Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-11 / 101. szám
1992. április 11., szombat uj Dunántúli napio 7 Újhelyi-díjas vezérigazgató Boly mindig az élen járt Kiss József vezérigazgató Újhelyi Imre díjat kapott Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Kiss József az agrárgazdaság-fejlesztésében kifejtett tevékenysége elismeréseként. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban jelenleg 2 100-an dolgoznak. A sok lábon álló gazdaság a döntő többségében már feldolgozott termékeit közvetlenül értékesíti a piacon. Kiváló szakemberek- Az eltelt 32 évben hosszú utat jártam be ebben a kombinátban. 1960-ban végeztem Gödöllőn az egyetemen, mint általános mezőgazdasági mérnök. Mindjárt Bolyba kerültem, gyakornokként kezdtem, majd műszaki vezető lettem és 24 éven át a sátorhelyi gazdaságot vezettem. 1988 nyarán a vállalati tanács megválasztott vezérigazgatónak - mondja Kiss József. - 1992 februárjától államigazgatási felügyelet alá vonták a kombinátot, de a bizalmat továbbra is megkaptam. Tiszta szívemből állíthatom, hogy az eltelt évek alatt mindig jó szakembergárdával dolgoztam együtt, akik nagyon sokat tettek a mezőgazdaság fejlesztéséért.- Most nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen meg kell keresnünk azokat a területeket, amelyek jövedelmezőek. El kell döntenünk, hogy mit termeljünk, milyen körülmények között. Ehhez nagyon sok információra van szükségünk, különösen a világpiaci helyzetről. Ismernünk kell a partnereink gazdasági helyzetét is, hiszen naponta érkeznek a bejelentések a csődbe jutott vállalatoktól, szövetkezetektől. A kintlévőségeink jelentős összegeket érnek el. Nem egy esetben egyetlen lehetőségünk, az összeg leírása. Elképzelhető, hogy a kombinát is nehéz helyzetbe kerül a behajthatatlan adósságok miatt. A világszínvonalon működő vetőmagüzem termékei ma már eljutottak nemcsak Nyugat-Európába, hanem Japánba is. A takarmánykeverő telepen évente 60-70 ezer tonna takarmány készül, amellyel a magántermelőket és a partnergazdaságokat látják el. Kidolgozták a szójatermesztés és -feldolgozás módszereit. Hidrotermikus szójafeldolgozó üzemet létesítettek, megteremtették a szójatermesztés biológiai alapjait, saját fajtákat nemesítettek ki az elmúlt 18 évben.- Úttörőszerepet vállaltunk a szója meghonosításában, és ma már szójacsírát is készítünk - folytatja Kiss József. - A szója mára már meghonosodott és jövője is van, hiszen fontos alkotóeleme az egészséges táplálkozásnak. A nulláról indultunk és nyolc év alatt sikerült elérnünk, hogy 3-4 000 tonna szójaterméket fogyasztanak az emberek. A becseji szójaprotein üzemmmel egyre szorosabb a kapcsolatunk.- Az elmúlt évben indítottuk a száraztészta gyártó üzemünket, ahol koleszterinmentes, szójás tésztákat készítünk. Danitzpusztán csomagolóüzemünk működik és folyamatosan fejlesztjük Mohácson a dunai uszálykikötőnket. Bízunk abban, hogy egyszer, megépül a Duna-Majna-Rajna csatorna, és az uszálykikötő szerepe egyre nagyobb lesz. Extra minőség A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát mindig nagy lépéseket diktált a mezőgazdaság fejlesztésében. A szarvasmarha-telepeiken világszínvonalú tejtermelést folytatnak. A legkorszerűbb fejőházakban, extra minőségű tejet termelnek. A baromfiüzemben országosan elsőként oldották meg a mikoplazma mentesítést. így egy baromfivésztől mentes állománnyal rendelkeznek. A növénytermesztésben is igyekeznek a legmagasabb színvonalat elérni.