Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-07 / 66. szám
1992. március 7„ szombat uj Dunántúli napló 9 Hova lett a magyar rajzfilm? új magánstúdió Pécsen Se cégtábla, se felirat, csak a csengőre firkált filctollas betűk hirdetik: Műterem. Még jóformán a költözés szakaszában tart a legújabb pécsi magán rajzfilmstúdió, de már serény munka folyik a szobákban. Jó és gonosz vámpírok küzdenek a papíron, de senki ne gondoljon horrorra, inkább afféle Szabó-család történetre vámpírok előadásában. A stúdió vezetője, Baksa Balázs nem ma kezdte a szakmát. Tizennyolc éve foglalkozik rajz- és gyurmafilmekkel, előbb operatőrként tevékenykedett, majd filmjei rendezője, forgatókönyvírója, tervezője is lett. Dolgozott a televíziónál, a Pannónia Filmstúdió pécsi és budapesti műtermeiben Varga Csabával, az Aladin Stúdióban. Kedvence a gyurma, a tárgyanimáció, mert véleménye szerint a gyurmával sokkal hitelesebb csodát lehet varázsolni, mint a rajzokkal. Most pedig ez az új stúdió a munkahelye, amely az International Cartoon Agency-hez tartozik. Ennek ausztrál tulajdoMihalik Zsolt: Mese Sárkány-erdő elrejt téged, csalán köti körbe térded, karmos bozót védi arcod, sűrű sátor őrzi hangod. Felhő-lovam hozzád repül, sárkány-sátor nyomban ledül, csalán-bilincs széjjelpattan, bozót-börtön összeroppan. Ennyi csak az erdő-mese, itt a vége, fuss el vele. Szaladj vele Földön túlra, csillag-nyelven mondjad újra. Kerék Imre: Szerelmes dal Kedvesem, mint karcsú őz, hova futsz előlem? Csillagrengető fűszál bámul eltűnőben. Szekérnyomon, vadcsapán iramodva, szökve - hűs folyóvíz hívogat, erdő puha csöndje? Rejtőzhetsz gyökér alá, éjsűrű bozótba: kisérget e szerelem nvomod szimatolva. Ferenci Imre: Dózsa Égve égetem magamból a romlandót az ócskát s közben könnyeimet disznóhizlalók sírják pompásan égek én elégek szótlanul csak ne jusson konc nekik a felfalatásomon nosa „természetesen” magyar származású.- A stúdiá ezek szerint teljesen ausztrál tulajdon?- Igen. Nagyon meg vagyok elégedve velük, mert olyan korrekt partnerrel találkoztam, amilyen igencsak ritkaság számba megy. Folyamatosan ellátnak bennünket munkával. Jó a fizetés, márkában kapjuk meg.- Ha Önök csak a tulajdonos megrendeléseinek tesznek eleget, mi lesz az egyéni ötletekkel, tervekkel? Vagy lemondtak róluk?-Erről szó sincsen! A cég nagy figyelmet fordít arra, hogy szülessenek egyéni filmek, amelyekkel a nemzetközi fesztiválokra is lehet nevezni. Ez azt is jelenti, hogy az I.C.A. a bérmunkából származó bevételeinek egy részét erre fordítja. Vagyis bárki dolgozhat egyéni filmen, s ha ötletét a cég elfogadja, a filmet saját költségvetéséből készítteti el. Amint itt berendezkedtünk, én is előveszem régi vázlataimat.- Most min dolgoznak?- A ZDF német televíziónak készítjük ezt a 26 részes vámpíros történetet. Jelenleg nálunk a mozdulattervezés és rajzolás történik, a cég kecskeméti stúdiójában a kifestés és a felvétel. A nyáron már nekünk is lesz saját kameránk. Kapunk computeres berendezést a mozgások ellenőrzésére, s ez egy csomó felesleges, későbbi korrekciótól ment meg minket. És már most megrendeltek tőlünk egy gyur- mafilsorozatot is, aminek külön örülök.- Nem zavarja kicsit, hogy a magyar rajzfilmes-világból így kikerül?- Van ilyen? Az elmúlt öt évben igazából nem talákoztam ezzel. A Pannónia Filmstúdió átalakult, felbomlott, legalább tíz magánstúdió alakult Magyarországon, s mindegyik igyekszik külföldi megrendelőket találni. Az a baj, hogy a rajzfilmekre régóta nincsen pénz itthon, noha nagyon sok igazán tehetséges ember dolgozik ebben a szakmában. De már a Pannóniában is az volt a helyzet, hogy a meglévő pénzt is csak 4-5 „nagy öreg” kapta meg, és a mellettük felnőtt, ma már 30-40 éves generációra nem figyeltek oda.- Én még emlékszem igen jó magyar rajzfilmekre, de a mai gyerekek többnyire csak importált, szegényes ízlésvilágéi tömegprodukciókat nézhetnek, ami több, mint sajnálatos!- Ezzel egyetértek, de amíg kormányzati úton nem emelik a támogatás mértékét, nem hiszem, hogy valami megváltozhatna. Ha mindenki fejében világossá válna, hogy a minőségi „befektetetés” a gyermekekbe nem ablakon kidobott pénz, hanem nem is túl sokára megtérülő, és lennének megrendelések, a rendezők, tervezők bizonyára újra szívesen készítenének rajz-animációs és gyurmafilmeket hazai piacra. De amikor egy rendezőnek az önfenntartásért kell küzdenie, nem csodálnivaló, hogy biztos megélhetést keres, s ez sokszor egybeesik azzal is, hogy azt csinálhatja, amit szeret. Barlahidai A. Dr. Szász János fotóiról ✓ Dr. Szász János: Árnykép Évtizedek summája Tűzfalak harmonikus geoet- riája. A kerítés ócska deszkái közül előbukkanó, fehérlő birkahomlok. A víz csendes tükre fölé magasodó, őrt álló facölöpök - megannyi fa-menhír. Tetejükön természetesen egy-egy madár. Legelő lovak háromszög-kompozíciója. Színházi széksorok fölfénylő támlái, mint egy-egy görbe ezüstkard vagy egy clown-mosoly. Ki hinné, ezek a fotók - több évtized válogatása - a ,Jcörül- mények kényszerítette érdekházasságból” születtek? Az egykor jogot végzett fotóművész Szász Jánost az akkori ideológiai-politikai kurzus parancsolja le az ügyvédi pályáról, hogy sorsa - majd később ízlése, tehetsége is - a fotóval kötődjön össze. A Pécsi Tervező Vállalatnál valamikor épületeket fényképező, majd a fotólaboratórium vezetőjeként alkotó fotóművész természetesen alapítótagja a Mecseki Fotóklubnak is, amely most, a klub 35. éves születésnapja alkalmából őt tisztelte meg elsőként, az ő munkásságát mutatta be Szent István utcai, udvari galériájában. Dr. Szász János, mint mondja, egy közönséges Prak- tica típusú fényképezőgéppel, fénymérők és más hókuszpókuszok nélkül alakította ki klasz- szikusan kiegyensúlyozott, a harmónia és a természet szerete- tén alapuló látásmódját, lett a FIAP, a Nemzetközi Fotóművész Szövetség tagja és AFIAP címmel kitüntetett művésze. Mert nem törekedett extrém hatásokra sosem. Erről nem is díjnyertes, nagy műgonddal készült reklámképei tanúskodnak igazán, hanem olyan életből ellesett pillanatok, mint a táncoló lány érzékeny erotikája, a cseh üvegeken megcsillanó, önarcképként adódó tükröződés, a farakás, a tűzfal geometrikus kompozíciója vagy egy őslénycsontvázra emlékeztető sziluett: a horizont fényeibe „írt” csúzda a lellei strandról. B. R. Csorba Győző: SIRATÓ É. T.-nek búcsúzóra A nagy család tovább apadt - Szegény öcsém! szegény öcsém! Csak tudhatnám csak érteném: Mi történt? Hol vagy? Mid maradt? Ügyes kezed ijedt szemed nem néz többé és nem mozog Mi lesz? Hisz én is indulok Találkozom-e még veled? Folyton maróbban szúr belém ha eltöprenkedem kicsit: lehetett volna máshogy is mondjuk hogy nem ismerlek én Szegény öcsém szűk ötven év /millió éve hogy vagyunk/ Előbb-utóbb eggyé fagyunk Mért keressük egymás kezét? Sírhatnékom van - Oktalan Néhány év és elpárolog az ilyes érzelmes dolog és fekszünk végképp boldogan Múltunk egy darabja A megtalált kincs Több mint harminc esztendeje annak, hogy néhány pécsi főiskolai tanár és diák „rejtett kincsek nyomába” szegődött, összegyűjtve Baranya mondavilágának még élő emlékeit. A társadalmi gyűjtők munkájára is támaszkodó anyagot 1960-ban olyan könyvvé formálta dr. Vargha Károly, dr. Rónai Béla és Muszty László, amely Bez- zegh Zoltán illusztrációival közreadott kormájában maradandónak bizonyult. így a Pannónia Könyvek sorozatban most megjelent újabb kiadás méltán számíthat az érdeklődésre. Hiszen az 1960-as és 1971-es kiadás példányai ma már alig hozzáférhetők, a megye mondavilágának megőrzése érdekében pedig ez a mindmáig utolsó és olvasmányos formájában tulajdonképpen mindenkihez szóló gyűjtemény. Megyénk olyan tájaihoz, régi váraihoz és kastélyaihoz, barlangjaihoz és különböző természeti képződményeihez kötődtek e regényes történetek, melyek egy részét már csak ez a múltat meseszerűen megörökítő hagyományvilág őrzi. A történések horizontja pedig a nagy- harsányi hegytől a zselici szélekig terjed, a Dél-Dunántúl keleti szögletének településeit foglalva magában. Valójában azonban mégsem a táj és a vidék, hanem a tájban élő ember a főszereplője ennek a költői hangulatú könyvnek. Az itt élők köszönnek vissza a történetekből: múltjukkal, gondjaikkal és jövőbeni álmaikkal. Történelmi személyek villannak fel előttünk: Vak Béla, Zrínyi Miklós, Rákóczi Ferenc. Történelmünk vészterhes és sorsfordító időszakai jelennek meg: a tatárjárás, a mohácsi vész, a török uralom évei, meg a 48-as szabadságharc időszaka. Nem tudományos, hanem sajátos, mondái történelemszemlélet jellemzi ezeket az „írásokat”, az időpontok, a történések pontossága itt csak másodlagosak, a népi értékítélet, életbölcsesség és igazságosztó jelleg a döntőek. Idősíkok és helyszínek torlódhatnak és csúszhatnak így egymásba, a történések egyszerre játszódnak, ezért a konkrét időpontokhoz is köthető régmúltban és egy időtlen álomvilágban; egyszerre kötődnek így Baranyához és egy tér RcitcÜ tóncsck tyyomúban ' : '• -"' v *: ■ • • «ARANYAI NÉP MONDA QYC'f JÓMÉ NY nélküli, parttalan, ősi hiedelem- világhoz. E varázslatos hangulatú kötet közvetítette táj- és népismeret nem csupán a szülőföld szerete- téről tanúskodik, hanem jelentős népköltészeti ismereteket is nyújt az olvasó számára. Például arról, hogyan keletkezett a beremendi hegy, mi volt a szerepe a harkányi gyógyvíz keletkezésében az ördögnek, vagy milyen történelmi emlékeket őriz a mánfai templom. De arról is olvashatunk, hogy kinek az emlékét őrzik a jakabhegyi romokhoz vezető út sziklái, mi volt a töttösi Sánta Pál hőstette, vagy hogyan bánt el a törökkel Szigetváron Zrínyi Miklós leánya. Megtudhatjuk, hogy a néphit szerint honnan származik a pécsi Bárányút, a Szamárkút, a Lámpásvölgy vagy az Istenál- dásvölgy elnevezése. Minderre és még sok minden másra is választ ad a több mint félszáz baranyai és a vele szomszédos tájak ihlette mondát, regényes történetet tartalmazó kötet. A szülőföldet fel- és megismerni a tájban csakis az ember megismerésével lehet, az itt élő emberek gondolat- és képzeletvilágának, hagyományainak megismerésével. Ezek összetartó erejére a nehezebb időkben különösen szükség van. Identitást formáló, nemzethez tartozást tudatosító hatásukra pedig még különben. A könyvben szereplő mondák az itt élő, sokféle és eltérő nemzetiségű ember sorsát és vágyait tükrözi vissza, régi idők hiedelmeit és szokásait villantva fel az olvasó számára. Ezért a Rejtett kincsek nyomában című mondagyűjteményt valamennyi korosztály, de különösen az iskoláskorúak figyelmébe ajánljuk. Dr. Szirtes Gábor