Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-24 / 83. szám

10 aj Dunántúli napló 1992. március 24., kedd A szerkesztőség postájából Megszüntették az átutalási betétszámlámat Fő szempont: a vásárlók igénye! 1985 tavaszán kötöttem meg átutalási betétszámlámat. így az elmúlt hat esztendő során meg­szoktam a vele járó kényelmet. Egy-két dologtól eltekintve megelégedéssel ellátta a szám­láim és részleteim teljesítését. Az egy-két gond is csak a hónap közepén megérkező számlaki- vonat és a saját pénzemhez jutás nehézsége volt. Ezeket elvisel­tem, az összes többi előny ked­véért. így volt ez egészen 1992 február 25-ig, amikoris a január 26-i elszámolást kezemhez kap­tam. A számlán kis felirat volt, amely szerint: nagyösszegű tar­tozásomat sürgősen rendezzem. Mindig ügyeltem, hogy szám­lámon tartozás ne legyen, ezért nagyon meglepett az elszámo­lás. Rövig vizsgálódás után kiderült, hogy az egyik szol­gáltató vállalat téves számlá­zásából adódóan, leemelt a számláról közel harmincezer fo­rintot. Mivel mi bérből élő család vagyunk, így a tartozást nem tudtam megelőlegezni, amíg a tévesen számlázó vállalat azt nem rendezi. A következő ügyfélfogadási napon, február 27-én elmentem az említett vállalathoz, ahol a tévedést elismerték, és ígéretet tettek a leemelt összeg vissza­Fogadóóra vers- és novellaíróknak Hárs Gyögy Péter költő, szerkesztő minden kedden 14-től 16 óráig az Új Dunántúli Napló Szerkesztőségében (Pécs, Rákóczi u. 34. 701. szoba) fogadja azokat, akik be­küldött versük, novellájuk ügyében személyes találkozást kémek. • • Üzenet K.J.-nek üzenjük, Komló, Dávidföldre: keresse fel szer­kesztőségünket és hozza magá­val a szükséges iratokat, hogy segíteni tudjunk. utalására. Úgy éreztem, rendez­tem a pénzügyi helyzetet. így aztán igen váratlanul ért, ami­kor a február 26-i elszámolást, március 18-án kézhezkaptam és azon a kis felirat már a számla megszüntetését tudatta velem. Még aznap elmentem az OTP Bem utcai fiókjába, ahol meg­tudtam, hogy a számlámat már­cius 3-ával megszüntették. To­vábbá a tévesen leemelt össze­get március 4-én írták jóvá. Mi­vel megkaptam a számlát, ezért kérdeztem, hogy mi a teendő az ügy rendezésére. Az ügyintéző elismerve vétlenségemet, sajná­latát fejezte ki és közölte, hogy egy évig az OTP folyószámlát nem köt velem, a márciusban esedékes számláimat majd ren­dezzem, ahogy tudom. A hír számomra elfogadhatat­lan volt, így elmentem a fiók vezetőjéhez, aki udvariasan fo­gadott és felajánlotta, hogy az azonnali folyószámla kötésnek nincsen akadálya az egy év bün­tetési időtől eltekint. így ismét adjak le minden számlát és megbízást az új szerződéskö­téshez és körülbelül május hó­naptól újra nem lesz gondom, és legalább az OTP-nek fizetett részleteimet rendezik automati­kusan csekk küldésével. De ez sem olyan egyszerű, mivel hosszú az átfutási idő, így kérte, Nyugdíj nélküli idősebb asz- szony vagyok, de nagy szerettei írom e pár sort a március 15-ei ünnepségről. A polgármesteri testület nagy szerepet vállalt az ünnepi megemlékezésben. Kü­lön dicséret illeti az iskola ta­nárnőjét a fáradságért, amellyel a fiatalokat versekre, táncokra tanította. A Pécsi Nemzeti Színházból is hoztak vendége­ket. Nagyon szép este volt úgy az időseknek, mint a fiatalok­nak. Harmuth Istvánná Szentdénes Március 15-i ünnepélyünket az idén kissé rendhagyó módon fáradjak át a 6-os, illetve 8-as szobákba, hogy a rövid-, illetve hosszúlejáratú hiteleimet fizetni tudjam időre, kérjek csekket. Ennyi lenne a történet, ami­ből talán más is azt a következ­tetést vonná le, hogy nem kívá­nok élni az OTP-folyószámla nyitásával. Mivel rendkívül ideges let­tem és túl hirtelen ért az egész, ezért ezúton szeretnék feltenni néhány kérdést, amit a helyszí­nen elmulasztottam. Ha a fent említett téves számla