Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-30 / 89. szám

1992. március 30., hétfő üj Dunántúli napló 5 Az évszázad agrárreformja Nagy Húszéin Tibor az átalakulásról, a kárpótlásról A mezőgazdaságunkban je­lenleg zajló átalakulások óriási léptékére utalva, „Az évszázad agrárreformja” címmel tartot­tak konzultációt az elmúlt héten a fővárosi Hotel Agro-ban. Az Agrárszövetség szervezte fórumon szövetkezeti, állami gazdasági szakemberek, ön- kormányzati vezetők tették fel kérdéseiket a különböző minisz­tériumokból érkezett előadók­nak, ezt megelőzően azonban Nagy Húszéin Tibor, az Agrár- szövetség főtitkára utalt a kár­pótlási, valamint az átalakulási törvényben általa homályosnak, sok esetben pedig ellentmondá­sosnak talált pontokra.- Nem politikai vitára hívtuk a minisztériumi szakembereket, hiszen politikai vitát a pártokkal kell folytatnunk. A célunk az volt, hogy tisztázzuk azokat a vitás kérdéseket, amelyek a két törvény végrehajtása során vi­déken gondokat okoznak - mondotta a főtitkár a konzultá­ciót követő beszélgetésünkkor.- Vannak ugyanis olyan pontjai a törvényeknek, ame­lyekből nem derül ki egyértel­műen a jogalkotók szándéka.- Például?-Megemlíthetem az ültetvé­nyeket, amelyeknél (például a gyümölcsös vagy a szőlő eseté­ben) az aranykorona érték az eredeti szántóterület aranyko­rona értékéhez képest általában négyszeresre megemelkedik. Nincs a törvényekben rendelke­zés arra, hogy ezeknél mekkora az aranykorona értékben ki nem fejezett értéknövekmény. Ugyanakkor az ültetvények fej­törést okoznak a vagyonnevesí­tés vonatkozásában is. Tisztá­zatlan, hogy a termőföld vagy a vagyon kategóriában kell-e őket figyelembe venni.- Mint a konzultáción kide­rült, a vagyonnevesítéssel más problémák is vannak...- Igen, ugyanis a szövetkeze­tek egy részében (egy korábbi jogszabály alapján) már nevesí­tésre került a vagyon (általában) ötven százaléka. A mostani ne­vesítés kapcsán az FM-ben úgy értelmezik, hogy újra kell neve­síteni az egész vagyont, mi pe­dig más jogszabályokkal össze­függésben határozottan úgy lát­juk, hogy a jelenleginek csak a már nevesített ötven százalék feletti részre kell kiterjednie. Ez a kérdés az érintettek körében „zsebre megy”, így biztosan lesznek elégedetlenkedők. A konfliktusok elkerülése érdeké­ben konszenzusra kellene jutni ebben a témában, ugyanis ha a bíróságokra bízzuk a konkrét ügyekben való döntést, akkor (ismerve leterheltségüket) hosszú időre megrekedhet az átalakulások folyamata. Mindeközben persze, nem szabad elfeledkezni a mezőgaz­daságot sújtó jövedelmezőségi válságról és arról, hogy az ága­zat ebben a helyzetben a belső ellátás mellett képtelen lesz tel­jesíteni a tőle várt exportot. Ez a téma viszont messzire vezet. Balog Nándor A legjobb minőségű baranyai borokat a villányi pincesor hordó­iban érlelik a szőlősgazdák Fotó: Läufer László Eredetvédelem a szőlő- és borgazdaságban Ha elvonul a vasárnapi nagyvasar Széllel szemben ... Mi marad a vevők, eladók után? Délután két órakor, a vásár zárásakor szinte mindent elborít a papírhulladék a vásártéren Fotó: Läufer László Megyei küldöttértekezlet Változó Vöröskereszt Mindszenty szoboravatás Csehimindszenten Ünnepi megemlékezést tar­tottak Mindszenty József bíbo­ros, hercegprímás, esztergomi érsek születésének 100. évfor­dulóján vasárnap