáló csoport vezetője dr.Barics Ernő, a horvát-szerb tanszék vezetője; a történeti-kulturtörténeti kérdésekkel foglalkozóé Sokcsevics Dénes történész; az etnológiai kutatásokat végző csoporté Begovácz Rózsa, a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának vezetője; a szociológiai-demográfiai problémákat feltérképező teamet pedig Gyúrok János szociológus vezeti. Most három főállású kutató van alkalmazásban, a többiek külső munkatársak.- Van egy háttér az intézet mögött, elsősorban az anyaországi szakmai központokra gondolok -folytatta az intézet vezetője. -Ilyen támogató erő nélkül létre sem jöhettünk volna. Arra kérdésre, vajon számíthatnak-e rá, hogy a döntéshozás szintjein igénybe veszik segítségüket, elmondta:- Nem tudjuk, hogy abban az erőtérben, melyben a döntések születnek, a mi eredményeinket hogyan veszik figyelembe. Kívülrekedtünk a politikai arénán, de számítunk a legkülönbözőbb politikai pártokkal, frakciókkal való együttműködésre. Az idei legfontosabb kutatási területek egy nagy project részei. Szeretnék megfelelő háttéranyaggal felkészíteni a iskolai-oktatási reform előtt álló hazai horvát kisebbséget, céljuk a nemzetiség történetének, kultúrtörténetének kutatása és összefoglalása egy történeti munkában, végeznek rétegződési és mobilitási vizsgálatokat a magyarországi horvát lakosok körében, de egyéb szocializációs, vallásszociológiai, demográfiai felmérések is szerepelnek a tervben. Nagyon fontosnak tartják az etnológiai értékek integrálását az oktatásba, hiszen köztudomású, milyen identitásformáló szereppel bír a történelem mellett a néprajz.-Még két nagyon lényeges pontot ki kell emelni. Az egyik az, hogy az intézet eléggé meghatározó módon épít a fiatal szakemberekre, a másik pedig: kapcsolatok kiépítésére törekszünk minden hazai és külföldi tudományos műhellyel, ahol vizsgálatok folynak nemzetiségi-kisebbségi témakörben. Már most tudni, hogy a felsoroltak mellett más tevékenységet is végez majd e frissen alakult intézet. így szeretnének egy könyvtárt és adatbázist létrehozni, mely felölelné a hazai horvát nemzetiség szakirodaimát. Tervezik szociológiai, történeti, demográfiai és más, elektronikus dokumentáció kialakítását, konferenciák szervezését, szakmai munkák megjelentetését. Már most is folynak a baranyai régió számára készülő demográfiai térkép munkálatai, elkezdték az iskolai program konkretizálását is, és egyes jogszociológiai kérdések megvitatását. H. I. Gy. Pályázati siker, új tantervek Mozaik a műszaki főiskoláról Meghívásos pályázaton, tizenhárom intézmény közül a meghirdetett első díj másfélszeresét - négyszázötvenezer forintot - nyerte el a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola pályamunkája, melyet „Az építés fejlődéséért” Alapítvány pályázatára küldtek be. Az eredményhirdetést a napokban tartották Budapesten. „A hazai építési tevékenység fejlesztésének lehetőségei és korlátái, felzárkózás az európai színvonalhoz” című pályamunkát a főiskola oktatói, címzetes tanárai, docensei és a főiskola főigazgatója készítette. Kiindulási pontjukként a magyar építőipar gyenge helyzetét választották, a kis számú építő-beruházói megrendeléseket, az építési törvény hiányát, az önkormányzatok szakemberellátottságát, a pénzügyi korlátokat. Úgy fogalmaztak, hogyha nem akarunk a tudományos fantasztikus regények világába tévedni, célszerű lenne az építőipar fejlődésének világtendenciáit is figyelelemmel kísérni. Például a környezetvédelmi szempontok fontosságának, az infrastrukturális fejlesztések és a szolgáltatások arányának növekedését, a különböző épületek funkcióváltási ciklusának rövidítését, a különböző országok közötti követelményszintek különbségének csökkentését, az építmények teljesítményének egységesebb értékelését. Mindebből következően a nagy építőipari vállalatok mellett mindinkább jelentőséget kapnak a specializált feladatok végzésére is alkalmas kis-és középvállalalatok. Az oktatási rendszerre is komoly feladatok várnak, hiszen már nem elég a szűk témakörök lexikális elsajátíttatása, hiszen az új kutatási eredmények alkalmazásához a kreatív képességeket kell fejleszteni. A jegyzetből való tanulás nem tart lépést a fejlesztésekkel, az oktatóknak kell naprakészebbeknek lenniük, modernizálni kell a tananyagot. Jelenleg az iskolafokozatok sem épülnek megfelelően egymásra, az eddigi célirányos képzés a már nem létező építőipari szerkezet igényeit elégítette ki, holott az oktatásnak meg kell előznie az ipart, és a speciális továbbképzésekre is fel kell készülni, akár magániskolákban. Elengedhetetlen a régóta megcélzott tantárgyi integráció megvalósítása, a lexikális és gyakorlati ismeretek oktatása helyes arányának kialakítása, és a várva várt színvonalasabb pedagógusképzés. A pályázatban foglalkoznak a jogszabályi feltételekkel, a finanszírozási és érdekeltségi rendszerrel, az ipari és gazdálkodó háttérrel, az információs és tájékoztatási struktúrával is. Az oktatás megújítására a műszaki főiskolán folyamatosan törekednek. Készülnek az új tantervek és több új szakot bevezettek már. ősszel ismét új szakkal indulnak, a településmérnöki szakot hirdették meg üzemmérnöki szinten. Lesz általános gépész szak és villamos informatikai szakirány is. Jövő ősszel szeretnék elkezdeni a környezeti mérnök üzemmérnöki szintű oktatását, és a JPTE-vel együttműködve több szaknak biztosítani fogják az egyetemi szintű befejezését. A távolabbi jövő elképzelései közé tartozik például a marketing- vagy a külkereskedő mérnök képzése. A tantárgyi tervek közül legelőször a technikatörténet oktatását szeretnék megvalósítani, több műszaki főiskolával közösen. Néhány szakmai tárgynál már bevezették a német, illetve az angol nyelvű tanítást is, de a későbbiekben szeretnék bővöteni az idegen nyelven oktatott tantárgyak körét. Ennek természetesen előfeltétele, hogy a jelentkező hallgatók már középszinten tudják valamelyik nyelvet. Nagy reményeket fűznek a Pécsi Üniversitáshoz, és szeretnék oldani az oktatás merevségét, gondolkoznak a credit-rendszer vagy egy ahhoz hasonló rendszer bevezetéséről. B. A.
