Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-05 / 64. szám

10 új Dunántúli napló 1992. március 5., csütörtök Machiavelli Ha előre tudom, inkább órásnak megyek - mondta Al­bert Einstein az első atombom­bák ledobása után. Niccolo Ma­chiavellinek ugyan nem volt módja, hogy művének hatásával szembesüljön, de elképzelhető, ő is ilyesmit mondott volna: Ha előre tudom, hogy rólam neve­zik el a machiavellizmust, meg sem írom A fejedelmet. Nem túlzás azt állítani, hogy a reneszánsz híres és hírhedt „politológus” írója ma újra re­neszánszát éli. Sokan forgatják műveit - netán azért, hogy bele­tanuljanak a „machiavelliz- musba”, netán azért, hogy vé­gére járjanak a szerzőt ért több évszázados gyanúsításnak. Még megérhetjük teljesen méltányos rehabilitációját, hiszen Machia­velli nem volt machiavellista, már amennyiben ez utóbbi meghatározás alatt az a semmi­féle célszerű eszköztől vissza nem riadó politikai gátlástalan­ságot értjük. Realista volt, aki bölcsen számot vetett az adott szituációkban hatásos eszközök és az elvont eszmények közötti ellenmondásokkal, de nem ta­gadta az eszményeket. A Pécsi Közgyűlés legutóbbi ülésén Machiavelli is emlegetve lett a politikai etika, a közjó, a hasznosság, az uralom és az el­lenzéki szerep összefüggésé­ben. Erre a vitára - tovább nem mérgesítve azt - nem kívánok kitérni, csupán arra a tanul­ságra, amit a magam számára szűrtem le belőle. De nem is ta­nulság ez, inkább erősbödő gyanú, amit most megosztok a Tisztel Olvasókkal: a pártok or­szágosan is, helyben már most, a ciklus közepe táján hosszú vá­lasztási kampányba kezdtek. Ilyenkor kulminál ugyanis a po­litikai etika egymásra mutato- gató számomkérése. Nem árt akkor nekünk, közönséges ál­lampolgároknak erre felkészül­nünk, nehogy váratlanul érjen saját felértékelődésünk. Eddig szinte minden kormányzati és önkormányzati szintű tényezőt majdhogynem csak zavartunk a munkájában a gondjainkkal, a belekotyogás szándékával. De ha választópolgárrá avanzsá­lunk, máris kegyeinket keresik. De nehogy azt higgyük, az csak a mai magyar jelen, vagy egyáltalán a parlamenti demok­rácia sajátossága, hogy ilyen-olyan hatalmi tényezők helyzetüket elbizonytalanodott- nak, vagy legalábbis újra erősí­tendőnek értékelik. Már Machi­avelli is írt erről a szituációról 1513-ban A fejedelem-ben: „... ellenségeid lesznek mind­azok, akiket megsértettél, midőn elfoglaltad a birodalmat, és nem tudod barátaidnak megtar­tani azokat, akik odahelyeztek, mert nem teljesítetted mindazt, amit vártak tőled;... ”. Mégha eleve túlzó volt is a várakozás, legalább annyira célszerű és üdvös dolog az ön­vizsgálat, mint amennyire bu­meráng lehet a vádaskodás, vagy az öntömjénezés. Aligha­nem mást vár az a választópol­gár, aki már így morfondíroz: Ha előre tudom,... Dunai Imre A városrészek határai és néveredete Árpádvárostól Donátusig ÁRPÁDVÁROS: Lakóterü­let Nagyárpádtól nyugatra. Ha­tárai: Kanizsai Dorottya u. -Kiss J. u. telekvégei - Kispos­tavölgyi út - Postavölgy északi határa -Siklósi út. BÁLICS (Bálicstető): A Szkókó, Donátus és Daindol közti szőlőterület, kertváros. Történeti eredetű neve sze­mélynévből származik. Hatá­rai: Erdész u.