Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-05 / 64. szám
8 üj Dunántúli napló 1992. március 5., csütörtök Húsz kérdés a szakértőhöz 10. Eddig a kétezer forint alatti kifizetések 20 százalékos adókulccsal adóztak. Most mi számít „kis összegűnek” és mi lett a 20 százalék sorsa? lem esetében is fennáll. Ez bővebb fogalom, minthogy az említett kistermelésen kívül ide tartozik a más növénytermesztésSzellemi tevékenységet folytat az a magánszemély, aki eredeti jogosultként - a származékos jogosult, pl. az örökös nem minősül ilyennek - találmány értékesítésből szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásból, valamint egyes tudományos és művészeti alkotó tevékenységből szerez önálló tevékenységből jövedelmet. A jövedelem kétféleképpen határozható meg, vagy 10 százalékos költséghányad érvényesítése mellett a bevétel 90 százaléka a jövedelem, vagy a bevételből az annak elérése érdekében közvetlenül felmerült, igazolt és törvény által elismert költségeket le kell vonni, s a különbözet a jövedelem. Mindkét számítási módnál az e tevékenységből származó jövedelem legfeljebb 100 ezer forinttal csökkenthető. Az összjövedelmet csökkentő kedvezmény azonban csak az önálló szellemi tevékenység jövedelméből vehető igénybe, más jövedelem - forrásra nem vihető át és csak abban az esetben, ha a magánszemély nem alkalmazza az un. átmeneti szabályt. Fontos szabály, hogy nem illeti meg ez a kedvezmény azt sem aki a szellemi tevékenységét vállalkozói igazolvány alapján gyakorolja. Az átmeneti szabály szerint, ha az önálló tevékenységet végző magánszemély az 1991. december 31-éig írásba foglalt Korábban hetven vagy nyolcvan százalékos diktált jövedelemtartalmat is választhatott az építmény hasznosítója a tételes költségelszámolás helyett, de az épület után nem alkalmazhatta az amortizációs lehetőséget. 1992.1. 1-től lehetővé válik a hasznosított építmény érték- csökkenésének költségkénti elszámolása. A törvény területi és időarányos amortizációs leírást engedélyez. Terület-arányosság alatt azt kell érteni, hogy az A szja szempontból nemcsak az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyt tekintjük egyéni vállalkozónak, hanem azt is - aki az erre vonatkozó külön jogszabály szerint egészségügyi és szociális vállalkozást folytat, aki a korábbi jogszabályok szerint kisiparosnak vagy magánkereskedőnek minősül, vagy a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemelteti, az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató magánszemély, a mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély, akinek az e tevékenységéből származó árbevétele az évi két millió forintot nem haladja meg, a közjegyző. Egyéni vállalkozás esetén is a jövedelmet úgy állapítjuk meg, bői, valamint az ezzel kapcsolatos egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelem is. szerződéssel vállalt önálló szellemi tevékenységet ellenértékeként 1992. évben kap honoráriumot, úgy erre választhatja az 1991-ben érvényes diktált (35, 50, 60 százalék) jövedelem számítási módot. Emellett viszont az 1992. évi tevékenység ellenértékéből származó jövedelmet csak az ún. tételes költségelszámolással lehet megállapítani. Az önálló szellemi tevékenységből származó bevétellel szemben magasabb költség (veszteség) nem számolható el, kivéve az értékcsökkenési leírás összegét. A költség fajtákat nem határozza meg tételesen a törvény, általános szabály az, hogy költség az a kiadás, amely a bevételszerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben merül fel, az adott tevékenység folytatása és kizárólag a bevétel megszerzése érdekében. A személyes kiadások nem minősülnek költségnek. Nem számolható el költségként a nem jövedelemszerző tevékenység kapcsán vagyontárgy beszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás. Nem költség a hitel törlesztésére fordított összeg, a jogszabály megsértéséből keletkező befizetés - kivéve az önellenőrzési pótlékot -, a kötelezettség nélkül nyújtott ajándék, a befizetett nyugdíjjárulék, a földadó és a szja sem. egész ingatlanból mekkora területet hasznosít a tulajdonos (haszonélvező), az időarányosság alatt pedig az éven belül a hasznosítás időtartamára eső százalékot kell tekinteni. Az amortizáció alapja az adott ingatlan szerzéskori értéke. Természetesen az építményhasznosítás jövedelménél is alkalmazható a tételes költségelszámolás helyett a bevétel 10 százalékának megfelelő költséghányad. A költségtérítés itt is a bevétel része. hogy a bevételből le kell vonni az annak megszerzése érdekében felmerült, igazolt költségeket. A bevételt meghaladó kiadást, a veszteséget az egyéni vállalkozó előre elhatárolhatja az elkövetkezendő öt adóévre. Az egyéni vállalkozásból származó bevétel havi ezer forinttal csökkenthető akkor, ha, az egyéni vállalkozó szakmunkástanuló-képzést folytat, vagy legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazottat foglalkoztat. A bevételekre, az elszámolható költségekre, valamint az ezekkel összefüggő nyilvántartási és bizonylatolási rendszerre vonatkozó előírásokat a személyi jövedelemadó törvény mellékletei tartalmazzák. Az egy szerződés alapján kifizetett, háromezer forintot meg nem haladó, önálló tevékenységből származó kifizetésre alkalmazható az új törvénynek ez a rendelkezése, azzal, hogy a Ebbe az adózási kategóriába tartozik a munkanélküli járadék, képzési támogatás, átmeneti munkanélküli segély, a gyermekgondozási díj, a jövedelmet pótló kártérítés, az ingyenes értékpapír elidegenítése (kivéve, ha az ingyenes értékpapír kibocsátója jogudód nélkül megszűnik), a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet által adott pénzbeni vagy természetbeni juttatás, az albérleti (szállás), lakásbérleti díj összege, amelyet a kifizető a magánszemélynek adott, helyette viselte és a nem saját tulajdonú személygépkocsi magáncélú használatának számított értéke. Amennyiben a magánszemély az erről szóló szerA költségtérítés olyan bevétel, amellyel szemben az igazolt és elismert költségek levonása után fennmaradó rész a jövedelem. A költségelszámolásnak két módja lehet. Ha kormány vagy annál magasabb szintű jogszabály határozza meg a költségtérítés mértékét és az alanyi jogosultak körét, úgy igazolás (bizonylat, nyilvántartás) nélkül levonható a költség. Minden más esetben csak a tételes költségelszámolás alkalmazható. (A költségek elszámolására ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint minden más kiadásokra.) A költségtérítésekA takarékbetét, értékpapír jövedelme (kamat, prémium, járadék stb.) után főszabályként az adó mértéke továbbra is 20 %. Új rendelkezés miszerint bizonyos esetekben az osztalék utáni adó mértéke tíz százalék. Ide tartozik a részvény, a KFT-törzsbetét, a közkereseti társaság tagjának vagyoni hozzájárulása, a betéti társaság tagAz ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából, valamint az ingó dolog nem üzletszerű értékesítéséből származó bevételnek a megszerzés idején képviselt forgalmi értékkel, a szerzéssel és az átruházással, valamint az értéknövelő beruházással kapcsolatban felmerült kiaforrásadó mértéke negyven százalék. A törvény a korábbi időszakhoz hasonlóan megengedi a magánszemélynek az összevonás, illetőleg a forrásadózás közötti választási jogát. ződés (megállapodás) alapján a kifizető személygépkocsiját részben, vagy egészben ingyenesen magáncélra használja, a törvény