Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-07 / 66. szám
1992. március 7., szombat uj Dunántúli napló 11 .. általános műveltséget adni a nőnemzedéknek.” Hármas jubileum a Leőwey Gimnáziumban Száz éves az iskola, 85 a gimnázium, 35 a nemzetiségi tagozat A jubileum többnyire ünnephez kapcsolódik. Az ünnep alkalom. Alkalom arra, hogy képzeletben végigjárjuk a megtett utat, s régi álmok adjanak új erőt és hitet, erősítsenek abban, hogy nem volt hiábavaló a hátrahagyott múlt. Pécs egyik patinás gimnáziuma Leőwey Klára nevét viseli. Áldásos működése több évszámhoz kapcsolódó fejezetekben tekinthető át, melyekből évfordulócsokor köthető. Az iskola épülete 100 esztendős, a gimnáziumi oktatás 85 éve indult, s a nemzetiségi tagozat immáron 35 éve öregbíti az alma mater hírnevét. Minderről dr. Szolcsányi Jánosné igazgatónővel beszélgettünk, aki elő- rebocsájtotta: március 13-tól március 16-ig gazdag ünnepségsorozattal próbálják a város figyelmét az iskola felé fordítani, ahol szeretettel látnak minden érdeklődőt, de legfőbbképpen régi és jelenlegi leő- weys diákokat és tanárokat. Ha az ember az iskolatörténeti dokumentumok között lapozgat óhatatlanul szembesül mindazokkal a politikai változásokkal, ami e szűk száz esztendőt jellemzi. Pécs püspöki székhely: művelődésügyére, kultúrájára pecsétet ez tesz. Egyházi iskolái között a Miasszonyunk rend vállalja föl misszióként: „ ... nagyobbfokú, a kor által megkövetelt általános műveltséget adni a nőnemzedéknek. ” Mindezt az iskola első igazgatója, Bitter Illés fogalmazza meg, hozzátéve: „Nem készít elő szakszerű foglalkozásra, nem képesít kenyérkereső pályára az iskola, hanem általános ismereteket nyújt melyből szellemi érettség, önállóság fejlődhet ki. ” (Hasonlóképpen, mint a mai gimnáziumokban.) Igaz, már jóelőtte, 1851-54 között a Székesegyház előtti déli részen a Notre Dame női tanítórend elemi iskolája a zárdával és a gazdasági épülettel elkezdte munkáját, majd 1880-ban a polgári leányiskola. A Leőwey jelenlegi épületét 1892-ben Kirstein Ágoston bécsi és Schlauch Imre pécsi tervezők és építészek munkája nyomán avatták. A mai tanintézet elődjének az 1907-ben megszervezett felsőbb leányiskolát tekinthetjük, ahol a négy elemire épülő 6 osztályos polgári képzés Pécsett megindulhatott. Az iskola diákjai természetesen hosszú évekig a polgárság gyermekei közül kerülnek ki döntő többségben. Kevés az egyetemen továbbtanuló: a leánygimnázium tanulói jó családanyákká válnak többnyire. A változást 1923 hozza: Pécs ismét egyetemi várossá emelkedik, s a bölcsészkar szellemi kisugárzása, a tudományos és kulturális élet fellendülése pezsdí- tőleg hatott a középiskolákra, a pedagógusok igényesebb rétegére. Közbevetőleg jegyezzük meg: ekkor már jó ideje Szent Erzsébet nevét viseli a leány- gimnázium. S az sem lényegtelen: ekkor Magyarországon mindössze 16 leánygimnázium és 27 líceum áll a nőnevelés szolgálatában, melyekben közel 12 000 tanuló sajátíthatta el a tudnivalókat. 1948-ban, a 42. évébe lépett intézet állami tulajdonba került: a tanári gárdát egyik napról a másikra lecserélték. (Áz új igazgatók sorában említsünk meg egy nevet: 1948. november 26-án az akkor 32 éves történelem-földrajz szakos tanár, dr. Görcs László kapott igazgatói megbízatást, aki 28 éven át vezette a leánygimnáziumot olykor forrongó, olykor válságos, de mindig a kezdeményezést és vállalkozást kívánó időszakokban.) Az iskola fölvette 1950-ben Leőwey Klára nevét, az egykori zárda Geisler Eta leánykollégium lett. Időközben a koedukáció szelén fiúk is beiskolá- zódtak: előbb néhányan, a korábbi rend megbontóiként, majd egyre többen. S még egy évforduló: 35 éve, nem könnyű szervezéssel megindulhatott a nemzetiségi tagozat, ahol a diákok döntő többsége a német nemzetiségű baranyaiak, tolnaiak, somogyiak közül került ki. A máról és a holnapról a gimnázium menedzser-szemléletet valló igazgatónője elmondotta, hogy legfontosabbnak a magas szintű oktatást tekintik. Mindezt a bizalom és a mesz- szemenő tanári szabadság jegyében. Legyen egyéniség az oktató s az öregedő diák. S ehhez minden adott: a tanári kar fiatalos, jól felkészült - az iskola patinája segít a kiválasztásban is -, nem kell lasszóval fogni a gyerekeket sem. Ma a tíz tanári munkaközösségben nyolcvanan oktatnak közel 900 diákot. Illetlen dolog kiemelni tantárgyakat, de a jók között is szót érdemel az igen magas szintű nyelvoktatás, a német és a francia, de az országos versenyeken diákjaik helyt állanak biológia és matematika versenyeken is. A tehetséggondozás elsőrendű szempont a Leőweyben. Példa rá: az ország 184 gimnáziumának rangsorában a tavalyi ösz- szemérés alapján a 26. helyet szerezték meg, ami megyénkben az első helyet jelenti. A végzősök közel 60 százaléka egyetemi felvételit nyert! De ha az egyetemre jelentkezők és a felvettek arányát nézzük, még jobb a minősítés. S az iskola tanulmányi átlaga néhány ezrelékkel 4 egész fölé került. A jövő álmokkal teli: jószerivel nehéz is hol kezdeni a sort. Megőrizni és öregbíteni az iskola hírnevét. Dr. Szolcsányi Jánosné szeretné, ha minden diák a legmagasabb fokú nyelvvizsgával együtt kapná kézbe az érettségi oklevelet, s a német, olasz, francia, orosz, latin, angol mellé a spanyolt is fölvehetnék a tantárgyak közé. Továbbá, hogy minden diák számítástechikában is jártas legyen. A fakultáció körét szélesre vonni, pszichológiát tanítani, retorikát, etikát. Kiemelni a legtehetségesebbeket, s különórákon, külön feladatokkal, többre késztetve többet is adni nekik. Bevezetni jövőre a Studium Generale inzétményét, azaz a kisdiákot előkészíteni a gimnáziumra: megtanítani tanulni, s így kapcsolva őket a Leőwey áramkörébe. Jó hír: az iskola a régió egyetlen intézményeként az Alpok-Adria munkaközösség szeme elé került, s ha néhány esztendő múltán megindúl a grazi Alpok-Adria gimnázium, a leőweysták közül is fogadhatnak ösztöndíjast Ausztriában. Végül néhány szót az ünnepségsorozatról, mely Leőwey Klára okán március idusához kötődik. Iskolatörténeti kiállítást rendeznek, történelmi vetélkedőt, sportdélelőttöt, fórumot a testvériskolák részvételével. Ebbe a sorba illik a negyedikesek búcsúztatása, s megemlékezés március 15-ről. Természetesen a német nemzetiségi tagozat külön műsorral emlékezik az elmúlt 35 évre. Több száz vendéget várnak, köztük díszvendégként dr. Habsburg Ottót, a Páneurópai Unió elnökét. Küldöttségek érkeznek testvériskolákból: Franciaországból, Ausztriából, Németországból, Dániából, Olaszországból, s fellépnek az ünnepi műsorban többek között a sepsiszentgyörgyi és a kassai testvériskolák művészeti együttesei is. A négy nap alkalom arra, hogy a Leőweyről több szó essék. Kozma Ferenc Papírból segélyeznek Kerülő úton a gyermekekhez A három gyermek az orruk előtt szipózott. Két kocsi szélvédőjének lemosása közben lekuporodtak egy autó mellé, aztán elő a nylon zacskót, meg a ragasztót... A családvédelmi csoport ablakainak egy része pont a Kossuth térre néz ... Félfogadási napok reggelén nehéz megközelíteni Pécsett a Hatósági Iroda bejáratát. Amint kinyitják az ajtót a folyosók is megtelnek. Akik rendszeresen ide járnak, berendezkednek a többórás várakozásra. Ki pelenkával cumival, ki kenyérrel és borosüveggel. Két évvel ezelőtt, amikor a családvédelmi csoport létrejött, aligha gondolták volna, hogy napjainkra így alakul a munkájuk. Akkoriban úgy ítélték meg, hogy az embereknek rengeteg olyan gondjuk lesz, amelyek megoldásához nem csak pénz kell. Ami azt illeti, nem tévedtek. Az anyagi gondok, a munkanélküliség lelki terheivel nehezen birkóznak a családok. Terjednek a szenvedély betegségek - különösen az alkohol és a kábítószer fogyasztás - és a talajtalan felnőttek mellett egyre gyakrabban mellékvágányra futnak gyermekéletek. A családvédelmi csoport tagjai annak idején még úgy gondolták, hogy tehetnek valamit azokért, akik saját erőből képtelenek kiutat találni, a problémáikat egyedül megoldani. Úgy tervezték, hogy lesz elég idejük otthonaikban rendszeresen felkeresni a veszélyeztetett sorsú gyermekeket, szüleiket és lé- pésről-lépésre segíteni őket. Kit pénzzel, kit beosztásra késztetéssel, kit ügyeik intézésével. Mára ebből jószerivel csak a segélyezés maradt. Igaz, a hozzájuk fordulók háromnegyed része eleve ezért is jön. Szinte futószalagszerűen zajlanak a félfogadási napok. A sorbanál- lók elmondják, hogy nem tudnak számlákat fizetni, ruhát, élelmet venni, mert kevés fizetésből élnek, mert munkanélküliek, de a részletesebb beszélgetést félbeszakítja a kinti türelmetlen zúgolódás, a következő kérelmező.... Egyre kevesebb idő jut a környezettanulmányt szolgáló családlátogatásokra is. A beadott igazolásokból, úgymond papírból segélyéznek, s így is alig győzik. A nem félfogadási napok, sőt még a hétvégék egy része is a határozatok, az akták készítésével telik. Két év alatt megduplázódott a segélyezettek száma: 1989- ben 395 kiskorú gyermeket nevelő szülőnek adtak rendszeres nevelési segélyt, 1990- ben 501 -nek, tavaly pedig 791-nek. Hasonló a helyzet a rendkívüli segélynél is: 1989- ben 3532 esetben, 1990- ben 4450 alkalommal, tavaly pedig 7120-szor utaltak támogatást. A pénz azonban nem mindenkinél szolgálja azt a célt, amire adják. Mivel ők ritkán jutnak el a családokhoz, s az ellenőrzési lehetőségük is kevés, az óvodáktól, iskoláktól kértek támogatást. Levelet írtak valamennyi intézménynek, kérve, hogy ők adják tovább a támogatást a legrászorultabb gyerekeknek. A Kossuth téren szipozó gyermekektől hiába kérdezték a nevüket, címüket. A rendőrséget kérték meg, hogy derítsék ki. Ha valakiket, akkor az ő szüleiket mindenképpen fel akarják keresni. A gond az, hogy már csak az ilyen sajnálatos helyzetekre tudnak időt szánni! T. É. Eligazítás a ma kérdéseiben ✓ Uj katekizmus (MTI-Panoráma) - A Vatikánban elkészült végre hosszú évek munkájával az új egyetemes hittan tankönyv, a katekizmus, amelyet a világ valamennyi országában alkalmazni kell majd a katolikus hitoktatásban. Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció vezetője, hitelvi kérdésekben a pápa jobbkeze adott róla tájékoztatást a napokban. A szöveget még húsvét előtt megkapja II. János Pál pápa, s ha ő is jóváhagyta és aláírta, az végleges és kiadják, előreláthatóan idén ősszel. A nemzeti egyházak feladata lesz azután mindent átültetni a hazai nyelvre az eredetiből, amely olasz, francia, angol, portugál, spanyol és német lesz. Állítólag később lefordítják latinra is, s ez számít majd hivatalosnak. A megírás nyelve azonban a francia. Több hittudós és oktató dolgozott rajta a Vatikánban, nemzetközi csapat Ratzinger irányításával. Az új tankönyv négyszáz oldalas. Célja a püspöki szinódus 1985-ben hozott határozata értelmében a modem társadalom igényeihez alkalmazni a katolikus hit és erkölcstant. Csakhogy melyek ezek az igények? Nyilván egészen mások Európában, mint Afrikában vagy Latin-Amerikában. Nem jobb-e, ha a nemzeti egyházak gondozzák saját igényeiknek megfelelően a hitoktatást országukban? Erről kezdettől vita folyt a vatikáni falak mögött, s a vita máig sem ült el teljesen. Ratzinger szerint az egyetemes katekizmust afféle iránymutatónak szánják, azoknak, akik az egyes országokban az anyanyelvi hittankönyveket készítik, és nem közvetlenül az iskolákban történő használatra. „A hittételeket egységesen kell ugyanis értelmezni” - szögezte le. Ma a világon forgalomban levő hittankönyvek nagyon is eltérő módszereket és nyelvezetet használnak. A római egyházközpont szerint ez bizonyos ponton túl helytelen. A hit egységes, nem értelmezhető különbözőképpen, és egységes nyelvezettel kell azt tolmácsolni is. A munka ennek érdekében körültekintő és valóban kollektív volt. Az első változatot megküldték a nemzeti egyházaknak, amelyek észrevételeket tettek, összesen 24 ezret - mondta el Ratzinger. A nemzetközi szerkesztő bizottság ezeket egyenként mérlegelte, és amit elfogadhatónak tartott, azt beépítette a most elfogadott szövegbe. „Egyik fő módszer a rövid, tömör meghatározások, formulák alkalmazása - mondta el a bíboros. - Jól megjegyezhető, egyszerű formákban rögzíteni a hit legfőbb tételeit.” A tankönyv három részre tagolódik: a hittan, a liturgia és az erkölcstan kifejtésére. Ez utóbbi adta a legtöbb gondot és munkát a szerkesztőknek. Ám sok az újdonság az első, hittani részben is. A Tíz- parancsolat kifejtése és magyarázata például kitér a negyedik parancsnál („Tiszteld apádat és anyádat...”) a család mai problematikájára, az ezzel kapcsolatos tanításra. Az ötödiknél („Ne ölj”) a háború kérdésére. A hetediknél („Ne lopj”) az Egyház egész szociális tanítására, méghozzá a legújabb pápai enciklika, a Cen- tesimus Annus tükrében. A hetedik parancsolatnál a hitoktató az új könyv nyomán kitérhet például arra, hogy lopás az is, ha valaki nem fizeti be az adóját, fedezetlen hamis csekket ad ki, netán számlákkal manipulálva tesz szert idegen javakra. A parancsolat széles és helyes értelmezésébe az új katekizmus szerint beletartozik az is: „Ne csald el az adót” „Ne hamisíts számlát” „Ne vegyél át vagy követelj kenőpénzt”. - „A szerződéseket szigorúan be kell tartani” - tanítja az Egyház a polgári magatartás legfőbb szabályát. Egyebekben is igen korszerű eligazításra törekszik az új hittan könyv. Elítéli a szerencsejátékokat, minden olyan kereskedelmet, amely megalázza a személyiséget (például a leánykereskedelmet vagy a kábítószerterjesztést). De elítéli azokat a vállalatokat is, amelyek szennyezik a környezetet, „Nem óvják kellően a teremtés épségét”. S azokat is, amelyek „Nem fizetnek méltányos bért dolgozóiknak”. „A nagy újdonság - mutatott rá Alessandro Maggiolini, comói püspök, átszerkesztő bizottság olasz tagja - pontosan ez, az Egyház szociális tanításának kifejtése a katekizmusban. XIII. Leo pápától és a Rerum Novarum kezdetű en- ciklikától máig ez egységes ívet alkot és II. János Pál legutóbbi enciklikájával vált teljessé.” Végül figyelemre méltó megállapítása az új katekizmusnak, hogy „a zsidók kollektiven nem felelősök Jézus Krisztus haláláért” Egymillió márkás készlet Személygépkocsi-alkatrészraktár létesült Győrben Kedvező hatással lesz az árakra is? Egymillió márka értékű személygépkocsi pótalkatrésszel konszignációs raktár nyílt Győrött. A készletet a német Lem- förder Metallwaren Int. GmbH finanszírozza, eladásáról magyar partnere, az Autokonszi Kft. gondoskodik. A mintegy 300 négyzetméteres tárolóhelyet a Rába gyártól bérlik. A raktárból a Lemförder termékeken túl Bogé, Textar, Löbro és Autex alkatrészekhez is hozzájuthatnak az autósok. A nyugati, főként német gyártmányú kocsikon kívül kínálnak alkatrészeket néhány távol-keleti és kelet-európai típushoz is. Kizárólag új gyártmányokat értékesítenek, ami azt jelenti, hogy a hazai vevők ugyanazt a minőséget kapják, mint a neves autógyárak. A Lemförder több ismert európai alkatrészgyártóval kizárólagossági szerződést kötött, így a termék a gyártótól közvetlenül kerül Magyarországra, s ez kedvezően befolyásolja az árakat. Az eladást nagykereskedelmi hálózaton keresztül bonyolítják országszerte, Győr környékén azonban a kiskereskedőket is kiszolgálják. A brémai székhelyű Lemförder garantálja a folyamatos választékot és szükség esetén gyors utánszállítási ígér.