Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-28 / 117. szám
1992. április 28., kedd üj Dunántúli napló 3 Az önkormányzaté a siklósi strand Rendkívüli önkormányzati ülésen fogadta el a siklósi képviselő testület azt a megállapodást, amelynek értelmében a strand az önkormányzat tulajdonába kerül. A megállapodásról és a strand jövőjéről dr. Máté János polgármestert kérdeztük meg.- Tavaly október óta folytattunk tárgyalásokat a másik két érintett önkormányzat - Harkány, Szigetvár - képviselőivel. Ügy tűnt, ha a három önkormányzat meg tud állapodni, akkor mindegyik megkapja a területén lévő strandot. Végül is közös nevezőre jutottunk, s ezt a megállapodást fogadta el a testület. A vagyonátadás viszont még nem történt meg. Ami a jövőt illeti, nem gondolkodunk. A rövid távú hasznosításra nem írunk ki pályázatot, lévén a strand üzemeltetésére öt éves szerződésünk van egy vállalkozóval, s ezt a szerződést nem kívánjuk felbontani. Az üzemeltető Kalmár József már a május végi nyitásra készül. A legnagyobb munkán, a zöldövezet ápolásán már túljutott, s a nagymedence javításaival is elkészült.- Sorra jönnek elő mindazok a hibák, bajok, melyek nem voltak előreláthatóak. Ezt a standot mostohagyerekként kezelték, * évek hosszú során keresztül nem költöttek rá. Jelenleg mintegy 5 millió forintot kellene rákölteni, hogy tökéletes legyen. De miből? A strand tavaly sem volt nyereséges, a belépőjegyekből befolyt összeg nincs arányban a költségekkel. A kulturált körülmények megteremtése is hatalmas pénzeket emészt fel, és még sorolhatnám. Mindezek, valamint a víz árának jelentős emelése ellenére mi nem emeljük az árat. A tavalyi áron várjuk a május végi nyitáskor a vendégeket. Kótány J. Már működik az ingatlantőzsde Sokan úgy gondolták, hogy Magyarországon először ingatlanokra építhető a tőzsdei kereskedelem. Az ingatlan ugyanis teljesíti azt a három kritériumot, amelyet egy tőzsdei cikk megkövetel, nevezetesen, hogy nem romlandó, a tulajdonságai valamilyen mértékben mérhetők és egységesíthetők, illetve az ára szabadon mozoghat. Ami késik, nem múlik! Ugyanis 17 ingatlanközvetítéssel foglalkozó cég is úgy látta, hogy ideje az ingatlanok tőzsdei kereskedelmét megszervezni, ezért létrehozták az Ingatlantőzsde Egyesülést. Céljuk, hogy a nagy értékű, tehát minimum 30 millió forintot érő ingatlanok a tőzsdei játékszabályok szerint, a nyilvánosság bevonásával cseréljenek gazdát. Munkatársunk az Ingatlantőzsde egyik alapítójával, Joó Andrással beszélgetett. A címhalmaz mit sem ér- Mi jellemzi ma az ingatlankereskedelmet? Tudjuk, hogy régebben az ingatlanokat elosz-Üzletet - piaci normákkal tották és kiutalták és csak a 80-as évek végétől kezdtek mind többen foglalkozni a közvetítéssel. Mi a mai helyzet, vagyis a kiinduló alapja a tőzsdének?- A mai ingatlankereskedelmet az jellemzi, hogy a vevő odaballag, megnézi az épületet, majd nyilatkozik, hogy nagyjából tetszik-e neki, és esetleg az üzletet is megköti. Egy nagyértékű, tehát 500 millió és 1 milliárd közötti épület vagy telek esetében a vevő felderítése már lényegesen nagyobb munkát igényel, és ebbe bele tartozik az is, hogy az ingatlant pontosan dokumentálni kell. Az ingatlankereskedő rétegnek változtatni kell azon a munkamódszeren, hogy csak adatbázisból dolgoznak, vagyis a létező összes eladó telek címeit próbálják nyilvántartani. Bebizonyosodott, hogy ez a módszer nem működik igazán, mert ezek a címhalmazok önmagukban semmit sem érnek.- Miért kell hogy a nagyértékű ingatlanok adás-vétele tőzsdeszerűen működjön ?- Azért, hogy ezen a koncentrált piacon kialakulhassanak azok a normák, amelyek a teljes piacnak hasznára lehetnek. Normán azt kell érteni, hogy meg kell követelni minden olyan formai feltételt, ami egy ingatlan eladásához szükséges, s az árfolyamok is standard körülmények között alakulnak ki.- Milyen ingatlanokról van szó? Főleg kastélyokról, vagy elhagyott gyárakról?- Elsősorban telephelyekről, gyárakról, üzemekről, kereskedelmi és vendéglátó egységekről. De egy bizonyos értékhatár felett bármilyen ingatlan bekerülhet a tőzsdére. Nem kizárt, hogy a későbbiekben a lakossági szféra is bekerül, de ez utóbbinak a technikája még nem tisztázott. A mi megítélésünk szerint három nagy területről számíthatunk ingatlankínálatra. Ide tartoznak az állami vállalatok privatizációja során felkínált ingatlanok, az önkormányzati vagyon egy része, valamint a szövetkezeti vagyon bizonyos hányada. Ezeknek az ingatlanoknak a privatizációja komoly jogszabályi kötöttségek közepette zajlik, amelyet több lépcsős kontroll felügyel. Mégis ezeket a folyamatokat gyanakvás veszi körül, amit lényegesen csökkenteni lehetne, ha egy jól áttekinthető ingatlanpiaci terepen cserélnének gazdát az objektumok. Vagyis jót tenne a bizalomnak, ha egy ,jól kivilágított színpadon” zajlanának az ügyletek. Eloszlatni a gyanút- Itt arra kell gondolni, hogy a ma még nehézkes privatizáción segítene, ha az ingatlanokat a tőzsdén hirdetnék meg?-Igen. Ugyanis mi a mai helyzet? Az olykor lehetetlen helyzetbe került intézményeknek egyik oldalon pergő gyors privatizációt kell végrehajtani, a másik oldalon viszont percenként igazolni kell, hogy a játék tiszta, nincsenek benne gyanús mozzanatok, mindenki számára egységes a versenyhelyzet. Nem mondhatnám, hogy általános esetben mind a kettőt megkövetelik, de az is igaz, hogy egy nem is teljesen ellentmondás-mentes törvény minden betűjének a betartásához nincs is meg az eszközrendszer. Ha egy ingatlan a tőzsdére bekerül, akkor nagyon szigorú paramétersornak kell megfelelnie. Különösen az önkormányzatokat említeném, hiszen ott válik leginkább külön az intézkedés és az azt ellenőrző politikai testületi kontroll. Az eladónak mindenképpen igazolnia kell, hogy az eljárása piacszerű. A tőzsde bevonásával elkerülhető az a vád, hogy az eladó nem járt el elég megfontoltan, hogy elkótyavetyélte az ingatlant. Az Ingatlantőzsde legfontosabb játékszabálya egyébként az opciós jogok adása és vétele. Ennek részleteit most dolgozzuk ki. (MTI-Press) Szentgáli Edit Göntér Endre kiállítása A Lendvai Nemzetközi Művésztelep (Szlovénia) egyik alkotójának, Göntér Endrének festményeiből nyílt kiállítás Pécsen, a Baranya Megyei Művelődési Központban. A festőművész különös világot örökít meg képein, az időtlenségre és a meghatározatlanság ősi érzékére törekszik. A kiállítás a Széchenyi tér 9. sz. épület földszinti nagytermében május 15-ig tekinthető meg, naponta 10 órától 18 óráig. Világkiállítás és a történelem 4. 6. St. Louis Az amerikai előretörés mellesleg az új évszázad beköszöntével sem maradt abba. 1904-ben ismét egy „belső” közép-keleti szövetségi állam, Missouri legnagyobb települése, St. Louis került fel a világkiállítást rendező városok listájára. E fontos körzet a polgárháború idején végig az északiak kezén maradt, s a XIX. század második felében csodaszámba menő fejlődési hullám gócpontja lett. Gombamódra szaporodtak a kis- és nagyobb üzemek, a nehézipartól az élelmiszer-feldolgozásig. 1904-re, a korabeli jelentések szerint St. Louis szabályosan a csúcsra érkezett, s az Expo idején szinte az egész USA központjává vált. Újra bámulok hadát vonzotta az irányítható léghajó, működés közben lehetett tanulmányozni egy automatikus telefonközpontot, s mind grandiózusabbá váltak a nemzetközi pavilonok. Mivel a kiállítási terület egy része folyópartra esett, a rendezők vízi programok szervezéséhez is kihasználták e szerencsés Amerika előretörése adottságot. Akadt olyan, emelkedett hangú korabeli beszámoló, amely egyenesen arról írt: „ mesepaloták között, gondolákon csónakázhattak a vásár látogatói...” Ugyanakkor nem feledkeztek el kézenfekvő történelmi apropóról sem, a megemlékezések jó része ugyanis a franciákkal Louisiana Purchase-ban kötött megállapodáshoz fűződött. (Annak idején e létfontosságú megállapodás révén került voltaképp ez a kiterjedt körzet francia kézből a fokozatosan nyugat felé terjeszkedő Egyesült Államok tulajdonába.) 7. San Francisco S még mindig az USA. 1915-ben San Francisco következett, vagyis első ízben Kalifornia, a nyugati partvidék. S a világkiállítás központi témája is az ország növekvő önbizalmát jelezte. San Franciscóban az alig néhány hónappal azelőtt átadott Panama-csatorna szolgált „vezérfonalul”. Az Egyesült Államok a franciák által megkezdett, ám csődbe ment építkezést fejezte be, és katonai, stratégiai érdekei miatt létrehozott egy új államot: Panamát. A század elején, az önállóság kikiáltása után, a friss panamai vezetés első diplomáciai lépése az volt, hogy megkötötte Washingtonnal a hírhedtté vált csatorna-egyezményt, amely egy 16 kilométer széles sáv kiszakításával, a csatorna-övezet létrejöttével államot kreált az államban. Közben azonban, még a világháború kirobbanása előtt, történt egy s más világkiállítás-ügyben az öreg kontinensen is. Egyre világosabbá vált, hogy valamilyen fokú központi szervezettség, összefogottság nélkül óhatatlanul eluralkodik a zűrzavar, az egymással párhuzamosan futó kiállítások egymás sikerét rontják. Akadt például olyan esztendő, amikor három ország is magának vindikálta a világkiállítás házigazdaságának jogát. így Itália is, de ebben az időben csökkent az elérhető gazdasági haszon: a szakértők nem kis részben ennek tulajdonítják például az Észak-Olaszországban egymás után rendezett két Expo - az 1906-os milánói és az 1911-es torinói - kudarcát, érzékeny veszteségeit. Amikorra Európa kilábalt a világháború vérzivatarából, s ismét békésebb, kereskedelmi célokra koncentrálhatott, egyértelművé vált, hogy e túlburjánzó folyamatot meg kell állítani. E felismerés nyomán jutottak el az államok egy koordináló központ létrehozásának gondolatáig. S az eredmény: 1925-ben, Milánóban megalakult a Nemzetközi Vásárok Szövetsége (UFI), majd három évvel később, 1928-ban a Kiállítások Nemzetközi Irodája (BIE). E párizsi székhelyű intézmény névbetűivel találkoztunk az elmúlt hónapokban az 1996-os budapesti Expóról szóló döntés kapcsán ... Gyermekszínjátszók találkozója A Baranya megyei amatőr művészeti bemutatók keretében a Weöres Sándor országos gyermekszínjátszó találkozó megyei bemutatóját tartották a hétvégén Sátorhelyen és Pécsett. A két helyszínen bemutatott 20 darab közül a zsűri öt gyerekcsoportot javasolt a május végi paksi területi találkozón való részvételre: a pécsi Ilylyés Gy. utcai iskola Mese-szín-játék nevű csoportját, a kémesi Kisbokrétát, a lánycsóki iskola 7. osztályosainak csapatát, a pécsi Szivárvány Színpad és a Mezőszél utcai iskola színjátszóit. Pakson Fejér, Tolna, Somogy és Baranya megye legjobbjai találkoznak. Ma csakúgy mint minden kedden ébredjen aKiskegyeddel! fiatal férfit A 4-ik szám tartalmából: Idősebb nő, fiatalabb férfit keres Beatty Warren- Hollywood bikája Kanapéra szorult szerelem írásaink a svéd hercegnőről Magyar Bálintról, divatról, kozmetikáról, szőke hajfestés titkairól. Már kapható az újságárusoknál.
