Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-07 / 66. szám

1992. március 7., szombat uj Dunántúli napló 11 .. általános műveltséget adni a nőnemzedéknek.” Hármas jubileum a Leőwey Gimnáziumban Száz éves az iskola, 85 a gimnázium, 35 a nemzetiségi tagozat A jubileum többnyire ün­nephez kapcsolódik. Az ün­nep alkalom. Alkalom arra, hogy képzeletben végigjárjuk a megtett utat, s régi álmok adjanak új erőt és hitet, erő­sítsenek abban, hogy nem volt hiábavaló a hátrahagyott múlt. Pécs egyik patinás gimnázi­uma Leőwey Klára nevét viseli. Áldásos működése több év­számhoz kapcsolódó fejezetek­ben tekinthető át, melyekből év­fordulócsokor köthető. Az is­kola épülete 100 esztendős, a gimnáziumi oktatás 85 éve in­dult, s a nemzetiségi tagozat immáron 35 éve öregbíti az alma mater hírnevét. Minderről dr. Szolcsányi Jánosné igazga­tónővel beszélgettünk, aki elő- rebocsájtotta: március 13-tól március 16-ig gazdag ünnep­ségsorozattal próbálják a város figyelmét az iskola felé fordí­tani, ahol szeretettel látnak minden érdeklődőt, de legfőbb­képpen régi és jelenlegi leő- weys diákokat és tanárokat. Ha az ember az iskolatörté­neti dokumentumok között la­pozgat óhatatlanul szembesül mindazokkal a politikai válto­zásokkal, ami e szűk száz esz­tendőt jellemzi. Pécs püspöki székhely: művelődésügyére, kultúrájára pecsétet ez tesz. Egyházi iskolái között a Mi­asszonyunk rend vállalja föl misszióként: „ ... nagyobb­fokú, a kor által megkövetelt ál­talános műveltséget adni a nő­nemzedéknek. ” Mindezt az is­kola első igazgatója, Bitter Illés fogalmazza meg, hozzátéve: „Nem készít elő szakszerű fog­lalkozásra, nem képesít kenyér­kereső pályára az iskola, hanem általános ismereteket nyújt melyből szellemi érettség, önál­lóság fejlődhet ki. ” (Hasonló­képpen, mint a mai gimnáziu­mokban.) Igaz, már jóelőtte, 1851-54 között a Székesegyház előtti déli részen a Notre Dame női tanítórend elemi iskolája a zárdával és a gazdasági épület­tel elkezdte munkáját, majd 1880-ban a polgári leányiskola. A Leőwey jelenlegi épületét 1892-ben Kirstein Ágoston bé­csi és Schlauch Imre pécsi ter­vezők és építészek munkája nyomán avatták. A mai taninté­zet elődjének az 1907-ben meg­szervezett felsőbb leányiskolát tekinthetjük, ahol a négy ele­mire épülő 6 osztályos polgári képzés Pécsett megindulhatott. Az iskola diákjai természete­sen hosszú évekig a polgárság gyermekei közül kerülnek ki döntő többségben. Kevés az egyetemen továbbtanuló: a le­ánygimnázium tanulói jó csa­ládanyákká válnak többnyire. A változást 1923 hozza: Pécs is­mét egyetemi várossá emelke­dik, s a bölcsészkar szellemi ki­sugárzása, a tudományos és kul­turális élet fellendülése pezsdí- tőleg hatott a középiskolákra, a pedagógusok igényesebb réte­gére. Közbevetőleg jegyezzük meg: ekkor már jó ideje Szent Erzsébet nevét viseli a leány- gimnázium. S az sem lényegte­len: ekkor Magyarországon mindössze 16 leánygimnázium és 27 líceum áll a nőnevelés szolgálatában, melyekben közel 12 000 tanuló sajátíthatta el a tudnivalókat. 1948-ban, a 42. évébe lépett intézet állami tulajdonba került: a tanári gárdát egyik napról a másikra lecserélték. (Áz új igazgatók sorában említsünk meg egy nevet: 1948. november 26-án az akkor 32 éves történe­lem-földrajz szakos tanár, dr. Görcs László kapott igazga­tói megbízatást, aki 28 éven át vezette a leánygimnáziumot olykor forrongó, olykor válsá­gos, de mindig a kezdeménye­zést és vállalkozást kívánó idő­szakokban.) Az iskola fölvette 1950-ben Leőwey Klára nevét, az egykori zárda Geisler Eta leánykollé­gium lett. Időközben a koedu­káció szelén fiúk is beiskolá- zódtak: előbb néhányan, a ko­rábbi rend megbontóiként, majd egyre többen. S még egy évfor­duló: 35 éve, nem könnyű szer­vezéssel megindulhatott a nem­zetiségi tagozat, ahol a diákok döntő többsége a német nemze­tiségű baranyaiak, tolnaiak, so­mogyiak közül került ki. A máról és a holnapról a gimnázium menedzser-szemlé­letet valló igazgatónője elmon­dotta, hogy legfontosabbnak a magas szintű oktatást tekintik. Mindezt a bizalom és a mesz- szemenő tanári szabadság je­gyében. Legyen egyéniség az oktató s az öregedő diák. S eh­hez minden adott: a tanári kar fiatalos, jól felkészült - az is­kola patinája segít a kiválasz­tásban is -, nem kell lasszóval fogni a gyerekeket sem. Ma a tíz tanári munkaközösségben nyolcvanan oktatnak közel 900 diákot. Illetlen dolog kiemelni tan­tárgyakat, de a jók között is szót érdemel az igen magas szintű nyelvoktatás, a német és a fran­cia, de az országos versenyeken diákjaik helyt állanak biológia és matematika versenyeken is. A tehetséggondozás elsőrendű szempont a Leőweyben. Példa rá: az ország 184 gimnáziumá­nak rangsorában a tavalyi ösz- szemérés alapján a 26. helyet szerezték meg, ami megyénk­ben az első helyet jelenti. A végzősök közel 60 százaléka egyetemi felvételit nyert! De ha az egyetemre jelentkezők és a felvettek arányát nézzük, még jobb a minősítés. S az iskola ta­nulmányi átlaga néhány ezre­lékkel 4 egész fölé került. A jövő álmokkal teli: jószeri­vel nehéz is hol kezdeni a sort. Megőrizni és öregbíteni az is­kola hírnevét. Dr. Szolcsányi Jánosné szeretné, ha minden diák a legmagasabb fokú nyelv­vizsgával együtt kapná kézbe az érettségi oklevelet, s a német, olasz, francia, orosz, latin, an­gol mellé a spanyolt is fölve­hetnék a tantárgyak közé. To­vábbá, hogy minden diák szá­mítástechikában is jártas le­gyen. A fakultáció körét szé­lesre vonni, pszichológiát taní­tani, retorikát, etikát. Kiemelni a legtehetségesebbeket, s külö­nórákon, külön feladatokkal, többre késztetve többet is adni nekik. Bevezetni jövőre a Stu­dium Generale inzétményét, azaz a kisdiákot előkészíteni a gimnáziumra: megtanítani ta­nulni, s így kapcsolva őket a Leőwey áramkörébe. Jó hír: az iskola a régió egyetlen intézmé­nyeként az Alpok-Adria mun­kaközösség szeme elé került, s ha néhány esztendő múltán megindúl a grazi Alpok-Adria gimnázium, a leőweysták közül is fogadhatnak ösztöndíjast Ausztriában. Végül néhány szót az ünnep­ségsorozatról, mely Leőwey Klára okán március idusához kötődik. Iskolatörténeti kiállí­tást rendeznek, történelmi ve­télkedőt, sportdélelőttöt, fóru­mot a testvériskolák részvételé­vel. Ebbe a sorba illik a negye­dikesek búcsúztatása, s megem­lékezés március 15-ről. Termé­szetesen a német nemzetiségi tagozat külön műsorral emléke­zik az elmúlt 35 évre. Több száz vendéget várnak, köztük díszvendégként dr. Habsburg Ottót, a Páneurópai Unió elnökét. Küldöttségek ér­keznek testvériskolákból: Fran­ciaországból, Ausztriából, Né­metországból, Dániából, Olasz­országból, s fellépnek az ünnepi műsorban többek között a sep­siszentgyörgyi és a kassai test­vériskolák művészeti együttesei is. A négy nap alkalom arra, hogy a Leőweyről több szó es­sék. Kozma Ferenc Papírból segélyeznek Kerülő úton a gyermekekhez A három gyermek az orruk előtt szipózott. Két kocsi szél­védőjének lemosása közben le­kuporodtak egy autó mellé, az­tán elő a nylon zacskót, meg a ragasztót... A családvédelmi csoport ablakainak egy része pont a Kossuth térre néz ... Félfogadási napok reggelén nehéz megközelíteni Pécsett a Hatósági Iroda bejáratát. Amint kinyitják az ajtót a folyosók is megtelnek. Akik rendszeresen ide járnak, berendezkednek a többórás várakozásra. Ki pelen­kával cumival, ki kenyérrel és borosüveggel. Két évvel ezelőtt, amikor a családvédelmi csoport létrejött, aligha gondolták volna, hogy napjainkra így alakul a munká­juk. Akkoriban úgy ítélték meg, hogy az embereknek rengeteg olyan gondjuk lesz, amelyek megoldásához nem csak pénz kell. Ami azt illeti, nem téved­tek. Az anyagi gondok, a mun­kanélküliség lelki terheivel ne­hezen birkóznak a családok. Terjednek a szenvedély beteg­ségek - különösen az alkohol és a kábítószer fogyasztás - és a talajtalan felnőttek mellett egyre gyakrabban mellékvá­gányra futnak gyermekéletek. A családvédelmi csoport tag­jai annak idején még úgy gon­dolták, hogy tehetnek valamit azokért, akik saját erőből képte­lenek kiutat találni, a problémá­ikat egyedül megoldani. Úgy tervezték, hogy lesz elég idejük otthonaikban rendszeresen fel­keresni a veszélyeztetett sorsú gyermekeket, szüleiket és lé- pésről-lépésre segíteni őket. Kit pénzzel, kit beosztásra készte­téssel, kit ügyeik intézésével. Mára ebből jószerivel csak a segélyezés maradt. Igaz, a hoz­zájuk fordulók háromnegyed része eleve ezért is jön. Szinte futószalagszerűen zajlanak a félfogadási napok. A sorbanál- lók elmondják, hogy nem tud­nak számlákat fizetni, ruhát, élelmet venni, mert kevés fize­tésből élnek, mert munkanélkü­liek, de a részletesebb beszélge­tést félbeszakítja a kinti türel­metlen zúgolódás, a következő kérelmező.... Egyre kevesebb idő jut a környezettanulmányt szolgáló családlátogatásokra is. A beadott igazolásokból, úgy­mond papírból segélyéznek, s így is alig győzik. A nem félfo­gadási napok, sőt még a hétvé­gék egy része is a határozatok, az akták készítésével telik. Két év alatt megduplázódott a segélyezettek száma: 1989- ben 395 kiskorú gyerme­ket nevelő szülőnek adtak rend­szeres nevelési segélyt, 1990- ben 501 -nek, tavaly pedig 791-nek. Hasonló a helyzet a rendkívüli segélynél is: 1989- ben 3532 esetben, 1990- ben 4450 alkalommal, ta­valy pedig 7120-szor utaltak támogatást. A pénz azonban nem min­denkinél szolgálja azt a célt, amire adják. Mivel ők ritkán jutnak el a családokhoz, s az el­lenőrzési lehetőségük is kevés, az óvodáktól, iskoláktól kértek támogatást. Levelet írtak vala­mennyi intézménynek, kérve, hogy ők adják tovább a támoga­tást a legrászorultabb gyere­keknek. A Kossuth téren szipozó gyermekektől hiába kérdezték a nevüket, címüket. A rendőrsé­get kérték meg, hogy derítsék ki. Ha valakiket, akkor az ő szü­leiket mindenképpen fel akarják keresni. A gond az, hogy már csak az ilyen sajnálatos helyze­tekre tudnak időt szánni! T. É. Eligazítás a ma kérdéseiben ✓ Uj katekizmus (MTI-Panoráma) - A Vati­kánban elkészült végre hosszú évek munkájával az új egye­temes hittan tankönyv, a kate­kizmus, amelyet a világ vala­mennyi országában alkal­mazni kell majd a katolikus hi­toktatásban. Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregá­ció vezetője, hitelvi kérdések­ben a pápa jobbkeze adott róla tájékoztatást a napokban. A szöveget még húsvét előtt megkapja II. János Pál pápa, s ha ő is jóváhagyta és aláírta, az végleges és kiadják, előre­láthatóan idén ősszel. A nem­zeti egyházak feladata lesz az­után mindent átültetni a hazai nyelvre az eredetiből, amely olasz, francia, angol, portugál, spanyol és német lesz. Állítólag később lefordítják latinra is, s ez számít majd hivatalosnak. A megírás nyelve azonban a francia. Több hittudós és oktató dol­gozott rajta a Vatikánban, nemzetközi csapat Ratzinger irányításával. Az új tankönyv négyszáz oldalas. Célja a püspöki szinódus 1985-ben hozott határozata ér­telmében a modem társadalom igényeihez alkalmazni a kato­likus hit és erkölcstant. Csak­hogy melyek ezek az igények? Nyilván egészen mások Euró­pában, mint Afrikában vagy Latin-Amerikában. Nem jobb-e, ha a nemzeti egyházak gondozzák saját igényeiknek megfelelően a hitoktatást or­szágukban? Erről kezdettől vita folyt a vatikáni falak mö­gött, s a vita máig sem ült el teljesen. Ratzinger szerint az egye­temes katekizmust afféle iránymutatónak szánják, azoknak, akik az egyes orszá­gokban az anyanyelvi hittan­könyveket készítik, és nem közvetlenül az iskolákban tör­ténő használatra. „A hittétele­ket egységesen kell ugyanis értelmezni” - szögezte le. Ma a világon forgalomban levő hittankönyvek nagyon is eltérő módszereket és nyelve­zetet használnak. A római egyházközpont szerint ez bi­zonyos ponton túl helytelen. A hit egységes, nem értelmez­hető különbözőképpen, és egységes nyelvezettel kell azt tolmácsolni is. A munka en­nek érdekében körültekintő és valóban kollektív volt. Az első változatot megküldték a nem­zeti egyházaknak, amelyek észrevételeket tettek, összesen 24 ezret - mondta el Ratzin­ger. A nemzetközi szerkesztő bizottság ezeket egyenként mérlegelte, és amit elfogadha­tónak tartott, azt beépítette a most elfogadott szövegbe. „Egyik fő módszer a rövid, tömör meghatározások, for­mulák alkalmazása - mondta el a bíboros. - Jól megjegyez­hető, egyszerű formákban rögzíteni a hit legfőbb téte­leit.” A tankönyv három részre tagolódik: a hittan, a li­turgia és az erkölcstan kifejté­sére. Ez utóbbi adta a legtöbb gondot és munkát a szerkesz­tőknek. Ám sok az újdonság az első, hittani részben is. A Tíz- parancsolat kifejtése és ma­gyarázata például kitér a ne­gyedik parancsnál („Tiszteld apádat és anyádat...”) a család mai problematikájára, az ezzel kapcsolatos tanításra. Az ötö­diknél („Ne ölj”) a háború kérdésére. A hetediknél („Ne lopj”) az Egyház egész szociá­lis tanítására, méghozzá a le­gújabb pápai enciklika, a Cen- tesimus Annus tükrében. A hetedik parancsolatnál a hitoktató az új könyv nyomán kitérhet például arra, hogy lo­pás az is, ha valaki nem fizeti be az adóját, fedezetlen hamis csekket ad ki, netán számlák­kal manipulálva tesz szert ide­gen javakra. A parancsolat széles és helyes értelmezésébe az új katekizmus szerint bele­tartozik az is: „Ne csald el az adót” „Ne hamisíts számlát” „Ne vegyél át vagy követelj kenőpénzt”. - „A szerződése­ket szigorúan be kell tartani” - tanítja az Egyház a polgári magatartás legfőbb szabályát. Egyebekben is igen kor­szerű eligazításra törekszik az új hittan könyv. Elítéli a sze­rencsejátékokat, minden olyan kereskedelmet, amely meg­alázza a személyiséget (pél­dául a leánykereskedelmet vagy a kábítószerterjesztést). De elítéli azokat a vállalatokat is, amelyek szennyezik a környezetet, „Nem óvják kel­lően a teremtés épségét”. S azokat is, amelyek „Nem fi­zetnek méltányos bért dolgo­zóiknak”. „A nagy újdonság - muta­tott rá Alessandro Maggiolini, comói püspök, átszerkesztő bizottság olasz tagja - ponto­san ez, az Egyház szociális ta­nításának kifejtése a katekiz­musban. XIII. Leo pápától és a Rerum Novarum kezdetű en- ciklikától máig ez egységes ívet alkot és II. János Pál leg­utóbbi enciklikájával vált tel­jessé.” Végül figyelemre méltó megállapítása az új ka­tekizmusnak, hogy „a zsidók kollektiven nem felelősök Jé­zus Krisztus haláláért” Egymillió márkás készlet Személygépkocsi-alkatrészraktár létesült Győrben Kedvező hatással lesz az árakra is? Egymillió márka értékű sze­mélygépkocsi pótalkatrésszel konszignációs raktár nyílt Győ­rött. A készletet a német Lem- förder Metallwaren Int. GmbH finanszírozza, eladásáról ma­gyar partnere, az Autokonszi Kft. gondoskodik. A mintegy 300 négyzetméteres tárolóhe­lyet a Rába gyártól bérlik. A raktárból a Lemförder terméke­ken túl Bogé, Textar, Löbro és Autex alkatrészekhez is hozzá­juthatnak az autósok. A nyugati, főként német gyártmányú ko­csikon kívül kínálnak alkatré­szeket néhány távol-keleti és kelet-európai típushoz is. Kizá­rólag új gyártmányokat értéke­sítenek, ami azt jelenti, hogy a hazai vevők ugyanazt a minő­séget kapják, mint a neves au­tógyárak. A Lemförder több ismert európai alkatrészgyártó­val kizárólagossági szerződést kötött, így a termék a gyártótól közvetlenül kerül Magyaror­szágra, s ez kedvezően befolyá­solja az árakat. Az eladást nagykereskedelmi hálózaton keresztül bonyolítják ország­szerte, Győr környékén azon­ban a kiskereskedőket is kiszol­gálják. A brémai székhelyű Lemför­der garantálja a folyamatos vá­lasztékot és szükség esetén gyors utánszállítási ígér.

Next

/
Thumbnails
Contents