Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-18 / 108. szám
10 uj Dunántúli napló 1992. április 18., szombat Robbanó borotvahab és Milan rakéta Madarat tolláról, terroristát technikájáról Kicsiny hazánkban a focihoz és az orvostudományhoz szinte mindenki ért. Mi jobb focisták vagyunk Pelénél és jobb orvosok Hippokratész mai utódainál. Újabban mi vagyunk a tudósok a krimiben is. Amikor április 7-én Budapesten az Erzsébet híd lábánál felrobbant egy német mikrobusz és meghalt egy asszony, mindenki biztos volt benne: nem történt terrorcselekmény. Ezt az ítéletet sugallták egyébként a rendőrség szakértői is, s minden bizonnyal igazuk volt, hisz még aznap este őrizetbe vették az áldozat férjét, aki alaposan gyanúsítható a szörnyű tett elkövetésével. Honnan tudták a rendőrök, hogy mi történt? A szakvélemény még nem készült el, de annyi bizonyosan elmondható, hogy árulkodott a helyszín. Mert igaz a mondás, hogy madarat tolláról..., de az is, hogy terroristát technikájáról. Szóval a helyszín, a technika, mellyel a robbantást végrehajtották, nem terroristára vallott. A múlt század anarchistája házilag bütykölt bombával robbantgatott. Algériában az ötvenes években az OAS terrorszervezet a második világháborúban kifejlesztett plasztikbombákkal tette magát hírhedtté. Ugyanezt használták a hetvenes években Nyugat-Európa szinte minden terrorizmussal sújtott országában is a szélsőbaloldali és a szélsőjobboldali terrorszervezetek tagjai. Azután megjelentek a robbanólevelek és a csomagok. Eleinte elsősorban Nagy-Britanniában használták őket, de ma már a világ különböző országaiban hallatnak magukról. Ezekben a képlékeny, könnyen formálható robbanóanyagot néhány milliméter vékonyra préselik, s különleges, felbontásra működő detonátorral látják el. Az arab és az ír terroristák a nyolcvanas években előszeretettel alkalmazták a csehszlovák gyártmányú SEMTEX nevű robbanóanyagot, mely sok száz ártatlan légiutas halálát okozta szerte a világon. A mai napig tisztázatlan, hogy ki és milyen úton szállította ezt a robbanóanyagot a terroristáknak. Jó öt esztendeje annak, hogy felbukkantak a folyékony robbanóanyagok is, amelyeket boros és likőrös üvegekben helyeztek el. Ezek ránézésre állítólag olyanok, mintha gyári töltésűek lennének. Szakértők szerint a robbanó ital arról ismerhető fel, hogy az üveg alján apró kristályok jelennek meg. Ezeknek a kristályoknak a lebegése persze csak akkor látható, ha a palackot a fény felé tartják. Három évvel ezelőtt bukkantak rá az Egyesült Államokban a terroristák legújabb csodafegyverére, mely nem más, mint aerosolos palackban tárolt, borotvahabnak álcázott robbanóanyag. A szabad levegőre kinyomva másodpercek alatt megszilárdul, és detonátor segítségével felrobbantható. A technika számos új vívmányát alkalmazzák a terroristák a robbanóanyagok célba juttatására és időzítésére is. A filmekből jól ismert óraszerkezetek után napjainkban teret nyert a távirányítás. Eleven, szomorú példája volt ennek az Izraelbe készülő szovjet kivándorlók ellen elkövetett magyarországi merénylet. Legalább féltucat akciófilmben lehetett viszontlátni azt az ötletet, mely a hetvenes években merült fel először a hírhedt Baader-Meinhof csoport tagjaiban, akik azt tervezték, hogy távirányítós repülőgépmodelekkel juttatják el az érintésre robbanó tölteteket a kiszemelt épület ablakába. Az eddig leleplezett célbajuttató eszközök közül a legveszedelmesebb az a Milan típusú irányított