Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-23 / 112. szám
1992. április 23., csütörtök üj Dunántúli napló 7 VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Expo és piacvédelem Az Expo főbiztosa türelmét kéri a Magyar Gazdasági Kamarától és a sajtótól, de nem azért, mert valamit titkolni akar. Ezt Barsiné Pataky Etelka államtitkár mondta a Magyar Gazdasági Kamara Ügyvezető Elnökségének kibővített ülésén. Állítása szerint a Világkiállítási Programiroda mindennapi gondokkal küszködik, és vannak olyan tevékenységek, amelyek, sajnos, csak államigazgatási úton valósíthatók meg: nevezetesen az Expo kereteinek és megrendezési feltételeinek a meghatározása. Az ÉVOSZ főtitkára szerint jó lenne, ha világkiállítás előkészítésében nem csak a kormány és a Fővárosi Önkormányzat lenne jól informálva, hanem a magyar vállalkozói kör is tájékoztatást kapna minden fontos mozzanatról. Megfogalmazódott továbbá több fórumon az is, szeretnék, ha lehetővé tennék, hogy az alakuló részvénytársaságokban alapítóként részt vehessenek azok a magyar vállalkozó cégek, amelyeknek erre lehetőségük van, mégpedig ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel, mint a kormányzat, illetve a Fővárosi Önkormányzat A Magyar Gazdasági Kamara felvállalja a „Buy Hungarian” („Vásárolj magyar árut”) mozgalmat - foglalta össze Tolnay Lajos elnök a hazai piac és ipar védelméről egyidejűleg rendezett élénk vitát. A hazai termelők védelme az importtal szemben indokolt lehet egyrészt a mezőgazdaság, az élelmiszeripar területén, másrészt a felzárkózásra, átalakulásra képes ipari gyártóknál. Az iparcikkek területén azonban a hazai kínálat színvonala alacsonyabb szintű, az import jelentős része pedig nem hiánypótló. Az import alakulása sem indokolja az engedélyezés szigorítását - mutatott rá az Országos Kereskedelmi Szövetség előterjesztése. A Magyar Könnyűipari Szövetség állásfoglalása viszont azt hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek példátlan mé-retű liberalizációja a magyar importőröket sok országban elképzelhetetlen importlehetőséghez juttatta. A bruttó hazai termék csökkenésére utalva Orbán István, az MGK alelnöke a hazai ipar védelme mellett tört lándzsát, már csak azért is, mert ez egyben munkahelyek védelmét jelenti. A hazai piac megléte a nemzetközi versenyképesség feltétele. Európai értékrendű hazai vásárlóink vannak, akik magyar árut vásárolva honfitársaiknak adnak munkát. Mindez - és ennek más hozzászólók is hangot adtak - azonbn együtt kell járjon a minőség, a csomagolás színvonalának növelésével. (Világgazdaság) Csíkszeredái árubemutató Öncsőd Sok a fellebbezés Idén is megrendezik a tavaly nagy sikerrel zárult Fogyasztási javak kiállítását-vásárát az erdélyi Csíkszeredában 1992 június 3-5-e között. Az élelmiszeripar, mezőgazdaság, irodatechnika, lakáskultúra témakörökben meghirdetett kiállítás Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában várja majd az érdeklődőket. A résztvevők 12 négyzetméteres zárt kiállítási területet vehetnek igénybe, számukra gazdasági fórumot szerveznek, s kiállító cégenként tolmács is segíti az üzletkötéseket. A munka mellett jut idő a kikapcsolódásra is. Szervezett autóbusz kirándulásokkal (Gyilkos tó, Békás szoros) színesítik a vendéglátók a programot. Az étkeztetés, szállás, üzemanyagbiztosítás, szállítás és vámoltatás kérdéseiben pedig további felvilágosítást lehet kérni Keglovits Lászlónétól (Archív Kft. 1105 Budapest, Szt. László tér 16. Telefon: 1/157-4029, vagy 1/157-0566, telefax: 1/157-0801). A jelentkezési határidő: 1992. április 30. Idegenforgalmi marketing Az Osztrák Szövetségi Kereskedelmi Kamara és a Magyar Idegenforgalmi Hivatal támogatásával kerül megrendezésre Pécsett, a Hunyor Szállóban 1992. május 7-9-e között az a három napos tanfolyam, melyet „Regionális Idegenforgalmi Marketing” címmel hirdettek meg. A Consult Partners salzburgi tanácsadó cég és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezte német nyelvű - szinkrontolmácsot biztosítanak - előadássorozaton többek között olyan témakörök szerepelnek, mint a regionális idegenforgalmi koncepció gyakorlati kialakítása. A tanfolyamra 1992. április 30-ig lehet jelentkezni a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaránál (Pécs, Bem u. 24. Telefon: 72/13-040, 10-878, 11-073). Még nem mondható, hogy megindult volna a fellebbezések áradata a Legfelsőbb Bíróságra, de a csődtörvény életbe lépése óta már érzékelhető, hogy nagy „forgalomra” lehet számítani. Dr. Szilágyi Dénes, a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának vezetője elmondta, hogy szokatlanul sok felszámolással és csődeljárással kapcsolatos ügyekben április első két hetében mindössze 40 fellebbezés érkezett, pedig a cégbejegyzések száma már megközelíti a 250 ezret. Ezzel szemben a felszámolással és csődeljárással kapcsolatban már 23 fellebbezést kaptak. Ez önmagában is sok, hát ha még hozzászámítják, hogy a csőd- és felszámolási eljárások igen hosszadalmasak. A felszámolás végrehajtására például két évet határoz meg a törvény, s csak az eljárás befejezése után fordulhatnak az azzal elégedetlenek a másodfokú bírósághoz. A csődeljárással kapcsolatos fellebbezések számát a gazdasági kollégium vezetője nem tartja soknak, tapasztalataik szerint a bíróságok rendszerint valamilyen formai hiba miatt megtagadják az öncsődbejelentés elfogadását. A cégek pedig szeretnének élni a 90 napos moratórim nyújtotta előnyökkel, ezért folyamodnak a fellebbezéshez. (Világgazdaság) Szakmunkástanulókat várnak Ausztriába Lehetőség hatvan fiatalnak Az Alsó-Ausztriai Kereskedelmi Kamara vezetője, Kurt Abt, bizonyára sokak érdeklődését felkeltő, nemes felajánlással kereste meg a Dél-dunántuli Gazdasági Kamarát. Az osztrák közjogi szervezet szívesen látná, ha szeptembertől Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyékből mintegy hatvan, 15-20 év közötti magyar fiatal kezdené meg a szakmunkás tanulmányait a szomszédos ország Magyarországhoz közel eső részén. Az oktatás pénzügyi feltételeit teljes egészében az osztrák fél biztosítja. A hazaihoz hasonló osztrák duális képzési rendszer következtében a jelentkezőket kollégiumokban, illetve a gyakorlati munkalehetőséget biztosító mestereknél szállásolják el. A tanulók a 2,5-3,5 éves képzési idő alatt választott szakmától (az osztrák kamara közel 100 lehetőséget jelölt meg) függően havi 2000-6000 schilling ösztöndíjat kapnak. Mint Kurt Abt elmondta, a felajánlást abban a reményben teszik, hogy a végzős növendékek vállalkozóként osztrák partnereket választanak majd maguknak. Az Alsó-Ausztriai Kereskedelmi Kamara a program magyarországi lebonyolításával a Dél-Dunántúli Gazdasági Kamarát bízta meg. A szervezet a Baranya Megyei Munkaügyi Központ, a VOSZ helyi csoportja és a Pécsi Ipartestület bevonásával dönt majd a szerencsés diákok kilétéről. Feltétel: középszintű német nyelvismeret, amit az elutazás előtt néhány hetes intenzív tanfolyamon gyarapíthatnak a szakmunkástanulók. A jelentkezési határidő május 15. Dél-dunántúli Gazdasági Kamara: 7621 Pécs, Bem u. 24. Pf.: 109. Telefon: (72) 13-040, fax: 11-917. Befektetésről, vállalkozásról - mindenkinek „Arany” - igazságok Vannak fémek a Földön, amelyek csak módjával vagy sehogyan sem foghatók munkára. Mégis többet jelentenek az embernek, mint a dolgos vas, a kedves réz vagy a könnyű életű alumínium. Érdemlik, nem érdemlik a kitüntetett helyüket, az ember nemessé ütötte őket. így volt ez mindig, amióta világ a világ? És hogyan van most? E kérdésekről beszélgettünk Lukács Jenő ékszer- és drágakő szakértővel.