Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-25 / 84. szám

2 üj Dunántúli napló 1992. március 25., szerda A HMSZ elnökségének munkájáról A háborús hónapokban A Horvátországi Magyarok Szövetségének legálisan meg­választott elnöksége Csörgits József elnökletével Donjui Mi- holjacon tartotta legutóbbi ülé­sét, amelyen két beszámoló hangzott el. Rácz Szabó Erzsé­bet titkár az 1991. évi tevékeny­ségéről elmondta, hogy a tavaly megtartott közgyűlésen ismer­tették az elnökség és a 11 szak- bizottság munkáját. 1991 máju­sáig a megszokott munkamód­szerekkel teljesítették évi tervü­ket. Május derekán a tankok behatoltak Baranyába, Szlavó­nia magyarlakta területein pedig fegyveres összetűzésre került sor, ezért a májustól augusztu­sig tartó időszakban már csak elnökségi ülésekre és néhány bizottság megbeszélésére volt lehetőség. Augusztus közepén megkez­dődött a magyar lakosság töme­ges menekülése Baranyából fő­leg Magyarország irányába. A Szövetség alkalmazkodott az új helyzethez és munkaformáit is ennek megfelelően alakította ki. Az elnökség kimenekült tag­jai, a Magyar Képes Újság szer­kesztőségének egy része és a HMSZ aktivistái válságtörzset alakítottak és így szervezték a magyarság életét a menekülttá­borokban és minden olyan tele­pülésen, ahol nagyobb számban éltek és élnek dél-baranyai és szlavóniai magyarok. Erről a munkáról Csörgits József elnök számolt be. A háborús vezetőség állandó kapcsolatot tartott fenn az ott­honmaradottakkal, megterem­tette az összeköttetést a Ma­gyarországon élő és más euró­pai országokba távozott mene­kültekkel, felvilágosítással, új­ságcikkek útján és nyilatkoza­tokkal tájékoztatta a világot a horvátországi magyarok helyze­téről. Lehetőségeihez mérten támogatta a Horvátország füg­getlenségéért folyó önvédő há­borút. A válságtörzs szoros kapcsolatban állt a horvát kép­viselőház, a kormány és annak baranyai biztosával. Fontos kapcsolatok épültek ki az anya­nemzet rangos intézményeivel, politikai képviselőivel valamint Svájc, Sévdország, Németor­szág, az Egyesült Államok ma­gyar származású jeles emberei­vel, a szlovákiai és a kárpátaljai magyarság vezetőivel. A sokol­dalú kapcsolatok azt eredmé­nyezték, hogy a világ majd minden részéből segélycsoma­gok érkeztek, amelyeket szét­osztottak a rászorultak és így könnyítettek a menekültek sor­sán. Összegezésként elmondhat­juk, hogy valótlanok azok az ál­lítások, amelyek szerint a hor­vátországi magyar menekültek magukrahagyatottak és a veze­tőség elszakadt a tagságtól. Számbeli és egyéb adatok az el­lenkezőről tanúskodnak. Az Elnökség tagjai a tartal­mas vita után elfogadták a két jelentést, és sokrétű támogatást ígértek a továbbiakban is a szű- kebb vezetőségnek, reméljük már hazai körülmények között, amikor majd ismét több idő jut az alaptevékenységre, a ma­gyarság kultúrájának, nyelvé­nek ápolására. T. I. Visszavarrott kéz Sikeres műtét Kaposváron Sipos József hatvankét éves böhönyei lakos súlyos balesetet szenvedett: az otthon végzett munka közben körfűrésszel le­vágta jobb kezét a csuklóízület táján. A körzeti orvos elsőse­gélyben részesítette, majd a sé­rültet a kaposvári kórházba szál­lították a mentők. Az ügyeletes orvos, dr. Markocsányi Ferenc adjuntus mintegy négy és fél órás műtéttel visszavarrta a sé­rült kezét.Ilyen műtétet először végeztek a kaposvári megyei kórházban.- A mikroszkópos műtéti technika tette lehetővé, hogy ezt a bonyolult műtétet elvégezhes­sük. Bár hasonló esetben még nem alkalmaztam a korszerű műtéti eljárást. Korábban már végeztem ideg- és érvarrást, eb­ben az esetben is erre került sor, miután a csontokat összeillesz­tettem. A legfontosabb volt, hogy minél előbb visszaállítsam a levágott végtag keringését. A csont visszaültetése, az érvarra­tok után visszatért a vérkeringés a sérült kezébe. Sipos József kora és súlyos sérülése ellenére nem látszik megviseltnek. Noha jobb keze kötésben van, s szi­gorú előírás szerint ujjait nem mozgathatja, az orvos jelenlété­ben Sipos József megmutatta, hogy a műtét sikerült, ujjai is­mét élnek.