páncéltörő rakéta és Siemens elektronikával felszerelt vetőszerkezete volt, amivel a német RAF, a Vörös Hadsereg Frakció 1977. augusztus 18-án Karlsruheban, a szövetségi ügyészség székháza ellen akart merényletet elkövetni. A vetőszerkezetet már fel is állították a székházzal szemben lévő épületben, amikor a terroristák nyomára bukkantak. Németországban és Franciaországban is tucatszám találtak meg hasonló, katonai raktárakból lopott fegyvereket, s csupán a véletlen műve, hogy ezeket végül is egyetlenegyszer sem használták. Némethy Gyula ✓ Értékvizsgálat, műemlékvédelem Fakazettás templombelsők, dombhátra fölbandukoló borospincék, faragott kapuk, végtelen hosszú „sváb” parasztházak, a nap melegét árnyékos öbleikbe csalogató tornácok, terméskővel alapozott, téglából rakott, emeletnyi magas istállók, ostorszíjfutású, szakadatlan, csak a/ alkonyi éggel ellobbanó utak vagy a völgyhajlat vonalához békülők: templomok és temetők: tavaszt szólongató, hóütötte mészkőkeresztek; a völgy ölén faluvá bokro sodó házak, mint Mánfa. vagy az út egyeneséhez felsorakozók, mint Vokány, Szalánta, vagy a hegy-völgy hullámain ringok, mint Gödre, mim Barátúr, vagy felhőlátó bölények oldalához törleszkedők, mint a szőlősorokkal, százados eper fákkal is fellobogózott Hosszúhetény. De hiába is sorolnám, Baranya vu lamennyi szépségének, emberalkotta üzenetének legfeljebb ha a nyomába érhetek. Az érzéseknek ez a súlya már önmagában elegendő lenne érvnek, milyen nyomasztóan sok a megőrizni vagy egyszerűen csak a mentenivaló: hiszen az építő leleménynek, a szellemnek ez a gazdagsága közismert infrastrukturális szegénységet takar; hiszen ezeket az aprófalvakat elsők között gyűrte le, büntette közönyével a történelem. Mindazonáltal hozzávetőleg 800 az Országos Műemléki Felügyelőség védelme alá helyezett épület van Baranyában - ebből úgy kétszáz Pécsett - ezzel műemléki szempontból a leggazdagabb régiók közé tartozunk. ..-Amit a műemlékek védelmében most az elsők közt hangsúlyozandó - mondta dr. Tihanyi Csaba, a Baranya megyei Önkormányzatok Társulása Hivatalának műemlékvédelmi szakértője - az a helyi önkormányzatok önállósága, az önállósággal megnövekedett lehetőség és felelősség. A megyei közgyűlés Infrastrukturális és Idegenforgalmi Bizottsága valamint Oktatási, Kulturális és Sportbizottsága egy ajánlást fogalmazott meg az építészeti értékek helyi védelmében. A gazTornácról a történelemre dasági helyzet ugyan olyan, amilyen, ennek ellenére esélyt kell adni ahhoz, hogy a falvak törődni tudjanak a saját kiillezerválását, egybe kell esnie az ott lakó érdekeivel, mindenekelőtt a lakóházak komfortosításával. belső korszerűsítésével. Hosszúhetény, Kő utca műkkel, fel tudják hívni magukra a figyelmet. Az értékvédelemnek a hagyományok építészeti megőrzésén, a folytonosság biztosításán túl turisztikai szempontból - tehát az idegenforgalom, a bevételek szempontjából - is döntő a jelentősége. A külföldi elsősorban eredeti értékeinkre kíváncsi, hagyományainkat akarja megismerni, legyen az egy szerkezetében is érintetlenül maradt magyar falu vagy egy német település.-Hogyan és mit kellene védeni, felsorolni is sok, és azt hiszem fontossági sorrendről sem beszélhetünk, hiszen - most csak a megyénél, a falvaknál maradva - valamennyi épület egyaránt értékes lehet. . .