— Sziklás dűlő - Barackos út - Hattyú u. —Báli- csi út - Fekete út - Donátusi út -Bálicsi út nyugati telekvégei. BALOKANY: A Budai külváros és Tüskés közti ipari és lakóterület. Köznévi ere­detű, mocsaras rétet, állóvizet jelent. Határai: Zsolnay Vil­mos út - vasút - Tüskésréti út - Tettye árok - Sport u. BASAMALOM: Gyárvá­rostól délre, attól úttal, vasúttal elválasztott zömében iparterü­let. Neve a török hódoltság ko­rára utal. Határai: Tüskésréti út - mohácsi vasút - Kanizsai Dorottya út - Basamalom dűlő. BELVÁROS: A középkori város, szerkezeti okból keleten az érintő forgalmi útig kiter­jesztve. A XVIII. század eleje óta ismert elnevezés Határai: Aradi vértanúk útja - Vak Bottyán u. - Márton u - Lánc u. - Rákóczi út - Landler J. u. BOLGÁRKERT: Rácvá­rostól délre fekvő térség. Neve a bolgár kertészek emlékét őrzi. Határai: 6-os főút - Ürögi vízfolyás - vasút - ipari út. BUDAI KÜLVÁROS (Le- dina): A Belvárostól keletre eső, egykor váralji település- rész. Határai: Ady Endre u. - Engel János út - Zsolnay Vil­mos út - Lánc u. - Márton u. CSORONIKA (Zurna): Bálics és Makár közti intéz­mény- és üdülőterület. Neve szerbhorvát eredetű. Határai: Zurna dűlő - Fekete út - Édes­anyák útja - Ifjúság útja - Ja- kabhegyi út. DAINDOL (Kis-, Közép-, Nagydaindol, Istenkút): La­kott szőlőterület üdülőkkel. Szerbhorvát eredetű neve tá­voli völgyet jelent. Határai: Erdész u. - a Bálicsi út nyugati telekhatárai - Donátus köz - Donátusi út -Csurgótető dűlő - Sas dűlő - Fábián B. út - Kis- mélyvögy - Hegyhát dűlő. DIÓS: Meszes és a Budai külváros közti terület. Határai: Engels út - Dózsa Gy. út - Fürst S. út - Engel J. út. DONÁTUS (Aranyhegy): Daindoltól délre fekvő lakott szőlő. Neve Donátot, a szőlős­gazdák védőszentjét idézi. Ha­tárai: Fábián B. út - Sas dűlő - Csurgótető dűlő - Donátusi út - Donátus köz - Zurna dűlő - Jakaphegyi út - Magyarürögi út keleti telek végei. (A városrészeket határoló ut­cák a könnyebb behatárolás érdekében még az 1990. évi ut­canévjegyzékben foglaltak sze­rint szerepelnek.) D. I. Épületegyüttesek torzói árulkodnak a hiányokról Befejezetlen szimfóniák H alljuk: új pécsi konferencia központ gondolata szüle­tett. Ha új, akkor nyilván már elvettetett az előző gondolat. Ez pedig csak egy további, különös gondolatot szülhet: a „befejezet­len szimfóniákét”. Pécsnek ebben már gyakor­lata van. Tessék csak megnézni például az Uránia mozit. Annak idején a többi házaktól jóval beljebb épült. Feltehetően azért, mert ez jeladás lett volna az akkori Szigeti út e szakaszá­nak a szélesítésére. A gondola­tot, amelyből „természetesen” semmi sem lett, tetten érhetjük még két, azidőtájt épült háznál. Aztán megépült a Rákóczi út-Felsőmalom utca sarkán a kiváló Forbáth Alfréd egyik leg­jobb pécsi háza. Itt is tetten- érhető egy gondolat: ezután meg kell építeni a három másik sarkon is egy-egy hasonló szín­vonalú házat, s a négy így együtt majd remek városképi együttest fog alkotni. Nem alko­tott. Befejezetlen szimfónia ma­radt. Az elmúlt évtizedek is „komponáltak” néhány befeje­zetlen szimfóniát. íme: Nagy dérrel-durral megépült a háromrészesnek tervezett