- A nemesfémek már a pénz kialakulása előtt felkeltették az ember érdeklődését, hiszen ők maguk voltak a központi értékmérők. Megítélésük azonban a földrajzi helyzettől függően változott. Egyiptomban vagy például Mexikóban az ezüst sokkal értékesebb volt az aranynál. Az arany viszont a pénzforgalom kialakulását követően sem szorult háttérbe. Hogy belássuk ezt, elég csak a jelenlegi pénzek aranyfedezetére gondolni vagy arra, hogy a háborúk idején a győztes általában arannyal rakta tele a zsebeit, és az uralkodók is igyekeztek mindig aranyat és drágaköveket tartani a kincstárukban. Emiatt alakult úgy, hogy a nagy hódító birodalmak - például Egyiptom, Törökország, Anglia - kincstáraiban hatalmas mennyiségű arany és drágakőkészlet halmozódott fel. Az arany és a legnemesebb drágakő azért foglal el ilyen kitüntetett helyet a gazdaság szimbólumai között, mert örök értékű, múlhatatlan - függetlenül attól, hogy időközben alakot is változtathat. A szobor összetörhet, a festmény sérülhet, a szőnyeg elkophat - ám az arannyal bármi történhet, legfeljebb összeolvasztják, de akkor is arany marad.- Mitől van kitüntetett szerepe és értéke a nemesfémeknek, drágaköveknek? Talán mert kevés van belőlük?- Egyáltalán nem. Amiatt, mert egyenlőtlenül vannak elosztva a Föld lakói között. Nagyon sokan még csak nem is láttak aranyat, nemesfémet, drágakövet, míg egyes uralkodók, hatalmasságok birtokában hegyek állnak belőlük. Ez azonban csak az egyik oka. A másik az, hogy az arany vagy a gyémánt árát örökösen szabályozzák. Bármennyit bányásszanak is belőle, mindig csak egy meghatározott mennyiséget dobnak piacra. Az árát trösztök és szindikátusok egészen kis, de mégis domináns köre határozza meg. így érik el azt, hogy bármennyi legyen is a világon ezekből az anyagokból, mégse tűnjön soknak. Ezt az egyensúlyt a kereslet és kínálat viszonyában persze a változó politikai és gazdasági viszonyok igyekeznek felbontani, mint például amikor a Szovjetunió arannyal fizetett az USA-nak a gabonáért. Ezeket a hatásokat azonban többnyire sikerült kiegyenlíteni, hiszen ahol arany van, ott erő is van. A történelem során a kiszámíthatatlan és durva piaci beavatkozásoknak gyakran estek áldozatul az aranyból vagy ezüstből készült műtárgyak. XIV. Lajos, amikor a vesaillesi kastélyt építette, az egyházi ezüstökön kívül minden világi ezüsttárgyat beolvasztott, hogy anyagukból pénzt verethessen. A közelmúltban a 60-as években számos értékes ezüst műtárgyat olvasztottak be csak azért, mert akkoriban irreálisan magasra szökött a tört ezüst ára. Az ellentétes hatást is a nem természetes viszonyok alakítják. Még sokan emlékezhetnek arra, hogy a háború után egy súlyos arany pecsétgyűrűért alig egy tepsi puliszkát lehetett kapni, amiből acsalád éppen hogy meg tudott vacsorázni. Vagy 1956-ban a Corvin Áruház előtt működött a „nagy piac”, ahol az aranyért legfeljebb egy pulóvert lehetett venni. Katasztrófahelyzetekben általában csak aranyért lehet bármit kapni, ezért az emberek arra törekszenek, hogy mindig legyen valamennyi aranyuk.-Hogyan lehet a jelenlegi helyzetben az embereket arany és drágakő vásárlására biztatni, amikor sokaknak néha még ennivalóra sem telik? A legtöbben inkább eladni, mintsem venni akarnak.. .-Ez igaz. Ráadásul ma már számtalan lehetőség kínálkozik a vállalkozásra, a befektetésre, az emberek nem kapnak úgy az arany után, mint korábban, amikor jóformán csak az arany, a műtárgy és az ingatlan volt a megszerezhető, illetve az értékálló befektetési jószág. Csakhogy amikor vészhelyzetben pakolni kell, sem a lakást, sem a műtárgyat, sem az értékpapírokat nem lehet, nem érdemes a kistáskába dobálni. Kizárólag az arany és a drágakő jöhet szóba a pénz mellett, mint értékmentő, értékőrző eszköz. És ha tulajdonosa megszorul, pénzre van szüksége, az arany mindenkor elzálogosítható, fedezetként felajánlható. (FEB) Befektetési szótár A-tól Z-ig RÉSZVÉNYES: egy vagy több részvény tulajdonosa, egy részvénytársaság résztulajdonosa. Tagsági és vagyoni jogai vannak. RÉSZVÉNYESEK KISEBBSÉGI JOGAI: a részvénytörvény meghatározza a részvényesek minimális jogait, hogy megóvja őket a többségi részvényesek által történő megkárosítástól. RÉSZVÉNYESEK SZÖVETSÉGE: egy vagy több részvénytársaság részvényeseinek összefogása a közgyűlésen való közös képviseletre. RÉSZVÉNYESEK TÁJÉKOZTATÓJA: a részvénytársaságok időközi beszámolója, amelyet megküldenek mind a sajtónak, mind a részvényeseknek. RÉSZVÉNYINDEX: egy tőzsde vagy valamely tőzsdén jegyzett gazdasági ág több vagy minden részvénye árfolyamának átlagértéke. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG: jogi személy, gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. A részvénytársaság tagjai csak részvényük névértéke erejéig felelősek a társaság kötelezettségeiért. Szervei: a közgyűlés, a felügyelőbizottság (amely ellenőrzi az igazgatóságot) és az igazgatóság (az rt. üzletvezetése). RÉSZVÉNYTÖBBSÉG: 1 egyszerű részvénytöbbség: az alaptőkének több mint a felét képviselő részvénymennyiség. 2. minősített többség: az alaptőkének legalább háromnegyedét kitevő részvénytömeg. RÉSZVÉNYTŐKE: egy részvénytársaság alaptőkéje. SPEKULÁCIÓ: az árfolyam- és árváltozások kihasználása gazdasági előny szerzésére. A spekuláció tárgya lehet részvény, deviza, a tőzsdei kereskedelemben részt vevő más értékpapír és opciós szerződés. SPEKULÁNS: a határidős piacok fontos szereplője: olcsón akar vásárolni, drágán kíván eladni; kockázatvállalással nagy profitszerzés a célja; tevékenysége nélkülözhetetlen a likviditáshoz. SZELVÉNYÍV: a részvénynek az osztalékszelvényt, szelvényutalványt tartalmazó része. SZELVÉNYUTALVÁNY: a szelvényívhez mellékelt elővételi jegy, amely újabb értékpapír átvételére jogosít. Olasz-magyar napok Pécsett A Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara az Olasz-Magyar Kereskedelmi Kamarával közösen üzleti találkozót szervez Pécsett a kamarában 1992. május 11-12-én. A rendezvényen előre szervezett megbeszéléseket bonyolítanak le, melyekre 1992. április 27-ig lehet jelentkezni (Pécs, Bem u. 24. Telefon: 72/13-040, 10-878, 11-073 Fax: 72/11-917). Kamarai tagoknak a részvétel ingyenes, egyébként 980 forint a szervezési költség. Berlini Importvásár A Magyar Gazdasági Kamara Német Tagozata a német gazdaság magyarországi képviselőjével együttműködve a Berlini Importvásár idején, 1992. június 11-én tájékoztató előadással egybekötött üzletember találkozót szervez Berlinben. Elsősorban textil, ruházat, bőripar, lakással összefüggésben lévő termékek importőrei vesznek részt a vásáron, így e területen exportáló cégek figyelmébe ajánlott a lehetőség. Az eredményes tárgyalások érdekében azoknak a vállalatoknak a képviselői utaznak majd ki, akik számára az előkészítés során partnereket tudnak biztosítani a megadott információk alapján. A tárgyaláson a részvétel ingyenes, a kiutazás és a kinttartózkodás költségei a delegáló cégeket terhelik. Jelentkezés Simonyi Jánosnénál, a Német Tagozat titkáránál, az 1/1-533-333-as telefonszámon.
