Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)

1992-04-15 / 105. szám

1992. április 15., szerda uj Dunántúli napló 9 Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma Miért kell annyiféle adót fizetnünk? Magyarországi községek segítsége a horvátországi menekülteknek Szentlászlóiak Szentlászlóért! Miért kell annyiféle további adót fizetnünk? - olvasom a vá­laszt az április 4-iki Új Dunán­túli Naplóban „Szálkák” címen megjelent cikkben. Az újságíró nem tudja, miért kell ennyiféle adót fizetni, sőt, feltételezi, hogy a hivatalos válasz is rövi­den a „csak” szó lehetne. Sorol­nám, hogy szerintem miért van az a sokféle adó:- Azért, hogy az állami költ­ségvetés egyensúlyát biztosítani lehessen, amely így is hiányos, sőt, a hiány nagyobb lett, mint amennyit terveztek. (A költség­­vetési bevételek nem teljesül­nek, a pénzügyi szabályokat so­kan megszegik.)- Azért, mert a kelet-európai piacok összeomlottak, de már összeomlásuk előtt évekkel több ország fizetésképtelenné vált.-Azért, mert a korszerűtlen és magas költséggel dolgozó nagyüzemeink termékei - egy-két kivételtől eltekintve - a A Szocialista Párt program­jában vállalja a bérből és fize­tésből élők érdekképviseletét és védelmét, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került em­berek segítését. A pécsi szerve­zet ezért indítja útjára a „Szegfű Szolgálatot”. A név mögött egy komplex humán szolgáltatás áll. Magába foglalja a két éve sike­resen működő jogsegélyszolgá­latot, valamint egy orvosi, lelki, szociális, továbbá egy pedagó­giai és pályaválasztási tanács­adó-szolgálatot. Szociális és egészségügyi csoportunk nemrég kezdte meg működését. A hozzánk forduló felvilágosítást kap betegsége természetéről, az általa nem is­mert latin nyelvű kórismét le­fordítjuk számára, tanácsot adunk, hogyan alakítsa élet­módját, ha egy idült betegség­ben szenved, vagy milyen szak­emberhez forduljon panasza­ival. Segítséget nyújtunk a lelki problémák mindennapi kezelé­séhez, a naponta jelentkező konfliktusok megoldásához. A hozzánk forduló tanácsokat kap társadalombiztosítással kapcso­latos problémái megoldásához, hozzásegítjük pl. szociális segé­nyugati piacokon nem adhatók el. (40-50 évvel el vagyunk ma­radva a korszerű technikától.) Sorolhatnám tovább, de mi­nek? Aki itt él, annak tudnia kellene. Mindezeken felül az elmúlt rendszer 1400-1500 mil­liárd forint „adósságot hagyott ránk”, amelyet a többnyire rossz beruházásokon felül „fel­éltünk”. Ennek kamataiból pl. inflá­ciós szinten lehetne tartani a nyugdíjakat. Arra a tőkés nyugat nem ad hitelt, hogy a „szocialista vív­mányainkat” - amelyeknek ak­kor sem volt gazdasági alapja - tovább bővítsük. Persze hogy nem hitelezi ezt a nyugat, mint korábban, hiszen most már nem ellenségek, hanem barátok va­gyunk, és barátot nem illik to­vábbra is tönkretenni. Ezek után érthető, ha kívülről nem finan­szírozzák a belső fogyasztást, országon belül kell erre forrást biztosítani adók formájában. Az lyezéssel kapcsolatos ügyes-ba­jos dolgai elintézéséhez. A to­vábbiakban tervezzük a hátrá­nyos helyzetű emberek felkuta­tását, esetleg gondozását. Szolgáltatásunk természete­sen díjtalan, munkacsoportunk­ban jól felkészült szakemberek állnak a lakosság rendelkezé­sére. A Szegfű Szolgálat csütörtö­könként 16 és 18 óra között működik a Tüzér utcai Moz­galmi Házban. Dr. Hudvágner Sándor adjunktus MSZP Szegfű Szolgálat Aláírásgyűjtés A Magyar Katolikus Püspöki Kar kéri minden hívét és min­den jószándékú, az alapvető er­kölcsi törvényeket tiszteletben­­tartó embert, hogy aláírásával kapcsolódjék a Magzatvédő Társaság, a Szülészek az életért és a Pacem in Utero Egyesület „az emberi élet teljes köiü vé­delmét” biztosító törvény meg­alkotásáért kezdeményezett alá­írásgyűjtéshez - tájékoztatta az MTI-t a Püspöki Kar. ország ilyen helyzetben lévén, állampolgárainak - helyzetük­höz mérten több mindenről le kellene mondani, mint annak idején tette 3-4 évig a háború alatt, majd sok évig a háború után, mert akkor olyan volt az ország helyzete. Egy vesztett háború, vagy egy „világrend­­szer” összeomlása egyformán káros gazdasági következmé­nyekkel jár úgy az érintett nem­zetgazdaság, mint az állampol­gárok számára. Ilyen egyszerű ez, csak a po­litikusok sem merik a kímélet­len valóságot kimondani, mert akkor „lebunkózná” őket a „tisztelt hallgatóság”. Sokan, főleg a gazdasági összefüggé­seket nem ismerők, szívesebben hallgatnak szép ígéreteket még akkor is, ha azoknak semmiféle reális alapja nincs. Végül, ha körülnézünk a volt szocialista országokban, látjuk, sehol sem jobb az élet, a gazda­sági helyzet. A volt Szovjetunió Azt már-már megszoktuk, hogy ha mezőgazdasági témá­ban állásfoglalást, vagy nyilat­kozatot teszünk, akkor egy vagy két hónap, esetleg egy év múlva ugyanazt, ugyanúgy - volt eset, hogy szinte szó szerint másolva - megtette más párt szervezete is, annak ellenére, hogy ők koa­líciós párt. Úgy tűnik, hogy Magyarországon ezt a politikai kultúra elviseli, de változhat a felfogás a tények kényszerítő hatására is. De a másik koalíciós párt nyi­latkozata, amely az Új Dunán­túli Naplóban jelent meg 1992. március 2-án, legalábbis elgon­dolkodtató. Ugyanis nagyon óvatosan, nagyon félénken, de azért egyértelműen ellenzéki hangvételű, és igencsak hasonlít az Agrárszövetség által évek óta szüntelenül hangoztatott véle­ményhez. Ennek tulajdonképpen örü­lünk, és a megfogalmazással egyet is értünk. De ... de, ahogy mondtam, legalábbis el­gondolkodtató egy-két kérdés, ami a nyilatkozat kapcsán ben­nünk felmerül. a világ leggazdagabb országa ásványi és természeti kincsek tekintetében, s mégis, mi van ott ma? Üres boltok, vagy csillagá­szati árak. Abba bukott bele Gorbacsov, hogy nem tudott belső forrásból jobb gazdasági helyzetet teremteni, és lehet, hegy Jelcin is így jár. Pedig biz­tos vagyok benne, erős szándé­kuk volt a gazdaság talpraállí­­tása. (Persze a politikai vissza­húzó erők ebben jelentősen köz­rejátszottak.) Nálunk is így van ez - bár itt sokkal jobb a helyzet -, de bárki kormányozna, a meglévő és képződő forrásokból nem tudna jobb gazdasági helyzetet terem­teni. Egyébként nem kell Orosz­országig menni, hasonlókat hallottunk a görög miniszterel­nöktől is a minap, pedig ő egy NATO-ország vezetője. Kálmáncsi Gyula nyugdíjas Pécs, Engels u. 44/1. Mert ha komolyan gondolják azt, ami a nyilatkozatban