Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-25 / 84. szám
8 üj Dunántúlt napló 1992. március 25., szerda Hallássérült gyerekek az iskolában Akik nincsenek kizárva a hallók világából Iskolakezdőknek: Minden gyermek tehetséges valamiben POTEalapítvány Félmilliós támogatás A Baranya megyei rák ellenes alapítványt 1988-ban indították útjára, hogy azokat a pécsi és megyei kezdeményezéseket segítse, amelyek a rák betegség kialakulásának megelőzését, vagy a rákbetegek gyógyítását célozza, nymodon az indulás óta eltelt időszakban hozzájárultak például a gyermekklinika onkológiai pavilonjának létesítéséhez, juttattak támogatást a Reménysugár nevű rákbetegek klubja részére, és segítették a gyógyult végbélrákosok azon kezdeményezését, hogy ők megyeszerte megszervezték a rákszűrést olymódon, hogy széles körben, a kis falvakba is eljuttatták a székletvizsgálathoz szükséges kis tartályokat, (a bélrákot korai stádiumában fel lehet ismerni székletmintából) Most legutóbb pedig az alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy félmillió forintot átutalnak a Pécsi Or- vosrudományi Egyetem alapítványára, amelynek neve: Pro Medicina Quin- quecclesiensis. Tették ezt abból a meggondolásból, hogy az egyetem törekvései, kutatásai sok területen megegyeznek a rák alapítványéval, s úgy gondolták, a forrásokat összevonva, hatékonyabban tudnak segíteni. Igen örvendetes módon szaporodik a kis összegű, egyéni adakozók száma. Aki netán ugyancsak támogatni szeretné az egyetem alapítványát, akkor a fenti néven és az MHB-240- 88884-11050 csekkszámlaszámra fizetheti be adományát. Létszámleépítés Ezer dolgozójának küldött a munkaviszony megszüntetését kilátásba helyező értesítést Hajdú-Bihar megye legnagyobb üzeme: a debreceni központú Magyar Gördülőcsapágy Müvek (MGM). További létszámleépítést nem terveznek. A nagyüzem mely már az elmúlt évet is 1,3 milliárd veszteséggel zárta, csődeljárást kezdeményezett maga ellen. Nemrég hallottam a következő történetet egy orvos ismerőstől: egy amerikai férfi kisfia hallócsontok és fülkagyló nélkül született, gyakorlatilag siket volt. A férfi ennek ellenére mindvégig úgy kezelte őt, mint aki teljesen hétköznapi gyerek, egészséges hallással. A kisiskolás fiú ma 72 százalékosan hall! Mindez mesének tűnhet, de hasonló „csodákról” Csanádi Gabriella logopédus, szurdope- dagógus is beszámolt, amikor a hallássérült gyerekek óvodai, iskolai, spontán vagy irányított integrációjáról beszélgettünk. Ma egyre többen vallják, ha csak lehet, egészséges gyermekek között nevelődjenek a fogyatékosok is. Nem minden áron, mondja beszélgetőpartnerem, de amennyire és amennyiben csak lehetséges.- Nincsenek elveszettek, valamennyi hallásmaradványa mindenkinek van. Egyébként minden kisgyerek, a siket is, ga- gyog, gőgicsél, de elsiváro- sodva abbahagyja, ha nem hall visszajelzést. Ezért is nagy on-nagyon fontos, hogy minél korábban felismerjük a hallás- károsult gyereket, ha időben megvan a hallókészülék, és megkezdődik a korai fejlesztés, még nagyon sok mindent el lehet érni. Evek veszhetnek el, ha megelégszünk azzal, hogy „majd kinövi" a hibát. Nem minden esetben jelentenek megoldást azok az intézmények, ahol ezek a gyerekek összezárva, a valódi világtól elszakítva élnek, egy izoláltabb, védettebb környezetben, amely nem valóságos. Hiába tiltják meg nekik, természetesen jelelnek, hiszen látják, hogy úgy jobban és könnyebben megértik egymást. Nekik így könnyebb, mint beszélni. A hétköznapi életben azonban nehezen boldogulnak ezzel, nem értik őket, és ők is kevesebbet fognak fel. Egyébként is, miért kellene őket elszakítani a családjuktól, idegen környezetbe kényszeríteni? Csanádi Gabi és kolléganője, Várnai Rudolfné néhány éve végzik ezt a fajta hallásgondozó munkát. Az egész Gabi szak- dolgozatával kezdődött két éve, s az 1990-es kezdeti felmérések alapján 32 olyan hallássérült gyereket találtak, akik pedagógiai fejlesztésben nem részesültek. Jelenleg az összes problémás szülésből származó gyermek szűrését a Pathológiás Újszülött Utógondozó látja el, s egy tavalyi pályázati anyag adatai alapján most 5700 gyermeket tartanak nyilván. Ebből 2280 a pécsi. A fejlesztést igénylő, problémás gyerekek száma 180 körül van, többségük mozgássérült, értelmi fogyatékos, halmoCsanádi Gabriella logopédus egy hallássérült gyermekkel. zottan sérült. Velük többnyire csak óvódás kortól kezdenek foglalkozni, s ez máris késő. A 180 esetben nincs benne az, akik rizikóterhességből született, vagy örökletes terheltséggel bír, esetleg a születés pillanatában nincs látható sérülés, és kötelező újszülöttkori szűréseken sem tűnik ki. Sokan kategóriahatárokat léphetnének át időben elkezdett, szakszerű fejlesztéssel, siketnek vélt gyermekből könnyen válhat nagyothalló például. Az elmúlt 10-15 évben külföldön mind több helyen szakítottak a hagyományos, szegregált intézményekben végzett szakfoglalkozás rendszerével. Számítások szerint a lakóhelyhez közelebb eső normál oktatási intézménybe integrált fogyatékos gyermek támogatása nem nagyobb, éppen hogy kisebb kiadást jelent az államnak. Ez a nevelési-oktatási forma nem általánosan és nem feltétlenül jó mindenkinek, több szempont találkozása kell a sikerhez. Az Apáczai Nevelési Központ óvodáiban, iskoláiban jelenleg hét gyermeket nevelnek integráltan. Most azonban az intézmény támogatásával a két gyógypedagógus pályázatot adott be a város polgármesteri hivatalához, egy korai fejlesztő és integrációs központ létrehozására. Először a várost szeretnék ellátni, 5 éves korig korai fejlesztést végezve, majd később az épértelmű, de elsősorban érzékszervi fogyatékosok integrációját végeznék. A létrehozandó központ 200-250 gyermeket láthatna el, beleértve azokat a gyerekeket is, akik szegregált intézményekből érkeznének Pécsre, tanulmányaik folytatására, például középiskolába. A pályázathoz csatolt szakvélemények egyikéből idézve: ”A veszélyeztetettek rendszeres ellenőrzése és szükség esetén korai kezelése, továbbá a sérültek „normális" gyermekközösségben való nevelése a károsodást megelőzheti, vagy annak súlyosságát jelentősen mérsékelheti.... Az integrált nevelés ugyanakkor pozitív hatású az ép gyermekekre, akik egészen kicsi korban könnyebben nevelhetők a „másság” elfogadására, a valamiben gyengébbek kisegítésére. ” Egyelőre azonban még csak Gabi növendékei közt nézünk szét. Zolika és Gábor óvodások. Fülük mögött hallókészülék. Másban nemigen különböznek társaiktól, talán csak Gáborka, aki makrancosabb az átlagnál. De ez egyáltalán nem függ ösz- sze a fülével, ahogyan az óvónénik állítják. Zsolti már iskolás, a legjobb matekos az osztályban. En nehezen értem, amit mond, de azért sikerül végül.- Sokat fejlődnek a gyerekeink. Aki egyébként is értelmesebb, beszélni is könnyebben megtanul. Sokat kell beszélni velük, fontos, hogy fejlesszük a szókincsüket, motiváljuk őket beszédre. Speciális hallásnevelés, beszédfejlesztés nélkül nem megy. Erkölcsileg és érzelmileg is jobban tudunk rájuk hatni akkor, mert gyakran nem értik az apróbb finomságokat, nem tudják, miért kell másoknak is átengedniük azt az autót, amivel ők akarnak játszani. Alapvető, hogy ne szakadjon meg a képzés, nem szabad kihagyni a gyakorlást, egy nyári szünet után gyakorlatilag újra kell kezdeni mindent a hallásnevelés, beszédhasználat terén. Fél napot töltök el Gabival, a gyerekekkel, de még így is sok beszélnivalónk lenne. Megfog a lelkesedése, az a szeretet, ami árad belőle a gyerekek felé. Mindketten azt reméljük, sikerül a tervük. Zoli, Gáborka, Zsolt már