Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-06 / 65. szám

1992. március 6., péntek üj Dunántúli napló 3 A gimnáziumokról másképpen ... Csak jó tanuló jelentkezzen a mi iskolánkba, akinek az a terve, hogy az érettségi után egyetemre, vagy főiskolára megy majd - mondogatta éve­ken keresztül az egyik gimná­zium igazgatónője a pályavá­lasztási nyílt napon megjelent szülők és a megszeppent gyere­kek előtt. Addig-addig hajto­gatta ezt, míg csaknem kiürült az iskolája, olyan kevesen je­lentkeztek oda. Természetes az az igény, hogy minden iskola, így a gim­názium is tehetséges, szorgal­mas, tanulni akaró és tudó gye­reket vár, hiszen azzal a legke­vesebb a gondja, kis befektetés­sel látványos eredményeket le­het produkálni. De hát a gyere­kek többsége nem ilyen. Az ál­talános iskolák pedagógusai is azt hirdetik, hogy csak a jelesek meg a kitűnők jelentkezzenek a gimnáziumokba, és a szülők egy része meg is fogadja ezt az intelmet. A kudarctól, a meg­szégyenítéstől félti gyerekét, a pedagógus meg az iskolája úgymond jó hírét. Vélhetően, hamis a kép a pe­dagógusokban és a szülők egy részében a gimnáziumok felada­táról. Pedig a tények önmagu­kért beszélnek. A gimnázium­ban végzettek több, mint fele, van olyan is ahonnan 80-90 százaléka nem jut be felsőfokú intézménybe. Akkor mégiscsak ezen többség szándéka hatá­rozza meg a gimnáziumoknak legalább az egyik funkcióját. A szülők másik része azon­ban makacs, és igaza is van, amikor általában csak érdek­lődő és mindenre nyitott gyere­két gimnáziumba adja. Még a demográfiai csúcson is vala­mennyi gimnáziumban, az un. elit iskolákba is jelentős arány­ban jelentkeztek és nyertek fel­vételt erős közepes tanulók. A magyar pedagógia nem kíván tudomást venni arról, hogy a legnagyobb egzisztenciális és szakmai sikert általában nem a legjobb tanulmányi eredményt, azaz a legjobb reprodukálásra képes és kész tanulók érték, érik el, hanem az erős közepesek, a négyesek, akik produkálni tud­nak. Hogyan lehet tehát a gim­náziumok feladatát a mai viszo­nyaink között a pályaválasztás szempontjából röviden megfo­galmazni? Az egyik, s talán a fontosabb, előkészítés a felső­fokú tanulmányokra. Ez azonban nem, ill. nem csak az ismeretek mennyiségére értendő, hanem inkább a tanu­lási készségek és technikák bir­toklására, a tanulni tudásra és akarásra, ezen túl olyan szemé­lyiségformálásra, aminek az eredménye megfelelően auto­nóm személyiség, adaptív ké­pességekkel. A másik feladata egyetemes műveltség megszerzéséhez se­gíteni a tanulókat, amely azon­ban nemcsak a továbbtanulókat illeti meg, hanem azokat is, akik más utat választanak az érvé­nyesüléshez. Ez az egyetemes műveltség segít a világ dolgai­ban történő eligazodásban, pol­gárrá teszi a lakost, szuverén egyéniséggé a személyiséget. Ez ismeret, képesség és kész­ség. Ebbe beletartozik az isme­retszerzés képessége és a nyelv­tudás, az idegen nyelvek és kul­túrák ismerete is. Elengedhetetlen olyan képes­ség kialakítása is, amellyel a pá­lyaorientációját erősíti. Bizo­nyossá teszi a fiatalt önmagá­ban, képességeiben, terveiben, később reálisan értékelni képes munkaerőpiaci értékét a mun­kavállalása béralkuja során. A modern világban a közép- iskolás korosztályoknak lega­lább 30%-a jár gimnáziumba, nálunk ez az arány alig haladja meg a 20%-ot. Ezen túl mást, és másképpen is csinálnak, mint mi. Talán meg sem értjük, hogy egy kilenc évfolyamos általános iskolára épülő dániai nyelvi gimnáziumban nem tanulnak a fiatalok matematikát, biológiát, fizikát stb. hanem elsősorban nyelveket, de azt igazán ered­ményesen. Mert annak az a célja. Alig ismert, de ma Bara­nyában több, mint 100 olyan oktató vállalkozás, szervezet van, amelyek mindegyike an­nak a rétegnek kínál iskolarend­szerű vagy azon kívüli tanulási lehetőséget, akik gimnáziumot végeznek. Mert a pedagógiai közfelfogással ellentétben nem értéktelen az a tanulói réteg is­kolájukban, amely nem felső­fokú tanulmányokra készül. Hi­szen a gimnáziumi érettségivel nem fejeződnek be a felsőfokon tovább nem tanulók tanulmá­nyai, hanem csak az első szak- képzettség megszerzésével - időlegesen, hiszen ekkor lesz­nek munkavállalásra készek. Amíg a négyéves szakközép- iskolák ötödik éve a technikus- képzésé, addig a gimnáziumi tanulóké valamely szakmai tan­folyam elvégzése. Ezek a tanfo­lyamok nem lebecsülendők, hi­szen döntő részük igen jó szak­mai kínálatu. Többek között magas szintű számítástechnikát oktatnak, az iskolák többségé­nél lényegesen magasabb szin­ten, idegen nyelvet s vele pár­huzamosan szakjellegű ismere­teket, a banki, pénzügyi, vállal­kozói világ számára kapnak fel­készítést. Több olyat is pótol­nak, amit az iskolák nem végez­tek el. Igaza lett annak a gimnázi­umi igazgatónak, aki évekkel ezelőtt az iskolaközi gyakorlati fakultációról szóló vita során azt bizonygatta, hogy a tovább nem tanuló gimnazisták szak­képzése az érettségi utáni tanfo­lyami formában lehet csak eredményes. A jövő munkavállalójának ugyanis arra kell felkészülnie, hogy az élete során több tanfo­lyamot is el kell végéznie, új és új ismereteket, akár saját költ­ségén is megtanulnia, mert ilyen a piacgazdaság, ilyen a munkaerő piaca. (Egyébként ezeknek a tanfolyamoknak a fi­nanszírozására több csatorna is létezik.) Az állandó tanulásra, a váltá­sokra azonban csak a megfelelő személyi autonómiával bíró személyiség képes, s erre a ma­gyar iskolatípusok közül legin­kább a gimnáziumok készítenek fel. S idegen nyelvet eredmé­nyesen -, ami nélkül szakember a jövőben nem létezhet tömege­sen és eredményesen - csak itt lehet tanítani, tanulni iskolai vi­szonyok közepette. S végül: ne az adjon rangot egy gimnáziumnak, hogy mit vár el a hozzá jelentkező gye­rektől, hanem az, mit vár el ma­gától! Czuczor József Osztrák képzőművészek Pécsett A nagyszabású Stájer Hete.k nyitó rendezvényének is tekint­hető az a fiatal osztrák képző­művészeket bemutató tárlat, amely tegnap délután nyitotta kapuit a Pécsi Galériában. A grazi Neue Galerie Landesmu­seum Joannenum pécsi vendég­tárlata a mai modern osztrák képzőművészet neves fiatal al­kotóit sorakoztatja. A közel harminc művész felvonultatja a mai modem festészet és szobrá­szat - „tárgy- és képköltészet” - szinte valamennyi stílusát, irányzatát, példázva e stílusok nemzetköziségét is. A föltehetően sok érdeklődőt vonzó kiállítás ezúttal rendha­gyó módon - megnyitó helyett - ünnepélyes zárással búcsúzik majd a pécsi közönségtől a Stá­jer Hetek végén, március 31 -én 6 órakor, amelyen dr. Wilfried Skreiner, a grazi Neue Galerie igazgatója mond beszédet. Új vezető a városi televízió élén A nagy cél: napi két óra adás A ma a tökéletes nullapont - mondja Kismányoki Károly, a Pécsi Városi Televízió újonnan kinevezett vezetője. - Ebből minden lehet, s elsősorban az a meghatározó, milyen igénye lesz a városnak, s ehhez milyen anyagi hátteret lehet teremteni. Az igény nagynak látszik, le­galábbis az önkormányzat ré­széről. Ők ugyanis a vezetői posztra kiírt pályázatban napi 2 órás műsorra vonatkozó tervet kértek a pályázóktól. A jelen­legi heti egyszeri egyórás adás­tól igencsak távol van a napi 2 órás jelentkezés, de nem árt táv­latokban gondolkodni. Ezt teszi Kismányoki Károly is, rövidebb és hosszabb távra is számol. Ami egyelőre biztos, az általa kialakításra kerülő stáb csak áprilisban jelentkezik az első önálló műsorral, addig az elmúlt hetekben már megszo­kott módon, pénteken délután a Magyar Televízió műsorkez­dése előtt láthatják az érdeklő­dők Bárány György szerkeszté­sében az egyórás adást. Az új vezető tősgyökeres pé­csi, a Pécsi Műhely egyik kiál­lító képzőművész tagjaként is­merhették meg, majd miután filmezéssel kezdett el foglal­kozni, a Pannónia Filmstúdió rendezőjeként készített pécsi témájú munkákat, de a kertvá­rosi televízióban és a körzeti stúdióban is módja volt fil­mezni.- Egyelőre rengeteg a tisztá­zatlan kérdés, ezért kértük ezt a hónapot a szervezeti keretek ki­alakítására, a technikai feltéte­lek biztosítására - hangsúlyozta a stúdióvezető. A frekvencia- moratórium feloldásáig ugyanis nincs lehetőségük a jelenlegi, valóban lehetetlen péntek dél­utáni időpontnál jobbat találni. Papp Gábor műszaki vezető úgy tudja, a városi kábelrend­szereken van egy önálló csator­nája az önkormányzatnak, ma azonban problémát jelent a rendszerek fejállomásáig a mű­sortovábbítás. Stúdiójuk mű­szaki felszereltsége alkalmas a műsorok elkészítésére, a mű­sorszórás azonban jelenleg a körzeti televizióból történik. Nemcsak a technikai hátteret nem látják még át az újonnan érkezettek, meg kell teremte­niük a szellemi hátteret is. Eh­hez riporterek, újságírók, szak­mai rutinnal rendelkező embe­rek kellenek, hogy minél hang­súlyosabban meg tudjanak fe­lelni a maguk elé tűzött célnak, egy olyan közszolgálati városi televízió kialakításának, amely elsősorban a helyi hírekkel, in­formációkkal szolgálja a város lakosságát, s a pontos, korrekt információk mellé oda tudja so­rakoztatni a város szellemi éle­tének, kulturális és sportesemé­nyeinek mind szélesebb körű bemutatását. Néhány nappal a kinevezés után kevés konkrétummal tud­tak szolgálni az új vezetők. De ígérték, három hét múltán, ami­kor első saját műsorukat vág- ják-montirozzák, tisztább lesz a kép. Az ő „képernyőjükön”. Grünwald Géza Rétisasvédelmi konferencia Másodízben rendezik meg a hét végén Kaposvárott a ré­tisasvédelmi konferenciát. A rendezők az Atlanti Kutató és Kiadó Társaság, illetve a So­mogy Természetvédelmi Szervezet. A konferencián mérleget kívánnak készíteni a rendkí­vül ritka és nagyon komolyan veszélyeztetett madarak meg­óvására tett eddigi erőfeszíté­sek eredményeiről. A rétisas hazánkban fokozottan védett, már öt évvel ezelőtt bizottsá­got alakítottak megmentésére. Ennek is köszönhető, hogy a nálunk fészlekő párok száma örvendetesen emelkedett. Egyébként az egész világon mindössze 2400 pár él, ennek fele Norvégiában. Nálunk 36 pár költ. A konferencia a Pannon Agrártudományi Egyetemen lesz, a Dénesmajorban, pén­tektől vasárnapig. A rendez­vényen számos külföldi sza­kértő is részt vesz, az ünnepé­lyes megnyitó délelőtt 11 óra­kor lesz. M. A. Környezetvédelem a terráriumbán A Mecseki Kultúrpark Munkácsy utcai Akvárium- Terrárium háza már önmagá­ban is sokak által kedvelt lát­ványosság. Ám' a pécsi Szka­rabeusz Környezetvédelmi és Számítástechnikai Mérnöki Iroda BT. támogatásának kö­szönhetően rövidesen kör­nyezetvédelmi oktatási cent­rummá válik. Az iroda már tavaly is tá­mogatta gyerekprogramok rendezésével a terráriumot, ám idén szorosabbá kívánják tenni a két intézmény kap­csolatát. A Szkarabeusz környezet­védelemmel kapcsolatos fó­rumok, a jogszabály változá­sokat követő tájékoztatók és szerény bevételt biztosító rendezvények szervezésével szeretné elérni, hogy a látoga­tók a terrárium mellett a kör­nyezetvédelmi szolgáltatáso­kat is keressék. Első fórumuk a levegőtisz- taság-mérő lapokkal kapcso­latos kitöltési tanácsadó volt. A következő rendezvényt Madarak és fák napjára terve­zik, amikor vállalkozók be­vonásával olcsó termékeket, a gyerekeknek pedig játékos vetélkedőt rendeznek a terrá­riumbán. Pataki V. Vajszlói burgonyaüzem A tét az életbenmaradás . . . A Szentlőrinci Állami Gaz­daság nehéz pénzügyi helyzete kérdésessé teszi a Vajszlón már több mint egy évtizede működő burgonyaüzem sorsát is. Az 1981-ben fejlett technikai szín­vonallal termelésbe állított bur- gonyapehely üzem egy-két éven belül rekonstrukcióra szorul, s ha mindez nem valósulhat meg, az a mintegy száz helybéli és környéken lakó munkalehető­ségét teszi bizonytalanná. Dr. Joó József, az állami gazdaság vezérigazgatója így vélekedik a gondokból való ki­lábalás esélyeiről.- A felújításhoz, a kapacitás­bővítéshez mindenképpen kül­földi tőkére van szükségünk. Már tíz éves kapcsolatunk van a német Pfanni céggel (amely a minőségi kontrolt, valamint a termékelőállítás technológiáját biztosítja), így legnagyobb esé­lyünk arra van, hogy velük fűz­zük szorosabbra az együttmű­ködést. Vegyesvállalat létreho­zását tervezzük, amelyre lénye­gében a német partner is hajlan­dóságot mutat. Rájuk továbbra is a technológiai fejlesztésben, valamint a piaci munkában számíthatnánk. A gazdaság egyébként évi 400-500 hektáros területen ter­meszt burgonyát. Ezzel a vető­gumó előállítás mellett is el le­hetne látni a pehelyüzemet, ha a betárolt burgonya mennyiségét nem csökkentenék a tárolási veszteségek. Tavaly ősszel igen mostoha viszonyok között folyt a betakarítás, a krumpli vizesen, sárosán került a tárolókba, ami­nek most érzik a következmé­nyét. A pehelyüzem ellátását vásárolt burgonyával kellene megoldani, ám a múlt évet je­lentős veszteséggel záró gazda­ságnak az alapanyag megvéte­lére nincsen pénze.- Az üzem így csak szakaszo­san működik, pedig a piaci lehe­tőségeink (a Jugoszláviába tör­ténő szállítások kiesése ellenére is) elfogadhatóak - vélekedett Ilosfai László, a burgonyafel­dolgozó vezetője. Egyelőre lét­számleépítés nem volt, sőt, a vá­logatás, osztályozás időszaká­ban az ugyancsak nehéz hely­zetben lévő vajszlói GANZ-ból is át tudtak venni 30 embert fog­lalkoztatásra. Ők még valószí­nűleg a jövő hónap derekáig dolgozhatnak a burgonya üzemben, később azonban (ha nem jön létre a külföldi partner­rel a megegyezés) a gazdáság dolgozóinak munkalehetősége is bizonytalanná válhat. A rövi­dített, szakaszos üzemelés miatt a létszám felével is meg tudnák oldani a feladatokat, bár ez nem lehet cél. A Pfanni-val kötendő szerződésnek jelenleg a részle­tes kidolgozása folyik. Nyugod­tak azonban csak akkor lehet­nek az üzemben, ha felkerül az „i”-re a pont. Kérdés persze, hogy ennek milyen ára lesz, hogy nem használja-e ki a né­met fél a gazdaság szorult hely­zetét. A dolgozók hangulata meglehetősen borús. A munka- nélküliség gondolatával nehéz lenne megbarátkozniuk egy ed­dig biztosnak hitt munkahely után. Balog Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents