Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-28 / 87. szám

1992. március 28., szombat aj Dunántúli napló 3 ' . ■ Átmeneti szabályozás április 2-től A légtér nemzeti kincsünk része A szovjet csapatok távozása után a „levegő” is felszabadult Hazánk légterében, illetve a légiirányítással kapcsolatban nem kisebb horderejű változá­sok mennek végbe, mint az egész országban, miközben óriási feladat és felelősség há­rul az e területen dólgzókra. Nagyságrendekkel megnőtt a magyar légtérben áthaladó gé­pek száma, ugyanakkor foko­zott figyelőszolgálat vigyázza már hónapok óta a légi határo­kat. Szabadabb helyzet Hogyan képes eleget tenni mindezeknek a feladatoknak a Magyar Honvédség?- A légtérfelhasználás és re­pülés szabályozásával kapcso­latban két dolgot kell élesen elkülöníteni egymástól - mondja Urbán János vezérőr­nagy, a Magyar Honvédség re­pülő szemlélője -, a korábbi időszak meghatározó politikai és technikai kötöttségeit, amely a KGST- és a Varsói Szerző­dés-beli tagságunktól függött, illetve a mára kialakult szaba­dabb helyzetet. Korábban a légtérigénybevé­tel, a légtérfelosztás, a légifor­galom irányítása, kezelése, szervezése alapelveit, annak meghatározó szabályait VSZ, illetve KGST szinten egyeztet­ték. Ez meghatározta az ország feletti repülések rendjét, szabá­lyait. Ezenkívül kötöttséget is jelentett a repülőgépek, a repü­lőtéri, a navigációs és az irányí­tástechnikai berendezések te­kintetében. A repülések rend­jében meghatározó volt, hogy óriási mennyiségű szovjet ka­tonai repülőgép tartózkodott az országban, amelyek az éves ki­képzési terv szerint nagy mennyiségű kiképző repülést, gyakorlatokat hajtottak végre.- Hogyan változott meg a helyzet a szovjet csapatok ki­vonása után?- A korábbi szerződések ér­vényüket vesztették. Magyar- ország régebben sem teljesí­tette maradéktalanul a VSZ ál­tal meghatározott szabályokat. Mivel az ország földrajzi hely­zetéből adódóan az észak-déli és az északnyugati-délkeleti irányú nemzetközi légiforga­lom miatt elsősorban a nyu­gat-európai légitársaságok köz­lekednek, a nyugati légiirányí­tás rendszeréhez kellett alkal­mazkodnia technikai és kikép­zési szempontból is. A közfor­galmú repüléseket irányító fő­központ technikai berendezé­seit is úgy fejlesztéttek és cse­rélték a 80-as évek közepén, hogy kapcsolódni lehessen ve­lük a nyugat európai légiirányí­tási rendszerekhez, ezzel meg­teremtve a zökkenőmentes kommunikáció lehetőségét, il­letve a megbízható köve- tést-irányítást a magyar légtér­ben. Ez a berendezés képes meg­bízható azonosításokra a kato­nai és a polgári repülőgépekről, illetve az irányításhoz szüksé­ges paramétereket is rögzíti. Ez tette lehetővé, hogy az Öböl-háború idején, illetve a jugoszláviai válság miatt a ma­gyar légtérben megnövekedett légi forgalmat zökkenőmente­sen irányítsa a polgári repülés- irányítás. Az őszi-téli hóna­pokban nagyobb volt az átre­pülő gépek száma, mint a ko­rábbi évek nyári csúcsidősza­kában és mára mit semmit sem változott.- A korábbi szabályok meg­változása miatt hogyan módo­sultak a repüléssel kapcsolatos rendelkezések? Egyéges európai rend- A csapatkivonással párhu­zamosan megbeszélések kez­dődtek a polgári légügyi ható­ság, a légiirányítás vezetői és a honvédség repülésirányítói kö­zött. Közös célunk, hogy a ma­gyar légtér átbocsájtó képes­sége minél nagyobb legyen, mert a légteret igénybe vevő repülőeszközök egy meghatá­rozott tarifa szerint komoly összegeket fizetnek. Tavaly év elején megtettük az első lépé­seket, hogy új alapokra helyez­zük az elavult rendelkezéseket. Ehhez szükséges egy új légü­gyi törvény, amely alapjaiban biztosítja és törvényi úton köte­lezi a légteret igénybe vevőket, a szervezés, az irányítás szak­embereit, hogy egységes euró­pai rend érvényesüljön nálunk is. Az új törvény megjelenéséig a régi lesz érvényben, amelyet módosítottunk és április 2-től lép életbe.