Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-18 / 108. szám
1992. április 18., szombat üj Dunántúli napló 7 A vállalkozók és a nyugati piac A dinamizmus hordozói A gyerekek egyelőre még nem érzik a falu gondjait Fotó: Szundi György Idén új házba nem kezdett senki Szabadszentkirály Nem is oly rég még ezerkétszázan lakták a ma talán nyolcszáz lakosú Szabadszentkirályt. A lélekszám csökkenése nagyobb települések elszívó hatásával és a természetes csökkenéssel is magyarázható. És a falut se elkerülő szegényedési folyamattal. Az újtelep házai még - látszatra legalábbis - sugározzák a jómódot: egyszintes, itt-ott tetőteres családi házak sorakoznak a keskeny út mindkét oldalán. Szembetűnő, hogy legtöbbje még csak az álmok szintjén végleg befejezett, akad köztük három-négy félkész ház is. Ezeket se idén kezdték el építeni. Az egyik ilyen félkész ház félig se kész kerítésénél fejkendős asszony magyarázza:- A gyerekek még tavaly vágtak bele, bízva abban, hogy idén tavasszal már elkészül. Aztán beütött a munkanélküliség. Nem kell már a bejáró munkás. Túl drága... - s mint aki mindent elmondott, söprögeti tovább a betonozásból visszamaradt kavicsokat. Jónéhány éve, amikor utoljára jártam itt, még megyeszerte is igen erősnek számított a termelőszövetkezet, csodaszámba ment az itt fészket rakó és egyre csak fejlesztő-terjeszkedő fémipari kisszövetkezet, az új iskolaépület miatt is irigyelték őket.- Rekonstrukcióra szorul a tízéves iskolaépület, beázik a lapostető - mondja Tököli Viktor, aki közel egy éve társadalmi megbízatásként polgármester. - Még szerencse, hogy a tetőtérbeépítésre együtt a pénzünk. A polgármester tisztában van azzal, hogy ezért a megbízatásért nem szabad feladnia a másikat, a vendéglátást. Az áfésztől bérelt kocsmában Zoltán, míg a presszóban Károly öccse szorgoskodik a pult mögött, ha ugyan van vendég. „A rezsiköltségek és a termelői árak egyre csak nőnek, a bevételek meg?! Nincs már ilyesmire pénzük az embereknek” - zárja le a témát. Magáról a faluról a legoptimistább hír: folyik a tavaszi nagytakarítás. A veszélyeztetettebb részeken ároktisztítást végeznek egy vállalkozó emberei, a munkaügyi alap pályázata révén foglalkoztatottak alapozzák a második világháborús emlékművet, rendezik a parkot és fát ültetnek. A tavalyi pénzmaradványból, meg az idén leosztott pénzből útépítés folyik az újtelepen. Az összesen ugyancsak nyolcszáz lelket számláló Pécsbagotával, Velénnyel és Gerdével még közös a költségvetésük, együttesen üzemeltetik az iskolát, napközit, óvodát. Szabadszentkirályra idén hárommillió jut, ebből kellene felújítaniuk a kultúrházat, a ravatalozó tetőzetét is. Ezekre talán futja az a kis pénz.-A munkanélküliség menynyire jellemző a falura?- Mind többen vannak, főleg a társult községekben. Nálunk a nyugdíjas a sok. A tőlünk munkába járás már nem jellemző, inkább hozzánk járnak sokan: Pécsről, Szentlőrincről, a környező falvakból. A Fémipari Kisszövetkezet tizedik éve büszkesége a falunak. E hó elején mégis öncsődöt kellett jelenteniük. A két alapító, az igencsak sikeres fejlesztőként számontartott Matheovits László (a jelenlegi elnök) és Török László szárnyaló fantáziáját jóideje a napi gondok kötik béklyóba. Régi ismeretségünk okán mindjárt üzletet ajánlanak:- Ötvenmillióval tulajdonostárs is lehetnél az átalakulásnál. Biztos a piacunk kapálógépekre, fűnyírókra és ezek adaptereire. Csak épp a forgóeszközünk, a saját tőkénk kevés ahhoz, hogy megfinanszírozhassuk e magas termelési szintet. Lehetséges, hogy minél keresettebbek a termékeik, annál nehezebb helyzetbe hozzák önmagukat? Pedig