esetleg több százezer fo­rint nagyságú, akkor is leemelik a számláról? Miért nem lehet a számlát rendezés után ismét sa­ját berkeikben újra indítani? Az OTP kolcsönökről ilyen esetben miért nem intézkednek automa­tikusan csekk küldésével? Ha a számlakivonat csak a hó végén érkezik az ügyfélhez késve, ak­kor a számla megszüntetése, ho­gyan történhet ilyen gyorsan (nem egész két hónap)? Miért nem kaptam a megszüntetés előtt figyelmeztetést? Végül még annyi megjegyzésem lenne, hogy a számlán való hi­ány után 38 százalék kamatot számolnak fel, tehát az OTP-t semmi veszteség nem érte volna, ha még egy napig vár a számla megszüntetésével. Lauferné Kajdi Márta tartottuk meg. Kiléptünk az is­kola falai közül és a szabadban ünnepeltünk. A Pécsi Bányaüzem munkás­klubja előtti téren áll Petőfi Sándor szobra. A diákönkormányzat és a kertbarát szakkör tagjai rendbe- tették a szobor körüli parkot, s az iskola tanulói ott gyűltek össze, hogy az 1848-as forrada­lom és szabadságharc évfordu­lóját méltóképpen megünnepel­jék. A műsort a két hetedik osz­tály és a karénekesek adták. Az eseményen a szülők, és Vasas lakossága is részt vett. Tóth Mihály né, igazgató Pécs-Vasas Miért késik a járandóság? Telefonon és levélben is több panasz érkezett a szénpénz kifi­zetésének elmaradása miatt: A sajtó is közölte azt a tájé­koztatást, miszerint a nyugdíja­soknak és azok özvegyeinek a 3800 forint szénpénzt ki tudják fizetni, mert állami támogatást ígértek a Mecseki Szénbányá­nak erre a célra. Az állami tá­mogatás azonban igencsak vá­rat magára, mert a Széntrösztnél úgy tájékoztattak bennünket, várakozó nyugdíjasokat, hogy az A-B-C közepetáján meg­akadtak és nem tudnak egyelőre fizetni. Kérdésünk az, hogy mi, akik lemaradtunk, mennyi kamatot fogunk kapni azokhoz viszo­nyítva, akik már januárban megkapták a pénzüket. Nem el­hanyagolható az sem, hogy most különféle akciók vannak, amelyeknek keretében olcsób­ban tudnánk szénhez jutni. A pénzhordó postást leső: NYUGDÍJASOK Nyugdíj-vita Az Új DN március 17-i szá­mában megjelent „Nyugdíjam története” cikkben Kaproncai József a következőket állítja: „Nagyon fonák helyzetet te­remtett ezzel szemben az utóbbi években szokássá vált koren­gedményes nyugdíjazás, mely- lyel a vezetők élhettek, de a dolgozók nem.” Ezzel összefüggésben meg­jegyzem, hogy az utóbbi 2-3 évben a Mecseki Szénbányák­nál több mint 500 dolgozó kor- engedményes nyugdíjaztatását oldottuk meg, a Baranya Me­gyei Munkaügyi Központ jelen­tős támogatásával. Ebben a lét­számban vezető állású dolgozó elvétve található (igazgató, vál­lalati főmérnök, üzemvezető, üzemi főmérnök, osztályve­zető). A levélíró állítása téves, en­nek bizonyítására egy 270 fős kimutatást mellékelek, melyet az Új Dunántúli Napló Szer­kesztőségében megtekinthet. Tehát felesleges a társadalmi feszültséget szítani ott, ahol nincs. Dr. Turza István nyugdíjelőkészítő (Mecseki Szénbányák) Az Új DN március 3-i szá­mában megjelent „Csak árat emelünk?” című írásra a Pécs- hús Kereskedelmi Kft-től a kö­vetkező tájékoztatást kaptuk: A cikkben feltett kérdésre, hogy „Csak árat emelünk?” a válaszom „Nem csak emelünk!” Sajnos mi is sodródunk az árral, az árakkal, sok esetben szándé­kunk ellenére. Néha pedig ép­pen mi vagyunk azok, akik ki­fogásolható munkával tetézzük az amúgy is jelentkező elége­detlenséget. Sorra véve a levél­író kérdéseit először az húsré­szek zsírosságával kapcsola­tosra válaszolok. Véleményünk szerint - a levélíró szóhasznála­tával élve - boszorkányos ügyesség kellett ahhoz, hogy a cikkben szereplő szíradékot egy kiló combról összegyűjtse. Azonban, ha csak a fele lett volna is, joggal érezhette magát becsapva, mert száraz sertés­combot kért. Pedig ebből hasz­nunk nem származik. Sokkal inkább kárunk, amelyet most kín-keservesen próbálok hely­rehozni. Van-e előírás? Igen, a szab­vány, amelynek ez esetben biz­tos nem, de zömmel megfelel­nek a forgalmazott húsok. Szá­munkra azonban más szab­ványnak kell, kellene érvénye­sülnie: ez a vásárló kívánsága. Ha száraz sertéscombot kér, ak­kor azon ne legyen zsiradék és ha szaftos húsrészt kér, akkor kapjon azt. Amennyiben a kért minőséget kapja a vásárló bizo­nyára igényelni fogja az ám kul­túrált becsomagolását is, amelyhez kellő nagyságú cso­magolóanyag kell úgy az olcsó sertésfejnél, mint a drágább húsrészeknél. A darált hússal kapcsolatban a vásárlók figyelmébe ajánlom kedves vásárlónknak a régi, de Minden pénteken ingyenes jogi tanácsadást tart Pécsett, dr. Berényi István nyugdíjas jogta­nácsos, aki 12-14 óráig a DO- ZSO-ban jogi, könyvelési, adó­ügyintézési tanáccsal szolgál, majd e témában 15.30-07 óráig hívható a 40-907-es telefonon. most is érvényben lévő alapsza­bályt: az eladó a vásárló által kiválasztott minőségű és meny- nyiségű húst köteles ledarálni. Bizonyára ismert kedves vásár­lónk előtt is az élelmiszerkeres­kedelem, ezen belül is a húsfor­galmazás alacsony nyereségtar­talma. Kérem, ítélje meg maga a kedves vásárló, hogy a tisztes­ségtelen haszonszerzésre törek- szünk-e mi is? Az. elmúlt év au­gusztusában országosan meg­hirdetett húsakció előtt egy hét­tel árengedménnyel árusítot­tunk. A karácsonyi, szilveszteri húsvásárt minden boltunkban saját erőből hirdettük meg. Boltjainkban március 18-tól a régi árakon áruljuk a magasabb árfekvésű sertéshúsokat. Közü- leteinknek, amelyeknek zöme szociális, illetve gyermekin­tézmény, nagykereskedelmi áron, házhoz szállítjuk az árut. A húsáremelések legalább úgy sújtanak bennünket, mint a vá­sárlóinkat, mert valahol mi is vevők vagyunk. Ez utóbbi miatt is megköszönöm a levélíró ész­revételeit, mert mi sem szeret­jük magunkái becsapottnak érezni. Lehetőségeinkhez mérten in­tézkedni fogok, hogy a bolti munkatársaim az eddigieknél jobban érzékeljék, és a jövőben érezzék kötelességüknek vásár­lóik jogos igényeinek kielégíté­sén túl mindazt, ami megelége­désüket szolgálja akár az áruk, vagy a végzett munkájuk minő­sége vonatkozásaiban. Végezetül szívesen vállalko­zom részletesebb és konkrétabb válaszadásra a jelenleginél. Ké­rem a panaszost, keressen meg személyesen, vagy pedig a vá­sárlók könyvének igénybevéte­lével boltjainkban. Héjjá Mátyás ügyvezető Mozgáskorlátozottaknak, köz­lekedési támogatás és gépjár­művásárlás; a havi 1500 forin­tos járadék; hadifoglyoknak pe­dig nyugdíjkiegészítés ügyben levélben segítséget nyújtunk. Címünk: DOZSO, Pécs, Felső- vámház u. 72. Március 15. az iskolákban Ingyenes tanácsadás Jogi tanácsadó A gyermekek után jelenleg olvasónk férje részesül családi pótlékban. B. Gy.-né kérdése: a munkanélküli feleség is kaphat-e családi pótlékot, s ha igen hol kell kérni? A családi pótlék állampol­gári jogon jár s nem munkavi­szony alapján. Az 1990. évi XXV. törvény 1. §-a értelmé­ben családi pótlékra - a nem­zetközi szerződésekben foglalt eltérésekkel - a Magyar Köz­társaság területén tartózkodó az a a. / magyar állampolgár, b. / állandó tartózkodásra jo­gosító személyi igazolvánnyal rendelkező nem magyar ál­lampolgár jogosult, aki ház­tartásában gyermeket nevel. Ugyanazon gyermek után a családi pótlék egyidejűleg csak egy jogosultat illet meg. Abban az esetben, ha a gyermek, együttélő szülők ház­tartásában van a családi pótlé­kot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igé­nyelheti, mégpedig nyilatkoza­tuk szerint gyermekenként. A családi pótlékra való igényt olvasónk szóban vagy írásban egyaránt előteijeszt- heti, mégpedig az állandó la­kóhelye szerint illetékes Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ságnál. Igénye előterjesztése­kor a fentebb említett EGYÜTTES NYILATKO­ZATOT is csatolni kell. (Baranya megyében a Pécsi Társadalombiztosítási Igazga­tóságnál, 7645 Pécs, Szalai A. u. 3.) Arról is tájékoztatjuk, hogy családi pótlék az után a gyer­mek után jár, aki a. / tizenhat évesnél fiata­labb, b. / tizenhat évesnél idősebb, de húsz évesnél fiatalabb és alap- vagy középfokú oktatási intézmény nappali, illetőleg a dolgozók általános vagy kö­zépiskolájának ifjúsági, fiatal­korú tagozatán tanul, c. / tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos. * Nagy Tamás olvasónk kér­dezi, hogy a kiegészítő' hadi­gondozotti pénzellátás kire terjed ki és külön kell-e kérni? A 6/1992./1.16/ Korm. sz. rendelet 1 §-ának előírása sze­rint a rendelet hatálya a hatály­balépésekor a munkaképes­ségcsökkenés mértéke szerint legalább hatvanöt százalékos hadirokkant, továbbá a hadi­özvegyként nyilvántartott ha­digondozottra terjed ki. A fentebb írt körben a hadi­gondozotti nyilvántartásban nem szereplő személyre is ki­terjed, ha a hadigondozásra való jogosultság feltételeinek egyébként megfelel. E feltételek vizsgálatánál az érintett jövedelmi viszonyai­val, valamint az igényérvénye­sítési határidőkkel kapcsolatos kizáró okok nem vehetők fi­gyelembe. A rendelet a kihirdetése nap­ján lép hatályba, de rendelke­zéseit 1992. január 1 napjától kezdve kell alkalmazni. A pénzellátást a rendelet ha­tálybalépésekor hadigondo­zottként nyilvántartott igény- jogosultaknak hivatalból, az egyéb jogosultaknak kére­lemre folyósítják. A rendelet nem érinti a ha­digondozottakat megillető egyéb ellátásokat és kedvez­ményeket. * Sas /. kérdezi, hogy mik a hagyatéki tartozások? Polgári Törvénykönyvünk szerint hagyatéki tartozások: a. / az örökhagyó illő elte­mettetésének költségei; b. / a hagyaték megszerzésé­vel, biztosításával és kezelésé­vel járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), vala­mint a hagyatéki eljárás költ­ségei; c. / az örökhagyó tartozásai; d. / a kötelesrészen alapuló kötelezettségek; e. / a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötele­zettségek. Az örökös a hagyatéki tarto­zásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hi­telezőknek. * Kiss B. és H. G. kérdezi, hogy a lakást a bérbeadó mi­ként köteles átadni a bérlő­nek? A bérbeadó a lakást a kom­fortfokozatának megfelelő la­kásberendezésekkel együtt a lakásbérleti szerződésben meg­jelölt időpontban, rendeltetés- szerű használatra alkalmas ál­lapotban leltár szerint köteles a bérlőnek átadni. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszün­tetéséről - ha jogszabály vagy a felek megállapodása másként nem rendelkezik - a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezett­ségét nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát helyette - a jogszabályban meghatározot­tak szerint - elvégezheti és költségeinek megtérítésére - az előírások szerint - tarthat igényt. Azt is elmondjuk, hogy a la­kás átadásakor leltárt kell fel­venni; abban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberende­zések tényleges állapotát, va­lamint, a bérlő esetleges észre­vételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elis­merni. A jogszabályi előírások sze­rint a lakás rendeltetésszerű használatra általában akkor al­kalmas, ha a komfortfokozatá­nak megfelelő lakásberendezé­sek és az épület központi be­rendezéseinek a lakásban lévő részei üzemképes állapotban vannak. A lakás akkor is alkalmas a rendeltetésszerű használatra, ha egyes lakásberendezéseket a. / a bérlővel kötött külön szerződés alapján szolgáltató vállalat (gázmű, elektromos művek stb.) biztosítja; b. / a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bér­beadó költségére a bérlő szerzi be; c. / a bérbeadó azért nem szolgáltat, mert erre a bérlő a lakásbérleti szerződés alapján nem tart igényt. S. A.

Next

/
Thumbnails
Contents