szülőfalujá­ban, a Vas megyei Csehimind­szenten. Szentmisét celebrált Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, majd ünnepé­lyesen felavatták a mártír fő- pásztor bronzszobrát, Czinder Antal Munkácsy-díjas szob­rászművész alkotását Patkó Dóra a legszebb Patkó Dóra 19 éves egri főis­kolás leány nyerte a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a „Miss Universe” magyarországi döntőjét. A békéscsabai Jókai Színházban a majdnem száz je­lentkezőből kiválasztott tizenöt legszebb hajadon versengett a Magyarország Szépe címért; a leányoknak fürdőruhában és es­télyiben kellett bemutatkozniuk a szakmai bíráló bizottság, a közönség és a fényképészek hada előtt. Második a szentend­rei Kovács Zita, harmadik pedig a szarvasi Klemann Krisztina lett. A „Miss Universe” magyar győztese indul a világszépe ver­seny április 16. és május 10. kö­zött Bangkokban megrende­zendő döntőjén, ahol több mint kilencven ország legszebb haja- donával méri össze szépségét. Ma csak németül A Park utcai Általános Iskola német munkaközössége szerve­zésében a fenti címmel ma, március 30-án délután 6 órától adnak műsort a Merk Kft. szék­házának kupolatermében. Sze­repelnek az iskola németül ta­nuló diákjai. A Kossuth Filmszínház eme­leti kamaratermében ugyancsak ma este fél 8-tól a bensheimi zeneiskolások adnak koncertet. Műsorukon Brahms, Kagel, Al­bert Roussel, Max Reger, Her­bert Stumpf és Clara Schumann műveit szólaltatják meg. Április elsején & Kossuth Filmszínház nagytermében vendégszerepei a Bensheimi Zenés Színház társulata. A né­met nyelvű előadás címe; Der Auftrag (A küldetés). A darab szerzője Michael Gärtner, a ze­néjét Herbert Stump-Balden szerezte. B. M. Járdaépítés Bikaion A községben ez évben több mint félmillió forintért két utcá­ban építenek járdát. Döbbenetes, milyen látvány marad egy-egy nap a pécsi vá­sártéren, ha összepakolnak az árusok, s hazamegy a vásárlók sokezres tömege. Ha valaki azt hinné, hogy csak szemét marad a nyomukban, nagyot téved. Stark Mihály gondnok - aki pe­dig már megszokta, hogy a ta­karítással sziszifuszi munkát végeznek, s hogy az emberek rendetlenségének határát fölöt­tébb nehéz meghatározni - hangja még most is hordozza a felháborodás fátyolát:-A kutyákat, macskákat is itthagyják, ha nem sikerül el­adni! A vásártéren kóborolnak napokig. A papír az úr. És a műanyag. Nem tudom, itt dobálnak-e el üres üveget, de ennek összesze- déséből megélni - mint mond­juk, egy focimeccs után - nem lehetne. Hétköznap délután 4 óráig, a vasárnapi nagyvásár 2-ig van nyitva. A zárást követően azon­nal megjelennek azoknak a vál­lalkozóknak az emberei, akik­nek feladata a takarítás. Nagy­vásár napján néha majd’ éjfélig dolgoznak, reflektorfény mel­lett, 12-14 ember.- Hatalmas munka! - mondja egyikőjük. És hozzáteszi: a szélcsend a szerencséjük. Ezt nem értem, amíg meg nem tu­dom: gyakori, hogy mire vé­geznek a felével az óriási terü­letnek, fordul a szél, s mindent „visszatakarít” a már megtisztí­tott részre .. . Stark Mihály rezignáltan jegyzi meg: osztrák lapban ol­vasta a véleményt, hogy ahol a magyarok megjelennek, ott szemét marad. Szégyen! Az osztrákokat más összefüggés­ben is megemlíti: ott láttak olyan szemétgyűjtőt, ami a hul­ladékot összepréseli, így szállít­ják el. A pécsi vásárban egy-egy alkalommal 12-14 konténer te­lik meg. Elvitelük darabonként 13 000 forintba kerül.