Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-18 / 108. szám
1992. április 18., szombat üj Dunántúli napló 3 Húsvéti beszélgetés Mayer Mihály pécsi megyéspüspökkel A szabadság sugara- Püspök úr, nemrégiben mindketten meghallgattuk Szentágothai professzor Hit és agykutatás című előadását. Az ember emberré válásának folyamatát magyarázva, az emberi agy fejlődéséről beszélve a hallgatóság jó része nem tudta elképzelni, miként lesz képes a professzor a tudományt és a kereszténység szellemiséget közös nevezőre hozni. Az Ön arcán is kétségeket véltem felfedezni ■ ■ ■-Nem a kételkedés gondolata lehetett bennem, vagy a bizalmatlanságé, ami az arcomon lejátszódhatott; inkább a meglepetés, hogy a tudós akadémikus, akiről tudtam, hogy evangélikus vallását élni is igyekszik, olyan szépen szemléletesen mondta el a hit és a tudomány találkozását, ahogy ezt eddig csak teológusoktól hallottam. Én a fiataloknak azt szoktam mondani, amikor ez a kérdés nagyon brossura-szövegben szóba került, hogy a tudományt és a vallást nem szabad összekeverni, nem szabad az egyikkel a másikat igazolni, bizonyítani. Ha megmarad a tudomány a maga területén, és a vallás is megmarad a maga területén, akkor a kettőnek vannak találkozási pontjai, de egyiket a másikkal nem lehet igazolni. És olyan meglepetésszerű volt számomra, hogy Szentágothai professzor világosan ki merte mondani a közönség előtt: a tudománynak nincs világnézete, ideológiája, a tudománynak tudománya van. Aki a tudományban világnézetet keres és a saját világnézetét tudományosan igazoltnak mondja, az máris téves úton van. Szentágothai akadémikus megmutatta a tudomány szépségét, összetettségét, harmóniáját, ami őt arra indítja, hogy nem tudja ezt a harmóniát, ezt a szépséget, összetettséget, rendezettséget rendező nélkül elképzelni. Ha azt mondja: van tehát személyes Isten, akkor már egyéni világnézetét állította volna, mint amit a tudomány igazolt. De nem ezt tette. Ő csak felhívta a figyelmet, hogy itt látja a rendezőnek a szerepét és itt látja azt, hogy nem tudja csupán anyagilag az egészet elképzelni. Éz egy találkozási pont. Megszabadulni a szolgaságtól- A kereszténység legnagyobb, legjelentősebb ünnepe húsvét. Püspök úr szerint a ma emberének hazánkban mit jelent a húsvét?- Szabadjon azt mondani, hogy nemcsak a kereszténységnek, hanem a zsidóságnak is az egyik legnagyobb ünnepe. Hiszen az egyiptomi kivonulás az alapja mindegyiknek. Az egyiptomi kivonulás, az átkelés a Vörös-tengeren megszabadulás a rabságból. Ez az igazi pászka, és ezt tölti meg Jézus halála, feltámadása. Amikor Jézus az utolsó vacsorát ünnepli, akkor ugyanazt a rituális vacsorát fogyasztja el, amit minden évben a zsidó hívő emberek is elfogyasztanak. Visszaemlékeznek arra, hogy Isten megszabadította őket a rabságból, csodás módon átvezette őket a Vörös-tengeren, eljutottak a szabadságba, amit ott a pusztai vándorlás során 40 éven keresztül nagyon keservesen és nagyon sok tanulsággal kellett megélniük, hogy bejuthassanak az Ígéret földjére. A keresztény húsvét minket is megszabadít szellemileg, lelkileg. Jézus Krisztus ki akar vezetni minket azokból a kötelékekből, amelyek lefelé húzzák az embert, amelyek rabszolgasorsban tartják az embert. Erre szoktuk mondani, hogy a bűn kötelékét akarja levenni, hogy szabadok legyünk. Szabadságba akar vezetni az Isten. Ezért akarjuk most húsvétkor megérezni a szabadságnak azt a fényét, sugarát, amit Jézus húsvéti feltámadása jelent. Azt kérdezi, mit jelent a mai embernek Magyarországon a húsvét. Azt mondanám, hogy mi is az utóbbi években megéreztük azt, hogy a kötelek lekerülnek a lábunkról. De az új lehetőségekben rögtön észrevettük, hogy eltűntek az egyiptomi húsos fazekak. Látjuk a puszta, a vándorlás nehézségeit, látjuk, hogy a víz, a fürjek hiányoznak. Látjuk, hogy a manna kevés, mert csak aznapra kapták a zsidók is, és minden nap újra kellett összegyűjteni. Mi is valahogy azt érezzük, hogy csak napról napra élünk és nem látjuk ebben a napról-napra élésben, hogy azért van Valaki, aki tovább vezet minket. Van Valaki, aki megszabadított minket. És elfelejtjük a rabszolgaságnak a keserűségét. Most csak a szabadságnak a bizonytalansága van bennünk. Pedig fényt akarunk látni. Jézus szenvedése az embernek a szenvedése, az embernek a lemondása. De az ember a lemondást, szenvedést úgy vállalhatja, ha van előtte egy fénysugár. Ez a fénysugár a feltámadt Krisztus. A társadalomban is, ha minkéi egy magasabb eszmény vezérel, ha látunk egy fénysugarat és a jövő nemcsak a jelen szomorúsága, hanem van egy cél, ami felé törekszünk és megyünk, s ez nem csupán az ösztönöknek a célja, hanem egy szellemi, lelki cél, amelyhez kell a mindennapi manna, de a mindennapi manna eszköz a célhoz és nem cél - akkor vállaljuk a lemondást, az áldozatot és erőfeszítést. Itt látom a mai ember egyik problémáját. Az anyagiak céllá változtak, és a cél, az eszménykép valahogy csak az anyagi, a manna begyűjtésére szorítkozik. Nem merünk tovább nézni, hogy van Ígéret földje, van cél, van állomás, amely felé megyünk. Összesűrűsödött programok-Két és fél éve, 1989 decemberében szentelték Önt püspökké. Milyen mérleget készítene tevékenységéről?- Másoknak kellene a mérleget elkészíteniük: megmondani, mi az, amiben mint püspök megfeleltem, vagy jól megfeleltem, mi a kötelességem, mi az, amit az új körülmények között még meg lehetett volna tenni, hiszen sohasem mondhatjuk azt, hogy mindent megtettünk. Mindig érezzük, ha újra kellene kezdeni, talán egy kissé másképpen csinálnám, ha nem is az ügyet, de talán a módszert, talán a kivitelt, talán a hozáállást. Ha végignézem ezt a két és fél évet, úgy tűnik, mintha 7-8 év lenne. Annyi minden összesűrűsödött benne, hogy a programok, a lehetőségek, az újra indulások, mint egy stafétafutás találkoznak egymással. Néha nem is egy stafétabotot kellene és kellett átadni, hanem mindjárt kettőt, vagy hármat. A rajtnál egyedül indultam és most már azt látom, hogy többfelé, sokfelé mennek a vonalak, és mindegyiknek egy stafétabotot adtam. Annakidején az egyik közeli cél úgy szerepelt, hogy mindaz, ami elkezdődött az egyházmegyében, mindaz, amit Cserháti püspök úr az elmúlt évtizedekben olyan nehezen és olyan bonyolultan tudott csak megvalósítani, szépen tovább menjen. Akkor már szóba került, az új lehetőségek között hogyan lehet a hívek igényeit még jobban megvalósítani. Az egyik igény: papoknak a küldése. Éz az, amit nem tudok megtenni, ez az, amiben érzem, kötve van a kezem, hiszen 480 pap helyett 136-nak kell ellátnia a munkát. Előrelépés viszont, hogy vannak hitoktatóink. A 260-270 hitoktató, nem főállású - nagyon ritka köztük egy-egy főállású -, hanem óraadó. Van, aki két-három órát ad hetente, van, aki többet. De ők azok, akik a papság megnyújtott karját, tovább vitt szavát képviselik, és rajtuk keresztül juthatunk azokhoz a fiatalokhoz, akik szomjazzák azokat a keresztény igazságokat, amelyek betöltik a Telküket, amelyek eligazítást adnak számukra. Pozitív dolog, nagyon pozitív, hogy a teológiai főiskola visszakerülhetett Pécsre, és a képzés megindult. Úgy látom, hogy nagyon szépen és jól indult. Ugyancsak pozitívum, hogy az énekiskola egy évvel a teológia előtt már megkezdhette működését. Vannak jelentkezők az énekiskolába, bár lehetne vidékről még több. Pozitívum az is, hogy a Ferences kolostorban egy kisebb diákotthon az egyetemisták részére megvalósult. Ugyancsak az, hogy a karmeliták elkezdhették a közös életüket, mégha vannak is még szépséghibák az épület körül. Pozitívumnak tekintem azt, hogy keresztény óvoda indult, és hogy a Miasszonyunk rend is tervekkel készül a következő évekre. Eredmény, hogy a Ciszterci Gimnáziumban két osztály indulhat majd az ősztől. Remélem, a gimnázium bizonyítani tudja, az egyház nem csak azért akar keresztény iskolát, hogy hitelveit terjessze. Az egyház azért kíván keresztény iskolákat létrehozni, hogy a keresztény ember igényeit kielégítse és megalapozza. Ez óriási különbség. Vallásos nevelés- Püspök úr, gondolataink találkoztak. Én így akartam megkérdezni: a keresztény szellemű iskolarendszer helyreállítása rendkívül fontos. Vallásos nevelés esetén a bizonytalanság, az erkölcsi tartás hiánya, a sorstragédiák, a bűnözés nem lenne olyan nagymérvű, mint most nálunk.- Azt szokták erre mondani, hogy nyugaton is vannak problémák, pedig vannak keresztény iskolák. Kivételt mindenütt lehet találni, mindig a statisztikai átlagot kell néznünk, úgy tudjuk az igazságot jobban megközelíteni. Nálam járt egy idősebb pap, beszélgettünk. Hadifogságban volt tízezer katonával, ő volt a katonalelkészük. A hadifogság idején a tízezer katonából egyetlen égy sem lett öngyilkos, pedig olyan körülmények közt éltek, amelyek sokkal súlyosabbak, mint a mostani kiskatonák körülményei. S most ez a probléma mégiscsak jóval nagyobb és mélyebb. Ez nem jelenti azt, ha valaki vallásos, akkor nem fordulhat elő valamilyen probléma, valamilyen baj. Mert az ember idegrendszerét kívülről nem mindig lehet elbírálni. Az ember idegrendszere nagyon érzékeny műszer, mint ahogy az előadásban is hallottuk, az idegsejtek nem regenerálódnak, itt csak megállni lehet, újra felépülni nem. De hogy az ember erőt, bizalmat kapjon, azt ateizmussal soha nem lehetett megoldani.- Ehhez a kérdéshez tartozik még: él az emberekben olyan félelem, hogy a keresztény iskolákban a keresztlevél lesz a belépőjegy, nem pedig a tudás, a tehetség.- Ilyen soha nem volt, még a régebbi időben sem, és ilyen nem lesz a közeljövőben sem. Egy plébános mesélte el, hogy a Piusba járt a jezsuitákhoz. Volt zsidó osztálytársa is. S ha most osztálytársa külföldről hazajön, legelső útja mindig hozzá vezet, mert olyan jó barátságban voltak a gimnáziumban. Es a barátság meg is maradt köztük. Az, hogy most a kezdetkor megkérdezik, vallásos-e az a fiatal, gondolom, érthető. Hiszen csak azért engedik meg, hogy a felekezeti iskolák működése elkezdődjön, mert igény van rá. Magyarországon a tíz év alatt viszszakért általános iskolák és középiskolák száma a katolikusoknál 210, a reformátusoknál 230. Az egész országban 3700 általános iskola és 780 középiskola van. Ha ebből a kb. 4400-ból levonjuk az 500-at, Leonardo da Vinci festménye: Az utoiso vacsora akkor még mindig 3900 általános és középiskola marad az 500 mellett. Úgy érzem, hogy emögött nem a keresztény emberek túlzott igénye áll, hanem egyes régi privilégiumokhoz való szélsőséges ragaszkodás.- Úgy tudom, hogy az egyházmegye területén 35 létesítményt szeretnének visszakapni. Az iskolák vannak túlsúlyban ?- Biztos, hogy nem 35 iskoláról van szó, mert amit mi viszszakérünk, az énekiskola, most is működik, csak lejjebb kerül, abba az épületbe, ahol elférnek. Visszakértük a régi szemináriumot, ahol most hátrányos helyzetű gyermekek vannak. Ott is türelmet tanúsítunk. Működésünkhöz visszakérünk területet a múzeumtól, de ott is csak a felét. Amikor az egyház valamit visszakér, sohasem azért teszi, hogy csak a mienk legyen, hanem azért, hogy ott egy funkciót betölthessen, ami hiány azon a településen. Ha most azt néznénk, hány település van az egyházmegyében, és milyen nagy az igény, akkor ez a 35-ös szám teljes egészében eltörpülne. Revidiálni a gondolkodást- Beszélgetésünk során Ön többször is hivatkozott (bár nem ezt a kifejezést használta) a közvéleményre. Köztudott, hogy a tömegkommunikációs eszközök erre döntő hatással vannak. Szeretném erről Püspök úr véleményét hallani. . .- Az én megítélésem szerint, ha általánosságban beszélünk a sajtóról, a sajtóban dolgozó emberekről, az akkor ugyanúgy nem igaz, mintha valaki csak papokról, meg az egyházról beszél és nem mondja meg konkrétan, hogy ez az újságíró, vagy a másik mit írt meg, mi volt a véleménye, és neki ezzel kapcsolatban mi az álláspontja. A tömegkommunikációs eszközöknél azt érzékeljük, hogy az elmúlt évek téves iskolapolitikája, brossuraszerű tudománya, az egyházak negatív beállítása nagyon sok emberbe realitásként ivódott be. Tudom, hogy nem tehetnek róla, tudom, hogy a gondolkodást revideálni sokkal nehezebb, mint csupán egy gyárat elindítani, és a privatizáció útján egy gazdaságot újjászervezni. Pedig ott is látjuk, milyen nehézségek és bajok vannak. Ezért nem mondom azt, hogy a médiák szándékosan rossz akarattal írnak, szólnak bizonyos dolgokról. Az elmúlt 40 évnek az előítéleteit, téves beállítását viszik tovább. És ezért vannak konfliktusok. A papi életből tudom, amikor valamit hirdetünk, hányszor jut az tovább „értelmezve”. És ha ez az „értelmezve való továbbjutás” érvényesül, máris az illetőnek a szavai nem objektívek, amiből nagyon rossz dolgok jöhetnek ki ...- Zárjuk a beszélgetést Szentágothai professzor gondolatával: a tudomány bármennyit fejlődik, ma még elképzelhetetlen titkokat fedezhet fel az ember agyában, mégsem kell attól félni, hogy olyat, ami ellentétes lenne az Isten szellemiségével, a Mindenhatóval. Mi erről a véleménye?- Azt mondtam a professzor úrnak: hitvalló módon fejezte be az előadását, mert meghagyta a tudománynak a fejlődéshez való jogát, szerepét, kötelességét, ugyanakkor a nagy tudós alázatos lelkületével fejet tudott hajtani az isteni világ előtt is, amely nincs ellentétben a tudománnyal. És ez a fejhajtás mindenkor felemeli az embert és szabaddá teszi... Lombosi Jenő Katolikus zsinat Megkezdődött az Esztergomi Főegyházmegye zsinatának előkészítése. Egyházmegyei zsinat utoljára ; 1941-ben volt, a mostani : célja: az egyházi élet megújí| tása - tájékoztatta az MTI-t i az Esztergomi Érseki Főhatóság pénteken. Az előkészítő munka megindítását Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek jelentette be. Épül az MO-ás körgyűrű Hamarosan hozzákezdenek a kivitelezők a Budapestet körülvevő MO-ás autópálya körgyűrű következő 14 kilométeres szakaszának építéséhez. Bánóczi István beruházási főmérnök az MTI érdeklődésére elmondta: most folyik a tervek engedélyeztetése, s ezután látnak hozzá az alapozáshoz az építő cégek, amelyek nemzetközi versenytárgyaláson nyerték el a 10 milliárd forintos beruházásban a részvétel jogát. Májusban az M7-es és Ml-es autópályát összekötő 4-5 kilométeres szakasz alapozásához látnak hozzá a Magyar Aszfalt Kft. és a betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. gépei. Ugyancsak rövid időn belül megkezdődik a nagytétényi vasúti híd építése, valamint a 70-es út Diósd és Budapest határában lévő kereszteződésének kiépítése. Itt egyébként a munkálatok idejére terelőúton mehetnek a járművek. Az új körgyűrűszakasz a tervek szerint 1994 októberében készül el, s ezzel létrejön a három autópálya - az M7-es, az Ml-es és az M5-ÖS közvetlen összeköttetése. így napaonta hozávetőleg 20-25 ezer jelenleg Budapesten átdübörgő jármű - főleg kamion - elkerüli majd a fővárost, kisebb lesz a forgalom a Bocskai úton, a Petőfi hídon, az Üllői úton, kevesebb lesz a dugó, a torlódás és a levegőben kevesebb kupufogógáz jut. Ahol az új út kiépül, ott mindenütt ügyelnek a környezetvédelemre, erdőket telepítenek. Requiem az eletért Három, egymástól markánsan eltérő stílusú koreográfiát mutat be Requiem az életért című produkciójában a Győri Balett április 24-én . A Mozart zenére komponált „Fény és árnyék” William Fomin koreográfiája. A táncjáték Mozart és Salieri konfliktusát jeleníti meg. Az együttes tagja ezúttal koreográfusként az orosz klaszszikus balett hagyományait eleveníti fel a kompozícióban. A klasszikus és a modem balett elemei ötvöződnek a „Könnyek tengere” ; című alkotásban, amelyet Mahler zenéjére Libor Vaculik csehszlovák balettművész készített. A történet történelmi koroktól független: arról szól, miként veszíti el a szülő felnőtté vált gyermekeit. Mindkét kompozíció díszlet- és jelmeztervezője a koreográfus, Gombár Judit. A harmadik koreográfia „Az örök vándor” Demcsák Ottó, az együttes szólótáncosának műve, a modern balettet képviseli az esten. Díszleteit Gombár Judit tervezte; a . jelmezeket Nicolaus Dobay, 1 a bécsi Volks Theater tagja • készítette.