sportcsarnok-együttes első, nem éppen szerencsés darabja azzal, hogy folytatódik majd az ún. nyaktaggal, s befejeződik a fedett uszodával. Persze, hogy nem folytatódott! S a sport­csarnok nyugati - befejezetlen - homlokzatát takaró reklámok feledtetik a hajdani nagyralátó terveket. S ott a közelben a műjégpá­lya: megépült egy lelátóval, s a szemközti másiknak az ígéreté­vel. Akkor úgy volt: ha meg­épül ez a másik is, mód nyílik a pálya lefedésére, s ezzel az idény több hónappal való meg­hosszabbítására. Ez pedig már alkalmas a helyi jégsport meg­teremtésére. Dehát ez is meg­maradt afféle befejezetlen szimfóniának. Megépítették az Ifjúsági Há­zat is, északi oldalán egy irdat­lan méretű tűzfallal. Akkor úgy szólt a történet, hogy e tűzfal mentén csatlakozik - egymásba nyitva a két épület - az IH-hoz a majdani megyei művelődési központ (amiben akkor - közel két évtizede már -igen erősen hittek sokan). Hát persze, hogy nem csatlakozott, s ahogy el­nézzük az átlényegült környé­ket, már soha nem is fog. Sőt, semmi sem fog csatlakozni. Aztán ott van a szintén két évtizedes jubileumához köze­ledő ún. egyetemi pince a Rá­kóczi út és a Felsőmalom utca északnyugati sarka alatt. Itt is sokan erősen hittek - minden más, egyéb irányú elképzelés ellenére - abban, hogy ott lesz a pécsi felsőoktatási intézmények közös, központi pinceklubja. Vannak, akik ezt még ma is el­hiszik, persze egyre fogyatkozó reménnyel. (Mentségül: e sorok írója az első pillanattól fogva másban hitt.) íme, még egy be­fejezetlen szimfónia. No és az Irányi Dániel (Búza) téren ott áll már csak­nem készen az energiaszolgál­tatók háza néven indult hatal­mas épület, szintén egy része egy nagyobb együttesnek. Az északi oldalon szemlátomást olyan, hogy folytatást kíván. Ez pedig egy jó akusztikájúnak tervezett, tehát hangversenyte­remnek is alkalmas (hiszen or­gona beépítését is tervezték) konferenciaterem lett volna, csatlakoztatva az ehhez szük­séges kiegészítő helyiségeket. S hogy komplett legyen, a tanács utolsó éveiben még szálloda építésre is gondolt, és a meg­egyezés küszöbére jutott az épí­tésre vállalkozó osztrák part­nerrel. Megvalósítani azonban már nem tudták. Talán ez volt az elmúlt rendszer utolsó befe­jezetlen szimfóniája. De vajon befejezetlennek kell-e maradni mindennek? Vá­rosképi okokból is módját kel­lene ejteni, ezért a vállalkozó­kat is efelé kellene terelgetni, hogy megépüljön a Forbáth-ház három társa. Valami megoldást kellene találni a sportcsarnok befejezésére, esetleg a hajdani nyaktag funkcióit befogadó épületszámy által. Elgondol­kodtató: a jégsportok erősítése, vagyis az idény jelentős meg­nyújtása érdekében hogyan le­hetne megépíteni a jégpálya le­fedését szolgáló másik lelátót? Le kellene végre számolni a két évtizedes álommal: aligha lesz egyetemi pinceklub azon a mé­regdrágán üzemeltethető he­lyen, amikor az egyetemi okta­tás is leküzdhetetlennek látszó gondokkal küzd. Oda bizony alkalmas vállalkozót kell ta­lálni! No és az Irányi Dániel (Búza tér) annak idején úgy szólt a történet, hogy ott szüle­tik meg majd a keleti városköz­pont. A gondolatot - amely a konferenciaközpontot is ma­gába foglalta - talán ma sem kellene elvetni. Hársfai István Új szakok a Széchenyi Gimnáziumban Az ősszel kezdődő tanévtől a jelenlegi struktúra - két gimná­ziumi és négy szakközépiskolai osztály - megtartása mellett új szakok indítását tervezi a Szé­chenyi István Gimnázium és Szakközépiskola. Igazodva a munkaerőpiac igényeihez, megkezdik a gépjárműtechnikai szerelő, autóvillamossági sze­relő, valamint a gépjárművezető és karbantartó szakmák képzé­sét. Az önkormányzat közgyű­lése legutóbbi ülésén egyetértett az új szakok indításával. Lemossák a szobrokat A Városgondnokság nemzeti ünnepünkre, március 15-re ké­szülve, megrendelte a Kossuth és a Petőfi szobor tisztítását, lemosását. Vandálok pusztításai Ismeretlen vandálok horog­keresztel ékteleníteték a Köz­társaság téri emlékművet és a megyeri szökőkutat. Azóta mindkettőt már letisztíttatta a Városgondnokság. A Sétatéren 6 megrongált pihenőpadot kel­lett kijavíttatni. A helyreállítá­suk 12 000 forintba került. Forgalmi rend változás Egyirányú lett a Mecsek- szentkúti út észak felől az Aba- ligeti úttól dél felé az út 16-os számú épületéig, illetve a Kis- mélyvölgy hegyhát dűlőig. In­nern továbbra is kétirányú. Ugyancsak egyirányú lett az Út­törő utca az ürögi határtól a Gém utcáig nyugat felé haladó iránnyal. A Teréz utcában visz- szaállították az eredeti forgal­mirendet: az utcában nyugat felé egyirányú a forgalom. A tervek szerint konfereniaközpont is épül majd Pécsett a Búza-téren Fotó: Szundi György Városvédő őrjárat Az elmúlt évtizedek „örökségeként” és a mai nehéz anyagi helyzetben egyre romlik házaink állaga, egyre kevesebb jut a felújításokra. Eb­ből mutatunk be két példát. Az elsőn a törté­nelmi belváros egyik háza látható, a másodi­kon pedig egy első generációs panelépület. A helyszín nem is fontos. A képeken jól láthatók az ideiglenes tartógerendák, illetve a homlok­zat rossz állapota. Ez a jelenség is Pécshez tar­tozik, s arra vár, hogy egyszer végre megol­dódjon. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Március 15. méltó megünnepléséért M árcius 15. megünneplése mindig nemzeti kérdés­nek számított, most pedig kü­lönösen az. Amióta Pécsnek szabadelvű többségű önkor­mányzata van, talán mégin- kább döntővé vált, hiszen a nemzeti és állami ünnepeink parlementi vitájában az SZDSZ és a FIDESZ külön ki­emelte ennek az ünnepnek a fontosságát. Ehhez képest az elmúlt évi pécsi ünnepségeknek számos zavaró momentuma volt, ame­lyek remélhetően nem ismét­lődnek meg idén. Reméljük, hogy az idei ün­nepi szónok nagyobb hatású beszédet mond; a Kossuth téri ünnepség a hangosítási tech­nikában sokkal jobb, egyéb vonatkozásaiban pedig jóval szervezettebb lesz; a TV Hír­adó pécsi munkatársai felvé­telt készítenek a szabadság- harc pécsi résztvevői sírjai­nak megkoszorúzásáról, mert ez. méltán tarthat számot or­szágos figyelemre, s végre Pécs is szerepelhet az orszá­gos ünnepi körképben. Végül, de nem utolsó sorban, remél­jük, hogy a város lakossága nagyobb számban vesz részt az ünnepi eseményeken. Elvégre mégiscsak egyik legnagyobb nemzeti ünne­pünkről van szó! dr. Vargha Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents