Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)

1992-04-03 / 93. szám

1992. április 3., péntek új Dunántúli napló 3 Veszteségből nyereséges fuvarozás I Bábos Kölnből Költöznek a speditőrök Éppen egy évvel ezelőtt vált ketté Komlón a személy- és a teherszállítás. Az autóbuszköz­lekedés megmaradt a hagyomá­nyos keretek között a Volán üzemeltetésében, míg az addig többnyire veszteséges árufuva­rozásra korlátolt felelősségű társaságot szerveztek. A Volán Tátra Speditőr Kft. az elmúlt egy esztendőben megfordította az addigi irányt, veszteséges te­vékenységét gazdaságossá téve produkált eredményt. Még az is csak megingatni tudta jó pozícióikat, hogy leg­nagyobb megrendelőjük, a Me­cseki Szénbányák több mint 10 millió forinttal tartozik a cég­nek. Emiatt döntöttek úgy, hogy levonulnak a vasasi külfejtési munkahelyről, s új munkalehe­tőség után néznek. Ha nem is teljes kapacitásukra, de sikerült új szerződéseket kötniük, s így továbbra is munkát tudnak biz­tosítani saját vagy bérelt ko­csikkal fuvarozó dolgozóiknak. A kis cég most -költözésre kényszerült. A kft.-ben többségi tulajdonnal rendelkező Pannon Volán ugyanis olyan magas bér­leti díjat kért az irodákért, a Jubilál a Dolgozók Gimnáziuma Komolyzenei koncerttel, ver­sekkel köszönti fennállásának 20. évfordulóját a pécsi Dolgo­zók Gimnáziuma. Az iskola volt diákjai, egykori és mai ta­nárai április 4-én szombaton este 18 órakor a Szliven Étte­remben találkoznak és 19 órától adják elő vacsoraszünettel meg­szakított ünnepi műsorukat. Be­lépődíj helyett adománnyal tá­mogatható a gimnázium volt és jelenlegi tanulói révén létreho­zott „Esélyegyenlőség Alapít­vány”, amellyel a tanítványok továbbképzését segítik. Gyalog­átkelőhelyi népszavazás Lassan mozgalommá vá­lik az aláírásgyűjtés: kis­­sebb-nagyobb közösségek szándékaikra eképp tesznek nyomatékot. Kvázi népsza­vazással. A minap a pécsi, Siklósi Úti Általános Iskolá­ban a fogadóórák után, a por­tán százhatvanhetedikként tettem szignót az ívre: ma­gam is egyet értve az iskola­­vezetés kérelmével. A Hajdú Gyula utca felöli gyalogátke­lőhely okán. A kérés, mellyel Pécs pol­gármesteréhez fordultak, tu­lajdonképpen régi keletű: ezt az ominózus átkelőhelyet kéne biztonságossá tenni. Ugyanis igen veszélyes a nagyforgalmú úton át a ta­noda megközelítése. Időről időre balesetek figyelmez­tetnek erre: utóbb két gyere­ket ütött el egy autó. Tudom, akadnak a közle­kedésszervezés posztjain hozzáértő szakemberek, kik pillanatok alatt rájönnek a megoldásra, s e feladattal is megbirkóznak könnyedén. Itt az ideje. Bármibe kerül. S ha az észérvek nem hatnak, vegyék az íveket népszava­zásnak, melyhez hasonlók­kal nevetséges volna ugye, az Alkotmánybírósághoz fordulni. Különben magán az alá­írásgyűjtésen is meghökken­tem. Eztán csak így parkolóért, a garázsért, hogy gazdaságosabb megoldásnak bizonyult a szerződés felbon­tása. Komlón kínálati piac van irodákból, telephelynek hasz­nálható ingatlanokból, így gyorsan előnyős szerződést tud­tak kötni a Carbonnal, ahova központjuk, illetve a Sport­völgyben lévő volt költségve­tési üzemmel, ahova mű­szaki-forgalmi telepük tette át székhelyét. A kft. dolgozói ugrásra ké­szen várják, hogy a pénzügyek rendezése után ismét folytathas­sák szerződésben lekötött mun­kájukat a Mecseki Szénbányák­nál, s emellett egész évre szóló fuvarfeladattal együtt bérbe ad­nak billenős gépkocsikat, illetve pótkocsikat. G. G. A pécsi Belvárosi Iskolá­ul ban tegnap Mathias Kuchta I wetteri (Németország) bábos ) adott meseműsort a 200 al­­| sósnak, akik így ismerkedtek \ a német nyelvvel. Az előadó í szereplését a Goethe Intézet | szervezte a pécsi német kon­­*1 zulátus közvetítésével. A pé­li esi oktatási intézmény :: nyelvgyakorlási céllal test­­jj vérkapcsolatot ápol az auszt­­: riai St. Stefan iskolájával, ahová a jövő héten utazik a I 28 fős énekkar. Májusban < egy másik osztrák telepü­lésre, Ilz-be látogat 21 alsós, 1 a nyáron Gleisdorf követke- I zik, ahol 15-en nyaralnak majd. A felsorolt helyekről ugyanennyien jönnek Pécsre. A Belvárosiban min­den gyerek tanulja a néme­tet. Cs. J. Fotó: Proksza László megy. K. F. Hely a betűknek a pécsi Király utcában A Magyar írók Könyves­boltja régóta jó ismerőse volt a betűk barátainak. Igényes vá­lasztékával és kiváló könyvke­reskedőivel egyike volt a legis­mertebb pécsi üzleteknek. Idő­közben - mint annyi másik könyvesboltot - ezt is az a ve­szély fenyegette, hogy a priva­tizáció nyomán profilt vált. Sulyokné Szebényi Beatrix már korábban is a Magyar írók Könyvesboltjában dolgozott, a múlt év novemberében licittel nyerte el a további üzemeltetés feltételeit. Az áruösszetételt némileg módosította, a könyvön kívül hanglemezek, kazetták és CD-lemezek sorakoznak a pol­cokon.- Kénytelen vagyok hang­anyagot is árusítani, annak elle­nére, hogy szívem szerint csak könyvekkel foglalkoznék. Az utcai árusok gyakorta alacsony színvonalú kínálata erős konku­renciát jelent, ugyanakkor zenei anyagot nem forgalmaznak. A még mindig felújítás alatt álló műemléképületben lévő bolt kellemes hangulattal fo­gadja a könyvbarátokat. Mi több - amit eddig csak elvétve láttunk -, akár le is ülhetnek, hogy kényelmesen átlapozhas­sák a kiválasztott műveket. Változott az üzlet neve is, írók Könyvesboltja lett, vagyis külföldi szerzők munkái is a polcokra kerültek. A nyitás tu­lajdonképpen már tegnap meg­volt, az első vásárlókat déltől fogadták. A színvonalas olvas­mányokat kedvelők nevében is remélhető, hogy a boltban első­sorban az igényes irodalom ba­rátai lelnek kedvükre való köte­tekre. M .A, Magyar-magyar tudományos kapcsolatok A határainkon túli magyar tudományosság alaposabb meg­ismerését és támogatási feltéte­leinek megteremtését tűzte ki célul a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, s ennek érdekében hozta létre a Nem­zetközi Kapcsolatok Bizottsága keretében a Magyar Tudomá­nyos Kapcsolatok Bizottságát - mondotta az MTI érdeklődésére válaszolva Juhász Gyula aka­démikus, a bizottság elnöke. Az előzményekről szólva Ju­hász Gyula elmondotta: az MTA elnöksége 1989-ben megbízta az Akadémia Kutatás- és Szervezetelemző Intézetét, hogy hozzon létre egy nyilván­tartási regisztert, amely segítené a határainkon kívül élő magyar­ság szellemi értékeinek hazai befogadását, a magyar, vagy magyar származású tudósoknak tudományos közéletünkbe való bekapcsolódását. A regisztert KSZI létrehozta, s jelenleg 44 országból, 21 tudományterület­ről mintegy 2 ezer kutató szere­pel a nyilvántartásban. Különbséget kell tenni akár a helyzet megítélését, akár a te­endők végiggondolását illetően a környező országokban élő, vagy a diaszpóraként emlegetett magyar értelmiség között - hangsúlyozta Juhász Gyula. A szomszédos országok magyar tudósai számára sok esetben a magyarországi tudományos­sággal való kapcsolattartás nyújthatja a kutatási feltételek - műszerek, szakirodalom, in­formáció ellátás - terén megkö­zelítőleg azt, amelyet az ide­haza élőknek jelenthet a nyugati magyar kutatókkal való együttműködés. A bizottság tagjai: Ádám György akadémikus, egyetemi tanár, Köpeczi Béla akadémi­kus, a Hungarológiai Tanács el­nöke, Szalay Sándor akadémi­kus, egyetemi tanár, Szelényi Iván akadémikus, egyetemi ta­nár, a kaliforniai egyetemről, Tolnai Márton, a KSZI igazga­tója. A bizottság most alakítja ki elképzeléseit a további munkára vonatkozóan. Szem előtt tartják egyebek között, hogy máig sem megol­dott kérdés a nemzetiségi terüle­tek magyar nyelvű .könyvvel, folyóiratokkal való ellátása. Fontos a hazai tudományos élet eredményeinek továbbítása a nemzetiségi területekre, közös tudományos együttműködések előmozdítása, ösztöndíjak léte­sítése, valamint a határainkon túli magyar fiatalok, a tudós utánpótlás posztgraduális kép­zésének megoldása. Sátorhely - a minta A hétszáz lakosú Sátorhely, amely az elmúlt években lett pusztából faluvá, közéletének fejlődésével, oktatási-közműve­lődési életének megerősödésé­vel bizonyos értelemben minta lett: az óvoda-iskola-művelő­­dési ház-könyvtár együttesét je­lentő általános művelődési köz­pontok között megkülönböztető címet kapott: alsófokú művelő­dési központ. Sajátosak ilyen he­lyen az oktatás és a közművelő­dés feladatai: különösen hozzá­értő és lelkes pedagógusokra, megértő-támogató helyi veze­tőkre van szükség. Csütörtökre a sátorhelyi mű­velődési központ hívta találko­zóra a tizenöt hasonló megyei intézmény vezetőit, munkatár­sait. Sárvári Lászlóné igazgató mutatta be a házat. Két óvodai csoport van itt és alsó tagozat - a felsősök Nagynyárádra jár­nak. Napköziotthon, szakkörök, klubok, német nemzetiségi nyelvoktatás, számítógép (sok­minden a Bólyi Állami Gazda­ság támogatásával) segíti az ok­tatást, nevelést. És a lokálpatri­óta polgármester, képviselőtes­tület - mint azt Sárvári Lász­lóné elmondta. Az úgynevezett Freinet-prog­­ram alapján dolgoznak a peda­gógusok (tízen vannak, s vala­mennyien két diplomával), úgy vélik, a francia kutató az ilyen kistelepülések számára dol­gozta ki programját. Egyébként sok pályázatot küldenek be a különböző pénzforrásokra, s így kerül forint minden új kezde­ményezésre. A tapasztalatcserén a vártnál kevesebb nevelési központ kép­viseltette magát, pedig hasznos információkat kaphattak volna. Bokor Béla, a Baranya Megyei Művelődési Központ igazgatója a Kulturális Kamara érdekvédő, értékvédő és támogató munká­járól szólt, Feith Bence, az Álta­lános Művelődési Központok Országos Egyesületének elnöke és Kovács László elnökhelyettes a most bejegyzés alatt álló egyesület terveit ismertette. Ott akarnak lenni az oktatáspoliti­kai, a közművelőédési törvény­­javaslat megvitatásánál, tudo­mányosan feltérképezik a helyi társadalalom új függőségi rend­szereit, és általában tevékeny­ségükkel segíteni szeretnék a fa­lusi közélet fejlődését, az in­formációcserét. Zsikó János, a Baranya Me­gyei Közművelődési Egyesület titkára pedig arról beszélt, ho­gyan tudják segíteni a helyi kis térségek művelődését. G. T. Kapcsolatok Baranya és az angliai Devon között Nagy figyelmet fordítanak a britek mostanában a politikai kapcsolatok fejlesztésére, ennek is köszönhető, hogy két rangos személyiség, Brian Cousins, az angliai Devon megyei tanács oktatási szakreferense Grenville Yeo, nemzetközi oktatási szak­ember kíséretében tárgyalt a ba­ranyai iskolák angol nyelv okta­tási kérdéseiről, valamint kultu­rális és üzleti együttműködési lehetőségekről dr. Kurucsai Csabával, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnökével. ■ A két megye egyre inkább kialakuló jó kapcsolata annak köszönhető, hogy közöttük igen sok a hasonlóság, legalább is Cousins úr szerint, aki lapunk kérdésére kifejtette: ebből főleg a fiatalok profitálhatnak majd, ha a kölcsönös látogatások so­rán megismerhetik az angol kommunikációt, az embereket és az ottani életet. Mint mondta, érdekli őket a Baranyában élő és dolgozó angliai polgárok ha­zánkról alkotott véleménye is. A tárgyalás témáiról dr. Ku­rucsai Csaba adott rövid össze­foglalást, aki többek között ar­ról is szólt, hogy a baranyai fél szeretné, ha Komló, Siklós, Szigetvár és Szentlőrinc iskolá-Brian Cousins Fotó: Läufer iba olyan angoltanárok jönné­nek, akik együttműködnének a helyi szaktanárokkal, bevonva őket a szakmai továbbképzésbe is. Olyan pedagógusokról van szó, akik anyanyelvi szinten foglalkoznának a kiemelkedően tehetséges tanulókkal. Ezt az oktatási rendszert Pécsről irá­nyítanák, mivel itt és a megyé­ben Mohácson megoldott az angol nyelvoktatás. Ennek elle­nére Pécsett, az Apáczai Gim­náziumban profi vezetőt várnak Devonból, aki az egész tervet összefogja, irányítja és megva­lósítja. R. T.

Next

/
Thumbnails
Contents