akár büszkélkedhetnének is: fennállásuk alatt az elmúlt hónapban rekord, ötvenhétmilliós forgalmat könyvelhettek el. Idén már vagy négyezer gépet adtak el idehaza, Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában és Oroszországban - zömmel barter üzletként. A termékeik ellentételeként kapott tölgyfa fűrészárut, márványlapokat, csöveket, szerszámgépeket és szerszámokat (és szinte bármit) viszont idehaza egyre nehezebb értékesíteni. Miben reménykednek? Hogy találnak tőkéstársat. Meg az orosz piacban. Az első szállítmány RK-04 kerti traktort április végén indítják az orosz megrendelőnek - aki márkában előre fizetett. Májusban talán sikerül tető alá hozmuk az oroszországi összeszerelő közös vállalatot, melybe a szabadszentkirályiak szellemi apporttal és főbb alkatrészekkel szállnának be.- És ha nem sikerül külső tőkét bevonni a termelésbe?- Akkor racionálisan felére kell leépítenünk a létszámot és visszafognunk a termelést, azt még saját erőből meg tudnánk finanszírozni. De kinek lenne ez jó, amikor hihetetlenül nagy a kereslet termékeink iránt?! A hajdan tejtermelésben, kukorica- és búzahozamban, eredményességben oly híres „Béke” MGTSZ a korábbi tartalékaival és a nyereségadó visszaigénylésével kompenzálta a tavalyi veszteségét. Manapság már ez is eredmény a mezőgazdaságban! A tsz-irodán rövid létszámkimutatást kapok: aktiv tag 138, alkalmazott vagy kéttucat, nyugdíjas 219. Eddig egyetlen tsz-tag sem jelezte laválási szándékát. A február végi közgyűlésen elfogadták a vagyonnevesítés elveit (április végéig minden érintett megkapja a kiértesítést), és egyhangú döntés született: átalakulnak új típusú szövetkezetté. Bár a beadott igények egy-kétezer aranykoronával nagyobbak, mint a tagi földek és az állami tulajdon kijelölése után fennmaradó terület, az Érdekegyeztető Fórum véleménye szerint a jogos igények feltételezhetően fedezik az e célra kijelölt földterületet. Egyetértés és jegyzőkönyv született a földalapok kijelöléséről. Józan paraszti ésszel, a jövőre gondolva, nem hagytak földet műveletlenül. Az őszi búza csökkentett vetésterületét tavaszi árpával ellensúlyozzák, csökkentik a borsó javára a cukorrépa vetésterületet, várják már a kukorica vetőmagot. Leleményességükre csak egyetlen példa: barter-üzletként kapták meg a borsó vetőmagot, majd a termésből törlesztik. Csődhelyzet tehát nincs, bár pengeélen táncolnak. Sok a behajthatatlan kinnlevőségük. Bankról bankra járnak működési hitelért. Kapnak is meg nem is. Bevallottan sokat várnak az új típusú, tulajdonosi érdekeltségű szövetkezeti formától, melyben a tulajdonosi és a munkavállalói funkciók egyértelműen elkülönülnek. A gazdaságosabb működés érdekében keresik külső cégekkel a kapcsolatot... A helyi kábeltévé társaság akár a falu mai gazdagságát is jelképezhetné. Átalakulással ez évtől már „Parabola” Szövetkezetként tevékenykedő társaság vezetője, Hazenauer Gyula sorolja, hogy a 240 portából 150-nél már öt műholdas, négy földi műsort és hétfőnként helyi adást foghatnak havi 100 forint tagdíjért. Portánként 14 ezer forintba került volna a bekötés, de abból az önkormányzat és a tsz. ötezret átvállalt. Ahogy elindulok hazafelé, a falu főutcájában az egymást követő szépen karbantartott és lekoszlott házakat nézve eszembe jut a polgármester egyik, a helyzetet igencsak jellemző mondata: „Új házat építeni idén még nem kezdett senki Szabadszentkirályon.” Murányi László A volt szocialista piacok magyar exportigénye a minimálisra csökkent, s a keresletet még a fizetőképtelenség is kor-látozza. Az Európai Közösség államaival és általában Nyugat- és Észak-Európával viszont ígéretes új lehetőségek is nyíltak.- Úgy gondoljuk, hogy az EK-val aláírt társulási szerződés nyomán lehetőségeink ebben a viszonylatban lényegesen kiszélesednek: mintegy 250 millió dollárnyi többletlehetőség rejlik a szerződésben - állítja Szatmári János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának (NGKM) főosztályvezetője. - Ám nem 1992 lesz a kulcsév kapcsolatrendszerünkben. Tavaly az EK-ba irányuló kivitelünk 48 százalékkal bővült, s az idén is dinamikus exportnövekedésre számítunk. E reláción belül Németországgal különösen jók a kapcsolataink, s vállalataink egyre inkább tért nyernek a német piacon. A dinamizmus hordozója a kis- és középvállalati kör.- Milyen lépések, változások várhatók 1992-ben hazánk és az EFTA kapcsolataiban ?- Ezzel az országcsoporttal maximálisan fel akarjuk gyorsítani a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokat. Terveink szerint a második félévben sikerül megkötni az EK-szerződésünkhöz hasonló aszimmetrikus szabadkereskedelmi szerződést. Egy másik nagyobb terület a „visegrádi hármak” együttműködése. Bizonyos termékek esetében „gyorsító” listákat állítunk össze (azaz kölcsönösen meghatározzuk, milyen esetekben bontjuk le partnereinknél lassabban, illetve gyorsabban a vámokat).-A külső folyamatok milyen belgazdasági lépések megtételét teszik szükségessé?- A gondok elsősorban a gépipart és az agrárgazdaságot érintik. A gépipar tekintetében óriási kérdés, hogy az ágazatot ért tavalyi sokkhatást miként vezetik le az idén. A csődtörvény hatálybalépése nyomán nem lehet pontosan megmondani, hol ér véget az ágazat „karcsúsítása”, mikor áll meg a termelés-viszszaesés. Egy dolgot azonban mindenképp szem előtt kell tartani: ez a nagyvállalati kör még ma is meghatározója expor-Akadozik a kormány március elején hozott rendeletének végrehajtása, amely kedvezményes hiteleket helyezett kilátásba néhány tavaszi vetésű gabona és takarmányféleség termelőinek. A bankok többsége megvárta, melyik tsz jelent csődöt, ugyanis azok eleve kiesnek a kedvezményes hitelben részesülők köréből. A pénzintézetek csak első osztályú adósokkal állnak szóba, ide pedig a mezőgazdasági üzemek csak elenyészően kis része tartozik. Megkérdeztünk Baranyában több termelőszövetkezet, hogy kaptak-e a kedvezményes hitelből. Boksán ugyan igényeltek a kedvező kamatozású kölcsönből, de elutasították a kérelmüket. Egyedül a Növénytermelő és Kereskedelmi kft. kapott hitelt az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank Rt.-től, de nem a zöldhitelből. A belvárdgyulai Közös Út termelőszövetkezet a mohácsi OKHB-nál igényelt ebből a hitelkonstrukcióból. A tárgyalások még folynak. A feltételek szerintük nem kedvezőek, hiszen csak terményértétunknak. Az NGKM úgy véli, hogy a kitörési lehetőségeket magukban rejtő, régi hiteleik hálójában vergődő gazdálkodókat mindenképpen sgíteni kellene. E vállalati kör piacváltásának támogatására próbálta meg létrehozni a kormányzat a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt.-t. Ezt a célt is szolgálja az új exporthitel-biztosító intézmény. Kamatkedvezmények igényelhetők, működik az exportpályázati rendszer. Továbbra is segíti a vállalkozók piacra jutását a Kereskedelemfejlesztési Alap, az idén mintegy 4 milliárd forinttal (ebből azonban 1 milliárd forint korábbi elkötelezettség). A Befektetésösztönzési Alap az idén 2 milliárd forinttal gazdálkodhat, szemben a tavalyi 1,5 milliárddal. EK-kapcsolataink számos egyéb belgazdasági tennivalót is indukálnak. Az ottani szigorú követelményeknek megfelelő szabvány- és minőségtanúsítási rendszerek kidolgozására, minőségbiztosításra, termékfelelősség-biztosításra van szükség.- Kapunk-e valamiféle segítséget az EK-tól ezek megalkotásához?- Ők általában mindenben segítőkészek. A probléma tehát nem az információ hiányábál fakad. A K+F alacsony szintje, az infrastruktúra elmaradottsága a nagy gondunk. Emellett a termelésben a minőségbiztosítás hiánya okoz gondokat. Ez pedig technológiai kérdés. kesítési szerződés bemutatása után adnak, és csak számla alapján. A szántóföldi növények jó részét elvetették. Nem merik magukat elkötelezni, mert nem tudni az árakat előre. A dobszai Búzakalász termelőszövetkezet elnöke Kriván László elmondta, hogy igényeltek ebből a pénzből a Mezőbanknál, az OKHB pécsi és szigetvári fiókjánál, de egyik helyen sem kaptak. A Magyar Hitel Bank Rt.-nél azt a választ adták, hogy nincs erre keretük. Kénytelenek csődöt jelenteni. Igyekeznek a kintlévőségeiket behajtani, és ebből megpróbálják a legminimálisabb költségeket kifizetni. A magyarszéki Egyetértés termelőszövetkezet sincs jobb helyzetben. Két éve veszteséges a tsz, ezért nem kaphatnak hitelt, mondta Tumer Attila elnök. Sokat mentek a hitel után, de amikor már a harmadik helyen sem jártak szerencsével, akkor feladták. A bankok azzal utasították el a kérelmüket, hogy másfélszeres garanciaalapot kell letenniük. Végül a for-Mindazonáltal van remény arra, hogy az új, félig-meddig már piaci környezetben induló vállalkozások képesek lesznek a követelményekhez alkalmazkodni. Abban is bízunk, hogy a nagyvállalatok egy része - átalakulását, lebomlását követően - megtalálja majd értékesítési piacait. A kardinális kérdés: mi lesz a kevésbé életképesekkel? Ezek még ma is állami intézkedésekben bíznak, állami megrendelésekre várnak. Az, hogy ennek a leépülésnek milyen társadalmi, költségvetési és inflációs következményei lesznek, már túlmegy az NGKM kompetenciáján.-A külgazdasági tárca tavaly is kemény harcot folytatott egy piacváltási alap létrehozásáért, amely talán a rekonstrukciós bank formájában elnyeri végső alakját. Ez elsősorban a fejlődésre képes és megalapozott fejlesztési elképzelésekkel rendelkező nagyvállalati egységeket segítené. Az ön által is említett, dinamikus kisvállalkozók nem érdemelnének hasonló lehetőségeket?- Munkatársaimmal éppen a közelmúltban készítettünk tájékoztatót a kisvállalkozók adókedvezményeiről, valamint kedvezményes hitelfelvételei lehetőségeikről. Pénz van, csak a jó üzleti elgondolásokat kellene jobban összehangolnunk a vállalkozói kultúra kiterjesztésével és a meglévő források megismertetésével. (MTI-Press) Bognár galmazóktól kértek segítséget. Eladják a terményeiket, előszerződéseket kötnek. Mindszentgodisán az Ady Endre terj melőszövetkezet elmúlt évben felvett hitelét kedvezményes kölcsönné alakították. A siklósi Magyar-Bolgár Testvériség termelőszövetkezet kapott a zöldhitelből 7 milliót búza- és kukoricatermesztésre, de már volt terményszerződésük. A sombereki Béke Őre termelőszövetkezet szintén kap ebből a hitelből. Gránitz Mihály főkönyvelő szerint azonban ennek a kölcsönfajtának egyik hátránya, hogy egyszerre adják, így a kamatot folyamatosan kell fizetni. Jobb lett volna, ha nem folyósítják azonnal, és teszik át a tsz számlájára. Van egy másik lehetőség ugyanis, hogy a bank a tsz rendelkezésére tart egy meghatározott összeget, amiből mindig csak annyit utal át a szövetkezet számlájára, amenynyire szükség van. Akkor csak arra az időre kell a kamatot fizetni, amikor a pénz is felhasználták. Sz.K. Ki kaphatott a 20 milliárdból? A Rajnai-műhely autófelszerelési cikkeinek jórésze külföldön talál vevőre
