Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)

1992-04-14 / 104. szám

8 új Dunántúli napló 1992. április 14., kedd Verseny vagy megegyezés Kik temessék el halottainkat? Rendezetlen a jogi szabályozás Aki manapság temetkezési vállakózásba akar kezdeni, az ugyancsak szedje össze minden erejét, ügyességét. Ezzel az egy mondattal lehetne összegezni Tóth Ödönnének, a pécsi Rek­viem Temetkezési Iroda tulaj­donosának tapasztalatait.-Nekem eszem ágában sem volt, hogy belevágjak, de egy külföldi kapcsolat lévén lehető­ség kínálkozott arra, hogy ko­porsókat árusítsak. Szerződést kötöttem, utána jött az ötlet, mi­ért ne csinálhatnánk teljeskörű temetkezési szolgáltatást. S el­kezdtem járni a bürokrácia rö­gös útját.. . A pécsi önkormányzat illeté­keseitől azt tudta meg, hogy a fennálló rendelkezések értel­mében magánszemélynek nem adhatnak ki temetkezési válla­kózáshoz engedélyt, ám kegy­tárgyárusításhoz igen. Tóthné ebbe nem „nyugodott bele”. Azzal érvelt, szerte az ország­ban már több mint százan fog­lalkoznak ilyen szolgáltatással, így beszerezte azokat a jogsza­bályokat, amelyek alapján má­sutt kiadták az engedélyeket. Az utánjárás nem volt ered­ménytelen, a hivatal végül is ki­adta az engedélyt temetés teljes körű megrendezésére. Miért nem kapta meg Tóthné szalad­gálás nélkül?- Nekünk egy olyan állásfog­lalásunk volt - válaszolta Meleg Frigyesné, a polgármesteri hiva­tal csoportvezetője -, amely ál­lami gazdálkodó szervezet kizá­rólagos tevékenységi körébe so­rolta ezt a szolgáltatást.- Ezek szerint az ország több helységében jogtalanul adták ki a hivatalok az engedélyeket?- Mi ragaszkodtunk az előbb említett állásfoglaláshoz, de az az igazság, hogy Tóthné bebi­zonyította nekünk, a vállakozói engedély kiadásának nincs aka­dálya, mert törvény, törvény­­erejű rendelet, illetve kormány­­rendelet ezt nem tiltja. Most már Pécsett is bárki te­methet, aki kikéri temetés teljes körű megrendezésére a vállal­kozói igazolványt, szinte min­den kötöttség nélkül megkapja. S vajon temethet is? A dolog azért nem ilyen egyszerű.- Az engedély birtokában felkerestem a temetkezési válla­lat igazgatóját - meséli Tóth Ödönné -, aki először mereven elzárkózott mindenfajta együtt­működéstől, később azonban sikerült megegyeznünk. Ennek az egyezségnek a lé­nyege, hogy a temető területén lévő tevékenységeket a vállalat alkalmazottai végzik. Ez nem jó a vállalkozónak, s igazából - a látszat ellenére - a temetkezési vállalatnak sem. Arról nem is beszélve, hogy a temetést meg­rendelőknek sem...- Ha arra gondol, akkor nem lehetünk drágábbak, mert akkor nem hozzám jönnek.- Önök azonban így ugyan­olyan megrendelők a vállalat­nál, mint .bármelyik magánsze­mély! Tehát szó nincs verseny­ről.-Ebben teljesen igaza van, ez tényleg felemás megoldás. De hozzátenném, mi talán sze­mélyesebb kapcsolatot tudunk kialakítani a családtagokkal, s ez azt hiszem nagyon fontos. Abban reménykedem - sokad­magammal az országban -, hogy előbb-utóbb ezt a kérdést is rendezik. Szabó Mihályné, a Baranya Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója válaszol a kérdése­imre.- Miért ódzkodott a beszélge­téstől?