Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)

1992-04-27 / 116. szám

8 aj Dunántúlt napló 1992. április 27., hétfő Fél évezredet ünnepelnek az alpinisták is (MTl-Panoráma) - VIII. Károly francia király éppen za­rándoklaton volt 1492-ben, amikor annyira megragadta a Mont Aiguille szépsége, hogy utasította udvaroncát, másszon fel rá. így, mondhatni közös megegyezéssel, kezdetét vette az alpinizmus igencsak veszé­lyes vállalkozása. Az idén a „világ tetejére”, a Mount Everestre induló expe­díciók jelzik majd a nevezetes évfordulót. Antoine de Vilié, Domjulien és Beaupre grófja tudta, hogy miért kellett egy magas hegyet megmásznia - a király paran­csolta neki. Századunkban vi­szont, amikor megkérdezték George Malloryt, a tragikus sorsú brit hegymászót, hogy miért akar feljutni a Mount Everestre, ezt a ma már legen­daszámba menő választ adta: „Azért, mert ott van!” De ugyanezt válaszolta két évvel ezelőtt a ma 56 éves Brian Blessed brit színész is, amikor fiatalkori eszményké­pének, Mallorynak nyomába akart lépni. Blessed akkor 7700 méterig jutott el, s jövére újabb rohamra készül a „világ teteje” ellen. Amióta Sir Edmund Hillary 1953-ban meghódította a Mo­unt Everestet, csaknem három­százan - férfiak és nők - jutot­tak fel a csúcsra. Száznál töb­ben életüket vesztették a kísér­let közben, de nyomukba min­dig újabbak és újabbak lépnek. Antoine de Vilié 1492-es expedíciója sok mindenben ha­sonlított a maiakhoz. A gazdag patrónus, a király, támogatását élvezve, a gróf létrákkal fel­szerelve indult útnak és kuny­hót épített magának a csúcson. Az alpinizmus aranykora azonban a XVIII. század végén kezdődött, amikor hagymá­­szók meghódították Nyu­­gat-Európa legmagasabb csúcsát, a 4800 méter magas Mont Blanc-t. A csúcsra elsőnek Jacques Balmat, Chamonix hegyi falu­ból származó vezető és szeren­cselovag ért lel Michel-Gabriel Paccard orvos társaságában. Balmat magas kitüntetésben részesült tettéért, majd vissza­tért eredeti foglalkozásához, a kincskereséshez és 72 éves ko­rában egy titokzatos aranybá­nya után kutatva lelte halálát. Az alpinizmus mindmáig legt­ragikusabb eseménye azonban Mallory és társa, Andrew Ir­vine eltűnése volt 1924-ben a Mount Everest oldalán. Utol­jára akkor látták őket, amikor 800 méterre voltak a csúcstól. Nem tudni, feljutottak-e valaha is a „világ tetejére”. Holttestü­ket azóta sem találták meg, csak Mallory jégbaltája került elő. (Reuter) Szétszedik a Queen Maryt Viharfelhők gyülekeznek a kaliforniai Long Beach fölött. Az „Öreg Hölgy” jövője - a vá­rosháza jelentése szerint - nem biztosított: az 56 éves Queen Mary óceánjárót valószínűleg szétszerelik és darabonként el­árverezik. A város 1967-ben vásárolta meg a hajómatuzsá­lemet, mely ezerszer szelte át a/ Atlanti-óceánt. A 8,5 millió dol­lárért vásárolt hajó éveken át a környék első számú turistaatt­rakciója volt. Tavaly azonban mindössze 800 000 látogatót vonzott az úszó szálloda, 50 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző évben. Ez 6 millió dollár ve­szteséget okoz és további 10 millió dollárba kerül az évi kar­bantartás. A veszteségek miatt a Disney-vállalat, amely a város­tól 59 évre bérelte a hajót, fel akarja bontani a szerződést. A kandúr 2 éves vándor útja „Mimine I” a 4 éves, tigris­csíkos kandúr-macska, 2 év alatt és 425 kilométer vándorlás után újra megtalálta a gazdáit. A macska az Észak-Franciaor­­szágban lévő Tourcoingból in­dult útnak, s jutott el végül gaz­dái nyaralójáig, a Caen melletti Tourneurig. Miminét a Craye család rend­szeresen elvitte magával a mormandiai Toumeur-be. 1990. húsvétján azonban gazdái egye­dül utaztak a nyaralóba, míg a macska Craye-ék idősebbik fiá­val Tourcoing-ban maradt. „Mimine I” azonban elszö­kött és egyedül elindult Nor­­mandiába. Mire megérkezett, lefogyva, bozontos szőrzettel és felsebesített mancsokkal ült gazdái nyaralójának ajtaja előtt. „Matador-baleset". Julio Áparaciospanyol matadort ruhájánál fogva - egy eléggé kényes helyen - fűzi szarvára a felbőszített bika az április 24-i sevillai viadalon. Jelentések szerint a matador sértetlenül megúszta a kalandot. Királyi portrékat rendel a Kreml így változik a világ: a moszkvai Kreml Európa koro­nás főiről óhajt portrékat készít­tetni. Elsőként II. Erzsébet, Nagy-Britannia uralkodója ült modellt két szentpétervári mini­­atúra-festőnek, Leonyid Ef­­rosznak és Alekszej Makszi­­movnak. „Igazán kedves volt - nyilat­kozta Efrosz. - Csevegett ve­lünk és fesztelen légkört terem­tett.” A Buckingham-palotában felvázolt portré és tusrajzok után még négyhónapos munka vár Efroszra és kollegájára, amíg elkészül a végleges tűz­­zománc-miniatúra, amely a Kreml-palota fegyvertárában kap helyet. Magánbörtön Nagy-Britanniában (MTl-Panoráma) Az északkelet-angliai tengerpart közelében, egy kies mező kel­lős közepében megnyílt Nagy-Britannia első magán­börtöne. A Wolds Remand Prison (Wolds gyűjtőfogházjhárom év alatt épült, 38 millió fontért, kormányköltségen. Az üze­meltetési szerződést tavaly novemberben nyerte el a cég, versenytárgyalás után. Része ez a konzervatív kormány tö­rekvésének, hogy a magán­­szektor bevonásával tegye ha­tékonyabbá az állami szolgála­tokat. Egyes körzeti orvosok az állami pénzből már ma­gán-szakrendelésen, magán­kórházban is vásárolhatnak kezelést betegeiknek. Tervbe van véve, hogy a helyi ta­nácsok ugyancsak magánvál­lalkozókra bízzák a községi munkákat versenytárgyalás alapján. Mitagadás, a Wolds Re­mand Prison 320 előzetes le­tartóztatásban lévő, perére váró foglyára kellemes élet vár. A 160 foglár szakértel­mét, megbízhatóságát húsz évre visszamenő feddhetetlen­­ségi vizsgálat, és az állami szolgálatban szokásosnál két­szer hosszabb kiképzés szava­tolja. Kinevezésükhöz a bel­ügyminisztérium járul hozzá és tevékenységüket is folya­matosan ellenőrzi. A múlt szá­zadban épült állami gyűjtő­fogházak többségében a rabok ódon, vizes, eredetileg egy­személyesnek szánt cellákban szoronganak, általános a kübli, s naponta átlagosan egy óra séta jár. A Woldsban viszont kényelmes - angol vécés, mosdóval ellátott - cellákban laknak, napi 14 órát tölthetnek cellán kívül, az őrség állan­dóan gondoskodik a rabok pi­henéséről, szórakoztatásáról és neveléséről, napi egy óra a lá­togatási idő, napi ruhamosás és meleg zuhany jár. Étlapról választható az ebéd. A kinti vi­lág megszokásait talán csak az töri meg, hogy a teát nem öt­kor, hanem fél hatkor szolgál­ják fel. Mindezek után honnan lesz profitja a Group 4 vállalatnak? Annál is jogosabb a kérdés, mivel az előzetesben lévő ra­bokat nem lehet munkára köte­lezni.- Üzleti ügyeinket nem te­regetjük ki - felelte a szóvivő, csupán elmagyarázta, hogy éves állami kiutalásból gaz­dálkodnak, a kormánnyal kö­tött szerződésben vállalt köte­lezettségeiket pedig betartják. Bárki kikövetkeztetheti: ha ezután marad pénz, az nyilván az övék. Ábrahám is sört ivott (MTl-Panoráma) Mindent megtudhatnak a látogatók a sör­ről azon a kiállításon, amely áp­rilis 11-én nyílt meg a linzi vá­rosi múzeumban - jelenti az APA osztrák hírügynökség. Ke­reken 3000 tárgy mutat be ezen az egyedülálló kiállításon min­dent a sörkultusz öt évezredé­ről. Sört már az ószövetségi időkben is ittak, azpkban a na­pokban is, amikor Ábrahám Ur városából Galileába költözött - írja a sörkultusz történetéről a Mannheimer Morgen című lap. A sumérok és a babiloniak több istene őrködött a serfőzésen, s egyikük, Ninurta, egy fiatalabb isten különösen nagy tisztelet­nek örvendett: az ő itala a sumé­rok legendái