egyenrangúak társaikkal. A többiek most következnek. H. I. Gy. Az első benyomásaink az iskoláról egy életre meghatározhatják hozzá való viszonyunkat. Épp ezért azok a szülők, akiknek gyermeke 6-7 éves, sokkal érzékenyebbek azokra az iskolai „rémtörténetekre”, melyek a gyerek túlterheléséről, sanyargató, de eredménytelen módszerekről és rossz pedagógusokról szólnak. Március táján a szegény szülő már teljesen tanácstalan ... Az iskolák igyekeznek versenyben maradni, a divatosak divatosságukat megőrizni, a többiek megújulni, jó programokat, érdekes kísérleteket megvalósítani. Pécsett az Egyetem utcai általános iskolában - Pécsett csak itt - három éve folyik a Törökbálinton kezdett, ma már Zsol- nay-féle programként ismert alternatív tantervre alapozott oktatás.- Miért vállalta az iskola, hogy elkötelezi magát e sok vitát kiváltó program mellett? - kérdeztük dr. Góbi János igazgatótól.- Több oka is volt, de a legfontosabb: úgy láttuk, sokkal hatékonyabban, tartalmasabban, nem utolsó sorban érdekesebben lehet a gyerekeket e program szerint tanítani. Olyan ismereteket, tárgyakat is felölel, amelyeket más iskolák tantervei nem kínálnak, s melyek a gyereknek felüdülést jelentenek, fejlesztik mozgáskultúráját, szépérzékét és már 6-7 éves korában kitágítják érdeklődési körét. Emellett ezek a tárgyak úgy építkeznek egymásra, hogy egy-egy ismertettél különböző oldalról más-más órán is találkoznak, segítve már ebben a korban a komplex megismerést, gondolkodást. Ilyen például a bábozás, a néptánc, a környezet- és vizuális kultúra című tárgy, a néprajz, az emberismeret, a természetismeret, a társadalomismeret, a színjátszás, rejtvénykészítés, a sakkozás, a számítástechnika és természe- tesn az idegen nyelvek, melyekkel már az első osztályban heti öt alkalommal találkozhat az iskolában. A program legszimpatikusabb alapelve: mindenki tehetséges valamely területen. A tárgyak gazdag választéka lehetőséget nyújt arra, hogy a lassabban tanuló gyerek se érezze magát sikertelennek, ha például ügyeskezű vagy szépen énekel, mert éppen különleges adottságaival akár több tárgyban is kitűnhet. Az oktatás tárgyankénti kiscsoportos keretei azzal az előnnyel járnak, hogy a lassabban haladókra több ideje jut a pedagógusnak, de a könnyebben tanulók sem unatkoznak, mert a tudásszintjükhöz illő feladatokat kapnak, s több önálló munkát végezhetnek. Ha valaki az év elején „lassúbb” csoportba kerül, egyáltalán nem jelenti azt, hogy akár egy hónap múlva vagy év végéig ne kerülhetne a legjobbak közé. Lehet például valaki magyarból a legjobb csoport tagja, s ugyanakkor más tárgyból, például embertanból a gyengébbek között is, vagy fordítva. E módszerrel sikeresebben elérhető a gyerekek képességeinek kibontakoztatása és a hagyományos oktatáshoz viszonyított gyakoribb sikerélmény segít abban, hogy megszeressék az iskolát, a tanulást. Az Egyetem utcai iskola várja a szülők érdeklődését, melyeket telefonon, a 11-962-es számon is jelentkezhetnek.-ererVirágok, versek Mohácsról A „zsűri nehéz helyzetben van” A zsűri nehéz helyzetben van. A zsűri szeretne nagyvonalú lenni. A zsűri szeretné valamennyi versmondó diák hitét megőrizni, hűségét megerősíteni. Olyan sokan elsíratják a költészetet napjainkban, hogy a minduntalan felbukkanó drámai jóslatban a költészet és a zene nélküli világ rémképe egyre valóságosabbnak tetszik. Az érzelmek zsibvásárénak tartjuk néha a költészetet magunk is, szavakkal való üres játéknak: node éppen ezért is kell néha versmondó versenyre menni. Azért, hogy ezeket a bennünk megülő sötét árnyakat elhessegessük. Mohácson 1970 óta a huszonkettedik alkalommal kerül sor a Radnóti Miklós Versmondó Versenyre, amely évről-évre a legjelentősebb megyei demonstráció a vers, a költészet hatalma mellett. Ezúttal e sorok íróját is meghívták erre a különös verses alkalomra, és örül annak, hogy ezt a meghívást most a nagy nyilvánosság előtt is megköszönheti. Első alkalommal lehetett ezen a baranyai eseményen, ahol mentegetőzve fogadták: a tavalyi verseny még kétnapos lehetett, és ünnepe volt a zenének is. Most egyetlen nap alatt kellett gyors utazást tenni a versek szárnyán: bízni abban, hogy a sorok felröpítenek. S amikor erre kevésbé volt képes a kifejezőerő, jobbára akkor sem maradtak magukra a szavak, de még a nehezen értelmezhető vagy félreértett gondolatnak sem kellett összeroskadnia, annyi odaadástól, érzéstől alá- dúcoltan lüktetett tovább. Az odaadástól és igyekezettől: eggyé válni a szavak üzenetével. Mert a vers „felnőtt” érzések szómágiája - úgylehet, de az utat hozzájuk az ideákat kergető kamaszkor lerövidíti gyakran. Ezen a napon, március 14-én, délelőtt hangzottak el a „kötelezők” - Radnóti „Erőltetett me- net”-ét hallhattuk leggyakrabban, mi a Kisfaludy Gimnázium emeleti termében ülő, homlokráncoló zsűri. De elhangzott a „Hetedik ecloga”, az „Előhang egy monodrámához” és más, igen nagy felkészültséget követelő költemény is. A zsűri „társelnökei” Lajdi Antalné, a mohácsi Marek József Szakközép- iskola nyugdíjas tanára, a mohácsi közoktatási bizottság elnöke és Nagy Imre, a Janus Pannonius Tudományegyetem docense voltak, természetesen itt volt Sólyom Katalin, a neves pécsi színművész, és a „bírákhoz” tartozott e sorok íróján kívül egy mohácsi fiatalember, a Budapesten jogászhallgató Péntek Zoltán, több versmondó verseny győztese is. Az egésznapos programban koszorúzás és ismét csak egy vers jelentett cezúrát. A másodikos Harangi Mária a Leőwey Klára Gimnáziumból Dsida Jenő „Psalmus Hungaricusá- ból” mondott el egy részletet Varga Imre szobrászművész Mohácson felállított, hírneves Radnóti-szobránál. Kétségtelen, hogy az érzéseket kizökkenteni hétköznapi medrükből - különösen, ha többedmagunkkal és már a szívünk szerint is kicsit együtt vagyunk — nem olyan nehéz. Ám, hogy a másodikos diáklány szavai - József Attila kifejezésével - elhitető versmondása könnyet csalt sokak szemébe, az azért nemcsak a „tömeg” eredendő érzelgősségének tulajdonítható. Igazolta ezt délután a „szaba- donválasztottak” között elmondott verse, Márai Sándor Halotti beszéde s Harangi Mária vitathatalan első helyezése is. A versenyen résztvevő egyszál fiút, az ugyancsak leőweys Rajnai Attilát most nem számítva, talán ő volt az egyetlen a lányok közt, aki az érzések magasizzását, ahol kellett, ott hangerővel, hangjának tágasságával is követni tudta. Persze ez most puszta „technikai” szempontnak tűnik, összefüggéseiből kiemelve. Mintha nem játszott volna szerepet mindebben a nem is „pontos”, de a szó enig- matikus értelmében is elmélyült „szövegértés”, ami a komlói lány, a Nagy László Gimnáziumból érkezett Jéhn Orsolya második helyében is döntő szempont lett az Ady-vers „A Duna vallomása” gondolatilag is „tiszta” elmondásával. A versenyen harmadik Rajnai Attila lett. És mennyi tehetséges, ügyes versszerető lány van Mohácson, a Kisfaludy Gimnáziumban vagy a pécsi Művészeti Szak- középiskolában! Ők a leőwey- sek után másodikok illetve harmadikok lettek a csapatversenyben, hogy újabb nevekkel - Baricz Ágnessel, Keresztúry Mónikával, Puch Évával vagy a pécsi Babits Gimnáziumból Molnár Adrien nevével ismerkedhessünk meg. A verseny végén a virágcsokrok közül az elsők között jutott Kövesi Józsefnénak, a Kisfaludy Gimnnázium iskolaalapító, aranydiplomás pedagógusának, aki ezt a találkozót - a költészet Radnóti Miklós nevével fémjelzett ünnepét is - útjára indította. Lassan nyolcvanadik éves, de órákat ad ma is. Hogyne lett volna szívesen most is, ezen a versenyen is itt, örökös tanítványai közt. B. R.
