Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-19 / 109. szám
Megállapodás az afgán kormány és a felkelők között Új VDN-világhíradó Néha elég egyszer bizonyítani. Egy vállalkozásnál éppúgy, mint a sportban. De később csak az egyre sikeresebb és szenzáöósabb eredmény hozza ugyanazt az elismerést. A KONTRAX Részvénytársaságnak megadatott az, hogy ötödik éve ezt a tendenciát nyílba önnek. Ezért mától nem kefl árainkhoz alkalmazkodnia Mert árainkat Mi, Önhöz igazítjuk. / / Telefon: 25-14^88 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Tel.: (72) 36-825 Fax: (72) 36-829 7400 Kaposvár, Szondi u. 26. Tel/Fax: (82) 18-864 Kahul: a biztonsági erők tagjai őrködnek a repülőtéren 1992. április 17-én, egy nappal azután, hogy a volt Szovjetunió támogatását élvező Nadzsibullah elnök lemondott minden tisztségéről MTI TELEFOTO (Folytatás az 1. oldalról) Hekmatiar, aki fő riválisa Maszudnak, parancsot adott arra, hogy ha a jelenlegi kormány nem adja meg magát, ostromolják meg Kabult. Egyes jelentések szerint egyébként az Iszlám párt fegyveresei pénteken minden harc nélkül bevették a Kabultól nyugatra fekvő Hérát városát. Kabul katonai parancsnoka kijelentette, hogy a hozzá hű alakulatok az utolsó emberig védik majd az afgán fővárost. Meg nem erősített jelentések szerint szombaton összecsapások voltak a végső győzelemre törő rivális afgán gerillaszervezetek között Herat nyugat-afganisztáni nagyvárosban - jelentette a Reuter. Az AFP szerint pedig a Dzsamiat-i-Iszlami szervezet kezébe került a tadzsikisztáni határon lévő Kunduz város. A városból érkező rádióhírekre hivatkozva egy mudzsahed forrás arról számolt be a Reuternak, hogy a Dzsamiat-i-Iszlami párt fegyveresei szombaton erőszakkal elűzték a várost elfoglaló Hizb-i-Iszlami szervezet embereit. Az összecsapásoknak állítólag több tucatnyi áldozata van. A Hizb egyik pakisztáni szóvivője viszont cáfolta, hogy a két sereg egymásnak esett volna a város birtoklásáért. A rivális szervezetek harcának elmérgesedése polgárháborúhoz vezethet, aminek következtében Afganisztán esetleg visszazuhan a történelmének egy korábbi, a törzsi és nyelvi szétszabdaltság jellemezte szakaszába - írta a Reuter. A varsói gettólázadás évfordulója Április 19-én robbant ki 49 évvel ezelőtt Varsóban a gettólázadás. A lengyel fővárosban a második világháború előtt mintegy 380 ezer zsidó élt, először ezeket zárták a németek által létrehozott gettóba 1940. november 16-án. Varsó kijelölt körzetét három méter magas fallal vették körül, aminek tetején még egy méternyi magasságú szögesdrótkerítés húzódott. 1941 áprilisában már közel félmillió embert zsúfoltak e néhány utcányi területre, míg 1942 elején döntöttek az „Endlösung” akció, a „zsidókérdés végleges megoldása” megkezdése mellett. A gettó likvidálásának terve kiszivárgott és 1942. december 2-án Mordechaj Anielewicz vezetésével a varsói zsidók létrehozták első harci alakulataikat. A 22 csoport mintegy 600 főből állt, ők képezték az ellenállás magvát. A lázadás 1943. április 19-én tört ki és a lengyel adatok szerint különböző erősséggel, de július közepéig tartott, bár Jürgen Stroop tábornok, a gettó likvidálásával megbízott német parancsnok már május 16-án azt jelentette főnökeinek, hogy „Varsó zsidó negyede megszűnt létezni”. A harcokban a nácik több mint 400 halottat vesztettek és mintegy ezren sebesültek meg. A zsidókat a levert felkelés után haláltáborokba hurcolták. Róma: II. János Pál pápa kereszttel kezében járta végig a krisztusi keresztút (Via Crucis) 14 állomását nagypénteken (MTI TELEFOTO) O Belgrád: Vladislav Jovanovic szerb külügyminiszter szombaton magához kérette Robert Rackmalest, az Egyesült Államok belgrádi ügyvivőjét, hogy erélyesen tiltakozzék az „amerikai ultimátum agresszív hangvétele” ellen. Az ügyvivőnek átnyújtott jegyzékében Szerbia felszólította az Egyesült Államokat, hogy jugoszláviai politikáját „igazítsa a tényékhez, és tartsa tiszteletben a szerb nép méltóságát”. Az Egyesült Államok az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében korábban azt követelte Szerbiától, hogy április 29-ikéig szüntesse be az egykori jugoszláv köztársaság, Bosznia-Hercegovina ügyeibe való katonai beavatkozást. Líbiából hazaindultak az ápolónők A húsvét hétfőt már itthon tölthetik Butrosz Gáli Kambodzsai körúton Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szombaton három napos inspekciós körútra Kambodzsába érkezett, ahol a világszervezet eddig legnagyobb békefenntartó akciójának menetét fogja ellenőrzni - jelentette az AFP francia hírügynökség. Gálit a phnompeni repülőtéren Szihanuk herceg, a kambodzsai Legfelsőbb Nemzeti Tanács elnöke fogadta. A főtitkár tudósítók előtt kijelentette: látogatása azt a megkülönböztetett figyelmet tükrözi, amellyel a világ figyeli a párizsi békemegállapodás végrehajtását. A kambodzsai békét Párizsban kötötték meg 1991. októberében. Sikeresen átjutott a líbiai tunéziai határon a Líbiából hazatérni szándékozó 15 magyar ápolónő, és a határon hozzájuk csatlakozott két vállalati kiküldött szombaton este nyolc óra körül - válaszolta az MTI ügyeletesének érdeklődésére Barcsi Gyula, a Külügyminisztérium ügyeletese. A magyar csoport hamarosan repülőgéppel folytatja útját Tuniszba, ahol megszállnak. Vasárnap tovább utaznak Rómába, s onnét hétfőn az ALITALIA géppel érkeznek meg Budapestre 10 óra 55 perckor. A Líbiából való távozás körülményeiről a tripoli magyar nagykövetség arról tájékoztatott, hogy a líbiai külügyminisztérium protokoll osztálya segítséget ígért az átkelésnél. A határ tunéziai oldalán a csoportot már várta az egyik magyar diplomata. Eddig minden a terv szerint zajlott - mondta a Külügyminisztérium ügyeletese - és a csoport várhatóan már itthon tölti húsvét hétfőjét. Megállapodás Moldovában Haladás történt a moldovai konfliktus' rendezését szolgáló négyoldalú moldovai-orosz-ukrán-román külügyminiszteri konzultációsorozaton: a Chisinauban szombat hajnalban befejeződött második fordulóban a felek megegyeztek, hogy a négy országból megfigyelőcsoportot küldenek a Dnyeszter bal partjára. Egyben felhívták a szembenálló feleket, hogy ne támadják a nagyobb ipari létesítéményeket és az életfontosságú közintézményeket. A tárgyalásokba bevonták a leginkább érintetteket, vagyis a Dnyeszter menti oroszokat is. Képviselőik beleegyeztek, hogy a fenti célpontokat nem támadják. Ion Butnaru moldovai külügyminiszter közölte, hogy a mintegy négyszáz megfigyelőt könnyű fegyverzettel látják el. Bangkok, Thaiföld: Patkó Dóra a Miss Hungary verseny győztese (az újságot tartja) hét ország szépségkiráíynőjének társaságában olvassa a helyi lapban róluk megjelent cikket április 18-án, a Miss Universe verseny próbáinak szünetében (INTERFOTO MTI) O Tokió: Japán hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy Oroszország átmeneti időre fenntartsa a tőle visszakövetelt négy sziget közül kettőn az orosz közigazgatást - közölte szombaton a japán külügyminiszter és ezzel megerősítette azt a hírt, miszerint Japán hajlandó kompromisszumra. Két lépcsőben képzeli el Japán a háború óta tartó területi konfliktusra a megoldást. A rendezés alapjául e szerint az 1956. évi orosz-japán szerződést kellene tekinteni, - annak idején Moszkva ebben már vállalta, hogy két szigetet visszaad Japánnak, a másik kettő - Kunasiri és Etorofu - átadásának idejét pedig az egyidejűleg megkötendő békeszerződésben rögzíti. A finnek húsvétkor nem esznek sonkát Néhány napja tért vissza Finnországból Sütő László, aki a Jyväskylä-ben élő Mattila házaspár vendégeként töltött el néhány napot ebben a festői szépségű országban. Anna-Liisa Mattila családfakutatással foglalkozik, és ősei között magyar telepesekre is bukkant. 1991-ben Baranyában járt, erre az útjára magával hozta Tyrvää település 1540-ből származó térképrajzát, amit Jonas Srtäng svéd földmérő készített. Ezen nemcsak a lakóházakat tüntették fel, hanem az abban élő családok nevét isv Az egyik épületen Ungeri, tJngerila felirat szerepel, azaz magyarok háza. Itt laktak Anna-Liisa Mattila ősei, akik közül a nagyapja apjának az édesanyja Maria Ungeri, azaz Magyar Mária volt. Sütő Lászlót nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy miként, milyen okból, milyen módon kerültek magyar telepesek Finnországba.- A Mattila család meghívására Jyväskylä-be utazhattam március végén április elején - mondja Sütő Laci bácsi. - Sokfelé jártam, és több településre is eljutottam, ahol az egyházközségekben mikrofdmen őrzik az ott élt emberek adatait. Nemcsak azt tudják, hogy ki lakott ott, hanem azt is, hogy honnan származott, hogyan változott az évszázadok alatt a neve. Szerettem volna találkozni Viljo Nissilä néprajzkutatóval is, de sajnos nem sikerült. Miután arról meggyőződtem, hogy éltek magyarok Finnországban, a történelemben kerestem a magyarázatot erre a számomra meglepő tényre. A finn történelmet tanulmányozva a következő megállapításra jutottam: Báthory István Erdély fejedelme a Balti tenger birtoklásáért folytatott háborúban bevetette, minden katonáját. Az ütközetek ugyan Finnország területén kívül folytak, de voltak kisebb-nagyobb harcok Észak-Nyugat-Finnországban is. Az 1582-es békekötés után az oda kikerült magyarok közül egyesek letelepedtek. vagy már korábban fogságba estek. Jó lenne folytatni a kutatásokat, de ahhoz szükség lenne szponzorra, aki támogatna. Sütő László kintartózkodása idején már Finnországban is készülődtek a húsvétra. A Fazer gyár különleges töltött csokoládétojásai is kaphatók voltak már, amelyek megtévesztésig hasonlítanak a tyúktojásra. Ezt csaliként a többi tojás közé szokták tenni. Finnországban húsvétkor mämmi-t, rozsmaláta kását esznek tejszínnel, és tavaszi levest, ami tejből készül. és mindenféle zöldséget tesznek bele. Nem kerül az asztalokra sonka és locsolók sem járnak házról házra. Nagyon kedvelik azonban a hímes tojást. Sz. K. 2vasárnapi