- Milyen fontos változások vannak az ideiglenes szabályo­zásban ?- A régi rendelet értelmében a honvédelmi miniszter kezé­ben volt a magyar légtérrel kapcsoltos összes szabályozási jogkör, egy titkos katonai pa­rancsban szabályozta a repülé­seket, amelynek nyílt változa­tát megkapták a polgári repülős szervezetek. A módosított sza­bályozás szerint a honvédelmi miniszter helyett április 2-től a honvédség repülőfőnökéhez tartozik a repülés engedélye­zési jogköre. Több könnyítést bevezettünk, azt szeretnénk, ha a sárkányrepülőtől a nagy tel­jesítményű katonai és polgári utasszállítógépekig, minden légijármű minimális korláto­zással repülhetne. A legalapve­tőbb szempont: a legoptimáli­sabban kihasznált légtér, amely a legjobban garantálja a repü­lőeszközök biztonságát.- A honvédségnél szovjet gyártmányú technikai eszközök vannak rendszeresítve, hogyan lehet ezeket összhangba hozni a nyugati típusú irányító és ra­darberendezésekkel, számító­gépekkel?-Ezeknek az eszközöknek sajátos fedélzeti, illetve földi irányító és navigáló technikája van, amely nehezen egyeztet­hető a polgári légiirányítésban használt berendezésekkel. Ezért pontosan meghatározta a honvédség a rá háruló felalda- tokat. Például a jövőben csak olyan eszközök repülhetnek á magyar légtérben, amelyeken van aktív válaszadó berendezés a gép felismeréséhez és repü­lési adatainak pontos meghatá­rozásához, mert ez alapján pon- tasan követhető a mozgásuk, kizárható az összeütközés lehe­tősége. A honvédség repülői még nincsenek felszerelve ilyen berendezéssel, ezért csak a katonai radarainkon, beren­dezéseinken tudjuk pontosan regisztrálni a repülési adatokat, irányát. A két rendszer össze­kötése technikailag lehetetlen. Azért kell felszerelni a katonai gépeket is az aktív válaszadó berendezéssel, hogy a polgári légiirányítás is megfelelő ada­tokkal rendelkezzen a katonai gépekről. Akkor nem lesz szükség arra az intézkedésre, hogy lehatároljuk a légtér bi­zonyos részeit, mert ott katonai gépek repülnek.-A katonai repülés nyelve az orosz volt, hogyan változik ez a jövőben?- A katonai repülés nyelve a magyar pilóták részére a ma­gyar volt, de az orosz nyelvű rádiózást is meg kellett tanul­niuk, bizonyos fedőszavak, irányító állomások hívószavai oroszul voltak, illetve a közös repülés alkalmával csak oro­szul beszélhettek. A polgári lé­giirányítás nyelve már koráb­ban is az angol volt. Jelenleg a légtérben a magyar repülők számára magyar a repülésirá­nyítás nyelve, a külföldieknek az angol. Ha minden feltételt sikerül teljesítenünk, néhány éven belül a magyar légtérben is egységesen az angol lesz a repülés nyelve.-A szűkös költségvetési ke­ret mennyire befolyásolja ezt a változást? Szükséges a támogatás- A technikai eszközeink a beszerzési időpontot és a repült órák számát tekintve nem a század végének megfelelő szintet tükrözik. A katonai re­pülésnek mindig is költségve­tési gondjai voltak és vannak. A ’80-as évek közepéig még elegendő pénzt biztosított a kormányzat ennek a területnek, azonban az évtized végére a költségvetés tovább csökken­tette a katonai repülésre szánt kiadásokat. Ez a csökkenés ’90-ben már egy nagyságrendi visszaesést jelentett, de ’91-ben tovább csökkent a tá­mogatás. A ’92-es honvédségi költségvetés abszolút értéké­ben nagyobb, mint a tavalyi, viszont reálértékében keve­sebb, ez alól a repülők sem ki­vételek. Ennek egyik eredmé­nye, hogy csökkentenünk kel­lett a pilóták kiképzési és gya­korlati üzemidejét, ami végső esetben a biztonság rovására is mehetne. Ezt a tendenciát min­denképp meg kellett állítani, többek között ezért szavazta meg az országgyűlés a honvéd­ségnek a külön támogatást. Hajdú Zsolt Futnak a képek ya(iászok és mélázók Kétféle ember lakik bennünk, tartja a keleti bölcsesség, egy vadász és egy mélázó. Az egyik zsákmányolni