- Tulajdonképpen azért, mert roppant nagy a káosz ezen a te­rületen. Véleményem szerint ugyanis még „él” az a 10/1970-es ÉVM-EÜM rende­let, miszerint temetkezési szol­gáltatást csak tanács által alapí­tott vállalat végezhet. Tudtom­mal, most készül egy kormány­­rendelet, amely szabályozni fogja ezt a kérdést, de addig so­kat nem lehet erről beszélni. Alapvető gond, hogy nem rendezettek a tulajdonviszo­nyok. A föld, ahol a pécs köz­temető van, az önkormányzat tulajdona, az építményi létesít­mények azonban a vállalaté, csakúgy mint az a vagyon, ami­vel gazdálkodik. Ez utóbbi el­sősorban temetkezési kellékek­ben „testesül meg”. Szabóné szerint elképzelhető lenne, hogy a vállalati tulajdonból tulajdoni hányadot kapnának az önkor­mányzatok - megyei vállalatról van szó, amelynek a vagyona is több helyen van -, de hogy mi­lyen módon, az kérdéses. Ami várható: a temetkezési vállalat több személyes korlátolt fel­elősségű társasággá alakul. Az átalakulás folyamatban van, a megyei vagyonátadó bizottság elkészítette a településenkénti vagyonleltárt.- Egyre több vállalkozó je­lentkezik majd önöknél. Mi lesz a jövő?- Csak koncessziós rend­szerben tudom elképzelni ezt a szolgáltatást, mert azt aligha gondolhatja bárki komolyan, hogy mondjuk Pécsett 30-40 temetkezési vállalkozó meg­élne. Ilyen a világon sehol nincs, a szabad versenynek is bizonyos korlátot szabnak. S hadd mondjam el azt is, az pe­dig egyenesen etikátlan lenne, hogy a vállakozók „kimazso­lázzák” a temetkezés nyeresé­ges részét, a többit pedig csi­nálja meg más.- Ezt hogyan érti?-Úgy, hogy a dolog gazda­ságos részét, például a kellékér­tékesítést a vállakozó végezze, a temetési részt pedig mi, illetve az utódintézményünk.- Most milyen a kapcsolat a vállalat és a még egyetlen vál­­lálkozó között?- Megfelelőnek ítélem az együttműködést. Az elején tényleg elzárkóztam, de nekünk az az érdekünk, hogy a temette­­tők ne érezzenek meg semmit az anomáliákból, mert az nem az ő dolguk. Hangsúlyozom azonban, hosszú távon ez nem lehet megoldás. Az biztos, egyre többen kez­denek temetkezési vállakózásba - egyikükkel szerettem volna beszélgetni, de kérte, hadd ne szerepeljen az újságban, az ügy intézése ugyanis most van fo­lyamatban -, nyilván azért, mert nem rossz üzletről van szó. Mert ne legyünk szemérmesek, a temetkezési vállakózás nem rossz üzlet. Ami az elhunytak hozzátar­tozóit illeti, nekik teljesen, mindegy, hogy hányán temet­nek, milyen rendezetlen a jogi háttér, nem törődnek a tulaj­donviszonyokkal. Azzal ellen­ben igen, hogy a pénzükért ke­gyeletteljesen temessék el az elhunytat. A többi nem rájuk, nem ránk tartozik. Vagy mégis? Roszprim Nándor Növényvédelmi tanácsadó A hajtatott uborka védelme A futott fóliasátrakban ter­mesztett uborkánál gyakran ta­lálkozhatunk hervadásos, fony­­nyadásos tünetekkel. A terme­lők nagyobbik része fuzáriumra gyanakszik, kevésbé gondol arra, hogy ezek a tünetek ter­mesztéstechnológiai hiányossá­gokból adódnak, amihez még hozzájárul a fényhiány és a nagymérvű hőingadozás is. Az uborka kiültetéskor egy meleg tápkockával a hideg ta­lajba kerül. Ennek következté­ben gyökérváltáson megy ke­resztül a növény. A gyökérvál­tás időszakában szünetel a víz és tápanyag felvétel, ami végül is hervadásos tüneteket okoz. Ez a gyökérváltás időszaka kedvez a kórokozók fellépésé­nek. Másodlagos tünetként a fertőtlenítetlen talajból bármely talajlakó gomba fertőzhet. A fenti tünetek később is je­lentkezhetnek, mikor hosszabb ideig a kinti hőmérséklet 5 Cel­sius fok alatti. Ennek megelőzésére javas­lom a talajfűtést. Ha erre nincs lehetőség, akkor magas talaj­hőmérsékleti igényű növénye­ket csak később, a talaj 15-20 Celsius fok melegedése után, vagy melegtalpon termeljünk. Ennél a termelési módszernél is ügyelnünk kell a hidegvízes ön­tözés mellőzésére - a gyökér­zóna lehűtésére -, vagy a me­legtalp „begyulladására”. A kri­tikus időszakban mellőzzük a lomb- és műtrágyák alkalmazá­sát, amivel késleltetjük a gyö­kérváltást. Gyakran hoznak be a terme­lők kanalasodó uborkalevele­ket, ami a túlfűtés és a szellőzet­­lenség hiányának következmé­nye. Feltétlenül ügyelnünk kell arra, hogy a fényviszonyoknak megfelelően fűtsünk. Fényhiá­nyos időben a fóliasátorban fű­tés mértékét is csökkenteni kell. Mellőzzük az éjszakai túlfűtést is. Mindenképpen javaslom a hervadó növényeknél a párolog­tató felület csökkentését (alsó levelek, termés eltávolítását). A termésképződés időszakában a fóliasátrakban gondot okoznak az atkák és a tripszek. Az atka­kártétel következtében a termé­seken torzulások, a levélen szí­­vogatási nyomok keletkeznek. A tripszek kártétele ettől eltérő, a levelek színén a levélerek mellett, a levél felülete ezüs­tössé válik. Védekezésre az at­kák és a tripszek ellen használ­hatjuk a Bi-58, a HOSTA­­QUTCK 50 EC, valamint a DANITÓL 10 EC rovarölősze­reket. Czigány Csaba Növény Növény feno­­lógia- Károsító Növény védőszer Neve Forg 10 l.permetlé­­hez szüks. Éleim vár.i Megjegy­zés szikleveles állapot csírakori be­tegségek PREVICUR N Sz. 20 ml-OITHANE M 45 2 dkg +T0PSIN-M 70WP Sz. 1 dkg-ANTRACOL WP Sz. 2 dkg . +T0PSIN-M 70WP Sz. 1 dkg-BRAVÚ 500 F. 25 ml . +T0PSIN-M 70WP Sz. 1 dkg _ baktériumos betegségek KASUMIN 2 L Sz. 25 ml­lombleveles állapot peronoszpóra PREVICUR N MIKAL C-64 Sz. Sz. 25 ml 4 dkg­felszívódó BRAVÚ 500 F. 25 ml _ DITHANE M-45 Sz. 2 dkg-CHAMPION RÉZOXIKLORID 50 WP ROKKOL 400 SC B0R0ÖILÉ FW BORDÚILÉ-ALAP CUPROSAN Sz. Sz. Sz. Sz. Sz. 2 dkg 2,5 dkg 30 ml 100 ml 5-10dkg-Baktériumcs betegségek ellen is véd NONIT-tal nem keverhe­tő! SUPER D Sz. 3 dko _ UBORKA MILTOX SPECIAL Sz. 3 dkg­baktériumos betegség KASUMIN 2 L Sz. 15 ml-szedés idő­szaka üvegházi molytetű APPLAUD 25 WP Sz. 0,5 dkg 3 ACTELLIC 50EC. UNIFOSZ 50EC BIO SECT Sz. Sz. Sz. 30 ml 10 ml 15 ml 2 7 Levéltetvek ellen is vé­delmet nyújt. peronoszpóra PREVICUR N Sz. 25 ml 3 BRAVÚ 500 F. • 25 ml 3 MIKAL C-64 B0R0ÚILÉ FW ROKKOL 400 SC Sz. Sz. Sz. 5 dkg 100 ml 30 ml 5 5 NONIT-tal nem keverhetők! BORDÚILÉ-ALAP Sz. 5-10dkg 5 CHAMPION RÉZOXIKLORID Sz. 2 dkg 5 50 WP Sz. 2,5 dkg 5 CUPROSAN SUPER 0 Sz. 3 dkg 5 MILTOX SPECIAL Sz. . 3 dkg 5 OITHANE M-45 Sz. 2 dkg 5 ANTRACOL WP Sz. 2 dkg 5 • baktériumps betegségek KASUMIN 2 L Sz. 15 ml 2 Kinek vagyunk partner? Toliseprű Történeti tévedések „A kialakulóban lévő német Európához” sorolja néhány más országgal együtt Magyarorszá­got a francia Le Figaro. Ha ez igaz, miért célozgatnak Bonn­ban ismételten arra, hogy a kö­zép-európai kezdeményezés el­sőszámú nyertesei az olaszok lennének? De akkor miért érzik úgy Rómában, hogy a visegrádi hármak egy sajátosan zárt sza­badkereskedelmi integrációra törekednek, ami mindenki másra hátrányos lehetne? Ha tényleg a hármak szorosabb összefogása készül, miért hal­lani a szomszédainktól, hogy mi szeretnénk őket „lekörözni” Ausztriában és a Közös Piac­ban? S ha ennyire igyekszünk Nyugat-Európába, akkor miért mondogatják ott, hogy könnyű az amerikaiaknak? Az Észak-Atlanti Együttmű­ködési Tanács brüsszeli ülése kapcsán is emlegették magyar részről, hogy támogatnák a NATO békefenntartó szerepé­nek érvényesülését a megújult helsinki folyamatban. Abban ugyanis mi is