Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-17 / 107. szám
1992. április 17., péntek új Dunántúli napló 3 A műemléki világnap elé Az idő kövekbe zárva Oly sok jeles embert tett fogadva-fogadatlanul is hűséges prókátorává a város, tett akarásait-álmait is kibeszélő művészszé-tudóssá a baranyai táj, hogy számos, nálam messze hivatottabb tollforgató szólhatna helyettem, mi minden az, ami itt, a még lakható világunkban az utókornak megőrizendő. Pusztán csak szerény tolmácsa lehetek a múltat őrző szellemnek, hiszen a tolmácskodás maga is honosodni segít. De enélkül is szól helyettem a - Pilinszky szavával: megszólított múlt, a múlt szelleme, a római kori emlékektől a székesegyház-építő olasz kőfaragókig, a 18. században megéledő püspöki mecenatúráig és a Mattyasóvszky vagy a németbólyi Montenuvo-családig, a szigetvári Biedermannokig - alig számbavehető és fölmérhető érték fölött bábáskodhatott a munkában-alkotásban nyugalmat lelő ember, aki e tájékot lakta és lakja ma is. Elmondható - a költő Takáts Gyula kifejezésével élve - a „tájöntudat ébresztése” közügy e tájékon a lélek ébresztgetése nélkül is. Itt bolygott Várkonyi Nándor nyugtalan szelleme, a románkori templomokat kutató Gosztonyi Gyula kíváncsisága, Pécsnek ajándékozta szorgalmát Madas József, vagy a cserkúti, a kővágószőllősi, töttösi román templomok őréül szegődött a plébános Csonka Ferenc. A koraközépkori, de barokk emlékekben is rendkívül gazdag megyének a műemlékeit még az elmúlt évtizedekben is nagyobb figyelem kisérte, mint másutt. Az értékvédelemnek ebben a lokális szorgalmában szerepe volt a tradíciónak, a múlt irdatlan, kövekben is megtestesült súlyának, de a helyi akaratnak is. Nemcsak kiváló építészek sora fémjelzi ezt Felcser Lászlótól Kistelegdi Istvánig és Bachmann Zoltánig ma is - egyikük, Várnagy Péter Ybl-díjas építészünk halálhíréről, sajnos éppen a napokban kellett értesülnünk -, hanem a régi tanács mellett szívós következetességei dolgozó szakmai bizottság munkája is. Vezetőjeként dr. Görcs Lászót, a Leőwey Klára Gimnázium egykori, kiváló igazgatóját tisztelhettük, olyan partnerekkel, mint Tihanyi Csaba, Szigetvári János, Tóth Zoltán - és maga Takács Gyula is, a megyei tanács ezügyben is elkötelezett elnökhelyettese. És szóljunk Cserháti József püspök Rómáig érő kapcsolatairól is. Az önkormányzatok megnövekedett felelősségével, önállóságával új fejezetet írunk a műemlékvédő munkában is. Új fejezetet, hogy a múlt ne váljék puszta múzeumi kellékké, zajos idegenforgalmi kirakattá, hanem legyen jelenlévő, velünk szövetséges történelem. Az Agoston-téri csörgőkön átlépve, sétálva a várfal környékét csúfító pavilonok előtt, látva a sebhelyes régi megyeházát, az öreg tettyei városrészt, látva továbbszegényedő falvainkat azt hiszem, sok még tennivaló. B. R. A régi megyeháza épülete Fotó: Szundi György Pécsváradon is épül iparos ház Miként döntött az olvasó? A magyar lapkiadás 1991-es statisztikai adataiból A pécsváradi ipartestület tagjainak régi vágya teljesül, iparosház épül a közeljövőben Pécsváradon. Igaz, a helyi és a környékbeli mesteremberek még 1942-ben vásároltak egy házat, az épület tulajdonjogát azonban 1957-ben a KIOSZ országos vezetősége nevére írták át. Ezzel elhalt az iparosházban zajló társadalmi élet. Bezárt a vendéglő és a kerthelyiség, megszűnt a házban otthont találó irodalmi színpad. A 70-es évek közepén, amikor a lerobbant épület tatarozásra szorult és erre a helyi erőforrásból nem futotta, az országos központ eladta azt. Honnan is lett volna kedve és pénze az embereknek, ha a tagdíj fele marad csak a helyi szervezetnél. A házért kapott pénz a KIOSZ nagykalapjába vándorolt. Hasonlóan jártak az 50-es évek végén vett harkányi nyaralójukkal is, amelyet már a 70-es évek elején eladott a központ. A központi begyűjtő és újraosztó szerep a KIOSZ szervezetében is érvényesült, így kaptak is Érdekes programokat ígér a Pécsi Orvostudományi Egyetem idei Medikus Napok ’92 rendezvénysorozata, melyek többségére várják a város fiataljait is. Koncertet ad Koncz Zsuzsa és a Republic együttes, rendeznek FIDESZ-délutánt, éjjeli kirándulást, vidám főzőcskét, s természetesen nem marad el a A Pécsett a napokban elkezdett telefonbekötések sokakból érdeklődést, nem egy esetben értetlenséget váltottak ki. A kertvárosi központ ugyanis várhatóan decemberben készül el, azonban már most elkezdték bekötni az igénylők telefonjait. Sokak számára nem érthető, miért kell a beszerelést követő 30 napon belül befizetni 12 000 forintot, miért nem a vonal bekötése után? Szerkesztőségünket a Sarohin tábornok útról is megkeresték, mondván, nekik az ügyfélszolgálati irodában azt jósolták, hogy idén nem kapnak telefont. A legilletékesebbtől, Reiner Ágostontól, a Pécsi Távközlési vissza a befizetésekből. 1988-ban amikor sikerült megszabadulni a komlói szervezettel kötött közel 10 éves kényszerházasságból, az országos központtól 500 000, a megyétől 100 000 forintot kaptak egy iparosház vásárlására. Az összegből egy fő utcai öreg házra tellett, de ez nem alkalmas arra, hogy otthont adjon az ipartestületnek. Megszületett hát az ötlet, legyen egy kereskedő udvar a ház helyén és a saját üzletüket építő vállalkozók pénztárcáját terhelje az ipartestület irodájának és tárgyalóhelyiségének kialakítása. Az iparosház környezetbe simuló igényes tervét Szilágyi Domonkos készítette el a közelmúltban. Az épület homlokzatát kirakatok díszítik és az üzletek bejárata az udvarra nyílik. Az irodák a tetőtérben helyezkednek el. Máriusz Antal, az ipartestület elnöke elmondta, a 8-10 üzlet és az udvarban helyet találó vendéglő építésére a jövő hónapban hirdetik meg a területet. P. E. medikus bál. A szakmai programok előadói dr. Szabó Zoltán professzor és Szentágothai János akadémikus. A Medikus Napok szerdán 20.00. órakor kezdődnek a POTE aulájában. A megnyitó beszédet Jászai Joli tartja. A rendezvénysorozat április 25-én fejeződik be. Igazgatóság vezetőjétől kértünk tájékoztatást. Mint elmondta, a beszerelési munka folyamatos, ám az igénylők nagy száma miatt lehetséges, hogy egyes részeken áthúzódhat a bekapcsolás a jövő évre. A 12 000 forint 30'napon belüli befizetése Reiner Ágoston véleménye szerint látszólag nem szerencsés, ám amennyiben időközben emelkedik a vonal bekötésének költsége, ez az előfizetőket már nem súlytja. Ez mindkét fél számára előny és kockázat is, hiszen a költségek esetleges emelkedését az igazgatóság nem kívánja ráterhelni az igény-A Magyar Lapkiadók Egyesülete elkészítette az 1991. évi lapterjesztés statisztikáját. Eszerint Magyarországon egymilliárd 104 miiló példányban jutottak el újságok az olvasóhoz. A mintegy 1,1 milliárd újságnak jóval több mint a felét a politikai napilapok teszik ki. Az elmúlt évi számok alapján lényeges változásokat rögzíthetünk a politikai napilapok kiadásában. Néhány éve még az országos napi- és a budapesti sajtó együttes példányszáma nagyobb volt a megyékben megjelenő újságok összpéldányszámánál. Nos, az elmúlt évi statisztika e téren jelentős elmozdulást mutat. A piacot évtizedek óta meghatározó