- Használni is képes lesz ké­pes lesz később a sérült a kezét? - kérdeztük az operáló orvostól.- Jelenleg ott tartunk, hogy a vérkeringés visszaállt, ám az ujjvégeken keringési zavarok mutatkoznak. Egyelőre nem tudni, miként lesz képes a sérült kezét használni Sipos József. (Horányi) Lady Diana Nagyatádon (Folytatás az 1.oldalról) kokat kapott a gyerekektől: szép, Horvátországról szóló könyveket valamint egy kerá­miavázát, majd együtt játszot­tak egy kicsit. A következő helyszínig meg­csodálhattuk eszterházy-koc- kás, térdközépig érő szoknyájú kosztümjét, diszkrét sminkjét, arany fülbevalóját, szemével harmonizáló szemfestését, hal­ványfehér körömlakkját, fekete blúzát, táskáját és cipőjét, ame­lyen pici arany (színű) csat volt. No és mosolyát, amit sohasem feled, ki egyszer is láthatta Lady Dianát. A hercegné meglátogatott egy horvát családot is, ahol több generáció él együtt az egyik szobában. Mivel a zárt progra­mok többségére nem engedték be a magyar újságírókat, angol kollégáink értesüléseire ha­gyatkozunk. Ezek szerint a fia­talok elsírták magukat, mikor a hercegné melléjük telepedett az ágyra, és természetesen tolmács segítségével sorsukról érdeklő­dött. A volt laktanya átalakított ét­termébe vezetett Lady Diana következő sétája. A zömében Angliából származó, több mint 15 ezer font értékű berendezés­sel bővült konyhán 48 kisgye­rek ülte körül az asztalokat. Puddingot és kalácsot ettek ka­kaóval. Diana asszony többjü­ket megsimogatta, falán, hogy jobban lássa ártatlan mosolyu­kat. Kezet fogott a kíváncsis­kodó alakokkal a tábori kórház felé az udvaron is. A kórházba a tévé-hiradó munkatársainak segítségével fo­tóskollégám is bejuthatott. Lady Diana a női kórteremben négy nagyon idős emberrel beszélge­tett, majd befejezve magánláto­gatását a taszári repülőtérről kü- löngéppel hazarepült a walesi hercegné. Öt órakor várta teája a külön- gép fedélzetén. Bozsik László Ukrán nagykövetség Budapesten Csütörtökön megnyílik Bu­dapesten az Ukrán Köztársaság nagykövetsége - értesült az MTI külügyminisztériumi for­rásból. A missziónyitás jelentő­ségét növeli, hogy a független­ségét helyreállító Ukrajna Ma­gyarországon létesít elsőként nagykövetséget. (Magyarország tavaly ugyancsak elsőként állí­tott fel nagykövetséget az ukrán fővárosban, Kijevben.) Az önálló ukrán külképviselet megnyitása alkalmából kül­ügyminiszter-helyettesi szintű küldöttség érkezik Magyaror­szágra. © ÓRA A NAGYVILÁGBAN O Nusaybin/Törökország: A török kormány kedden felszólí­totta a lázadó kurdokat, hogy adják meg magukat, miután az ország délkeleti tartományaiban már ötvenöt áldozata van az összecsapásoknak. Süleyman Demirel miniszterelnök a kabi­net tanácskozása után tartott saj­tótájékoztatóján terrorizmusnak minősítette a kurd fegyveres akciókat. O Moszkva: A moldovai konf­liktus legfőbb oka a közélet ro- mánosítása és a köztársaság Romániához csatolását meg­akadályozó garanciák hiánya - jelentette ki kedden tartott moszkvai sajtótájékoztatóján Grigorij Marakuca, a Dnyesz- ter-menti Köztársaság parla­menti elnöke. Marakuca szerint a köztársaságban élők Moldova föderatív berendezkedése mel­lett szállnak síkra. A térségben kialakult fegyveres konfliktust csak a Moldovai Köztársaság, a Dnyeszter-menti Köztársaság, Oroszország és Ukrajna részvé­telével tartandó tárgyalásokon lehet megoldani - hangsúlyozta á parlamenti elnök. Újabb sú­lyos sebesülésekkel járó össze­csapások történtek a köztársa­ság