szerint erősítette a férfipotenciát és termékenysé­get ígért az asszonyoknak. A babiloni sör azonban édes­kés lehetett, mert a komló még hiányzott abban az időben. Az ital árával viszont nem lehetett visszaélni. Hammurabi ural­kodó kőbe vésett kódexe, ame­lyet a király Krisztus előtt 1700-ban adott ki, az alábbi pa­ragrafust tartalmazza: „Ha egy korcsmárosnő a sör árát a ga­bona árához képest nagyon fel­emeli, a bizonyítási eljárás után vízbe kell őt fojtani”. Az egyiptomiak is főzték az árpalét, de ők sáfránnyal, ánizs­­zsal is fűszerezték az italt. Egy hátramaradt dal szövegében ez áll a részegségről: „Korcsmáról korcsmára jársz, kileheled a sör szagot s ezzel megsérted baráta­idat és gyakran még a háziasz­­szonyt is.” Krisztus előtt 1250-ben II. Ramszesz korlá­tozni akarta a mértéktelen sör­­fogyasztást, s maga járt elől jó példával. így őt tekinthetjük az első antialkoholistának. Arról nem tudunk, hogy eredményes volt-e példamutatása. Más népek, mint a trákok, a szkiták és a frigiaiak egzotikus sörfajtákat állítottak elő kukori­cából, rizsből, zabból és köles­ből. A görögök és a rómaiak vi­szont borivók voltak, úgyhogy az idősebb Plinius, a természet­­tudós csodálkozását fejezte ki a szomszédos országok szokásai miatt: „A Nyugat népei gabo­nából készítenek italt. Még azt is megtanulták, hogyan kell a vizet részegítővé varázsolni” Tacitus Germania című művé­ben beszámolt a barbárok ivási szokásairól: „Náluk nem szé­gyen a nappalt és az éjszakát át­italozni. A germánok árpából vagy búzából állítanak elő egy­fajta kotyvalékot, amely erjesz­tés után sörré változik.” Jóval azelőtt, hogy a váro­sokban serfőzdék létesültek volna, már a kolostorok kádjai­ban szerzetesek első ízben adtak hozzá az italhoz komlót, s ezzel elkészítették azt a kesernyés és mégis frissítő italt, amely hama­rosan nagy népszerűségre tett szert. 1516-ban adta ki a Bajor­országban uralkodó két fivér, IV. Vilmos és X. Lajos a Rein­­heitsgebot-ot (tisztasági paran­csot), amely kimondta, hogy az ország városaiban és piacain sört csak árpából, komlóból és vízből szabad előállítani. Ez a parancs 1906-ig egész Német­országban érvényes volt, s ké­sőbb is megtartották a régebben létesült sörfőzdék. Az Európai Közösségek 1987-ben kimond­ták, hogy ezt az utasítást nem kell megtartani, mert „protekci­onista kereskedelmi korlátozás­nak” tekintendő. A linzi kiállításon egyébként egy „söroperát” is bemutatnak, előadásokat tartanak és filmeket vetítenek. Különleges attrakció lesz egy Angliából érkező, gőz­zel hajtott sörfőző teherautó, amely saját lábán vonul át Felső-Ausztrián, hogy propa­gandát csináljon a sörnek. A múzeum előtt egy sátorban minden héten másfajta sört mérnek. A belépőjegy kos­­toló-próbára is jogot ad. KGB-ügynök a Vatikánban A szovjet titkosszolgálatnak, a KGB-nek, éveken keresztül volt kémje a Vatikánban. „Erről nem lehetett lemondani” - je­lentette ki a Rómában működő KGB-ügynökök egykori fő­nöke, Borisz Szolomatyin tá­bornok, aki 1976 és 82 között dolgozott Olaszországban. Vatikán valódi nagyhatalom és ezért kell megfigyelés alatt tar­tani” : idézte a római politikai folyóirat, a „Panorama” a szov­jet tisztet. A vatikáni egyházfő szemé­lye különösen azután kezdte el érdekelni a KGB-t, hogy 1978 őszén a lengyel Karol Wojtylat válaszották pápává. Azt azon­ban Szolomatyin visszautasí­totta, hogy a pápa elleni 1981-es merénylet a KGB és a bolgár titkosszolgálat közös ak­ciója lett volna. Ä tábornok nem árulta el, ki volt a Szovjetunió vatikáni ügynöke. De sokat sejtetett, amikor azt mondta: a vatikáni kémkedéshez elég lett volna egy kulcsfontosságú pozíciót betöltő Monsignore. Optimális eredményeket azonban úgy le­hetett ott elérni, ha az ügynök a vatikáni államtitkár irodájában vagy az ún. rejtjelző hivatalban dolgozik és így betekinthet a ka­tolikus egyház diplomáciai le­velezésébe. A japánok 1994-re megépítik Repülőtér az óceánon Egy 3,75 kilométer hosszú híd megépítésével létrejön a szárazföldi összeköttetés Oszaka és Kanszai, a mes­terséges szigetre épülő első óceáni légikikötő között. A kétemeletes híd alsó szintjén bonyolódik a vonat-, a fel­sőn pedig a közúti forgalom. A tengeri légikikötő - első szakasza 1994 nyarára épül fel - tehermentesítik majd Tokiót és megközelít­­hetőbbé teszik Oszakát. De környezetvédelmi szempon­tok is indokolják ezt az egyedülálló építkezést. Hogy mást ne említsünk: az óceán feletti repülőzaj nem jut el a szárazföldre, s így Japánban először működtet­hetik 24 órán át a repülőte­ret. Ennek hasznát főként a teherszállító repülőgépek látják, amelyek többnyire éj­jel startolnak. Oszaka régi repülőterét már csak a bel­földi légiközlekedésben fog­ják használni. Az építés első szakaszá­ban az 511 hektár nagyságú óceáni repülőtérnek 3500 méteres kifutópályája lesz, amely évi 160 000 fel- és le­szállást bonyolít majd le. Végleges formájában össze­sen 1200 hektáron, három kifutópályán bonyolódik majd a tervezett évi 260 000 le- és felszállás. s Ókori MacDonald's (MTl-Panoráma) Pompe­­jiban egy ókori gyors étkez­tető étterem nyomaira buk­kantak a régészek. Az ANSA olasz hírügynökség jelentése szerint a lelet egy szekrény, amely főzésre szolgáló edé­nyeket tartalmaz. Feltételezik, hogy az edé­nyekben egy közeli amfiteát­rum láttígatói számára készí­tettek és szolgáltak fel étele­ket. A szekrény egy olyan ház romjai alatt hevert, amelyet egyfajta büfé céljaira építet­tek át. Ennek a háznak a köze­lében egy hónappal ezelőtt tartályok maradványait fedez­ték fel. A tartályokban va lószínűleg halételek készíté­séhez használt fűszereket, só­zott szardíniát és anchovit (köznyelven ringlit) tároltak. A szekrényben három bronzfogantyúval ellátott tá­lat, kerámia és agyagtányéro­kat, valamint más, háztartási célokat szolgáló tárgyakat, ezen kívül három tucat arany és ezüstpénzt találtak. Ä pompeji leleteket kezelő hi­vatal vezetője, Baldassarre Conticello szerint rendkívüli jelentőségű felfedezésről van szó. Az antik Pompeji nagy ré­szét, mint ismeretes, Krisztus után 62-ben, vagy 63-ban földrengés pusztította el. Az újjáépítés még folyamatban volt, amikor, 79-ben a Vezúv tűzhányó kitörése lávával bo­rította el a várost és környé­két. A romokat a múlt század óta rendszeresen kiássák és restaurálják. Tizmilliárd ember A világ lakossága sokkal nagyobb iramban növekszik, mint azt néhány évvel ezelőtt sejteni lehetett. Ha ez a folyamat nem las­sul, 2050-re kereken kétszer annyian népesítik majd be a Földet, mint jelenleg: több mint tíz milliárdan. Ezek a komor megállapí­tások két tekintélyes tudo­mányos intézet - az amerikai Nemzeti Tudományos Aka­démia és a brit Royal Society - legújabb tanulmányában olvashatók.- Amennyiben az egyes országok és maguk az embe­rek nem változtatnak maga­tartásukon és továbbra is úgy növelik a népességszaporu­latot, mint eddig, akkor a természetet visszavonhatat­lanul tönkretesszük. S akkor az emberiség nagy részének nyomorúságos életkörülmé­nyein sem lehet javítani - szögezi le a dokumentum. A tudósok úgy vélik, hogy túl sok szó esik az üvegház­hatásról és az ózonréteg el­­vékonyodásáról, de nem ne­vezik meg az ezeket kiváltó okokat: a túlságosan nagy népszaporulatot. Riasztó képet kapunk Kí­nából is: ha így megy to­vább, 2000-re már másfél milliárdan vallják magukat a hatalmas ország lakójának. Tavaly ugyan „csak” több mint 1,1 milliárdnyian vol­tak, de jelenleg 30 százalék­kal több kínai nő néz gyer­mekáldás elé, mint 1991 ha­sonló időszakában.

Next

/
Thumbnails
Contents