Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-24 / 83. szám

8 üj Dunántúli napló 1992. március 24., kedd Kistermelők Gyümölcstermesztés — korszerűen A metszés hatása a hajtásnövekedésre, a gyümölcs mennyiségére és méretére Általában a metszéskisérle- tek és a gyakorlat is azt igazolta, hogy a metszés hatására a hajtá­sok erőteljesebben növekednek, azonban a rendszeres metszés mégis csak látszólag ilyen ha­tású az egész fára nézve, ugyanis a fa össznövekedését a metszés gátolja. Ennek az a magyarázata, hogy a metszést követő erőteljesebb növekedés nem egyenlíti ki azt a vesztesé­get, amit a fától elvettünk a rendszeres metszéssel. A visszametszett vesszők esetében azt mondhatjuk, hogy a metszés erősségével egyenes arányú hajtásnövekedést pro­dukálunk, vagyis: minél erő­sebb a visszametszés, annál na­gyobb a hajtásnövekedés, ami függ a fák korától is: minél fia­talabb a fa, annál nagyobb a metszés által kiváltót hajtásnö­vekedés. A metszés befolyásolja a termés mennyiségét is: általá­ban a metszés hatására a termés mennyisége csökken, de teljes termőkorban ezt a mennyiségi csökkenést súlyban pótolni ké­pes az egyes gyümölcsök mé­rete. Azt kell mondanom az el­lentmondások ellenére is, hogy gyümölcsfáinkat rendszeresen metszésbe kell részesíteni, de- meg kell találni azt a középutat, ami biztosítja az új növekményt (ezzel a következő évek termé­sét) és annak helyes arányát a méretes és gazdaságos termés- mennyiséggel. Ezt az arányt igyekszem áb­ránkkal bemutatni, ahol az 1. oszlop a még fiatal fát, a 2. osz­lop a teljes termőkorú fát, a 3. oszlop a már idősebb korú fát ábrázolja, a szaggatott ferde vonal a metszés erősségét mu­tatja, az A, B, C, D sorok pedig a metszés hatására kialakult haj­tásnövekedést, a termés darab­számát és méretét - tehát a met­szés hatását mutatja be. A kü­lönböző korú fák helyes met­szési arányát - a hajtásnöveke­dés és a termés optimumát - a satírozott rész ábrázolja. Buzássy Lajos Érdekességek külföldről A burgonya gazdag beltar- talmú értékeiről sokat hallani, újabban ezek összetételében várhatók eddig elképzelhetet­lennek tartott változások. így például lehetőséget látnak ab­ban, hogy keményítő helyett a gumókban cukor és glükóz ke­letkezne. A fehérjeösszetételt is gyökeresen meg lehet változ­tatni, így lehetőség nyílik bur­gonyából bizonyos enzimek - technikai és gyógyszeripari cé­lokra való - termelésére. Angliában az egyik elektro­nikus berendezéseket gyártó cég olyan készüléket állított elő, amellyel a nyulakat a vé­dendő növényállománytól távol lehet tartani. A készülék elem­mel működik, 64-féle ultraszo­nikus riasztó hangkibocsátásra képes, véletlenszerű eloszlás­ban; így a nyulakat mindig vá­ratlanul érik a riasztó hatások. Egyetlen készülék kihelyezésé­vel 200 méteres körzetben lehet a hívatlan látogatókat biztonsá­gosan távol tartani. Kistermelők rovatunk­kal legközelebb április 7-én jelentkezünk. Vetőmagok széles skáláját kí­nálja a pécsi Agroker Aruház Fűnyíróvásár amíg a készlet tart! Gutbrod Turbó HE fűnyíró 1300 W elektromos, gyűjtős 27.100- Golf fűnyíró 1300 W elektromos, gyűjtős 35.600 Golf 132 HE fűnyíró 750 W elektromos, gyűjtős 46.-200 Golf fűnyíró 3.5 LE benzines, gyűjtős 34.300 Golf fűnyíró 3.5 LE benzines, sima 32.300 valamint több más típus is az Agroker Áruház Agrocenter Bt. Pécs, Tel.: 11-682 Nyitva: munkanapokon 8-17 óráig, szombaton: 8-12 óráig 23.700 Ft 22.300 Ft 14.200 Ft 29.900 Ft 28.200 Ft Közraktár u. 7/a. (2028) m AGROKER Növényvédelmi tanácsodé Védekezzünk a talajlakó kártevők ellen Mikor mit vessünk? Bizonyára sokak érdeklődé­sét felketeltette, hogy a magyar tv 2-es csatornáján, a vasárnap reggeli Napraforgó adásaiban a kiskerttulajdonosoknak vetési tanácsokat adnak. Sajnos oly gyorsan mutatják be az alkal­mazott táblázatot, hogy azt bi­zony igen nehéz megjegyezni. A vetési tanácsokat négy ka­tegóriába sorolják: 1. Gyö­kér-napok. A gyökér-növé­nyeknél a termés a gyökér zó­nában várható, mint például a retek, répafélék, zeller, cékla, hagyma, burgonya. 2. Le­vél-napok. Ezeknél a növények­nél a termést a levélzettől vár­hatjuk. így a káposztaféléktől, a salátától és a spenóttól. 3. V7- rág-napokon olyan növényeket érdemes vetni, melyeket a vi­rágjukért termesztünk. 4. Végül a termés-növényeknek kedvez a termés-nap. A március 23-31-dike közötti vetési napok: 23: levél, 13 órától 24: levél 25: levél 11 óráig, 12-től termés 26: termés 5 órától 27: termés 7 órától 28: gyökér 6 óráig, 16-ig vi­rág, 17-től gyökér. 29: gyökér. 30: gyökér 8 óráig, 9-től vi­rág. 31: virág. A szántóföldi és zöldségnö­vényeknél egyaránt visszatérő gondot jelentenek a talajlakó kártevők. Jellemzőjük, hogy életük túlnyomó részét a talaj­ban töltik. A kártevők rejtett életmódja miatt a koratavaszi időszakban jelenlétük kevésbé feltűnő. Kártételüket a hiányos kelés, a lankadó, száradó nö­vényzet jelzi. A talajlakó kárte­vők közül a legismertebbek a drótférgek, cserebogárpajorok, mocskospajor, lótetű vagy lótü­csök. Ezeken kívül még számos légy faj (hagyma-, káposzta-, sárgarépalégy, aknázólegyek stb.) és egyéb rovarkártevő (pl. gyökértetvek) tartózkodási, ká- rosítási kiinduló helye. A fenti kártevők ellen ered­ményesen csak ősszel, vagy ta­vasszal a vetés, ültetés előtt vé­dekezhetünk. A talajlakó kárte­vők rágásain, berágásain megte­lepedő talajlakó gombák a nö­vények teljes pusztulását okozza (például gyökérzöldsé­gek, hagyma), mely következ­tében a későbbiekben egyéb termesztési és növényvédelmi problémák adódnak. Ha talaj­fertőtlenítést végzünk, akkor sem szabad megfeledkezni a ve­tésforgóról, a vetésváltásról. A talajfertőtlenítést végezhet­jük teljes területen, vagy széles­soros kultúrákban (például dinnye) sorkezelés formájában is. A sorkezelésnél lényegesen kevesebb talajfertőtlenítő szerre van szükségünk, mivel az ösz- szes területből csak a sor 20-30 cm-es sávját, illetve egyes talaj­fertőtlenítő szereknél csak a sort kezeljük. A talajfertőtlenítést a talajmunkák után, vetés vagy ültetés előtt végezzük. A teljes felületre kijuttatott talajfertőtle­nítő granulátumot 3-5 cm mély­ségbe a talajba kell dolgozni. A vetéssel egyidőben történő kijuttatásnál a növényvédőszer granulátum a mag mélységbe kerül, így külön bedolgozást nem igényel. A frissen trágyá­zott területeken nagy számban fordul elő a lótetü vagy lótü­csök. Ez ellen csak a lótetű-írtó szerek használhatók eredmé­nyesen. (BUVATOX 5 G, GA- LITTON 5 G, LÓTETŰÍRTÓ AR VALIN). Trágyázás után mindenképpen javasolható ezeknek a kijuttatása. A táblá­zatban nemszerepel a BASA­MID G és a DAZOMET 90 G, mert ezen az általános talajfer- tőtlenítő szerek kijuttatása és vetés, vagy ültetés ideje között hosszabb időszaknak kell eltelni (25-40 nap). Ezek használatát tavasszal nem javaslom. Czigány Csaba Növ. védőszer neve Forg. 1 Növény Kártevők Kijuttatás Dózis BASUDIN 5G DIAZIN0N 5G DRAWIZON 5G Sz. Sz. Sz. zöldségfélék sárgarépalégy reteklégy hagymalégy drótférgek cserebogárpajor mocskospajor vetéssel ültetéssel egyidőben sorkezelés 1,5-2 dkg/10fm kukorica burgonya egyéb szán­tóföldi kul­túrák gyógynövény cserebogárpajor drótférgek vetéssel, ültetéssel egyidőben sorkezelés 3,5 dkg/fm BUVATOX 5G GALATION 5G LdTETŰ ARVALIN Sz. Sz. Sz. zöldségy dísznövény lótücsök teljes felü­let kezelés 3-4 dkg/m^ fűszerpaprika kukorica mocskospajor kukoricamoly sorkezelés 1,5-3 dkg/10fm COUNTER 5G F. káposzta sárgarépa uborka paprika dohány burgonya csemegekuko­rica dísznövény gyümölcs és díszfaiskolák, ültetvények talajlakó kártevők ellen vetés, ültetés, telepítés előtt,ill. fiatal tele­pítések sor- kezelésére Felületkezelés: 2-2,5- dgk/rn sorkezelés: 1-1,5 dkg/fm OURSBAN 5G F. kukorica cukorrépa napraforgó burgonya dohány talajlakó kártevők ellen teljes felü­letkezelés sorkezelés 2,0-2,5 dkg/m2' 1 dkg/10 fm szőlő és gyümölcsfa­iskolák talajlakó kártevők telepítés előtt 2,0-3,5 dkg/m^ VYDATE 10G F. hajtatott zöldség, dísznövény fonalférgek és egyéb talajlakó kártevők ültetés, telepítés előtt Felületkezelés: 3 dkg/m^ sorkezelés: 1,5 dkg/10 fm vöröshagyma fokhagyma sárgarépa petrezselyem fonalférgek hagymalégy sárgarépalégy és egyéb ta­lajlakók Rövidítések: Sz. szabadforgalmú növ.védöszer, F.feltételes forgalmú növ.szer. fm. folyóméter /sorkezelés/ Galambtenyésztők kézikönyve A galambtenyésztés azon tevé­kenységek közé tartozik, ame­lyek a világ legkülönbözőbb ré­szein élő embereket kötik össze, a szó közvetlen és közvetett ér­telmében. Hazai szakirodal­munkból ezidáig hiányzott az a könyv, amely a galambtenyész­tés, -tartás, -takarmányozás, -gondozás, -röptetés tudnivalói mellett páratlan mennyiségű faj­tát ismertet. A most megjelent könyv színes fotói segítik az el- igazodásta szín- és formagaz­dag galambok világában'.

Next

/
Thumbnails
Contents