több városában, így Kosni- cában és Beleiben. O Berlin: A berlini igazságügyi szervek kedden megerősítették azt ■ a döntést, miszerint Erich Honeckert, az egykori keletné­met vezetőt azonnal letartóztat­ják, amint visszatér Németor­szágba. - Erich Honecker nem kíván önként visszatérni Né­metországba, és legszívesebben Eszak-Koreába távozna Chile moszkvai nagykövetségéről - közölte kedden Bonnban Ro­berto Cifuentes chilei külön­megbízott, aki előzőleg tárgyalt a német külügyminisztérium ál­lamtitkárával, Dieter Kast­ruppal. Helsinki: Március 24-én Helsinkiben megkezdődött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Képünkön Hans-Diet- rich Genscher német külügyminiszter és Laurence Eugleburger, az amerikai külügyminiszter első helyettese. MTI Telefotó Különleges világrekord Különleges világrekordot ál­lított fel egy francia mérnök: kerekeken guruló vitorlásával a francia szuperexpressz, a TGV egyik pályaszakaszán elérte az óránkénti 74 kilométeres sebes­séget. Christian Nau rádiómér­nöknek régi vágya volt a kísér­let. E célra szerkesztett járműve mindössze 150 kilogramm sú­lyú, öt és fél méter hosszú, és nem a vasúti kocsik szokásos kerekein, hanem könnyűfémből készült kerekeken gördül a sí­neken, hatalmas vitorlázata megegyezik a tengerjáró vitor­lásokéval. A francia vasútak igazgatósága már korábban en­gedélyezte számára, hogy az épülő pályaszakaszon gyakorol­jon, mivel ezen még nem indult meg a forgalom. Tárgyalás Sásdon A Corette Textil Bt. sásdi üzemébe az újságírót - nem kí­vánatos személyként - a tárgya­lásra a dolgozók kifejezett ké­rése ellenére sem engedték be - a múlt heti sztrájk után az al­kalmazottak és a vezetőség egyeztető tárgyalását tegnap délután megtartották. Informá­cióink szerint a munkabeszünte­tés okairól és a lehetséges meg­oldásokról volt szó. A tárgyaláson a munkaválla­lók képviselői és az üzem veze­tése mellett az osztrák tulajdo­nos is részt vett. Mint megtudtuk, a dolgozók követelései többségének teljesí­tésére a társaság vezetése ígére­tet tett. Hogy ezek a követelések pontosan mit tartalmaznak, nem szivárgott ki, annyit viszont tu­dunk, hogy a munkavállalók két hetes határidőt szabtak. Megyeri Tiborné O Washington: Ross Perot, te­xasi vállalkozó teljes komoly­sággal fontolgatja, hogy elindul a novemberi amerikai elnökvá­lasztáson. Ez lehetséges, ha tá­mogatóinak, akik már műkö­désbe léptek, sikerül összegyűj­teni mind az 50 államban a megfelelő számú aláírást - ösz- szesen vagy nyolcszázezret. A 61 éves Perot vagyonát kétmil­liárd dollárra becsülik, így nem a levegőbe beszél, amikor han­goztatja, hogy hajlandó száz­millió dollárt a kampányra for­dítani. Ez a sokszorosa annak, amit a két eddigi jelölt, George Bush és Bili Clinton a maga gyűjtötte pénzből, illetve a költ­ségvetési hozzájárulásból költ O Moszkva: Az egyik legfon­tosabb orosz űrkutatási létesít­mény, az eddig szigorúan zárt intézménynek számító ple- szecki űrközpont hétfőn meg­nyitotta kapuit a nagyközönség előtt: az ITAR-TASZSZ be­számolója szerint az Arhan- gelszk közelében lévő központ 27 iskolásgyereket fogadott. Pleszeck az embemélküli űrre­pülések „idegközpontjának,, számít, s eddig csak tudósok szűk köre látogathatta. A mos­tani változásban nyilván szere­pet játszott, hogy a FAK-űr- program az egykori Szovjetunió rossz gazdasági helyzete miatt komoly anyagi problémákkal küszködik. O New York: Tűz ütött ki hét­főn a New York-i metróban, harmincöt személy könnyebben megsérült illetve kisebb mér­tékű füstmérgezést szenvedett; a sérülteket kórházba szállítot­ták. A tűz ismeretlen okok miatt keletkezett a New York-i met­róvonal Manhattant a Queens nevű negyeddel összekötő ré­szén. A tűzvészben mindenek­előtt az elektromos vezetékek égtek ki. Paks: biztonságos helye van az atomhulladéknak Sajtótájékoztató az atomerőműben A paksi atomerőműben ke­letkező radioaktív hulladékok tárolása hosszú időre megol­dódott, és ugyanígy semmiféle bizonytalanság nincs a legve­szélyesebb mellékterméknek, a kiégett fűtőelemeknek az or­szágból való kiszállítást ille­tően. A kedden, Pakson tartott sajtótájékoztatón Petz Ernő, a Paksi Atomerőmű Részvény- társaság vezérigazgatója beje­lentette: nemrég írták alá a „Tehsnob Export” orosz part­nercéggel kötött szerződést, amely szerint a következő két évben is szállítanak Paksra friss üzemanyag-kazettákat, il­letve a kiégett üzemanyagot visszaveszik. A partnercég ki­fejezte szándékát hosszú távú együttműködésre. A kis aktivitású, szilárd, tömörített hulladékot továbbra is a Püspökszilágyi és Kisné- medi között lévő központi tá­rolóban helyezik el, korláto­zott mennyiségben. A két tele­pülés önkormányzata megke­reste az atomerőmű vezetőit, s megállapodtak 250 köbméter hulladék tárolásának lehetősé­gében. Hangsúlyozták a sajtó- tájékoztatón, hogy az atome­rőmű üzemi területén kiépített átmeneti tárolóban ennek a sokszorosát tudják elhelyezni, tehát vészhelyzetről szó sincs, és valótlan az az ófalui állítás, miszerint az atomerőmű min­den áron „rá akarja sózni” su­gárzó hulladékát valamelyik településre. Az újabb tárolóhely kiépíté­sét széles körű kutatás és a la­kosság véleményének kikérése előzi majd meg. A Paksi Atomerőmű Rt. ve­zető szakemberei közölték az újságírókkal, hogy a Szentpé­tervárnál kedden hajnalban történt atomerőművi üzemza­varról már reggel, tehát né­hány óra múlva tájékoztatást kaptak az Országos Atom­energia Bizottságtól, ami azt bizonyítja, hogy a nemzetközi megállapodásra épülő köte­lező tájékoztatási rendszer jól működik. A belgák első hús-vér űrhajósa Dirk Frimout, Tintin utóda A belgák azt mondják, első űrhajósuk Tintin volt, hiszen Herge híres képregény-hőse már 1953-ben a Holdra repült - ám a tízmilliós ország első hús­vér űrhajósa Dirk Frimout, aki szombaton, már a nagy utazásra készülőben ünnepelte 51. szüle­tésnapját Houstonban. Végül is kedden emelkedett a magasba az Atlantis nevű űrsiklón ame­rikai társaival együtt. Az őszülő hajú, bajszos, de fiatalos mosolyú űrhajós egész életét az űrakutatással kapcsola­tos kutatómunkák töltötték ki. Dirk Frimout, aki nős és két nagykorú gyermeke van, előbb a Genti Egyetemen szerzett elektromérnöki diplomát, majd alkalmazott fizikai doktorátust kapott ugyancsak Gentben. Belgium kis ország ugyan, de a Benelux-országok űripara - a nyugat-európai-amerikai együttműködés aktív résztvevő­jeként - jelentős értéket termel és több ezer embert foglalkoz­tat. Dirk Frimout a hollandiai Nordwijkban és a belgiumi Uccle-ben működő tudományos központokban foglalkozott kü­lönböző űrkutatási berendezé­sek és kísérletek kifejlesztésé­vel, s már 1977-ben pályázott az űrmissziókban való részvé­telre. Miután az európai űrügy­nökség nem vette fel jelöltjei közé, közvetlenül a NASA-nál, az amerikai űrhivatalnál pályá­zott, ahol eddig tartalékként szerepelt több misszió űrhajósai között - most először válogat­ták be az indulólegénységbe. Már csak azért is belgára jutott a megtiszteltetés, mivel az At­lantis missziójának tudományos programjában négy belga be­rendezést próbálnak ki, illetve belga kutatási programot valósí­tanak meg. A belgák már hétfőn arra készültek, hogy - hazai idő szerint 14.00 órakor - Tintin utódának magasba emelkedését a televízió helyszíni közvetíté­sén figyeljék. De mint egy kép­regényben, az utolsó pillanat­ban még egy fordulat megaka­dályozta a startot, szivárgott az üzemenyag. Kedden azonban a rakéta „nem mondott csütörtö­köt”. Baracs Dénes Brüsszel, 1992. március 24.

Next

/
Thumbnails
Contents