van, akkor eddig - mint koalíciós párt - miért nem tettek valamit ez irányban? A lehetőségük megvolt rá! Eddig miért ezzel ellentétesen foglaltak állást, szavaztak képviselőik a parla­mentben? Talán arról van szó, hogy rá­döbbentek, feleszméltek, hogy hová vezet az a gazdaságpoli­tika, az a mezőgazdasági poli­tika, amit eddig támogattak? Hogy ennek a gazdasági és me­zőgazdasági politikának egye­nes következménye a csőd? Ne­tán rájöttek, hogy a felelősség egy-két év távlatából világosan látszik? Vagy megtörtént a fel­ismerése annak, hogy a hatalom felelősséggel jár? Vagy - hogy mivel de jure a koalíció kétpár­­tivá vált - így a felelősség ke­vésbé oszlik meg? Vagy csak megkezdődött a harc a szavazókért, a szavaza­tokért? Patkó László az Agrárszövetség baranyai elnöke Humánus segélyakció elin­dítását kezdeményezte Vác­­szentlászló község önkor­mányzati képviselőtestülete nevében Kovács Sándor pol­gármester ez év januárjában. Az Eszéktől délre található Árpád-kori település, Szent­­lászló (Laslovo) - rommá lőtte a jugoszláv hadsereg és a szomszédos szerb falvak fegyveresei - Magyarországra menekült lakóinak megsegí­tése céljából levélben kérte föl azoknak a magyarországi községeknek az önkormány­zatát, amelyek a Szentlászló névre „hallgatnak”, hogy le­hetőségeik mértékében ajánl­janak fel pénzösszeget, ami­ből aztán élelmiszert, tisztál­kodási eszközöket stb. vásá­rolnának a földönfutóvá vált szentlászlóiaknak. A segély­felhívást megkapta Bakony­­szentlászló, Jászszentlászló, Búcsúszentlászló, Zalaszent­­lászló, Mátraszentlászló, Pi­­lisszentlászló, Szentlászló és Pusztaszentlászló polgármes­tere. A kilenc felsorolt telepü­lés közül öt jelezte a polgár­­mester úrnak csatlakozási szándékát. Át is utaltak pén­zösszegeket egy folyószám­lára; a vácszentlászlóiak tá­mogatásával 100 000 forint­nyi segélyösszeg gyűlt össze. A Horvátországi Magyarok Szövetsége legutóbbi pécsi elnökségi ülésén üdvözölték a humánus segélyakciót, és kö­szönőlevelet fogalmaztak meg. A százezer forint cél­szerű felhasználásához kért segítséget természetesen örömmel felajánlották az el­nökség tagjai, s vállalták a közreműködést a segélynek Szentlászló vezetőihez illetve lakóihoz való eljuttatásában. E segélyakció sikerén fel­bátorodva ezúton fordult a Horvátországi Magyarok Szövetsége felhívással a magyarországi községek­hez: Kérjük, vegyék fel a kap­csolatot a horvátországi Bara­nya és Kelet-Szlavónia ma­gyar és vegyes lakosságú, ősi településeinek ide menekült - túlnyomó többségükben fia­tal, gyermekes házaspárok - képviselőivel! A névazonos­ságnál fontosabb közös jel­lemzők szolgálhatnának ösz­­szekötő kapocsként - például művelődéstörténeti emlékek, emlkművek, hagyományok, bor- és szőlőkultúra, kertészet stb. - egy-egy magyarországi település kialakítandó viszo­nyában. A következő magyar kis­községek menekültjei várják a kapcsolatfelvételt, a segítsé­get: Várdaróc, Kopács, Új­­bezdán, Laskó, Csúza, Sepec és Vörösmart a horvátországi Baranyából és a kelet-szlavó­niai Kórógy. A baranyai ve­gyes lakosságú helységekből is sok magyar és horvát nem­zetiségű ember menekült el. Ezek: Dárda, Bellye, Ba­­tina-Kiskőszeg, Pélmonostor, Hercegszőllős, Kő, Karancs, Darázs, Főherceglak. A magyar nép, a magyaror­szági nemzetiségek az elmúlt hónapokban is bizonyították erkölcsi nagyságukat, európa­iságukat, befogadva és ellátva a menekültek tízezreit. Re­méljük, hogy nem merültek ki még tartalékaik, és segítsé­günkre tudnak sietni, különö­sen azoknak, akik az elmúlt több mint fél év folyamán lakbérre, családjuk alapvető szükségleteire elköltötték megtakarított pénzüket, s ez a tény az amúgy is tragikus helyzetükben a végső kétség­­beesés határára juttathatja őket. A HMSZ az önkormányza­tok, a polgármesteri hivatalok jelentkezését a 72-80-215-ös telefon- és fax-számon várja. Segítőkészségüket a meg­újult elnökség - a menekül­tek nevében - előre is kö­szöni. Szegfű Szolgálat Valami változni készül a koalícióban? „Pécs az ön városa?” Ha valóban az, vegyen részt a pécsi városszépítők 50 000 forintos, tíz fordulós vetélke­dőjén! Szeretjük városunkat annak ellenére, hogy sok mindent nem tudunk róla. Azt hiszem, ne­künk városszépítőknek egyik fontos feladatunk, hoy kitárjuk a megismerhetés kapuit, s ha nem is teljes mértékben, de né­mileg mégis közelebb vigyük városunk történetét, művésze­tét, földrajzát és egyéb vonat­kozásait az Új Dunántúli Napló olvasó táborához azzal, hoy tíz fordulós vetélkedőt hirdetünk. 50 000 (ötvenezer) forint pá­lyadíjat tűz ki akként, hogy az első díj: 10 000 Ft nettó, a má­sodik díj: 6 000 Ft nettó, a har­madik díj: 4 000 Ft nettó, a 1X-X. díj: 1 500 Ft nettó. A ve­télkedés során tíz alkalommal öt, összesen ötven kérdést te­szünk fel. Minden kérdés Pécs­­csel kapcsolat. Egy-egy kérdés megoldása - függetlenül annak könnyű vagy nehéz voltától - egy (1) pontot ér. Az elérhető legtöbb pontszám ötven. Az ezt a pontszámot elérők vagy meg­közelítők közül pontegyenlőség esetén a zsűri sorshúzással dönt. A vetélkedőn részt vehet mindenki, aki az Új Dunántúli Naplóban közzétett heti rejt­vényszöveget megfejti és a Pé­csi Városszépítő és Városvédő Egyesület emblémájával együtt kivágva összegyűjti és a tizedik azaz az utolsó közlés után leg­később egy héten belül vala­mennyit együtt az alábbi címre zárt borítékban beküldi: Pécsi Városszépítő és Vá­rosvédő Egyesület, 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. A borítékra kérjük ráírni: „Pécs az én városom vetél­kedő. ” A díjmegállapítás és az eset­leges sorsolás közjegyző jelen­létében történik. Az ünnepélyes díjkiosztás időpontjáról az Új Dunántúli Naplóban tájékoztat­juk olvasóinkat. A kérdések megfejtését és a díjazottak név­sorát közölni fogjuk. Jó vetélkedést kíván: Dr. Marton István a Városszépítő Egyesület elnöke ,jPÉC S A Z É N VÁRO SO M” 5 0 0 0 0 forintos A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület vetélkedője VIII. forduló Kérdések: 1. Mikor nyílt meg és hol a pécsi kőszínház? 2. Ki a főhőse Dénes Gizella Virrasztó asszony című regényének? Válaszok: A megfejtő: Neve:............. Foglalkozása: Lakcíme:...... 3. Melyik versét írta Janus Pannonius magyarul? 4. Kik Pécs város közismert Kossuth-díjasai? 5. A jelenlegi megyéspüspök hányadik püspöke Pécsnek? PCCJI VAAOSSÍÍrtTÖ iS VAAOSVtDÖ / V tcrtJOUT /

Next

/
Thumbnails
Contents