Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-28 / 87. szám
10 új Dunántúli napló 1992. március 28., szombat Alpok-Duna-Adria Magazin Tágabb régiónk - a Pozsonytól Velencéig terjedő térség - megyéi és tartományai mind több szállal kötődnek egymáshoz. Az egymásra utaltság adott, a közös érdekek és kölcsönös előnyök feltárása folyamatos. Március 10 és 15-e között az olaszországi Veneto tartomány ismét megrendezte a Veronai Nemzetközi Mezőgazdasági Vásárt, melyet baranyai szakemberek is megtekintettek. Április 3-án Pécsett ülésezik az Alpok-Adria Munkaközösség gazdasági bizottságának idegenforgalmi munkacsoportja. Április 10-13. között Pécs-Baranyában nemzetközi kamarakórus fesztiválra kerül sor - az Alpok-Adria Munkaközösség védnökségével, és már folyik annak a nemzetközi vásárnak az előkészítése Csurgón, melynek címe: Az Adriától az Alpokig ... Az Alpok-Duna-Adria nemzetközi televíziós magazin nyomán készült mai összeállításunk szerzői: Jochen Bendere (ORF Klagenfurt), Roland Turk (Rai Bolzano), Gernot Lecher (ORF Graz), BRF, Ernst Hatheyer (ORF Klagenfurt), Alexander Voref (TV Brno), Békés Sándor (MTV Pécs). Rovatszerkesztő: Békés Sándor. Farkasné Pál Bözsi decsi tojásfestő Fotó: Kóródi Gábor Szlovén légitársaság Hosszú várakozás után az Adria Airways szlovén légitársaság Klagenfurtban veszteglő gépei februárban ismét a ljubljanai reptér, Brink, felé vehették az irányt. Ismét repülhetnek, de a jövőjük nagyon bizonytalan: a piac beszűkült, az utasok száma is felére csökkent. A katonai krízist most a gazdasági követi, mely ezt - a Szlovénia számára oly fontos vállalatot - sem kerülte el. A vállalat jellegéből adódik, hogy ők juttatják el a szlovén zászlót a Föld legtöbb országába. Emellett egy olyan társaságról van szó, amely modern és kitűnő technikával rendelkezik, és ezért egy kicsit a nemzet büszkesége is. Ám ez a parádés vállalkozás is kénytelen szorítani a nadrágszíjon: nyolcszázötven dolgozója közül kétszáznak végkielégítéssel, vagy nyugdíjkedvezménnyel távoznia kell. A tizenhárom gép közül is eladnak néhányat, míg másokat kisebbre cserélnek. Es ha napvilágot lát a megfelelő privatizációs törvény, az Adria Airways a tőzsdén igyekszik majd új tőkéhez jutni. A ljubljanai repülőtér szintén megpróbál idomulni az új körülményekhez. A tavalyi válság éppen átépítése után érte ezt az intézményt. Az utasok száma 1 millióról annak negyedére csökkent. Az infrastruktúra ennek ellenére közelít a nemzetközi normához, a luxusboltokat pedig koncesszióban üzemeltetik egyéni irányítás helyett. Brinkből ellenőrzik a startoló és landoló repülőgépeket, legalábbis a 6 000 méter alatt repülőket. Egy jobb, nagyobb magasságokat is kifürkésző, berendezés 300 millió schillingért történő beruházása folyamatban van. Amíg megérkezik a berendezés Szlovéniába, addig a karin- tiai Koralpe radarállomás végzi el ezt a feladatot. Az utóbbi időkben persze nincs sok dolga, mert Szlovéniától délre a légteret lezárták, és így a korábbi légifolyosóból zsákutca lett. Szlovénia légterének jövőbeni ellenőrzéséről tárgyalások folynak. Az, hogy Ausztria legnagyobb radarállomása, a ko- ralpi átvállalja majd véglegesen az „őrző” szerepét, technikailag nem jelentene problémát. Most tehát a politikusokon a sor. Túlélni a lavinát A síelők réma a lavina. Sok év szomorú statisztikája bizonyítja: mire megérkeznek a mentők, a lezúduló hó alá került emberek 87%-a már halott. Két dél-tiroli tudós 332 lavina-baleset adatait dolgozta fel. Eredményeik egyértelműen bizonyították, hogy a túlélés szempontjából döntő jelentőségű, hogy van-e a hátizsákban lapát. Ha az áldozat 15 percnél többet fekszik a hó alatt, az esetek 3/4 részében