Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-14 / 104. szám
1992. április 14., kedd a j Dunántúlt napló 3 Diákok fotókiállítása Rétházi László (Pécsi Művészeti Szakközépiskola): Sorozat Sturm János (kaposvári Csokonai Gimnázium): Szék Császár Miklós (Acsádv Szakközépiskola. Pápa): 1991:X No 4. Wassermann Péter (tokaji gimnázium): Látszat Mindent megoldó gyógyír vagy a külföldi tólce hódítási eszköze? A privatizáció első éve A privatizációs folyamat a világ számos országában éles viták tárgya, hiszen azt az érdekek összeütközése, a társadalom és a tulajdoni struktúra átrendeződése kíséri. Vesztesek és nyertesek ellentétével jár. Az Állami Vagyonügynökség gyakran találja magát a kritikák kereszttűzében. Megalakulásuk óta 1991. volt az első év, amikor is a tevékenységük középpontjában álló privatizációs folyamatok menetében részt vettek. Összetett feladat A társasági és az átalakulási törvény lehetővé tette a vállalatoknak a spontán privatizációt. Az ÁVÜ-t az ezek körüli botrányok elkerülése, a folyamat ellenőrzése érdekében hozták létre. Tevékenysége során a visszásságok lényegében teljesen megszűntek, -és ezzel egyidőben kibővült a vállalati kezdeményezésű önprivatizáció is. Az egyre sokasodó tapasztalatok mind jobban bizonyítják, hogy a privatizáció nem cél, hanem eszköz a piacgazdaság létrehozásban, a gazdaság hatékonyságának javításában, a társadalmi és gazdasági átalakulás megvalósításában. Ez a folyamat nemcsak az állami vállalatok eladását jelenti, hanem a külföldi beruházások számának növekedését is. Létrejöhetnek új magánvállalkozások, ezzel együtt lehetőség nyílik a magánszektor túlsúlyának megteremtése. A privatizációval szembeni várakozások jelentősen felfokozódtak. Sokan mindent megoldó gyógyírnak, mások a külföldi tőke hódítási eszközének tekintik. Vannak olyan hangok is, hogy egyes gazdasági vezetők ezen az úton mentik át a hatalmukat, vagyonukat, és ezzel gerjesztik a munkanélküliséget. Magyarországon a privatizáció bonyolult, összetett feladat. Egy legyengült nemzetgazdaságban, egy politikailag és gazdaságilag képlékeny helyzetben kell, kipróbált modell nélkül, számottevő belső vásárlóerő hiányában megvalósítani. Angliában például 12 éve zajlik a részprivatizáció, ami a működő piacgazdaságban a vagyon szerény részére terjed ki. Németország keleti tartományaiban a vállalatok gyors és jellemzően áron aluli eladására helyezik a hangsúlyt, kevésbé van jelentősége a bevételnek. Az ügyletek lebonyolítását 3000 ember végzi. Az Állami Vagyonügynökség teljes létszáma 140 fő. 1991. végére a magyar vállalatok több mint kétharmadát érintette valamilyen formában a privatizációs folyamatban. A gazdaságtörténelem egyik leggyorsabb privatizációja zajlik ma Magyarországon a németországihoz hasonlóan. Mindezt jól bizonyítja az a tény is, hogy a keleti térségbe áramló működő tőke többsége Magyarországra jön. Piaci alapokon A vállalatok átalakulását nehezíti, hogy a külföldi befektetések száma kevés, a hazai belső tőke sem elegendő, és hiányoznak az aktív, kezdeményező gazdasági emberek is. A magyar privatizációs folyamat piaci alapokra helyezett. Ezt számos, jelentőssé csak most váló tényező alapozta meg. A vállalatvezetők nagy része a különböző gazdasági reformok során szinte teljesen kikerült az ágazati minisztériumok közvetlen irányítása alól, s többé-kevésbé elindult a piacgazdasági üzletemberré válás útján. Viszonylag széles réteg szerzett tapasztalatokat a magángazdálkodás korlátozott, de sokfajta és változatos formáiban. Elkezdődött a pénzügyi rendszer kiépítése is, ami a modem piacgazdaság létrejöttének nélkülözhetetlen feltétele. Ezzel szemben viszont lassítja a privatizációt, hogy elavultak és hiányosak a gazdaságról rendelkezésre álló információk. Nehézkes a föld- és ingatlannyilvántartás, tisztázaltan a környezetvédelem követelményrendszere. Ezek miatt a külföldieknek történő értékesítés időigényes és költséges tanácsadói munkát tesz szükségessé, mert csak a nemzetközi szabványoknak megfelelő vagyonértékelés és könyvvizsgálat után adható el egy magyar vállalat. A legtöbb gyárról, üzemről első alkalommal készül ilyen felmérés. A nemzetközi színvonalú pályázatok lebonyolítása is sok időt vesz igénybe és az önkormányzatok érdekérvényesítési törekvései is kitolják a szerződések megkötésének határidejét. A privatizáció felgyorsulását akadályozza a jelenlegi jogi szabályozás merevsége is. Kevés alaptőke Az ÁVÜ programokat dolgozott ki az építőipari vállalatok, a történelmi bortermő helyeken működő állami gazdaságok és gazdasági társaságok öszszehangolt privatizációjára. Viszonylag sok embernek az önálló egzisztenciateremtés lehetőségét kínálják a jellemzően családi vagy kisvállalkozásban folyó gazdasági tevékenységek magánkézbe juttatásával, az előprivatizációs program keretei között. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a vállalkozni hajlandók nem rendelkeznek elegendő tőkével. Sz. K. A tisztiorvosi szolgálat célkitűzései A kistelepülés a városba megy Keveseket érint, mindenkit érdekelhet Kik, és mit tehetnek a köztisztviselők? Egy esztendővel ezelőtt újból megszervezték nálunk a 100 éve jól bevált tisztiorvosi szolgálatot. Életre hívásának alapos oka volt: a lakosság igen rossz egészségi állapota; Európában • ugyanis nálunk a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam. A tisztiorvosi szolgálat kitűzött céljai közt a legfontosabb, hogy az évszázad végén ne haljon meg Magyarországon több ember, mint ahány születik. Kertai Pál professzor, a szolgálat vezetője szerint ennek elérése komoly erőfeszítéseket kíván, hiszen nagyon magas nálunk az idő előtti halálozás. Egyre több áldozatot szednek a szív- és daganatos betegségek, növekszik az öngyilkosok, az idült légúti megbetegedésben és a májzsugorban elhunytak száma. Az Egészségügyi Világszervezet Egészséget mindenkinek 2000-re! akciójának célkitűzései itthon előre láthatóan teljesíthetetlenek. Ám, ha szerényebb mértékben is, de igyekeznek valóra váltani belőle azt, ami lehetséges. A 65 év alatti lakosság szívhalálát például nálunk 10 százalékkal, a daganatos megbetegedések áldozatainak arányát 5 százalékkal szeretnék csökkenteni az ezredfordulóra. Ehhez felhasználják a nemzetközi tapasztalatokat, európai színvonalú népegésségügyi szolgálatot igyekeznek szervezni, amiben a megelőzés kerül az első helyre. A professzor szerint a lakosság egészségi állapotának további romlására kell számítani. Az eltérő társadalmi helyzet és vagyoni állapot következményei, sajnos, már számokkal is mérhetők. A táplálkozástól az orvosi ellátás színvonaláig nagyok a különbségek az egyes rétegek között- Az orvosstatisztikai adatok figyelmeztetőek: a fővárosban például a budai oldalon jobb körülményeket élvező II. és XII. kerületi lakók tovább élnek, akár a nyugat-európai polgárok. Ellenben a piszkos, bűzös VII., VIII. kerület - Erzsébetváros, Józsefváros - lakosságának rövidebb földi lét jut, körülbelül annyi idő, mint Szíriában. És a munkanélküliség, a létbizonytalanság további egészségromlást okoz, erről tanúskodnak a nemzetközi tapasztalatok.- A kistelepüléseken élők hogyan vehetik igénybe a tisztiorvosi szolgálatot? - kérdeztük Kertai professzortól.- A fővárosi és a 19 megyei népegészségügyi intézet mellett 144 városi is dolgozik, vagyis a hálózat az egész országot befedi - hallottuk. - Ez utóbbiak látják el az apró településeken a közegészségügyi, járványügyi és tisztiorvosi teendőket. Az orvosok és a szolgálatnál dolgozó szakemberek rendszeresen járják a területet. Ugyanakkor minden polgármester előtt nyitva a tisztiorvosi hivatalok ajtaja. Bármilyen ránk tartozó gondot látnak településükön, kérjük, értesítsék a tisztiorvost, aki haladéktalanul intézkedik. Kétoldalú kapcsolatról van tehát szó: a kistelepülés bemegy a városba, az pedig hozzájuk! A szolgálat vezetőjét arról is megkérdeztük: a mai pénztelen világban honnan teremtik elő a kitűzött célokra szükséges anyagiakat? Elmondta, a Népjóléti Minisztériumtól kapott keret éppen, hogy a szolgálat működtetésére elég. De próbálnak pénzt szerezni alapítványoktól és külföldi segélyekre is számítanak. Hogy a célok mikor válnak valóra, nem tudható pontosan. Ha jól gazdálkodnak, s csak a legfontosabb 5-6 feladatra összpontosítanak, a pénzügyi fedezet 40-50 százaléka már rendelkezésre áll. Sajnos, ez is csak más teendők rovására sikerülhet! A köztisztviselőkről szóló törvény azért is érdekes, mert jóval több embert érinthet közvetve, mint közvetlenül. Köztisztviselő kevés van az országban, ügyeit hivatalokban intéző ember pedig valamennyiünk lehet. A nemrégiben elfogadott, és várhatóan a közeljövőben, a Magyar Közlönyben megjelenő és. hivatalossá váló törvény bevezetője is utal erre a helyzetre: ,A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a köz-ügyeket pártpolitika-semleges, törvényesen működő, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, pártatlan köztisztviselők intézzék. ” A törvény tervezete korábban egyszer már a parlament elé került, majd átdolgozások után végül is a közelmúltban fogadta el az Országgyűlés, a Magyar Hírlap tegnap mellékletében közölte a teljes szöveget. A mostani törvény szerint köztisztviselő: „a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek és területi, helyi szerve, a köztársasági megbízott hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselőtestületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, a körjegyzőség köztisztviselői, ügykezelői és fizikai alkalmazottai.” A dokumentum előkészítésében a kezdetektől részt vett dr. Wéber János, a pécsi Köztársasági Megbízott hivatalának vezetője, a Magyar Demokrata Fórum országos választmánynak ügyvivője, akit egyébként személyesen is érint a törvény szövege.-Az MDF alapprogramja a folyamatok elején szorgalmazta már, hogy a közigazgatásban alacsonyabb létszámban ugyan, de jól képzett, döntésképes köztisztviselői gárda legyen. - mondta dr. Wéber János.- Tehát az a testület, amelynek jelenleg ön is tagja véleményezte előzetesen a törvényt?- Erről szó sincs, semmilyen törvény esetében. A köztisztviselők jogállásáról szóló -törvényt a belügyminiszter készítette elő.- Ha már a törvényeknél tartunk, az MDF legfőbb szervei mennyiben járultak hozzá ahhoz, hogy ellentétben sok más európai parlamenti demokráciával, igen sok, kétharmados többséget kívánó törvénytervezet kerüljön a T. Ház elé- Érdekes a felvetése, márcsak azért is, mert kevesen emlékeznek arra, hogy a kétharmados törvények arányát még a választások előtti parlament fogadta el. Igaz, hogy ehhez a döntéséhez figyelembe vette az Ellenzéki Kerekasztal véleményét, az MDF akkor még nem volt kormánypárt. Hozzátenném, hogy másrészt ez egyike volt az akkori, hatalmi súlyának gyengülését érző politikai elit egyik időzített aknáinak.- Megítélésem szerint a köztisztviselőkről szóló törvény azzal, hogy nem enged pártfunkciót is viselni bizonyos hatalmi helyzetben lévő embereknek, az MDF-re nézve hátrányos.- Átmenetileg talán igen, márcsak azért is, mert jónéhány embernek szembe kell néznie ezzel a problémával, és fel kell, hogy tegye a kérdést magának, hogy mit választ: olyan munkahelyet, ahol lehet párttisztségviselő is, vagy a jelenlegi helyzetében marad és lemond politikai megnyilvánulásairól.- Ónt is érinti ez a törvény, hiszen,...- Valóban. Úgyhogy a döntésem az, hogy alávetem magam a törvényi szabályozásnak, és jelenlegi munkahelyemen maradva, megválók az MDF-ben viselt országos tisztségemtől. Bozsik L.