- Sok kukát raktunk ki, de a vásározók inkább félredobják a szemetet. Eddig soha, egy sem telt meg ... Kéije meg őket - mondja nekem -, hogy ezeket használják!- Olyan ez - véli az egyik ta­karító -, mint a parkolás. A bel­városban akár 30 forintot is fi­zetnek egy óráért. Itt egész napra 50 forintba kerül. Azt hi­szi, a fizetőbe állnak? Inkább bírságot fizetnek ... Ha egyszer valami a rend lenne, nálunk in­kább elkerülik. M. A. „Védett eredetű és megneve­zésű termék” - olvashatjuk vár­hatóan már ez év végén jóné- hány olyan borospalackon, amelynek tartalma, nedűje bá­ránya megyei borvidékről származik. Áz eredetvédelmi rendszer bevezetését megyénk szőlő- és borgazdaságában ta­valy kezdték meg. A boraink becsületének hosszú távú meg­alapozását szolgáló program idén tovább folytatódik.-Az eredetvédelmi rendszer bevezetése már nem halasztható tovább, különösen, hogy a Kö­zös Piac társulási szerződése a bor szektor esteiében ezt elő is fogja írni - mondotta találkozá­sunkkor Lisicza István a Szőlő- és Bortermelők Baranya Me­gyei Egyesületének titkára.- A program során a borpin­cék és a szőlőültetvények felvé­telezését, utóbbiak termőhelyi A Vöröskereszthez klasszi­kusan kötődő tevékenység fölé kerekedett az elmúlt időben két feladata menekültek fogadása és a szociális támogatás. Kihí- vásszerűen érte ez a mozgalmat, különösen a déli területeken, de tisztességesen helytálltak. An­nak ellenére, hogy csökkenő központi támogatásból, kisebb létszámmal és kevesebb alap­szervezettel dolgoznak. Mégis, az eredményekről alig esett szó a VIII. kongresszus előkészítéseként rendezett me­gyei küldöttértekezleten, amit szombat délelőtt Pécsett, a Mű­vészetek Házában tartottak. In­kább a még csak körvonalazódó változásokról, a jövőről beszél­tek a hozzászólók. így többek között arról, hogy kateszterrel történő egyeztetését kell elvégeznünk rendszerhez csatlakozóknál. A Pannonvin Rt.-nél 1991-ben 92 hektáron végeztük el ezt a munkát, idén pedig már a kistermelőknél, a vállalkozóknál és a kiszövet­kezetek tagjainál is megkezdjük a felvételezést a mecsekaljai, a villány-siklósi borvidéken és a kedvezőbb adottságú szigetvári és helesfai borhehelyeken. Később persze nem kizárt, hogy csatlakozzanak a rend­szerhez más szőlőterületekről is, hogy a „garancia” előnyeit mások is élvezhessék. A plusz munka, a termelők többletrá­fordítása ugyanis előbb utóbb megtérül. A fejlett szőlő- és bortermelő országokban az ere­detvédelemmel ellátott termé­kekkel háromszoros, vagy akár tízszeres árat is elérhetnek a termelők. (Balog) Baranyában öt év alatt, húsz százalékkal csökkent a véradók száma és kétségtelen, hogy a vérellátás rendszerét át kell szervezni. Vezérgondolatnak látszik, hogy önálló, országos vérellátó szolgálatot hoznak létre, de hogy ebben mekkora és milyen feladata lesz a Vöröske­resztnek, az ma még kérdőjeles. A májusi kongresszusra ké­szülő mozgalom baranyai tagjai több fiatalt szeretnének maguk között látni. Fontosnak tartják a munkahelyi szerveződések szorgalmazását, illetve az ön- kormányzatokhoz fűződő kap­csolataik erősítését is. A tanácskozás aló küldött és az országos vezetőségi tagjelöl­tek egyhangú megválasztásával fejeződött be. T. É. Ha úgy vesszük, a tyúk is madár Mindennapi apró össze­zördüléseinket sokan komo­lyabban veszik annál, mint, hogy némi megértés, a vita­partner véleményének türel­mes meghallgatása után a ve­szekedés ne váljon hasonlóvá az Arany János által oly cso­dálatosan megírt fülemüle­ügyhöz, amelyben szomszé­dok már a azért is perleked­nek, hogy melyikük területén szólal meg az énekesmadár. Manapság is rengeteg ha­sonló ügyet tárgyalnak a bí­róságok, népiesen szólva „tyúkpereket”, amikoris az érintettek dühét mások mindössze megmosolyogják. Ezek a perek tovább rongál­ják egyébként is zilált idege­inket. Ugyanakkor a jelenlegi átmeneti gazdasági helyzet meglehetősen megnehezíti a bíróságok dolgát is, mivel többek között a korábbi ta­nácsi és a mostani közigazga­tási határozatok esetleges fel­ülvizsgálata az ő hatáskö­rükbe került az utóbbi két évben. * A Pécs Városi Bíróság meg­bízott elnöke, dr. Poronyi Györgyi szerint ez jelentős többletterhelést ró a bírákra.-Valóban nehéz megbékíteni a feleket?- Meglehetősen, mivel ahány ügy, annyi probléma, a szülő-, rokontartási vitáktól a birtokháborítási perekig. Há- zastásak közötti vagyonme­gosztás esetén az is előfordult: a felek között annyira elmérge­sedett a viszony, hogy akár egy 200 forint körüli habszifonon vagy más, hasonlóan jelenték­telen értéken is összevesznek, és vállalják a bírósági procedú­rát.- Pedig ideje lenne a kultú­rált egyezkedés kialakulásá­nak. . .- Mindenképpen, mivel eze­ket az ügyeket rendkívül nehéz kezelni, ugyanis elszabadulnak az indulatok. Olyannyira, hogy már az is mindegy, egy sótartó­ról vagy egy többszázezres in­gatlanról van szó.- A közelmúltban számos olyan jogszabály látott napvi­lágot, ami jóformán életbelé­pése előtt is vihart kavart.- Ez nyilvánvalóan megne­hezíti a bíróság munkáját, mi­vel a jogszabályváltozások ne­hezen követhetők. Emellett gond az is, hogy jónéhány eset­ben még a tárgyalási fegyelem fenntartása is nehéz. Olyan rendbontások fordulnak elő, amelyek korábban elképzelhe­tetlennek tűntek. Manapság vi­szont már többször az is elő­fordul, hogy rendőri segítséget kell kémünk.- Ilyen esetekben miért nem indítanak eljárást hivatali sze­mély megsértése miatt?- Általában megtesszük, ha valaki megengedhetetlen hang­nemet használ, vagy gyaláz­kodó tartalmú beadványt juttat el hozzánk.- A lassanként szinte általá­nossá váló nem vagyoni kárté­rítések ügyében milyen fejle­mények várhatók?- Az emberek egy része már a legapróbb sérelme miatt is bí- rósághez fordul. Elképesztő dolgokért képesek pereskedni, jóformán már egy kutyaharapás miatt is jogvitát kezdeményez­nek. Problémát okoznak azok az egyre gyakoribb időszakok, amikor felgyülemlik a lottó­nyeremény: néhányan azt hi­szik, hogy öttalálatos szelvé­nyük van. Több ilyen jellegű perünk volt, de egyikben sem lehetett megállapítani, hogy va­lóban nyerj.es volt az illető.- A közüzemi tartozásokkal, gáz, villany, fűtés mi a helyzet, ugyanis ezek is a bíróságok ha­táskörébe kerültek.- Akárcsak az adó-, illeték— és munkanélküli segély ügyek. Rengeteg a munkánk. Ezt nem panaszképpen mondom, mert csak egyfajta eljárásjog létezik, így ezeket a közvélemény által tyúkpereknek tartott eseteket is komolyan vesszük, mert a bírák számára az ügyek közötti bár­miféle különbségtétel elkép­zelhetetlen, megengedhetetlen. Ruzsinszky Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents