Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-26 / 115. szám
Életfogytiglan a Csillag börtönben Aki Sárdy Jánost először színpadra vitte Százesztendős Berze Nagy Ilona Az egyik különlegesen épen maradt sír Fotó: Szundi György Csontvázak az V. századból Újabb értékes leletekre bukkantak a régészek a pécsi kertvárosban A hétköznapi ember számára csak igen kivételes alkalommal adatik meg, hogy egy börtönt belülről lásson. A szegedi Csillag börtönből nemcsak ki, de bejutni is nehéz, hiszen a különlegesen őrzött épületben raboskodnak mindazok, akik valamikor az újságok címlapjain szerepeltek. Az Új Dunántúli Napló munkatársának mégis sikerült látogatást tennie a Csillagban. K szegedi piac mellett álló, meglepően impozáns épület fegyház és börtön. A Csillag nevet az egyes épületrészek elhelyezkedéséről kapta. Az 1800-as évek végén erpelt börtön az akkori viszonyok' között rendkívül modemnek számított, hiszen teljes összkomforttal, központi fűtéssel és csatornával rendelkezett. Ez utóbbit akkor még nem tudták használni, mivel maga a város nem volt csatornázva. A börtön ma igen szigorúan őrzött. Az irodaépületbe is több őrön és kapun keresztül lehet bejutni, Organon program Lehet, hogy a hónapok óta szenvedélyesen dúló abortuszvita eldöntésében is segítséget jelent az az program, amelyet a gyógyszergyártással és kutatással foglalkozó holland Organon cég ajánl Magyarországnak. Az úgynevezett „holland minta” lényege, hogy a megfelelő időben és módon adott szexuális- és fogamzásgátlási felvilágosítással megelőzzék a nem kívánt terhesség létrejöttét, s emeljék a szexuális kultúra színvonalát. A cég, amely most komplett ismeretterjesztő programot kínál, - méghozzá ingyen! - az ifjúság felvilágosításáért felelős ifjúsági- és egészségnevelő orvosok, illetve legfőbb segítőtársaik, a védőnők részére, csaknem hetven éve létezik. Magyarországon a II. világháború előtt jelent meg a készítményeivel, s 1957 óta folyamatosan itt van. Az Organon név jól ismert a hazai szülész-nőgyógyász körökben. A cég kutatásainak fő iránya ugyanis a reproduktív medicinák, vagyis a fogamzást elősegítő, vagy éppen meggátló gyógyszerek kutatása. A fogamzásgátlók egyike a cég világsikere. Ezt a tablettát tavaly hozták forgalomba Magyarországon. Hogy mit ajánl most ingyen az Organon, az a következő napokban részleteiben is kiderül. Mint a magyarországi képviseletétől megtudtuk, a programot sajtótájékoztatón és tudományos ülésen ismertetik. T. E. onnan pedig újabb őrök, kapuk vezetnek a börtönbe. A védelmi láncolaton Puljer Fülöp börtönparancsnok helyettes segített átjutni. A Csillag börtönről tudni kell, hogy az 1 200 elítélt átlag büntetési ideje 12 és fél év. Itt él az ország összes életfogytiglanra ítélt rabja. A szökés innen szinte lehetetlen: az épületben minden szint közepén kis kalitkában kamerákon figyeli a „csillag” szárait egy-egy őr, az épület tervezőjének köszönhetően mindehova belát. A külső falakon szintén őrbódék találhatók, melyeket csak kívülről lehet megközelíteni. Természetesen a technikán kívül nagyon fontos az őrök felkészültsége is. A filmekből, könyvekből ismert „smaszszerek” ideje elmúlt. A Csillagban dolgozó őrök mindegyike érettségizett és tiszthelyettes-képzőt végzett. A börtön más dolgozói többségének két diplomája van. Dunaföldváron köszöntötték Ilus nénit: a vasdiplomás pedagógust, minden dolgok tudóját. Felült az ágyban, reszkető kézzel megbontotta befont varkocsát, fejére igazította kis kötött sapkáját és megkérdezte:- Nálamnál szebb lányokat nem találtatok? Madárcsontú öregasszony, aki 1920-ban érkezett Földvárra igazi néptanítóként, Berze Nagy János rokona, maga is íróemberként megannyi regényt, színijátékot írt, lakóhelyének múltját kutatta. Büszke arra, hogy Egerben, az Angolkisasszonyok Intézetében szerzett diplomát még a háborúk előtt, s hogy Garamújfaluban, a koronás békeidőkben kezdte pályáját. Trianon sodorta Földvárra, s a miszszió, melyet fölvállalt. Ma is azt tartja, a tanító legszebb napja az, amikor a kisdiák legelőször leír, vagy kiolvas egy mondtatot. Száz esztendő nagy idő. Tanítványa, Gallai Sándor, az egykori iskola gazdasági vezetője volt segítségemre. Ilus néni ma is szellemi frisseségnek örvend, de hallása, látása megromlott. Hozzá szólni, kérdezni csak papíron lehet. Olykor előveszi nagyítóját, elolvassa a híradást, s elmosolyodik.- Pécsről jöttetek? Tudjátok-e, hogy Berze Nagy János, a világhírű néprajztudós a nagybátyám volt? Igen nagyszerű ember, jó humorral megáldva ... Lassan indulok hozzá. Puljer Fülöp kalauzolásával elsőként a fogdát láthattam, ez hasonlít leginkább Monte Cristo cellájához. A szűk, csak estére lehajtható deszkaággyal, egy székkel és WC-vel ellátott helyiségbe az engedetlenek kerülnek, például azok, akik nem akarnak részt venni a börtöniskola foglalkozásain. Szemben egy még kisebb, puha, zöld borítással bélelt kis helyiség a dühöngőket fogadja. Az érkezésünkre a folyosóra kiparancsolt néhány elítélt cellái azonban már korántsem ilyen barátságtalanok, bennük emeletes ágy, fekete-fehér televízió, virágok, rádió, könyvek és a legkülönbözőbb személyes tárgyak találhatók. A szobában van a WC is és a tükör a minden nap kötelező borotválkozáshoz. Ugyancsak meglepő volt az oktatási körlet tanterme is. Itt a falakat a Föld kontinenseit ábrázoló, hatalmas térkép domborművek bontják. Ezeket a börtön egy Amikor Sárdy Jánosról kérdezem, elmosolyodik. Mindenki tudja, hogy az ifjú Sárdy, mint tanító kolléga, legelőbb Ilus néni egyik darabjában lépett föl, s szép hangjával egy önképzőköri előadáson tűnt fel. Mondhatnánk: ő fedezte fel, s innen indult pályája az Operáig.- Sokszor álmodok róla... Ilus néni 1914-ben eljegyzett menyasszony volt, de vőlegényét besorozták, s a háború első napjaiban életét vesztette. így esett: emlékeiben az első szerelmet máig megőrizte, egyedül élte le gazdag életét. Legutóbb 1990-ben jelent meg könyve, a Móra Könyvkiadó „Lábunk nyomát elmosta a víz’’címmel jelentette meg ifjúsági regényét. Sokat foglalkozott a helybéli földrajztanár elítélt munkájának köszönheti. A kultúrkörletben a rabok által működtetett stúdió, és egy 24 ezer kötetes könyvtár található. Itt alakították ki a templomot is, ahol egy elítélt által faragott feszület áll. Puljer Fülöp elmesélte, hogy már készülőben voltak a latrok is, ám nemrégiben le kellett állítani az elítélt munkáját, mert vészesen kezdtek hasonlítani az őrök arcvonásaira. Természetesen az elítéltek között erős a szelekció. A gyerekek elleni bűncselekmény elkövetőit és az erőszakos nemi közösülés tetteseit a rabok kiközösítik maguk közül. A börtönhierachia tetején még mindig a bankrablók állnak. A börtönből kifelé vezető procedúrán túljutva Puljer úr nem köszönt „viszontlátással”. Mint mondta, tőle ez általában udvariatlanságnak számít. Pataki Veronika krónikákkal, s kerek egészbe foglalta Dunaföldvár mondavilágát. Színdarabban írta meg a Fekete kötény legendáját, mely a török időkbe mutat. A földvári basa összefogatta a környék legszebb leányait, hogy Sztambulba vigye a szultánnak ajándékba. Az anyák megjőve a földekről, kétségbeesve szaladtak a basához, adja vissza lányaikat. A basa azt mondta: „Ha majd fehér kötényetek feketére vállik, megkapjátok őket.” Az aszszonyok erre a bodza fekete tevével megfestették ruhájukat, mégse kapták vissza a lányokat. A hajó addigra elindult a Dunán. A földvári legények nem könyörögtek: az alsó szigetnél dereglyével a hajó elé vágtak, s kiszabadították a lányokat. Azóta népviseletként a fehér ruhához is fekete kötény jár Dunaföldváron, s megannyi dűlő viseli a történetet nevében, így a Leányvári-dűlő, ahol a kimentett lányokat bújtatták évekig, s a Tilos-dűlő, mert tilos volt róla szólni. Ilus néni halni készül. Százesztendős magányából az örökkévalóba indul. Mondja, majd csak beröppen érte egy madár, s csőrében elviszi... Gárdonyi Géza szavaival köszöntsük: „Egy század! Micsoda irdatlan nagy pálya!/A gondolatnak is megfárad a szárnya,/amíg átrepül rajt, s lankadtan száll hozzád,/hogy bámulja a te agg, eleven orcád. Kozma Ferenc Újabb leletekkel gazdagodott a pécsi kertvárosban a közelmúltban elkezdett régészeti ásatás. Mint már lapunkban hírt adtunk róla, a Végh József utca alatti füves részen, két általános iskolás kislánynak köszönhetően népvándorlás kori sírra bukkantak a régészek. Nagy Erzsébet és Kárpáti Gábor azóta két újabb sírt tártak fel a területen. Régészeti szempontból a málomi domb jóideje valóságos kincsnek számít, hiszen az őskortól kezdve folyamatosan lakott terület számtalan emléket hagyott maga után. A vizsgálódó utókor számára igen jelentősek az itt talált római kori nyomok és a középkori falurészlet. Ehhez a faluhoz tartozott a középkorban a most is álló és működő csodaszép kis templom. A mostani tetetek az V. század környékéről adnak tájékoztatást. A népvándorlás kori népcsoportok rövid ideig tartózkodtak ezen a területen, így a korszak csak kevéssé ismert. A már megtalált, szenzációnak számító torzított koponya után a második sírban egy alacsony, vékony, minden bizonnyal jómódú fiatal nő csontvázára teltek. Nagyban segíti a tetet pontos kormeghatározását a sírban a csontváz mellett talált kétoldalas fésű, melynek használata leginkább a germán népcsoportokra jellemző. Nagy Erzsébet elmondta, hogy az eddigi leletekből már tudni tehet, hogy az V.-VI. század fordulójából való temetőről van szó, melyet minden valószínűség szerint a germán népesség használt. A temetőben nyugat-kelet irányú, soros temetkezésre utaló sírok találhatók, nem túl sűrű betelepítéssel. A vizsgálat alá vett 10x15 méteres szelvényben éppen ottjártamkor tárták fel a harmadik jelentős sírt, melyben egy hoszszú, vékony testalkatú férfi csontváza feküdt, mellette valamilyen vaseszköz (vélhetően kés). A harmadik sír feltárását bizonyára több tetet követi majd. Szerencsére eddig mindegyik sírban találtak valamiféle jellemző emléket (mint amilyen az akkori szépségideáihoz igazított, előkelő szokás szerint torzított koponya, a kétoldalas fésű és a vaseszköz), melyek az azonosításnál döntő tényezők tehetnek. Követendő példa Sramó János építési vállalkozó támogató szándéka, aki az ásatásban segédkező munkásokat bocsát a régészek rendelkezésére. Mint Nagy Erzsébet elmondta, a vállalkozónak köszönhetően kiterjeszthetik a vizsgálatokat nagyobb területre, amivel újabb jelentős adatok birtokába juthatnak. Pataki V. Utak, hidak, tervek... Zalában és Tolnában is várni kell Tudnivaló, hogy az útépítés, hídépítés a legköltségesebb beruházások közé tartozik. Természetesen mindenki szeretné, ha bővülne, javulna az ország úthálózata, jobh utakon gyorsabban tehetne eljutni - legalább a fővárosba. Persze, az se tenne baj, ha a forgalmasabb utak körgyűrűvel ki tudnák kerülni a városokat. Hasonló probléma megoldásában reménykedik Nagykanizsa is, hisz a 7-es számú főút jelenleg keresztülhalad a városon. Az egyelőre csupán a tervpapíron (vagy még talán ott sem) létező Trieszt-Budapest autópálya azonban már úgy segítene a helyzeten, hogy míg Nagykanizsán kívül elvezetné a forgalmat, bekötőutakkal tudna rácsatlakozni a helyi forgalom. Az ígéret szerint persze, mindez csak a 1996-os budapesti világkiállításra valósulna meg. Ma a magyar határig van meg a nyomvonal, de azt végképp nem tudni, hogy a néhai Jugoszlávia új tagköztársaságaival miként sikerül majd megegyezni a délre vezető 7-es út irányáról, sorsáról. A nagykanizsiai városatyák azonban már most megkezdték a vitát, hogy a 74-es vagy a 61-es útról csatlakozzon-e rá a helyi forgalom az M 7-esre. Természetesen akármelyik út előszöri megépítését kezdeményezi a közgyűlés, arra csak az utópályával egyidőben kerülhet sor. Mint azt az Autópálya Igazgatóság a múlt hónapi tervegyeztetés során megállapította, voltaképp mind a két úthoz szerepel bekötési csomópont; továbbá, hogy a 74-es és a 61-es út kiépítése is szerepel az országos úthálózatfejlesztés 2000-ig megvalósítandó programjában, de az építés üteme, időpontja még nem tisztázott. Legalább ugyanilyen tisztázatlan és kialakulatlan még az időről időre felröppenő szekszárdi „Duna-híd” terve is. A Tolna megyei Közúti Igazgatóságon alig tudnak valamit az ügyről, csak annyi bizonyos, hogy a majdani híd valahol Bogyiszló alatt épülne meg. Jelenleg a Közlekedési Minisztérium felügyelete alá tartozik az ügy minden vonatkozása, ahol - bizonyára pénzügyi okokra hivatkozva - nem sietik el az építkezés beindítását. A hírek szerint eddig három kivitelező pályázó volt a híd elkészítésére, aminek még az az érdekessége, hogy magáról a tervről is a pályázatot elnyert cégnek kell gondoskodnia. M. K. Kristálybarlang a számítógépben Két évvel ezelőtt még a megsemmisülés fenyegette a BCM mészkőbányájában felfedezett, szépséges Kristály-barlangot. Azt a természeti tüneményt, amely Dél-Dunántúl második leghosszabb, illetve Európának másodmagával egyedülálló barlangja. A hévizek kialakította, az aragonit és a kalcit különböző megjelenésű formáival felékszerezett, a lámpák fényében hófehéren felragyogó kristályokkal teljesen beborított üregrendszer egy robbantást követően került napvilágra. Dobosi Tamástól, a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság szakmunkatársától megtudtuk: az elmúlt két-három évben sikerült a barlangot megmenteni, a bejáratánál lévő nagy terem beszakadását meggátolni. A rendkívül nehezen járható járatok egyikének a mélyén egy kis tó van, mintegy 25 méter mély, kristálytiszta. Sajnos, a vízszint csökken: közel négy métert esett vissza két év alatt . . . A fokozottan védett barlang állagának megóvására kétmillió forintot fordítottak. Ezen túl, már beüzemelés alatt áll itt egy monitor-rendszer, amely az ilyen jellegű kutatások területén Európában is egyedülálló. Különböző és több helyre telepített műszerekkel mérik a barlang levegőjének páratartalmát, a kőzetek hőmérsékletét és elmozdulását, a légáramlások sebességét, a csepegéshozamot, és vízmintákat vesznek. Mindezt egy számítógép Vezérli és gyűjti, dolgozza fel az adatokat. A kutatási program célja: minthogy a Kristály-barlang ma is él - közvetlen kapcsolatban van a hévízzel, amelynek formáló agresszivitása változásokat eredményez -, a változások figyelemmel kísérése. A programot és a módszert magyar szakemberek fejlesztették ki, máshol eddig Európában nem alkalmazták, ezért is élénk iránta a nemzetközi érdeklődés. A program eddig 2,5 millió forintba került, az Országos Természetvédelmi Hivatal finanszírozza. Mintegy 600 000 forintra tenne még szükség, hogy figyelemmel kísérhessék a barlangot tartalmazó kőzetek állékonyságát is. Az eljárás érdekessége: lényegében „visszhang” alapján következtetnek arra, hogy a sziklák még mindig elég stabilak-e. Mindezt különleges körülmények között kell működtetni, hogy mást ne mondjunk: a barlangban a levegő páratartalma 98 százalékos. Másrészt hamarosan körbebányásszák a védetem érdekében meghagyott kőpillért. Ez - véli Dobosi Tamás - akár a barlang klímájára is hatással tehet, sőt: a bányászatot követő rekultiváció is. M. A. vasárnapi 3