-A keleti piacok összeomlása a bólyi kombinátot nem rázkódtatta meg, az export jelentős része eddig is a nyugati piacokra ment. Mindig is a piaci viszonyokat vettük figyelembe. gyakorlatilag már évek óta a piacgazdaságra készültünk fel. Rt. lesz A bólyi kombinát is átalakul, mert a piacgazdaságnak a régi struktúra nem felel meg, részvénytársaság lesz, és teljesen állami tulajdonban marad. A második lépcsőben megkezdődik a privatizáció elsősorban azokon a területeken, - a gépjavító és a szakszolgálati állomások, az építőipari üzem, a baromfiüzem broilerágazata, a dunai hajókikötő - amelyek nem tartoznak a biológiai alapokat termelő ágazatokhoz. Még ebben az évben lehetőség lesz belföldi, vagy esetleg külföldi magántőke bevonására is. Ugyanis még Bolyban sincsenek meg a termelésbővítés feltételei, annak ellenére, hogy nyereségesen zárták az évet. A vállalat gerincét alkotó termőföld, vetőmag, takarmány, szarvasmarha, sertés és a shaver tojóhibrid állomány többségi állami tulajdonban marad. Azonban ezek teljesen önállóan, profitorientált ágazatként fognak működni.- Az elmúlt évben 248 millió forint értékben vagyonjegyet adtunk a dolgozóknak, de a vagyon 10-15 százaléka használható fel erre a célra. Ezeket a vagyonjegyeket részvénnyé kívánjuk átalakítani. A terveink között szerepel, hogy a későbbiekben a dolgozók között még kiosztunk kedvezményes vagyonjegyeket. A leendő rt-ben részvényesek lesznek az önkormányzatok is, a belterületi ingatlanokkal. Elképzelhető, hogy bankok is belépnek a részvénytársaságba. Minderre azonban csak a második lépcsőben, a tőkeemelést követően kerülhet sor. Igyekszünk a privatizációs folyamatot gyorsítani. A vagyonértékelést a Bross Holding végezte, most az átalakulási terv készül, amelybe bevontuk a Pénzügykutató Rt. munkatársait is. Várhatóan a komplett anyag április közepére összeáll, amit elküldünk az FM-nek és az AVÜ-nek. A térségben a kombinát foglalkoztatja a legtöbb embert. A munkaerőgazdálkodásban mindig a racionalitásra törekedtek, ezért nem is kell tömegesen elküldeni embereket. Biztos lesznek elbocsájtások, de nem kerül utcára egyszerre 4-500 ember. A kombinát azon 14 állami gazdaság közé tartozik, ahol az állam a többségi tulajdonát meg kívánja őrizni, elsősorban azért, mert jelentős hatást gyakorolnak a mezőgazdaságra. Ezekben a gazdaságokban megoldott a biológiai alapok, - a vetőmag, a tenyészállat-állomány - a termelési technológiák fejlesztése, kidolgozása. Sz. K. Világszínvonalú termékek kerülnek ki a bólyi vetó'magüzembó'l Fotó: Läufer László Betétkönyvekben a mozgatható tőke A lakosság jövedelme Tagadhatatlan tény, hogy az elmúlt években a lakosság tekintélyes hányada elszegényedett, s még többen érezték úgy, hogy életszínvonaluk csökkent. Az érintettek körében egyaránt ott voltak a nyugdíjasok, a munkanélkülivé váltak és családtagjaik, továbbá a pályakezdők, akik nem találtak végzettségüknek, képességeiknek megfelelő munkaalkalmat. A jövedelem-statisztikák ugyanakkor egyértelműen azt mutatják, hogy a társadalom vékony rétege - korántsem csak a sikeres vállalkozói réteg - egyre jobban él. (Ezt - érthető okokból - a társadalom túlnyomó többsége nehezen vagy egyáltalán nem tudja elfogadni.) A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 1991-ben sok év óta először fordult elő, hogy a lakosság pénzbevételeinek összege még folyó áron is kisebb mértékben - 23,2 százalékkal - nőtt, mint az infláció. (Az adatok a mindenkori folyóárakon szerepelnek, tehát ezek reálértéke mintegy 30-35 százalékkal kevesebb.) A 23,2 %-os növekményben igen sok áz olyan alacsony értékű éves jövedelem, amelyet még az elég szigorú 91-es adótörvény sem terhelt adókötelezettséggel. Tévedés ne essék, ebben a körben a kisebb hányad a kivétel, a kedvezmény, s a túlnyomó rész a minimális határ alatti jövedelem! Míg 1989-ben a munkaviszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból származó éves jövedelemnek csak 91 %-a, 90-ben 88 %-a, 91-ben már csupán 83 százaléka esett jövedelemadó-fizetési kötelezettség alá. Márpedig akiknek a jövedelemszintja az SZJA minimumát sem éri el, azok a létminimum határán élnek ... Csökkenő tendenciát mutatnak a mezőgazdasági szövetkezeti tagok és alkalmazottak bevételei is, amelyek 89-ben még a munkaviszonyból származó jövedelmeknek csaknem 11 százalékát tették ki - tavaly már csak 6,4 százalékát. A visszaesésben szerepet játszott a mezőgazdaság átalakulásának megindulása, a felvásárlási árak alacsony szintje csakúgy, mint a tsz-ek egy részének súlyos gazdasági helyzete. Mindebből az a következtetés adódik, hogy a mezőgazdaságban dolgozók - akiknek többsége ugyan a háztájiból jelentős jövedelemhez jut - igencsak kedvezőtlen anyagi feltételek között kezdhetnek hozzá az önállósuláshoz, mert tavalyi jövedelmeik nagy részét kénytelenek voltak felélni. Megerősíti ezt az a körülmény is, hogy a felvásárlásból származó jövedelem egy év alatt nemcsak reálértékben, hanem folyó áron is 10 százalékkal, azaz körülbelül 8 milliárd forinttal csökkent! A magánvállalkozásból származó lakossági jövedelmek nagyjából az infláció mértékének megfelelő arányban nőttek. Ez az adat azonban aligha pontos, hiszen a magánvállalkozások körében nem ritka a „zsebből” fizetés, az adókötelezettség alóli kibúvást szolgáló manipuláció. Az mindenestre megállapítható: a bevallott magángazdasági, magánvállalkozási jövedelmek egy év alatt mintegy 32 százalékkal emelkedtek - s ez hitelesen jelzi, hogy milyen körben találhatók a gazdagok és gazdagodok. s hol a kibontakozás potenciális forrása. S noha nem szabad szemet hányni afelett, hogy a gyors meggazdagodás érdekében sokan törvénytelen eszközökkel is élnek - ez az átalakulás szinte elkerülhetetlen kisérőjelensége. De mindenképp biztató tény, hogy tavaly több mint 150 milliárdos pénzbevétel származott magánvállalkozásokból. Ez pedig az összes bevallott lakossági jövedelemnek 10,4 százaléka! (Két évvel korábban az arány 7,3% volt.) A jövedelmek forrásának és nagyságának alakulását vizsgálva külön „misét” érdemel a lakossági betétállomány növekedése, amely - kamatokkal együtt - 26 százalékos volt, azaz minden korábbinál nagyobb. Aligha állítható, hogy ebben a főszerepet a laksára-gyűjtés játszotta - éppen ellenkezőleg: a bérlakások viszonylag kedvező áru megvásárlásának lehetősége inkább csökkentőleg hatott a betétállományra. Hasonló kihatású volt a lakáshitel-kamatok feltételeinek változása is. Mindebből biztonsággal csak az a következtetés vonható le, hogy a lakosság tekintélyes mozgatható tőke birtokában van. Részint azért, mert nincs igazán aktivitása a vállalkozáshoz. Részint, mert a különböző betét- és értékpapírformák között megtalálta a számára kedvező jövedelemkiegészítési formát. Végső soron van tehát olyan bázis, amelyet a gazdaság élénkítésére, azaz közvetve a társadalom jóléte érdekében föl lehet használni. Ehhez azonban alapvető feltétel a lakosság bizalmának fenntartása és erősítése - nem utolsó sorban a kedvező kamatfeltételek biztosításával. Ny. V. A MÁV-rendelőintézetek maradnak Háziorvosnak választhatók a vasútorvosok Nagy a bizonytalanság az egészségügyi ellátás különböző szintjein. Egyre-másra jelennek meg a nyilatkozatok az alepellátást érintő változásokról, ám kevés szó esik arról, hogy mi lesz a jól kiépített és többnyire jól felszerelt üzemorvosi hálózattal. Az egészségügyi reform elképzelései szerint ugyanis megváltoznak az üzemorvosok feladatai. A MÁV egészségügyi szolgálata azonban speciális helyzetben van. Feladatuk alapvetően nem változhat, hiszen ezután is szükség lesz arra, hogy a szigorú munkaalkalmassági vizsgálatokat elvégezzék, egy-egy súlyosabb - betegség után ezt az alkalmassági vizsgálatot megismételjék, ugyanúgy el kell rendszeresen végezni a mindenre kiterjedő szűrővizsgálatokat, a rehabilitálási teendőket, mint eddig. Nagy a felelőssége a vasút üzemorvosainak, hiszen olyan emberek egészségéért, munkaalkalmasságáért felelnek, akikre emberek ezreinek élete van bízva. A pécsi MÁV egészségügyi szolgálathoz több, mint 10 000 aktív dolgozó tartozik. A nyugdíjasokkal és családtagjaikkal együtt a MÁV-biztosítottak létszáma 44 700 fő. Az ő egészségügyi ellátásukat, egészségvédelmüket és gondozásukat szeretnék a jövőben is kézben tartani. A pécsi vasutas rendelőintézet igen jól felszerelt, szinte valamennyi szakorvosi feladatot el tudnak látni. A hozzájuk tartozók egészségi állapotának követése érdekében eddig is igen pontos és sokmindenre kiterjedő adminisztrációt vezettek - pont a speciális és szigorú követelmények miatt - s most tervezik, hogy modem számítógépes rendszert telepítenek az adatok tárolására és feldolgozására. A Vasútegészségügyi Szolgálat több, mint 100 éves múltra tekint vissza Magyarországon, s az egészségügyi intézmények fenntartásában, illetve felszereltségük korszerűsítésében a vasutas dolgozók pénze is benne van. Saját keresetük havi fél százalékát adják az úgynevezett ÖT A (Önsegélyző Egyesület) számlájára. Ez az egyetlen, 65 éve önállóan működő olyan önsegélyző társaság, amelyet nem államosítottak Magyarországon. Érthető, hogy vasutas dolgozókat különösen foglalkoztatja, miként érintik őket az egészségügyi változások. Ezek lényegéről érdeklődtünk dr. Bó'hm Iréntől, a MÁV Pécsi Területi Egészségügyi Központjának igazgató főorvosától érdeklődtünk, aki elmondta, hogy az alapellátást változatlanul a vasúti háziorvosi hálózat biztosítja. A szakellátást és a szakkonzultánsi háttért ugyancsak a MÁV rendelőintézetek adják. így tehát a pécsi MÁV rendelőintézet továbbra is minden típusú diagnosztikai és szakellátásra fogadja a vasutas betegeket. A MÁV-kórházak, szanatóriumok és rehabilitációs intézetek szintén a rendelkezésükre állnak. A vasutas dolgozók és hozzátartozóik bárhol adják le a "Biztosítási kártyájukat” továbbra is igényelhetik a házi orvosuktól a MÁV rendelőintézeti szakellátást, illetve a fekvőbeteg-intézmények igénybevételét. Arra is lehetőségük van, hogy háziorvosként vasúti orvost válasszanak, (sőt a vasútegészségügyi szolgálat kifejezetten szeretné), de a nagy távolságok miatt ez szinte megoldhatatlan. Pécsett a Vontatási Főnökségen az Indóház téren van rendelés, ahonnét orvost választhatnak, illetve természetesen a MÁV Rendelőintézet orvosait kérhetik fel. Akik a távolságok miatt nem tudnak vasútorvost háziorvosnak kérni, azoknak azzal igyekeznek megkönnyíteni a választást, hogy az általuk ajánlott orvosok nevét és címét eljuttatták a vasutas társadalombiztosítási ügyintézőkhöz és nyugdíjkifizető helyekhez. A MÁV üzemorvosi hálózatának tehát megmaradnak, sőt bővülnek a feladatai. Háziorvosi teendőket is ellátnak, fejlesztik a szakrendelőintézetet és ezek igénybevételére valamennyi MÁV-biztosított jogosult lesz. S. Zs. .i*. .L L J J . ii J ,C_ :t J. A legkisebb helikopter Az olasz Castiglioni ikerpár többször került már a lapok címoldalára: amatőr régészként több tucat expedíciót vezettek Afrikába. Legnagyobb sikerük a „Berenice Pancrisia”, a fáraók eltemetett aranyásó-városának felfedezése volt, amit a hivatásos régészek évszázadok óta hiába kerestek. Az 51 éves ikerpár, Alfredo és Angelo most újabb tudományos szenzációval hívta fel magára a figyelmet: megépítették a világ legkisebb helikopterét. Az üres jármű súlya 320 kg., teli tankkal és két személlyel a fedélzetén 450 kilót nyom. A hihetetlenül könnyű helikoptert 1053 köbcentiméteres, 130 lóerős motor hajtja és egy íróasztalnyi terület is elég a landoláshoz, sőt vízre is le tud szállni. A helikopter csúcssebessége 150 km/h, legnagyobb repülési magassága 4000 méter.