ennek számított értéke után adókötelezettséget állapít meg. A jövedelem a személygépjármű új beszerzési árának 20 százaléka. Ez azzal az összeggel csökkenthető, amelyet a magánszemély a kifizetőnek a magáncélú használatért fizet. Magáncélú használatot a törvény akkor feltételez, magáncélú a használat, ha a kifizető nyilvántartása szerint (például menetlevél szerint) a személygépjárművet nem kizárólag üzleti, hivatali célra használta a magánszemély. ről jelenleg még nincs kormányrendelet, így csak a tételes elszámolással lehet élni. (Kivéve a napidíj, kiküldetési átalány, és a munkaviszony létesítésül kikötött feltétel, a saját gépjármű hivatali célú használatáért adható havi 1000 km gépkocsi költség átalány.) A személyi jövedelemadóban korábban élt havi 500 kilométeres gépkocsi átalány megszűnt. Az átmeneti szabályok szerint a gépkocsiátalányokkal kapcsolatos kormányrendeletnél alacsonyabb szintű jogszabályok 1992. március 31-ig alkalmazhatók. jának vagyoni betétje, a szövetkezeti üzletrész és részjegy osztaléka akkor, ha az osztalékot a társasági adó általános kulcsa szerinti adó megfizetése utáni eredményből fizetik ki. Ez azt jelenti, hogyha a társaság valamilyen társasági adókedvezményt vesz igénybe, akkor az osztaléka után húsz százalékos szja-t kell fizetnie. dásokkal csökkentett része a jövedelem. Forgalmi értéknek - az ingyen szerzések (ajándék, örökség) kivételével, ahol is az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték számít - a szerződés szerinti teljes vételárat kell tekinteni. A lakásbérleti jog forgalmi értéke a lakás használatbavételi díj tízszerese, állami visszavásárlás esetén pedig a kapott ellenérték. Külföldről behozott ingó dolog forgalami értékeként a vámkiszabás alapjául szolgáló forgalmi érték szolgál. Az olyan ingó dolognál, amely nem esik vámkezelés alá a számla szerinti forintra átszámított értéket kell figyelembe venni. Az ingó dolognak és az 1992. január 1-jéig megszerzett ingatlannak vagyoni értékű jognak a szerzés idején képviselt forgalmi érték 25 százaléka a jövedelem. A teljes vételárba az átvállalt pénzintézeti hitel is beszámít. Ingatlan értékesítésnek tekintendő az ingatlan gazdasági társaságba történő olyan bevitele (apport) is, amely tulajdonváltozást eredményez. Ezesetben a szerződés szerinti vételárnak a társaság által e címen jóváírt összeget, vagy a bevitt ingatlanra tekintettel megszerzett vagyoni részesedést kell figyelembe venni. Az ingatlanok cseréjénél az adókötelezettséget úgy kell tekinteni, mintha a magánszemélyek külön-külön adásvételi szerződést kötöttek volna. Az 1992. január 1-je után szerzett ingatlan elidegenítésénél a szerzéskori forgalmi értéket csökkenteni kell a szerzéssel kapcsolatban igénybe vett visz- sza nem térítendő munkáltatói, illetőleg a helyi önkormányzati támogatás valamint az ezzel összefüggésben elengedett hiteltartozás összegével. Növelni kell viszont a szerzéskori forgalmi értéket a jelzáloggal biztosított hitel megfizetett kamatával. Az 1982. január 1-jéig szerzett ingatlan 1992. január 1. Végülis: mi az adó alapja? Az adó alapja a magánszemély adóévben megszerzett - főszabályként - összes jövedelmének együttese. Az új adótörvény szerint a Összjövedelmet csökkentő tételként a belföldön bejegyzett alapítványra és a közérdekű kötelezettségvállalásra fordított összeg akkor számolható el, ha az adóhatóság (a törvényben szabályozott feltételek alapján) előzetesen hozzájárult a levonáshoz szükséges igazolás kiadásához. A gyermekek utáni kedvezmény havi 1000 forintról 1300 forintra növekedett. Azután a gyermek után vehető igénybe a kedvezmény, aki után az eltartója családi pótlékban részesül. A súlyosan fogyatékos magánszemély változatlanul havi A magánszemély bizonyos befektetésekután a befektetés évében csökkentheti összjövedelmét maximum annak 30 %-a erejéig. Preferált befektetés a belföldön bejegyzett részvénytársaság új kibocsátású részvények első tulajdonjoga, és a befektetési alapokról szóló törvény szerinti nyilvános kibocsátású zárt utáni értékesítése esetén keletkezettjövedelem adómentes. Az ismertetett módon megállapított jövedelemnek csak az 50 százalékát kell a magánszemély többi jövedelméhez hozzáadni, a jövedelem másik fele mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Az ingatlan átruházásból származó bevétel lakás célú fel- használása nem eredményez adómentességet, hanem az mindaddig nem bevétel, míg a jogosult tulajdonát képezi az állandó lakás célját szolgáló lakás, haszonélvezeti joga a használati jog vagy a bérleti joga fennáll. A jogosult alatt a magánszemélyt, a házastársat és az egyeneságbeli hozzátartozót kell érteni. Az ilyen ingatlan (jog) átruházása adófizetési kötelezettséget keletkeztet. A lakáscélú beruházásra nemcsak az ingatlan átruházásból származó - az előzőekben már ismertetett módon megállapítandó - jövedelmet, hanem a teljes bevételt kell ráfordítani, ahhoz hogy az ne minősüljön bevételnek. A törvény betűje szerint az adóköteles bevételnek az a része nem minősül bevételnek, amelyet a magánszemély saját maga, házastársa vagy egyeneságbeli hozzátartozója részére a szerzéskori forgalmi értéket, a szerzéssel és az átruházással kapcsolatban felmerült költségeket, valamint az értéknövelő beruházásra fordított kiadásokat meghaladóan használ fel lakáscélú beruházásra. Amennyiben 1992. január 1-jét követően megszerzett ingatlan átruházásra kerül sör az un. nem bevételnek minősülő összeg megállapításánál már ismertetetett növelő és csökkentő tételeket is figyelembe kell venni. külföldről és belföldről származó jövedelmet össze kell vonni. Nem része az összjövedelemnek az ún. forrás-adós jövedelem. kétezer forinttal csökkentheti jövedelmét. A munkavállalói érdekképviseleti szervezet részére befizetett vagy levont tagdíj összege valamint a magánszemélytől levont (befizetett) munkavállalói járulék összege is adóalapcsökkentő tétel. A megfizetett helyi adó ösz- szegével akkor csökkenthető az adó alapja, ha azt a magánszemély az adóévben fizette be. Az egyéb címen igénybe vehető kedvezményekről a mezőgazdasági kistermelés és a szellemi tevékenység adózási szabályainál már szó volt. végű befektetési jegy vásárlása. Új kibocsátású a részvény, ha azt 1992. január 1. után alapított részvénytársaság nyilvános kibocsátásában értékesíti, vagy a részvénytársaság korábbi alapítású, de a nyilvános kibocsátás alaptőke emeléssel jár. Amennyiben a magánszemély a szerzés évét követő három évet meghaladóan a befek7. És ha valaki szellemi tevékenységből származó jövedelemből él? 8. Építményhasznosítás, ingatlan bérbeadás. Sokan a jövedelemszerzésnek - jövedelem kiegészítésnek - ezt a módját választották. Rájuk milyen szabályok érvényesek? 9. Ki számít egyéni vállalkozónak? Nem árt megismerkedni egy új kategóriával, amit a törvény egyéb jövedelem címen érint. Mi tartozik ebbe a csoportba? 12. Már érintettük a költségtérítést, de mit is jelent ez valójában? 13. Szokatlan ma még a szó használata is, de egyre többeket érint a probléma: miként adóznak a tőkejövedelmek? 14. Ingatlan, ingó, vagyontárgy, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem. Mit kell erről tudni? 15. 16. 16. Milyen tételekkel lehet csökkenteni az összjövedelmet? 17. 17. Az illetékesek gyakran hangsúlyozzák a különféle nyilatkozatokban a kormány befektetés-ösztönző szándékait. Milyen kedvezmények párosulnak ehhez?