országos és budapesti napilapok kiadói, valamint a szintén országos terjesztésű új vállalkozások együttesen 1991-ben összesen 261,3 miiló darab lapot adtak ki. A megyei napilapok együttes száma viszont meghaladja a 348 milliót. Ha az eladott, vagyis a valós forgalmat nézzük, akkor a megyei lapokból több mint százmillió példánnyal több került az elmúlt évben az olvasók elé, mint az országos terjesztésű napilapokból. Az utóbbiak remittendája (eladatlan példányszáma) ugyanis meghaladta a 4 milliót, míg a megyékben ter-A kormány elfogadta a bankprivatizáció fő elveit, a stratégiai elképzeléseket, és meghatározta az ezzel összefüggő kormányzati feladatokat. Egyetértés van abban, hogy a fő döntéseket a nagybankok privatizációja során az állam hozza meg. Ä bankszféra privatizációjának végrehajtásában ugyancsak jelentős szerephez jut az állam. A stratégia alapelve, hogy tőkeemeléssel, készpénzzel javítsák a befektetők a bankok személyi és technológiai feltételeit. Mindezt Szabó Tamás, a privatizációs ügyekkel megbízott tárca nélküli miniszter csütörtökön, sajtótájékoztatón közölte. Kifejtette: a bankprivatizáció célja, hogy az 1990-es évek végére az állam ugyan megmaradjon, mint nagy részvényes, ám mindenütt 25 százalék alá csökkenjen a direkt tulajdonosi részesedése. jesztett újságokból „mindössze” 9,2 millió maradt az újságárusoknál. Az országos napisajtó, elsősorban a vásárlóerő szűkülése miatt egyre inkább visszavonul a fővárosba. Figyelemre méltó az a tény, hogy az országos lapok mellett, abszolút számban is előkelő helyet foglalnak el a megyei újságok. Hogy mennyire keresett egy-egy újság, azt a remittendaadatok pontosan jelzik. Az országos napilapok közül a piacot vezető Népszabadság a napi átlag 304,6 ezres példány számából 21 ezer 600-at nem tud eladni (7,2%). A sorban őt követő Népszava a napi 158 ezer 900 példányból több mint 28 ezret kénytelen visszavinni (17,7%). Persze ennél sokkal rosszabb eredményeket is produkált a napisajtó az almúlt évben. A naponta átlagosan mintegy 76 ezer példányban megjelenő reggeli Kurírnak 21,1%-a nem talált vevőre, a napi 83 ezres Magyar Hírlapból 21,8% maradt olvasatlan. A márciusban állami többségi tulajdonúvá vált Esti Hírlap 1991. évi napi átlagkiadása 66 ezer példány volt, s ebből mintegy 18 ezret (30,3%) nem tudtak eladni. A Pesti Hírlapot naponta átlagosan 16 ezer példányban dobták piacra, s ebből a statisztikai ada-Ugyancsak cél, hogy a magyar bankrendszer ne kerüljön külföldi ellenőrzés alá. A privatizációs stratégia eleme az is, hogy a magyar bankprivatizációban az állam szívesen látja a külföldi intézményes portfolió befektetőket. A másik téma az Állami Biztosító privatizációja volt. E nagy jelentőségű ügyletről Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója adott tájékoztatást. __ _____ Elmondotta: az Állami Biztosító vagyonának 75 százalékát vásárolta meg a hollandiai központú AEGON biztosító csoport. Az Állami Biztosító kétmilliárd forint alaptőkével rendelkezik, de ez a tőkeemelés után 3,9 milliárdra nő. A jogilag lezárt privatizációról szóló szerződést az érintettek május 26-án írják alá ünnepélyesen. Az Állami Biztosító privatitok szerint általában a fele, 8 ezer újság nem fogyott el. Az Új Magyarország naponta 45 ezer 200 példányban került utcára, de a páratlan reklámozás ellenére is naponta átlagosan 26,5 ezer eladatlan újság (66,2%) maradt meg. A Zalai Hírlap nyomán Az első 15 magyar napilap millió eladott példány 1991-ben 1. Népszabadság 86 314 2. Népszava 44 406 *3. Új Dunántúli Napló 28 452 4. Kisalföld 27 714 5. Kelet-Magyarország 25 981 6. Észak-Magyarország 25 362 7. Magyar Nemzet 24 198 8. Hajdú-Bihari Napló 21 836 9. Zalai Hírlap 21118 10. Magyar Hírlap 20 048 11. Vas Népe 19 734 12. Kurír 18 752 a napi két kiadás együtt 21 735 13. Somogyi Hírlap 17 408 14. Napló (Veszprém) 16 895 15. Petőfi Népe 16 761 * A Zalai Hírlapban és a Naplóban (Veszprém) közölt írást átvettük, a toplistán szereplő adat az Új Dunántúli Napló esetében magyarázatra szorul. Lapunk a hét minden napján megjelenik, az összpéldányszámban az Új Vasárnapi Dunántúli Napló is szerepel. zációja során az úgynevezett arany részvényt vezették be. Ez azt jelenti - hangzott el -, hogy bár a magyar fél kisebbségben van, bizonyos meghatározó döntéseket csak egyetértésével lehet meghozni. Ez az egyetértési jog például kiterjed a tőkeemelésre, a megszűnésre, illetőleg még néhány más, döntésre. Az Állami Vagyonügynökség egyébként 800 millió forintnyi garanciát vállalt az ÁB értékesítése során. Egyre gyakoribb, hogy a külföldi partner garanciát kér egy-egy ügylet során a későbbiekben felmerült költségek viselésére. Az állam, jelen esetben az ÁVÜ az Állami Biztosító esetében 15 évre vállal garanciát azzal kapcsolatban, hogy a környezetvédelmi előírások szigorodásából eredő károkat viseli. A befektető viszont azt vállalta, hogy meghatározott ideig nem adja el részvényeit. Várnagy Péter (1943-1992) Halottunk van, nagy halottunk. Negyvenkilenc évesen, súlyos betegség után itthagyott bennünket Várnagy Péter építész, a kulturális és társadalmi közélet ismert és megbecsült személyisége. Eltávozott közülünk a munkatárs, a barát. Elment tőlünk az Ember. Már fiatalon művészpályára készült, kerülővel érkezett oda; mérnökként tudott mindent, ami megtanulható, és olyan építész volt, akit elhivatottnak szokás nevezni. Könnyedén, természetes módon, a rá jellemző eleganciával élt és alkotott. Nem vett igénybe szakmai segítséget, maga rajzolta fel, amit tervezett. Építészeti szemlélete elvetette a szűkösséget, provincializmust: tágabb látóhatárra, valóban a világra tekintett. Ez tette őt képessé arra, ami sokak fölé emelte: Ágival, feleségével, örökös alkotótársával együtt a munkatársakból és művészbarátságokból valódi alkotóközösséget, igazi műhelyt teremtett. A sikeres pályán, melyet bejárt, nagyszerű épületek születtek. Mégis, ezek a közösségek az ő legszebb, legmaradandóbb alkotásai. Szeretetből, megbecsülésből épültek, s ő barátságból rakott föléjük tetőt. Barátai számosán voltunk, vagyunk: zenész, szobrász, festő, tervező munkatársak, kollégák - nincs hely felsorolni. Nincs elég hely és idő felsorolni számos alkotását sem. Az életmű teljes, egy se lenne elhagyható. Műveinek méltatása külön feladat és kötelesség. Külön kellene szólni arról, hogy életét egyetlen munkahelyen töltötte, a munkatársai, kollégái, beosztottai iránti felelősség és cselekvőképességjegyében. Hiánya pótolha1 tatlan. Tenni akarása által vezetve, önmaga idegenkedésével is megbirkózva lett közéleti szereplő, Pécs város közgyűlésének tagja. Súlyos betegen is teljesítette vállalt feladatát. Sokan szerették. Sokan megpróbálták elősegítem gyógyulását. Minden együtt volt az életmentő műtétre, de ő ezt már nem tudta megvárni: egy- héttel előbb ment el. Egy nemzetközi tervpályázaton dolgozott utolsó órájáig. A munka elkészült, csak az aláírás hiányzott. Mostantól örökre. Getto József Medikus Napok’92 Telefon a pécsi kertvárosban Miért most kell fizetni? Bankprivatizáció: eladták az Állami Biztosítót
