Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-14 / 104. szám
10 új Dunántúli napló 1992. április 14., kedd A szerkesztőség postájából Hová ültessük a gyümölcsfát? A szabályok betartásával elkerülhetők a telekhatár viták! Sokan érdeklődnek olvasóink közül, hogy a telekhatártól mekkora távolságra ültethetnek szőlőt, gyümölcsfát, díszcserjét. Alábbiakban közöljük az erre vonatkozó tudnivalókat: A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan (telekhatártól) határától belterületen és külterületnek a zártkerten belüli részén: szőlő, valamint három méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény), esetén 0,50 méter, a három méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén egy méter, három méter-A napokban kezembe került Sarok Zsuzsának, a „Munka Ausztráliában?” című cikke, amely arra késztetett, hogy kiegészítéssel járuljak hozzá a bevándorlási ismeretekhez. Hosszú időn keresztül részt vettem az Ethnic Council C. Konferenciákon Camberrában, ahol részletes tájékoztatást adnak a bevándorlással kapcsolatosan. E témakörben több ízben írtam az Ausztráliában megjelenő Magyar Életben a fontosabb változásokról. így érthetően foglalkoztam is az érkező bevándorlók első lakás, állás, egészségügy, iskola, munkanélküli segély stb. problémáival. Ezért is megdöbbenéssel olvastam a Magyarországról elküldött kicsalogató újságcikket. Elismerést érdemel az újságíró, hogy utána járt a hirdetés valódiságának. Még álomnak is szép volna, ha a hirdetést feladó Bevándorlási Ügynökségnek nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében két méter. A rendelet belterület, zártkert, külterület közt differenciált. A falvak és városok közötti megkülönböztetés a telepítési távolságok tekintetében nem jellemző. A telepítési előírások betartása mindenki számára egyaránt kötelező. Azok figyelemmmel kísérése a polgármesteri hivatalok feladata. Az egy éven belül facsemeteátültetés szakmai szempontból indokolt, azonban ennek ellenére a szakszerűtlen igaza lenne. De nézzük csak meg mi a valóság? A világ gazdasági helyzetével azonosan, Ausztrália gazdaságát is érintette a recesszió. Jelenleg 11 százalék a munkanélküliek száma, de a pár éve bevándorolt szakmanélküli emigránsok körében, ennek a duplája. így természetes, hogy az ausztrál kormány időről-időre változtatásokat alkalmaz a bevándorlások terén is. A jelenlegi tendencia mintegy 10 százalékos csökkenést irányzott elő, tehát csökken az esélye a magyar bevándorolni szándékozónak is - a hirdetéssel ellentétben. Még egy lényeges változás, hogy 1991 októbere óta sponsor szükségeltetik, mégpedig úgy, hogy 3000-5000 dollárt - előleget kell itt letenni. Mindezeknél részletesebb, alaposabb, a pontrendszerről is tájékoztatást kaphat bárki a butelepítés esetén bármikor végrehajtható. A helyi polgármesteri hivatal szakigazgatási szerve határozattal dönt az előírást megszegő tulajdonos terhére, a facsemete áthelyezérésől, esetleges kivágásáról. Amennyiben a kötelezett határidőre nem végzi el a facsemete átültetését, úgy azt a helyi polgármesteri hivatal elvégezteti és a költségeket a tulajdonosra áthárítja. Az államigazgatási eljárás lefolytatása után, ha a sérelmeket nem orvosolták, lehetőség van a határozat bírósági úton való megtámadására. dapesti Ausztrál Követségen, anélkül, hogy a jelentős költséggel járó bevándorlási kérelmét beadná. A Migrant bevándorlási törvény négy féle kategóriát sorol föl a bevándorlás lehetőségére: családi összetelepítés; szakmai képzettség; humánus szempontok;* speciális szempontok. Ma már, minden esetben a fő szempont az angol nyelvnek valamilyen fokon való ismerete. Az utóbbi időben egyre több turista érkezik Magyarországról. Tudni kell, hogy a 3-6 hónapos vízum megadása alkalmával alá kell írni, hogy nem szándékozik Ausztráliában letelepedni, mégis számtalan eset adódik, hogy házasság, vagy egyéb körülmény miatt a permanent residencia kérelem beadására kerül sor. Pál János Ivanhoe Vic. Ausztrália Olvasói vélemény A DN április 2-i számban tallózva olvastam „A mókuskerék” című cikket Dunai Imre tollából. A hatást, amelyet kiváltott az alábbiakban adom közre: Úgy éreztem, mintha rólunk, azaz arról a társadalmi rétegről íródott volna, amelyiknek én is tagja vagyok, illetve lassan már csak voltam. Ez a réteg az, amely a nap 24 órájából képes 16 órát, két műszakot is ledolgozni, s mégis ők a létminimumot megteremtők széles tábora. Most nem önmagamat szeretném e sorokkal felmagasztalni, kijelentem, hogy ez így csak egy igazán becsületes életforma, szigorú paragrafus tiszteletén alakulhat. Lehet, ha munkánk gyümölcsét valahol nyugaton aratjuk le, akkor mi is ott tartanánk szorgalmunk eredményeképpen, hogy mint idegenbe szakadt „hazánkfia” visszatérve az óhazába, vállalkozásba kezdhetnénk, válogatva jobbnál jobb üzleti lehetőség közül. Tudom, sőt érzem azt, hogy ez a réteg sohasem vállalkozna ilyen áron. Ami eddig ettől a lépéstől megóvta és megóvja a jövőben is, azt egyszerűen hazaszeretetnek nevezik. Maradt tehát csak a munkához való joga (s ez ma a legnagyobb értéket jelenti számára). így váltunk sokan hátrányos helyzetű, egészségileg károsodott nyugdíjasokká. Kis-Gadó Istvánné Pécs- Mozgáskorlátozottaknak, közlekedési támogatás és gépjárművásárlás; a havi 1500 forintos járadék; hadifoglyoknak nyugdíjkiegészítés ügyben levélben is segítünk. Címünk: DOZSO Pécs, Felsővámház u. 72. Ausztráliai bevándorlás?! Válasz Mi, az Ágoston tér és a környező dombos meredek utcák idős, fájós lábú lakói szeretnénk az illetékesekhez kérelemmel fordulni - írja Kovácsné a Bosnyák utcából. A 38, 38/A, 39-es járatok, volt Katalin utcai megállója helyett szeretnénk ha az Ady Endre utca 7-9 számú házakkal szemben létesítenének egy megállót. Tudjuk, hogy a pénz ma mindenhol kevés, viszont nekünk idős embereknek nagy könnyebbséget jelentene a buszmegálló. A kérést továbbítottuk Albert Ferencnek, a Pannon Volán igazgatóhelyettesének, akitől az alábbi tájékoztatást kaptuk: A Katalin utcai autóbuszforgalom áthelyezése előtt (1991. szeptemberében) tartott helyszíni bejáráson az érintett szekemberek az Ady E. utcai új autóbusz útvonalat bejárták és többek között az alábbi egységes véleményt alkották: „Az érintett útszakaszon új autóbusz megállóhely létesítésére nincs lehetőség.” Ezt követően - Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének jegyzője által kiadott határozat alapján - 1992. január 1-től módosított nyomvonalon közlekednek a 38, 39-es autóbuszjáratok. Nemzetközi verseny A Nagy Lajos Gimnázium sikere Az Új DN korábbi híradásában már közzétette, hogy iskolánk, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium csapata első helyezést ért el a harmadízben megrendezett, „Adj emberséget az embernek, adj magyarságot a magyarnak!” elnevezésű nemzetközi versenyen, s ezzel elnyerte a verseny rendezési jogát a következő tanévre. A verseny az 1989/90-es tanévben indult Gyula város kezdeményezésére azzal a céllal, hogy az anyaország és a határon túl élő magyarság összetartozásának tudatát a 14-18 év közötti korosztályban erősítse és egyben lehetőséget adjon - verseny keretében - a hazai és a határon túli magyar fiatalok találkozására. A verseny nem csupán az identitástudat erősítését szolgálja, hanem sokrétű ismeretek elsajátításával juthatnak a csapatok a döntőbe. E tanévben 24 döntős csapat volt, melyek közül a legjott öt vetélkedhetett az első helyért. A döntő színhelye ez évben Tatabánya volt, ahol elmúlt évi eredménye alapján iskolánk csapatától várták a résztvevők a győzelmet. A győztes csapat tagjai: Miklósvári Adrienn és Túrós Attila 4/f. osztályos, valamint Papp Gábor és Túri Ákos 3/b. osztályos tanulók. A tavalyi második helyezett csapat tagjai Kötél Emőke, Merényi Annamária, Molnár Zoltán és Sió Réka voltak, akik ma már valamennyien egyetemi hallgatók. Köszönet illeti a felkészítő tanárokat és az iskola tantestületét, hiszen ez az eredmény valamennyiünk munkáját tükrözi. „Én hiszek a testvériségben ...” írta Babits, s a következő tanévben ebben a szellemben kívánjuk megrendezni a versenyt, s hisszük, hogy ez nemcsak a Nagy Lajos Gimnázium, hanem Pécs városának is szívügye lesz. Dr. Elter Józsefné Fogadóóra vers- és novellaíróknak Hárs Gyögy Péter költő, szerkesztő minden kedden 14-től 16 óráig az Új Dunántúli Napló Szerkesztőségében (Pécs, Rákóczi u. 34. 701. szoba) fogadja azokat, akik versük, novellájuk ügyében személyes találkozást kérnek. Az elmúlt héten közöltünk képet az újhegyi autóbuszmegállóról, amely éveken keresztül igen elhanyagolt állapotban volt. A Városgondnokság helyre állította, mint képünk is bizonyítja. Jogi tanácsadó Nagy A.-né pécsi olvasónk szabadságon volt. A munkáltatója a szabadság idejére járó munkabérét 10 havi részletben akarja kifizetni. Kérdése: a munkáltatója részletekben is fizetheti-e a munkabérét. A jelenleg még hatályos Munka Törvénykönyvének 42 § 131 bekezdésének előírása szerint a szabadság tartama alatt a dolgozónak átlagkereset jár! A Munka Törvénykönyvének 49 § /]/ bekezdése szerint a dolgozó részére járó munkabért havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni! A kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkabérre hóközi részfizetést kell adni. A késedelmes kifizetés idejére a dolgozót kamat (20 százalékos) is megilleti. Abban az esetben, ha a munkáltatója nem fizeti ki egy összegben a munkabérét, akkor a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat keresettel, ha nincs a munkahelyén Munkaügyi Döntőbizottság. T. L. kérdése: a nyugdíj megállapításánál szolgálati időnek számít-e a letöltött katonai idő valamint a hadifogság. Az 1975. évi II. törvény 54 § /2/ bekezdése szerint szolgálati időnek számít a katonai szolgálatban eltöltött idő. Ugyancsak szolgálati idő a hadifogságban eltöltött idő is. I. J.-né munkaviszonyát a munkáltató megszünteti, mert jogutód nélkül megszűnik. Kérdése: kaphat-e végkielégítést, mi annak a szabálya? Az 1991. évi XLVIII. törvény 2 §-a értelmében a dolgozót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, vagy jogutód nélkülik megszűnése következtében szűnik meg. A fentiektől eltérően nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha: a.1 a munkaviszonyát a munkáltató azért mondja fel, mert a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, b./ nyugellátásra szerzett jogosultságot, korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, valamint az első állás mellett létesített további munkaviszony megszűnésekor. B. H. kérdezi, hogy hol található meg a mozgáskorlátozottakra vonatkozó rendelkezés, ki tekinthető ilyen személynek? A Magyar Közlöny 1992. évi 29. számában (március 21.) található meg az 53/1992./III. 21./ Kormányszámú rendelet az egyes mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos kedvezményekről. E rendelet 1 §-a szerint mozgáskorlátozott az a súlyosan fogyatékos személy, aki az I. számú mellékletben (a rendelet mellékletéről van szó) meghatározott mozgásszervi, vagy egyéb betegsége miatt mozgásában tartósan, oly mértékben korlátozott, hogy tömegközlekedési eszközt nem tud igénybe venni. A mozgáskorlátozottságról az OTF ŐSZI területileg illetékes bizottsága ad szakvéleményt. Horváth L. kérdezi, hogy a kutyák védőoltásáért mennyit kell fizetni? A 13/1992./III. 21./ FM. sz. rendelet szabályozza az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásáért fizetendő díjat. A 2 § értelmében a veszettség elleni kötelező védőoltás díja: a. / a települési önkormányzat által szervezett oltás helyén, b. / nem szervezett oltás esetén, a hatósági állatorvos rendelőjében és c. / az eb tartási helyén végzett oltáskor, ebenként 50 forint. A most ismertetett díjat és az oltóanyag árát az ebtulajdonos az oltáskor köteles a hatósági állatorvosnak megfizetni. Kovács I. kérdezi, hogy a nyugati hadifogoly hitelutalvánnyal kapcsolatban a kérelmét hol kell előterjeszteni? Az 51/1992./III. 18./ Korm. sz. rendelet szabályozza a volt nyugati hadifoglyok hitelutalványaival kapcsolatos pénzkövetelésekről és nyugdíjuk kiegészítéséről szólő előírásokat. A rendelet 2 § /1/ bekezdése szerint az utalványt letétbe helyező személy vagy örököse az igényt 1992. december 31-ig az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál jelentheti be (Budapest, VII. Kürt u. 6.- 1073.) Az igénybejelentéshez az utalványok banki átvételi elismervényét is csatolni kell. Ennek hiányában - és vita esetén - a Pénzintézeti Központ letéti nyilvántartását kell irányadónak elfogadni. A kérelemről a Hivatal határozattal dönt. Felhívjuk olvasónk figyelmét arra, hogy azigényt 1992. december 31-ig lehet előterjeszteni. A határidő elmúlasztása jogvesztéssel jár. Molnár l.-né kérdése, hogy az özvegy mikor kaphat végkielégítést. Az 1975. évi II. törvény 69 § meghatározása szerint annak az özvegynek, akinek az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultsága újabb házasságkötés folytán szűnik meg, egy évi özvegyi nyugdíjával egyenlő összegű végkielégítés jár, ha igényét a házasságkötéstől számított egy éven belül előterjeszti. Az állandó özvegyi nyugdíj továbbfolyósítása helyett végkielégítést kérhet az, aki az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkorának a betöltése után köt házasságot. A végrehajtási rendelet szerint a végkielégítés a házasságkötés hónapjára járó havi özvegyi nyugdíj tizenkétszeres összege (egy évi összeg). A végkielégítésnél a házasságkötés hónapjára járó havi özvegyi nyugdíj teljes összegét kell számításba venni akkor is, ha az özvegyi nyugdíjat korlátozott összegben folyósították, vagy a folyósítást szüneteltették. S. Á.
