Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-28 / 117. szám
1992. április 28., kedd uj Dunántúli napiö 5 Baranyában 1 milliárd 720 millió forint volt a múlt év végi elmaradás Megszigorodott az adóhátralék behajtása Lapunkban április 3-án adtunk hírt a vámilletékek és az adók behajtásának megszigorításáról, s arról, hogy a kormány a költségvetés időarányosan tervezett 36 milliárd helyetti 46-48 milliárd forintos hiányának fő okát a vámilletékek és az adók befizetésének elmaradásában látja. A „bekeményítés” helyi tapasztalatairól az APEH Baranya Megyei Igazgatóságán érdeklődtünk. Mint dr. Nagy Zoltántól, a csődeljárási és végrehajtási osztály vezetőjétől megtudtuk, a Baranya megyei cégek, vállalatok adóhátraléka 1 milliárd 720 millió forint volt a múlt év végén. Az ekkor kiküldött fizetési felszólítások „komolyanvételében” azonban még az önkéntesség elve érvényesült.-Új helyzetet csak a mostani, az áprilisi szigorítás teremtett, ám az intézkedések hatékonyságát csak a csődeljárásról, a felszámolásról és a végelszámolásról szóló törvény ismeretében lehet megérteni - fejtegette az osztályvezető.- Ez ugyanis az öncsődöt bejelentők számára lehetővé teszi, hogy 90 napig ne tegyenek eleget fizetési kötelezettségeiknek. Ez vonatkozik azokra is, akik ellen valamelyik hitelezőjük indítványozására felszámolási eljárás indult, tehát az ő hátralékukat sem tudjuk behajtani. Baranyában egyébként 88 cég jelentett be eddig öncsődöt és több mint száz ellen indult felszámolási eljárás. Ami ezzel kapcsolatban aggasztó: bizonytalan, hogy a költségvetés látja-e valaha a pénzét. A felszámolási eljárás ugyanis két évig is eltarthat és az APEH egyébként sincs előkelő helyen a „kielégítési” rangsorban. Mire sorra kerülnének, talán el is fogy az az öszszeg, amiből a felszámolt cég hitelezőit kifizetik. Jelenleg persze még a talpon lévő cégek vannak túlsúlyban és esetükben valóban érvényesül az APEH szigora. Náluk szinte havonta tartanak pénzforgalmi ellenőrzéseket, és azokkal szemben akiknél a folyószámla hátralékot mutat, azonnal kibocsátja az APEH a beszedési megbízást. Áprilisban eddig 78 millió forintra bocsátottak ki inkasszót, melyből 61 millió már be is folyt. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások természetesen nem örülnek a „bekeményítésnek”, nem értik a hirtelen szigorítást. Az APEH-nél megszaporodtak a telefonok, Hirth Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének megyei elnöke pedig rezignáltan csak annyit mondott érdeklődésünkre, hogy a magánvállalkozóknak már eddig is hozzá kellett szokniuk a szigorhoz. Tőlük eddig is kíméletlenül behajtották az adót, kivételezett helyzetben az állami nagyvállalatok voltak. Balog Nándor Kulturális szemle Nagydobszán Nyolc iskola és mintegy 200 kisdiák részvételével szombaton rendezte meg az Úttörőszövetség Szigetvár város és környéke alsó tagozatos általános iskolásainak kulturális szemléjét Nagydobszán. Mint Golobné Nagy Ildikó szentlászlói pedagógus, a rendezvény szervezője lpunknak elmondta, tapasztalataik szerint a kulturális szemlék ösztönző és motiváló jelleggel vannak az iskolák életére. Céljuk, hogy a gyemekek bemutathassák az érdeklődési körüknek és tehetségüknek megfelelő különféle tevékenységeket, mert ennek személyiség- és közösségformáló ereje van. A szombaton lezajlott rendezvény győztesei kategóriánként: Hangszeres zene: Hetvehelyi Általános Iskola furulya-együttese, ének: Keresztúri Petra (I. sz. Ált. Iskola, Szigetvár), versmondás: Huszka László (Nagypeterdi Általános Iskola), prózamondás: Nagy Boglárka (II. sz. Ált. Iskola, Szigetvár), népi játék: Nagypeterdi Általános Iskola együttese, gyermekszínjáték: Dobszai ÄMK csapata. A vetélkedőt jövőre is meg kívánják rendezni, előreláthatóan Bicsérden. Sasvári Mária Rendőrségi fórum Siklóson Az elmúlt hét végén szombaton délelőtt a művelődési központban tartott lakossági fórumot dr. Schmidt Henrik őrnagy a siklósi rendőrkapitányság vezetője. A találkozón részt vett dr. Máté János, a város polgármestere is. A fórum nagyon gyorsan átalakult „kérdezz-felelek” találkozóvá, s hogy kérdések voltak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az eredetileg egy órásra tervezett program jó kétórásra sikeredett. A kérdések főként a város jelenére vonatkoztak - amelyek részletes megválaszolására az önkormányzat és a rendőrség közötti kapcsolat megtárgyalására jó lehetőség biztosított a polgármesterjelenléte-, de a helyi jellegzetességeken túl a kapitányi hatáskörön kívüli területeket is érintettek, úgy mint:- Mennyire veszik figyelembe az országos döntőseknél a helyi sajátosságokat?- kivételes elbánásban részesül-e a térség a nagyszámú ittélő menekült végett? Dr. Schmidt Henrik mindenre kiterjedő magyarázatokkal igyekezett szolgálni. Több helyi vonatkozású kérdésre válaszolva elmondta, hogy intézkedéseik nem léphetik túl a jogszabályok alapján behatárolt korlátokat, még akkor sem, ha az állampolgár azt jogosnak tartaná. Kótány J. Nyugdíjasok sajtónapja A Heti Hírhozó Pécsett Kettős céllal hívták a baranyai nyugdíjasokat arra a találkozóra, amit tegnap tartottak Pécsett, a Szakszervezetek Házában. A Nyugdíjasok Országos Kamarája közvetlenül akart tájékozódni azokról a gondokról, amelyek a baranyaiakat foglalkoztatják, illetve a Heti Hírhozó szerkesztősége ismertette a lap törekvéseit. Krizsán Sándor, a kamara sajtó- és propaganda bizottságának elnöke elmondta, hogy végigjárják az ország nagyobb településeit. Eddig három helyen voltak, s mindenütt gondokról hallottak. így tehát az ő helyzetük javítása az egész ország állapotának jobbítását célozza. A kamara a közös érdekek képviseletével, a halaszthatatlan problémák megoldásával igyekszik ezért tevékenykedni. Hasonló célkitűzések jegyében dolgozik a Heti Hírhozó szerkesztősége is, de mint Kormányosi Miklósáé, ügyvezető igazgató elmondta a lap egy idő óta már nem csak a nyugdíjasok érdekeiben igyekszik szót emelni. Egyre többen vannak, akik az életkoruktól függetlenül szegényekké, elesettekké válnak, s akiknek hasonló gondjaik vannak, mint a nyugdíjasoknak. Bár a most 23 000 példányban megjelenő lapot még nem ismerik eléggé, s könyvkiadás nélkül nem is tudnák gazdaságosan fenntartani, mégis kitartanak a nyugdíjasok, a szegények gondjainak bemutatása mellett. A baranyai találkozó résztvevőinek többsége is gondokat sorolt fel. Megélhetési nehézségekről, a bérlakások tulajdonba adásának gyakorlatáról, a tsz-nyugdíjasok helyzetének kérdőjeleiről panaszkodtak. T. É. Zugárus-anomália Pécsett Az ország elszegényedésének tart apró tükröt a pécsi, „virágzó” turkáló-piac. Meglepően tetemes mennyiségű, ismeretlen eredetű árut kínálnak egyre erőszakosabban a bolhapiacosok, dobozból, autóból árulók, seftezők. Vitathatatlan az olcsó utcai árusok előnye, ha a kisnyugdíjasok, nagycsaládosok, munkanélküliek a tőlük vásárolt ruhaneműkből, élelmiszerekből tudják biztosítani minimális „életszínvonalukat”. Elfogadhatatlan ugyanakkor, hogy a Pécsett egyre szaporodó zugárusok erőszakos, a piac „farkastörvényeit” is figyelmen kívül hagyó megnyilvánulásaitól szinte egyáltalán nem védi a város a legális árusítókat és a vevőket. A román, lengyel zugárusok törzshelyei a Diana tér, a Szalai András út, a Szabadság út, a Szliven, a Mecsek Áruház és a piacok környéke, holott a Vásártéren legálisan is árulhatnának. Az ellenőrök, járőrök alkalmanként elzavarják őket, ám távozásuk után visszalopakodnak a potyázó „kereskedők”. Németh Istvánné 68 éves rokkantnyugdíjas, családja kinőtt holmijait árulja a Búza téri kispiacon: - Napi 100-200 forint, ha összejön, de 80 a helypénz. A románok meg begördülnek a Mercedes-szel, meg taxival, sétálgatva, kézből vagy kiterítve árulnak, nálunk is olcsóbban. Fenyegetőznek, a múltkor egy asszonynak szegték a rugóskést. A helypénzt szedő csak reggel jön ki a standokhoz, az ellenőr sem jön naponta, nem lehet őket elzavarni. Mivel itt nem árulhatnának, tőlük helypénzt sem szednek. Márfi Miklós, a piacfelügyelőség vezetője: - Két hálózati ellenőr dolgozik a város négy piacán, de semmilyen eszközük nincs arra, hogy fenntartsák a biztonságot. Mostantól viszont lejárt az alkalmi árusok türelmi ideje is, májustól a most kihirdetett önkormányzati rendelet alapján radikálisabban és hatósági jogosultsággal léphetünk fel. A Vásárcsarnokban és előtte ezután csak a csarnok profdjába illő cikkeket árulhatnak az ideiglenes árusok. Élelmiszereket igen, de cigarettát, pipere cikket, alkoholt nem. Besztercei Miklós, a Közterület Felügyelet vezetője: - A problémát csak rendszeres jelenléttel lehetne megoldani, ekkora városban 9 járőrrel ez képtelenség. Hiába ostorozzuk az önkormányzatot, hogy legalább 30 emberre volna szükség. Dr. Cserép Attila, városi rendőrkapitány-helyettes: - Eddig figyelemfelhívó akciókat tartottunk, de a közterület használatot szabályozó, áprilisban kihirdetett rendelet nyomán a jövőben többször és rendszeresen tartunk nagyszabású ellenőrzéseket. Arra is törekszünk, hogy növelhessük a gyalogos járőrök számát. Tröszt E. Nem az előfizető készülékében van a hiba Telefonok és betyárok Egy történet, ami, ha nem is számít tipikusnak, de ugyanígy egyedi esetnek sem:- Októberben egy este nézem a Dallast, - meséli Molnár Jenőné, gyesen lévő anyuka a Malomvölgyi u. 15-ből - s hallom, hogy kattog a helyére tett telefon. Felveszem, belehallgatok, valaki éppen búcsúzkodik. Legközelebb, amikor ugyanez történt, szóltam a hibabejelentőnek, aki szintén észlelte a dolgot. Később kiderült, hogy egy, a szomszéd lépcsőházban lakó férfi kinyitotta a telefonszekrényt, s a mi vonalunkra rákötve egy telefont folytatta beszélgetéseit. Egyszer sikerült is tetten érni, de persze azóta is tagadja a dolgot. Novemberben aztán több mint háromezer forintos számlát kaptunk a Távközlési Vállalattól. Azóta egyfolytában levelezgetünk velük, a havi átlagot befizettük, de attól félek előbb-utóbb kikapcsolják a telefonunkat. Fuderer Károly, a Pécsi Távközlési Üzem vezetője:- Valóban előfordulnak ilyen esetek, egy alkalommal sikerült is rábizonyítanunk valakire, hogy más vonalán telefonált, de a megfigyelés 100-150 ezer forintba kerül, úgyhogy ez nem járható út. A lakosság által telefonszekrénynek nevezett lépcsőházi elosztókat is könnyű kinyitni, viszont a mintegy 20 ezer tápfej új zárral való felszerelése 20-30 millió lenne - jelenleg erre sincs pénzünk ... Egyet tudok tanácsolni: ha valakinek sikerül tanúk előtt elcsípnie a mindenkori tettest, tegyen feljelentést a rendőrségen. A konkrét esetet pedig kivizsgáljuk, s előfizetőnknek a hat havi számla átlagát kell csak megfizetnie. Pauska Ruhahegyek a raktárakban A délszláv polgárháború elől menekülők megsegítése érdekében sok ország számos szervezete összefogott, hogy segítse a hazájukat sokszor egy szál öltözetben elhagyni kényszerülőket. És most itt a rengeteg ruhanemű, néhány helyen már dugig teltek a raktárak, információink szerint csak Mohácson közel 60 tonna öltözék vár gazdára. A Délvidéki Református Menekültügyi Misszió ügyintézője, Bóka Koppány András elmondta, hogy az lenne a legjobb megoldás, ha az egyes önkormányzatok elszállítanák a felesleget, és a működési területükön szétosztanák a rászorulók között. A baranya megyei menekültügyi koordináció értekezletén erről döntés is született. Sőt az adományozók egy része hozzájárult szállítmányaik ilyen célú felhasználásához. Ugyanakkor többen felvetették, hogy mivel még így is rengeteg a fölös készlet, a „maradék maradékát” miért nem lehet értékesíteni mondjuk kilós ruhaként? Mert az így befolyt összegekkel is lehetne segíteni a rászorulókon. Szerintük tisztázatlanok egyes vámzügyi kérdések: ha egy szállítmány elvámolás nélkül került be az országa, segélyszállítmány címén, akkor az értékesítését engedélyezi-e a vám- és pénzügyőrség, méltányosságból, a vám utólagos mefizetése nélkül. A Baranya, Somogy, Tolna Megyei Vám- és Pénzügyőrség parancsnoka Csíkos Endre őrnagy kérdésünkre elmondta, hogy ilyen kéréssel tudomása szerint még egyetlen segélyszervezet sem fordult hozzájuk. Ruzsinszky Postaládás gyűjtés Május 8-án, a Vöröskereszt Világnapján pénzgyűjtést szervez a Vöröskereszt Baranya Megyei Vezetősége a Pécsi Postaigazgatóság segítségével. A gyűjtés célja, hogy segítsenek a rászorulóknak. Azok a jó szándékú emberek, akik akarnak és tudnak is adni, az egész megyében bármelyik postaládába borítékban, vagy más módon csomagolva dobhatják be a pénzt. A szervezők kérik, hogy az adakozók a csomagolásra írják rá valamelyik jelzést: Vöröskereszt, vagy: „Segítsen, hogy segíthessünk”. Meghiúsított autócsempészés Három magyar állampolgárt tartóztattak fel Biharkeresztesnél a vámosok, mert alapos volt a gyanújuk, hogy lopott gépkocsikat próbálnak kicsempészni az országból. Mint a Vám- és Pénzügyőrség illetékese elmondta, az eset vasárnap történt, és két Peugeot 405, valamint egy Peugeot 309 típusú személyautót kísérelt meg három magyar állampolgár kijuttatni az országból. A vámosoknak a hamis forgalmi engedély tűnt fel, s ezt követően állították elő a három személyt, illetve foglalták le az összesen 5,5 millió forint értékű három gépkocsit. Magyar-tatár kereskedelmi megállapodás Kőolajszállításra vonatkozó szándéknyilatkozatot írt alá hétfőn Budapesten Berényi Lajos, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára és Valeríj Vasziljev, a Tatár Köztársaság első miniszterelnök-helyettese.