megfullad. A lavina-halál elleni küzdelem - versenyfutás az idővel. A korszerűen felszerelt sítúrázó alapfelszereléshez egy idő óta, a lapát mellett, az úgynevezett „csipogó” is hozzátartozik, ami nem más, mint egy hatékony keresőműszer. Ezt a kis adó-vevőt a sportoló a testén viseli. A készülék a 457 Khz frekvencián állandó sípjelet sugároz, a mentők tehát a sípjel nyomán viszonylag könnyen megtalálják az áldozatot. Az elmúlt télen - szinte véletlen folytán - az is kiderült, hogy a legújabb típusú helikopterek rádiós iránytű-berendezése is alkalmas a hó alá került műszer csipogó vészhangjának a vételére. A bevetésre induló helikopter pilótájának tehát csak a megfelelő frekvenciára kell állítani irányjelző műszerét. A rádió iránytű a repülőgépek fedélzeti navigációs rendszerének a része, amelynek a segítségével pontosan meghatározható a repülőterek helye. A pilóta - némi gyakorlás után -, immár életmentésre is használhatja ezt a műszert, hisz fülhallgatójában kiválóan hallja a csipogót, miközben gépével nyomon kíséri a lezúduló hótömeget. Az Alpok vidékén máris több mentőszervezet gyakorolja az új mentési technikát. A fehér halál elleni küzdelemben ismét nőttek az emberek esélyei. Kutyaszánon Stájerországban Néhány kilométerre Graztól él családjával és 20 kutyájával a kutyaszánhajtó Ernst Stäuber. A fajtatiszta szibériai husky-k reggelire 30 kilógrammnyi ételt kapnak a gazditól, így érthető, hogy táplálásuk évente kereken 40 ezer schillingbe kerül. És a gondos etetés csak egyike azon feltételeknek, melyeket biztosítani kell, hogy a kutyák télre, úgymond, csúcsformába kerüljenek. Mivel a mi földrajzi szélességünkön nem lehetséges rendszeresen havon edzeni, a máserek, ahogy á szaknyelv a kutyaszán hajtóit nevezi, kénytelenek úgynevezett száraz edzéseket is végezni. Emst Stauber például, aki egyébként a sportág legjobb európai versenyzője, sok kollégájához hasonlóan terepjárója elé fogja be a kutyákat. A módszer csak első pillanatban tűnjk embertelennek, hiszen az autó motorja jár, és így Emst Stauber a gázra taposva segít az állatoknak. A környék föld- és erdőtulajdonosai megengedték a hajtónak, hogy hetente kétszer, szinte a versenynek megfelelő körülmények között, edzenek a területükön. Húsz kilométeres távot futnak be az állatok egy-egy edzésnapon, de Stauber úr kereken visszautasítja azt a vádat, hogy ez túlzott megpróbáltatás a kutyák számára. Emst Stauber:- Nem terhelem túl a kutyákat. Úgy adagolom a tempót, hogy örömmel fussanak, ne érezzék hajszolva magukat. Persze, megszólnak, hogy én az autóban ülök. miközben a kutyáimnak rohanniuk kell. De, szerintem, a kutyák éppen akkor szenvednének, ha megpróbálnám visszatartani őket. Ezt a kocsit nem kell húzniuk, így aztán határozottan boldogok, hogy az autómmal együtt futhatnak. Stájerország, pontosabban Seckau és Bad Mitterndorf, a jó hóviszonyok és a természet adta lehetőségek miatt, nemzetközi hírre tett szert a kutyaszánhaj- tók körében. Világ- és Eu- rópa-bajnokságot is rendeztek már itt. Ám minden sportolói becsvágy ellenére a hajtok, a máserok többségét inkább a kutyáikkal átélt közös kalandok vonzák, mint a másodpercekért folytatott harc. Ernst Stauber:-Nem kell elmenni Alaszkába a felejthetetlen élményekért! Itt, Ausztriában is megtaláljuk azokat, hisz ha az ember egyedül üldögél a kutyáival a tábortűz mellett valahol a hegyekben, nos hát akkor valami olyasmit él meg, amit valóban nem lehet elfelejteni... Stauberéknél a kutyák szinte beépültek a család életébe. De valószínű, ez is a legfontosabb feltétele annak, hogy az ember ebben a sportágban sikereket éljen, hiszen minél nagyobb az otthon felépített bizalom az ember és az állat között, annál nagyobb az összetartás is a téli versenyek mostoha viszonyai között. ✓ Állatok a hivatalban Arcpír, rúzs és retikül helyett Sigrid Braunschirn kedvencét, Csillagot és Jupitert viszi magával a hivatalba a hét minden munkanapján. München nagy lakberendezési áruházában az állatok sze- retete szó szerint a szemébe öt- lik az embernek. A 150 dolgozó mellett 20 háziállat is szerepel az „alkalmazottak” listáján. A nyári szabadság idején pedig ez a szám megduplázódik, mert akkor a szomszédok és rokonok kedvenceit is itt gondozzák. Az állatok szeretete, úgy tűnik, nem rontja az üzletet. A főnök sikeres üzletembernek mondhatja magát, és amellett maga is kutyabolond.- Nem fél attól, hogy egyszer elszabadul a pokol, és több lesz itt az állat, mint az ember? Carl Finkenzeller, vállalkozó: •- Nem, ettől egyáltalán nem tartok. Hiszen az elmúlt évtizedekben sem voltak ilyen jellegű problémáink. Miért kellene tehát abból nagy ügyet csinálni, hogy egyszer több, egyszer kevesebb állatunk van?- Mi a helyzet az alkalmazottak gyerekeivel? Őket is magukkal hozhatják?^- Gyerekeket? Érdekes, hogy ez még soha nem merült fel! Nem is tudom, hogy miért? Mindenesetre mi készek lennék arra, hogy létrehozzunk egy óvodát a vállalaton belül. Miért is ne? A munkahelyi menetrendhez hozzá tartozik, hogy a gazdi munkaidő közben is sétálni viszi kedvencét. A kivételezetteknek oxigénnel dúsított tusolásban is részük lehet a cég erre a célra kialakított ketrecében. Egyébként a dolgozók, így Sigrid Braunschirn esze is jobban a munkáján jár akkor, ha Csillag és Jupiter mellette van, mintha állandóan azon gondolkozna, hogy vajon nem tesz- nek-e valami rossz fát a tűzre otthon?... Ha az emberek egymás közötti érintkezése természetesebb, oldottabb lenne, akkor az állatok szeretetének ügyét is jóval természetesebben kezelnék. Carl Finkenzeller cége házilag kidolgozott állatbarát politikájával mindenesetre alkalmazottai legbelső igényeit igyekszik kielégíteni. Carl Finkenzeller:- Nézze, annyi magányos ember van, akinek nincs társa, vagy aki már elvesztette partnerét. Az ő életükben egy állat borzasztó fontos szerepet tölt be. Sokszor pszichológiai támaszt jelent a számukra. És ez, szerintem, nagyon fontos. Turisták a bányában Karintiában a bányászat évszázados hagyományokra tekint vissza. A norikumi vas keménységét még Ovidius is megénekelte, az innen származó vasból készültek ugyanis a kardok, és mint tudjuk, abban az időben karddal írták a történelmet. .. A hüttenbergi vasbánya vidékén 1978 óta csend honol. A korábban itt élő több, mint 5 000 emberből csak 2 000 na- radt a környéken. A keg) elemdöfést a bleibergi cinkbán/a bezárása jelenti majd, de ez a súlyos gondokkal küzködő vidék mégis élni akar. Az új lehetőségeket sokan a bánya-turizmusban látják. A bányászati kultúra sok-sok emléke érdeklődők ezreit vonzhat, hisz a föld mélyének titkai nagyon is sok embert izgatnak. Peridis, bányászati ágazatvezető:- Karintia nagy hagyományokkal rendelkező bányavidékeinek - mint amilyen Lakok, Hüttenberg és Bad Bleiberg is - súlyos gondokkal kell szembenézniük. Az ércvagyon kimerült és megváltoztak a gazdasági feltételek is. A bányák végóráikat élik... A bleibergi bányászat mára vendégcsalogató látványosság lett. A terra mystica, a bányászat misztikuma, évente kereken 50 ezer látogatót vonz ide. A kalandvágyó kíváncsiskodók le- szállnak a 250 méteres mélységbe, ahol aztán egyórás felfedezésre indulnak a bányavasút- tal. A bányászat története és technológiája mellett, a látogatók megismerkedhetnek az ásványok színes világával, és a vidék gazdag hagyomány-kincseivel is. Ezek közül a hüttenbergi vasérc-bányászok tánca talán a legismertebb, de lassan már nem lesz, akijárja ... Ahol egykor olvasztó-kemencék ízzottak, most a tovatűnt idő emlékeit igyekeznek összegyűjteni és életre kelteni a szakemberek. 1994-ben Hüt- tenbergben nyílik majd meg „A karintiai bányavidék” című kiállítás, mely feltehetően új lendületet ad majd a szépen fejlődő bánya-turizmusnak. Operabál Brnoban Rendkívüli nap volt a bmoi színház számára az idei esztendőben február 22. A város nagy hagyományokkal rendelkező szín- és operatársulata elhatározta, hogy az új szezont egy pompás eseménnyel nyitja meg. A színház operabálba invitálta a nagyérdeműt, utalva ezzel arra, hogy a kultúrális élet 40 évvel ezelőtt megszakadt fejlődési vonalát most tovább lehet vinni. Ludvik Kavin, színházigazgató'.- Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Néhány pillanat múlva kezdetét veszi az első bál a brnoi Operaházban. Szeretném Önöket Hana Jankú, a brnoi Ja- nacek-Opera ünnepelt szólistája és a magam nevében megkérni, hogy fáradjanak Operaházunk nézőterére ...! Strausz, Lehár és még sok más zeneszerző báli hangulatot idéző zenéje csendült fel ezen az estén Brnoban. A szervezők célja a szórakoztató, nagyszabású báli est megszervezésén túl az volt, hogy ezzel a bállal is érzékelhetővé tegyék mindenki számára a város és az ország kultúrális életében bekövetkezett fordulatot. De milyen hatása is lehet egy ilyen bálnak a város kultúrális életére? Hana Jankú:- Azt szeretnénk, ha a bál nyomán a kultúrális élet jelentős tényezőjét látnák bennünk és annak megfelelő anyagi támogatásban is részesülnénk a jövőben. Hadd lássa mindenki, hogy Brnoban is tudnak énekelni, játszani, táncolni a művészek. Ludvik Kavin:- Az Operában megrendezett bál jelentős szerepet tölt be városunk fejlődésében. Úgy érzem, jó hagyományt teremtettünk - illetve folytatunk ... Az operabál Brno városában az idei év első nagy közéleti és kulturális eseménye volt, és egyben vidéki kultúra új fellendülésének bizonyítéka. De hogy ez a fellendülés ne tiszavirág életű legyen, sok fontos feladat hárul Brno minden kultúráért felelős, polgárára. A brnoi Janacek-Opera a Morva-vidék színházai között az első helyen szerepel. Munkatársainak most az a feladatuk, hogy visszaadjanak valamit a régmúlt csillogásból, miközben Brno kultúrális életének jövőjét igyekeznek megalapozni. Híme s tojás a Sárközből Talán semmi sem tartalmazza olyan koncentráltan és kifejezően a távoli múltban gyökeredző hiedelmeinket és szokásainkat, mint a gyönyörűen mintázott húsvéti tojások. A tojás a termékenység szimbóluma. A színes minták ugyancsak jelképek, a világegyetem és az élet végletekig leegyszerűsített jelzései. A tojáskészítés hagyományainak ősi voltát bizonyítja, hogy a népvándorlás korából származó avar sírokban is találtak díszített tojásokat. A magyar falvak legelterjedtebb és talán legszebb hagyományai közé tartozik a húsvéti tojásfestés. A népművészeti hagyományokban különösen gazdag Decs községben Farkasné Pál Bözsi a leghíresebb tojásfestő. Az aprólékos és igényes munka a mintázással keződik. A mintákat forró méh-viasszal viszik fel a tojásra. Ezt követően ecsettel színesítik a mintát. A festett tojások színei tájegységenként változnak. Deesen a lila, a bordó, a sárga és a piros a legkedveltebb színek. Ezek a színek uralják egyébként az itteni ruházati viseletét, sőt a kézzelfestett pompás bútorokat is. A tojás langyos festékbe mártva nyeri el jellegzetes alapszínét, majd - utolsó mozzanatként -, a viasz eltávolítása következik. A fényesre törölt hímes tojás a húsvéti ajándék-kosár dísze. Ezt kapják húsvét hétfőn a locsoló legények is, mely szokás ugyancsak a termékenység-varázsláshoz kapcsolódik. Müncheni látkép