-Az önkormányzati szerepből következik, hogy település számára jelentős építmények védelméről maguknak a falvaknak kell gondoskodniuk, ahol a döntés cs4k a faluközösség egyetértésével születhet meg. Az ott lakók akarata ellenére semmiképpen sem! Ez a helyi védelem nem jelentheti az életforma, a régi életkeretek konTermészetesen követelmény marad jellegük megőrzése, a régi stílust őrző homlokzati architektúra szakavatott rekonstrukciója, a hagyományos utcaképnek megfelelő foghíjbeépítés és így tovább. Mindez az egyéni érdekeken át vezethet csak konszenzushoz, hogy a munka a falu teherviselő képességének arányában kiterjedhessen az egésznek vagy a részleteknek - a falunak vagy csak egy-egy épületcsoportnak, épületnek vagy akár kapuzatoknak, épület- és kerítésdíszeknek, kovácsremekeknek a védelmére. Érzelmi és gyakorlati szempontoknak együtt lehet szerepe ebben. Példa erre Marócsa régi, archaikus szépségében megújult iskolája, de Bükkösdtől Palkonyáig, Hosszúheténytől Újpetréig egyre több önkormányzat próbál ilyen módon is a település gazdájává válni, próbálja lakóit visszacsalogatni.- A műemléki felügyelőség tudomásom szerint korábban hitelt nyújtott azoknak, akik műemléki épületet újítóiak fel, alakítottak át.- Tartani lehet attól, hogy az említett, a népélet múltjába visszanyúló történeti-esztétikai szempontokat keresztezni fogja a magántőke akarata - és mindaddig, amíg ki nem alakulnak a demokratikus játékszabályok ebben is. Sajnos a néhány országosan is védetté nyilvánított ház, épületegyüttes csak töredéke mindannak az értéknek, amely hasonló figyelmet és gondoskodást követelne. Ezért a már említett helyi akaratnak, a helyi védelemnek lehet kiemelt szerepe a pénzteremtésben is. Az önkormányzatoknak módjuk van arra, hogy saját költségvetésükből pénzt különítsenek el és megfelelő garanciák mellett térítésmentes támogatást nyújtsanak az épület gazdájának, akinek egyébként is eredendő kötelessége, hogy a házát gondozza, megfelelő állapotban tartsa. Második éve ír ki pályázatot a megye is a védett épületek támogatására, hogy a felújítás során ne kelljen például kidobni egy régi, kazettás tölgyfaajtót, hanem állíthassák vissza eredeti szépségében, vagy rekonstruálhassák a ház jellegéhez tartozó ornamenseket. Nem nagy összegek ezek, de a tatarozásban, a ház évenkénti újrameszelésében a néhány ezer forintos térítésmentes támogatás is sokat jelent.- Említette az idegenforgalom jelentőségét.- A falusi turizmus, a természethez való visszatérés már régen nem egyszerűen csak divat, hanem az ember elemi igénye. Aki falusi turizmus céljára kívánja kialakítani a védett házát, négy vendéghely után 100 ezer forint térítésmentes támogatásban, és 300 ezer forintos éves bevételig adómentességben részesülhet. A támogatásnak, a helyi adókedvezménytől a különféle hitelekig, sokféle formáját lehet kialakítani. Valamennyi egy-egy apró lépéssel járulhat műemlékeink kulturált védelméhez. Bóka Róbert Negyven éve várok erre a pillanatra A nagy lehetőségek országa ANagykozári út végén az egykor mocsaras területen épül „Baranya első farmgazdasága”. Elkészült a ház, a gazdasági épület. Gálicz Károly magángazdálkodó 40 éve vár erre a pillanatra. Egy év alatt elkészült a ház, a gazdasági épület.- Nagyon nehezen megy ez az egész - mondja Gálicz Károly. A környékbeliek azzal vádolnak, hogy elveszem a vizüket, pedig ez nem igaz. Be akarják velem temettetni a tavakat, lehet, hogy bíróságra is kell mennem. Egy évvel ezelőtt, a most szépen megművelt terület helyén mocsár volt. A meliorációt maga a gazda végezte el. Tavakat épített, a földet szétterítette és a talajvizet összegyűjtötte. Innen öntözi majd a földet. Kacsákat is nevel, mert másra úgy sem lehet használni a tavak vizét.- Bácskából származom, 1945-ben menekültem onnan Magyarországra, Hirdre a nagynénémhez-. A lágerből szöktünk meg az apámmal együtt. Bácskában is mindig farmgazdaságunk volt, amit a háború után elvettek tőlünk. A testvéreim Kanadába mentek, és ott gazdálkodnak. Én nem akartam olyan messzire menni. Bányatechnikus vagyok, 25 évig a bányánál dolgoztam, aztán a tsz-nél. Arra vártam mindig, hogy saját gazdaságom legyen. A bogádi tsz elnökének köszönhetem, hogy az álmomat egyáltalán megvalósíthatom. A tsz adott el nekem földet, de ahhoz, hogy az engedélyeket megkapjam, a földművelési miniszterhez kellett fordulnom. A meliorációt szakember tervezte meg. A Vízműtől megszereztem az engedélyt is. Kotrógépet vásároltam. Egy év alatt a szeméttelepen felépítette a családunk a majort. Itt mindenki dolgozott, még a most elsős kisunokám is. Kaptam állami támogatást, a semmiből kellett mindent megteremteni. Magyarország most a lehetőségek országa, aki dolgozni akar, az megél. Nagy gond, hogy a mai fiatalok nem mernek vállalkozni. Három generáció szinte nem is ismeri az igazi paraszti munkát, életet. Gálicz Károly szeretné a farmot mintateleppé fejleszteni, hogy a fiának és az unokájának biztos jövője legyen.- Már kisgyerek korban meg kell tanulni a paraszti munkát, hogy valaki megszeresse a földet, az állatokat, a növényeket. A kisunokám már két-három éves korában mellettünk volt a földön. Jobban szeret a farmon lenni, mint otthon. Szükség van egy új generációra, amely az apjától tanulja meg a mesterséget. Jó dolog, hogy megint beindulnak a gazda- és a gazdaaszszonyképző tanfolyamok. A farmgazdaságnak van jövője, és az sem igaz, hogy ennyi munkanélkülinek kell lennie. Vállalkozni kell a kisiparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Az egész család egy éve már minden szabad idejét a farm felépítésével tölti. A mocsár lecsapolása két évig tartott. A tavakhoz gátakat építenek most. Burgonyavetőgumó és étkezési krumpli termesztéssel és sertéstartással kívánnak foglalkozni. Vetőgépeket és traktorokat vásároltak Hollandiából. Szóját is fognak termelni a későbbiekben.- A farmgazdaság létesítéséhez nem bátorság, hanem erős akarat kell. Annak idején is már többször megpróbáltam egyénileg is dolgozni. Vettem egy nullára leírt traktort, azzal szántottam. Aztán jött egy rendelet, hogy mégsem lehet, el akarták kobozni. A szomszédokkal megalapítottuk a DUTRA Szakcsoportot, a traktor maradt és szántottunk tovább bérmunkában. Most is csak azt tudom mondani, hogy akinek nincs munkája, kezdjen mezőgazdasági vállalkozásba. Az FM Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatala is sokat segített Gálicz Károlynak.- A magyarsarlósi völgyben maga építette meg a tavakat Gálicz Károly - mondja Szentpáli László hivatalvezető-helyettes. - Több, mint tíz éve aszály van, a talajvíz szintje jelentősen lecsökkent, ezért a pécsújhegyi szőlőhegyen is lejjebb ment. A gazdák azt hiszik, hogy ennek a megépített három tó az oka, pedig ez nem igaz. Gálicz Károly csak a mocsár lecsapolt vizét gyűjtötte össze egy helyre. A hivatal segített neki az öntözési engedély megszerzésében és a meliorációs terv elkészítésében. Most a három tó közötti gátakat építi. Hamarosan lesz egy próba szivattyúzás is. Az egész beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást is kapott. Sz. K.