akar, örömöt, szórakozást, olykor csak egy kellemes estét, a másikat Vi­szont nem érdekli a kézzel meg­ragadható, szeret álmodozni, töprengeni, még akkor is, ha ez néha szomorúsággal tölti el. Nos, Kedves Filmbarát, most rajtad áll, hogy a telkedben rej­tőző ikerpár melyik tagjának az óhaját követed, mivel a mozik ezúttal mindkettőt elsőrendű csemegével kínálják. Ha vadász akarsz tenni, nézd meg Jonathan Demme A bárá­nyok hallgatnak című filmjét, s biztos tehetsz a zsákmányod­ban: szerzel magadnak két tar­talmas órát. A rendezőnek ugyanis kisujjában van a mozi- csinálás valamennyi fortélya és trükkje. Tetejében annyira érti a thriller hatásmechanizmusát, hogy ha valaki a sokasodó iz­galmak közepette még a mester­fogásokra és egyéb cselekre is képes figyelni, ezen is kitűnően elszórakozhat. Demme tudja például, hogy a jó rémhistóriá­hoz nem elég megmutatni a szörnyűséget, sokkal fontosabb ennél a rémségek előkészítése, baljós kilátásba helyezése, ügyes késleltetése, vagyis a néző furfangos várakoztatása. Mint a jó kártyás, tud blöffölni, képes ellazsálni ütéseket, hogy aztán előjöjjön a farbával. A krimi titka, úgy látszik, az idő hatékony kezelésében, a lassítá­sok és gyorsítások ellenállhatat­lan ritmusában rejlik. Az már csak ráadás, hogy itt két pszichopata gyilkossal egyetlen fiatal nyomozónőnek kell felvennie az esélytelennek tűnő küzdelmet, akinek hozzá még egy gyermekkori trauma következtében bárányok sírnak a telkében. Ám ha úgy véted, Kedves Filmbarát, hogy neked nem ele­gendő kétórányi szórakozás, s netán mélázni támad kedve, te­kintsd meg Akira Kurosawa Álmok című filmjét. És ne cso­dálkozz, hogy a komor szép­ségű korábbi remekművek után. most egy titokzatos bájú kései alkotást fogsz látni. „A múlt, a múlt a porba hullt. Mint röpke éj, oly gyorsan elhaladt. Jaj, mit álmodtam nyolcvan év alatt.” Ezt egy japán költő írta három­száz esztendővel ezelőtt, s Ku­rosawa vallomásának is ez a lé­nyegé. A film nyolc epizódja ugyanennyi áttetszőnek tűnő, mégis talányos álom. A kivá­gott barackos elsiratása, a lán­goló szent hegy, a Fuji meg­döbbentő látomása, a Van . Gogh-gal ésf a zokogó démonnal való találkozás, a halott katonák felvonulása vagy a hótündérrel való viaskodás látszólag külö­nálló mozaikdarabok, mégis egységes víziót alkotnak egy pusztulásra ítélt világról, ame­lyet tönkretesz a kíváncsi, os­toba és kegyetlen ember kö­nyörtelen civilizációja. Azt hi­szem, Kurosawa álmainak kul­csa a keret-elbeszélésekben ta­lálható. Az első történet egy kisfiúról szól, aki meg akarja lesni a rókák nászát, s ezért azok a halálát követelik. Hacsak ki nem engesztelik őket. Érteni vélem a mesét: ha nem szabunk határt a természet kifürkészésé- nek és meghódításának, önnön életünket veszélyeztetjük. Vagy ez túl egyszerű? De hát a végső bölcsességek mind ilyenek. Az utolsó álom színtere való­színűleg ezért a Vízimalmok Falva, ahol az emberek egy ipa­rosodás előtti, családias, idilli világ részesei. Ebbe a faluba magam is ellátogatnék. De jó is tenne ott! Csak elméláznék, mi­közben malomkerekek csobo­gását hallgatnám. Legfeljebb azt- sajnálnám, hogy nincs mozi, ahol megnéz­hetném a nyolcvanéves Kuro­sawa Almok című filmjét. Nagy Imre Az ukrán kézműipar termékei: fából faragott és kerámia aján­déktárgyak sokasága a kiállításon. Fotó: Proksza lászló A Carbonnak jó az ukrán piac A pécsi Apáczai Nevelési Központban tegnap zárult az „Ukrajnai kereskedelmi napok Baranyában" elnevezésű ren­dezvény. A négy nap alatt szá­mos üzletember és látogató ke­reste fel az ukrán és a magyar kiállítást. A vásár eredményességét alapvetően befolyásolta az a tény, hogy a kiállított ukrán termékek emelkedő árait nem követte elvárható minőségi ja­vulás. Rontott a kapcsolatterem­tés esélyein, hogy a Ívovi dele­gáció legtöbb tagja nem kimon­dottan üzletemberként érkezett a pécsi eseményre. Ennek elle­nére is több biztató megállapo­dás született a PIV Kft. rendez­vényén. A Carbon Rt. például egy Lvov megyei állami gazda­sággal kötött szándéknyilatko­zatot, az ukrán fél barterben nemes szőrmét kínál a komlói ‘lábbelikért. A Carbonnak egy másik üzlete is körvonalazódik, ebben az rt. egy idegenforgalmi cég közvetítésével szintén cipő­vel fizet ukrajnai szállodai ka­pacitásért. Élénken érdeklődtek a lvoviak a szabadszentkirályi mezőgazdasági kisgépek, vala­mint kozmetikai, ruházati és élelmiszeripari termékek iránt. A vásári kapcsolatok később e termékcsoportok körében is üz­letet hozhatnak. K. E. Tovább tart a vita a Baranyatervnél „Az építész nagy házat terve­zett, ó, igen, hogy miért lett rossz, még ma sem érti meg...” Ä régi slágerszöveg pontosan illik a Baranyaterv mai helyzetére is, ahol legszíve­sebben a tervezés körüli tenni­valókkal foglalkozna a jelenlegi 48 dolgozó. Lapunkban is be­számoltunk arról, hogy küldött- gyűlésen leváltották a volt igaz­gatónőt, Szenohradszki lstván- nét, és egy négytagú csoport érzi magát a vezetésre alkal­masnak. Keddi írásunk óta többször telefonáltak a szerkesztőségbe mindkét fél végleteit megfo­galmazó, zömében névtelen emberek. így tegnap ellátogat­tam újra a Baranyaterv pécsi, Zrínyi utcai központjába. Be­kopogtam az igazgatói titkár­ságra, ahol az említett négyek egyike, Mártonfalvi Péter ült. Feltűnt, hogy az igazgatói iroda pánttal és aranyszínű lakattal van lezárva, és a biztonság ked­véért két fotelt is elé tettek. Az ajtón egy csütörtök este elfoga­dott szöveg, melyből egyetlen mondat: „Az ajtó tűz vagy egyéb baleseti kár elhárítása esetén törhető fel. ” A tényből nem volt túl nehéz azt a következtetést levonni, hogy a négyek a továbbiakban nem szívesen találkoznak a (volt) igazgatónővel. Megtud­hattuk azt is, hogy feltehetően április harmadikán választanak új megbízott, ideiglenes igazga­tót. Nem maradt más hátra, mint, hogy megkérdezzük a koráb­ban, a küldöttgyűlés által meg­választott, aztán egy nappal ké­sőbb azonnal lemondott igazga­tót, Szentirmay Györgyöt . A vállalat jelenlegi főmérnöke elmondta, hogy nem kíván semmit mondani ebben az ügy­ben. Sem megcáfolni sem meg­erősíteni nem akarja azt, hogy 24 órányi igazgatósága alatt megfenyegették-e, arról sem szólt, hogy vállalná-e esetleg újra az igazgatóságot. Szenohradszki Istvánnét la­kásán értem el telefonon. Meg­tudhattam tőle, hogy továbbra is igazgatónak tartja magát, és ép­pen a napokban tárgyalt kül­földi üzletemberekkel, akik komoly érdeklődést mutatnának a Baranyaterv néhány vállalko­zásának megvalósítására. Sze- nohradszkiné .elmondta azt is, hogy a cégbírósághoz és a munkaügyi bírósághoz beadta jogorvaslati kérelmét a március 17-i küldöttgyűlés határozatai­nak megsemmisítésére. Pillanatnyilag itt tart a hely­zet a Baranyatervnél. Reméljük, megrendelőiket a belviszály nem tántorítja el, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy most is ugyanolyan szaktudású embe* rek dolgoznak a vállalatnál mint eddig. Es továbbra is dolgozni szeretnének, legalább addig, míg egy másik slágerszöveg szerint: felépül végre a há­zunk .. . Bozsik László Európába megy-e a megye? Ezzel a címmel rendezett nagysikerű országos konferen­ciát októberben, Harkányban a Baranya Megyei Közgyűlés. Az önkormányzatok helyéről, sze­repéről, a megyei szint ellent­mondásairól és hatásköréről szóló, avatott szakemberek által tartott előadásokat és több hoz­zászólást tartalmazó kiadvány a napokban megjelent. Az érdeklődők olvashatnak a közigazgatási rendszer jóné- hány, máig szabályozatlan vo­násáról, a kiút esetleges mód­szereinek legkülönbözőbb tehe­tőségeiről, egyebek közt Gallov Rezső helyettes államtitkár, Rá­day Mihály országgyűlési kép­viselő, megyei önkormányzati vezetők és több baranyai szak­ember véleményével.

Next

/
Thumbnails
Contents