ott vagyunk. De miért nem akar megnyílni a NATO védőernyő? Miért bi­zonytalan még mindig, hogy a Nyugat-európai Uniónak van-e egyáltalán saját ernyője, amit kinyithat? S lesznek-e valaha kék sisakjai az immár 51 or­szágból álló EBEÉ-nek, amely­ben az is kérdéses, melyik nap ki kivel partner és kivel áll hadi­lábon. Hogy ez zavaró? A magyar külpolitikát - logikusan - álta­lános partnerkeresés jellemzi, nyugati prioritással. De azért azt is tudnunk kell: ki tekint minket partnernek? Kocsis Tamás Nemrégiben Dümmerth De­zső, az ismert történész átfogó és korfestő cikkben ismertette Árpád-házi Szent Margit életét. Ennek során ezt írja a szerző: „Szülei a jelek szerint még a temetésére sem mentek el. Hi­szen (Margit) bűnbak lehetett még abban is, hogy ő közvetí­tette végül a kibékülést apja és bátyja között ott a kolos­torban.” Egy kis hiba van a közlésben foglaltakkal. Szent Margit szü­lei ugyanis azért nem mehettek el leányuk temetésére, mert ak­kor már nem éltek. Szent Mar­git 1271-ben halt meg, míg ap­ját 1270. május havának 3. nap­ján a szigeten levő királyi kas­télyban (tehát az apácazárda közelében) érte a halál. Hóman Bálint történetíró szerint IV. Béla „legkisebb leányának, a róla Margitszigetnek nevezett Nyúl-szigeti zárdájában lakó Boldog Margitnak környezeté­ben keresett vigasztalást és gyógyulást megsebzett szívé­nek.” (Hóman Bálint: Magyar történet I. k. Bp. 1935. - 583.) Nemsokára követte a sírba IV. Bélát Mária királyné, aki ötven éven hát hűséges felesé­gként szolgálta Magyarország újjáépítő királyát. Nemigen hi­hető tehát, hogy a királyi párnak hizelkedők „valóságos vértanú­ságot csinálva” állandóan bosz­­szantották, megalázták volna Szent Margitot. Mindezek elmondására a tör­téneti hűség kötelez bennünket. De nem csak a régmúlttal kapcsolatosan akadunk törté­nelmi hibákra, helyesbítésre szorul egy-két mai történetírói mellékfogás is. Ilyent fedeztünk fel „A világ eseményei a II. vi­lágháború után" című munká­ban, amelynek 54. lapján ez ol­vasható: „Tovább erősödött a lengyel katolikus egyház pozí­ciója, amikor Wojtyla krakkói érseket XXIII. János Pál néven pápává választották.” Az igaz­ság ezzel szemben az, hogy Ka­rol Wojtyla érsek 1978. októbe­rétől lett II. János Pál néven pápa. Előde, I. János Pál csak pár hétig volt pápa. Századok­nak kell eltelnie, amíg a jelen­legi II. sorszámú János Pál név a XXIII. számhoz érkezik. Kevesebb időt szán a János Pál pápai név gyarapítására az a nekrológus, aki szerint a most elhunyt dr. Óriás Nándor pro­fesszor századik születésnap­jára 1986-ban XIII. János Pál pápa jóvoltából kapta meg a Nagy Szent Gergely-rend lo­vagja kitüntetést. Ekkor már nyolc év óta II. János Pál pápa kormányozta a katolikus egyház hajóját. Azóta nem került sor új pápa megválasztására. Óriás professzornak tehát még renge­teg évet kellett volna várnia ah­hoz, hogy XIII. János Pál pápa adja át számára a lovagi kitünte­tést. Egy vallástörténeti baklö­vésre is felhívjuk a figyelmet. Az elmúlt évben megjelent a Magyar Larousse enciklopédi­kus szótár I. kötete. Ennek egyik szép színes képe (a 308. lapon) Szent Bemátot mutatja be, amint „Szűz Máriát és a kis­ded Jézust imádja.” Nem tud­juk, hogyan került ez a szöveg a kép alá. Közismert ugyanis, hogy sem Szent Bemát, sem mások nem imádják Szűz Má­riát, legfeljebb imádkoznak hozzá. A kettő között van némi különbség. Dr. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents