Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-03 / 62. szám
10 aj Dunántúli napló 1992. március 3., kedd A szerkesztőség postájából Köszönöm! Két héttel ezelőtt Pécsett voltunk a fiammal vásárolni. Hazafelé a buszban kiesett a zsebéből a bérlettartója, benne a bérletek, személyi igazolvány, ellenőrző, diákigazolvány - egyszóval minden fontos papírja. Hetényben, mikor leszálltunk a buszról, észrevettük a hiányt, de már késő volt. A következő busszal elment a fiam Komlóra érdeklődni a forgalmi irodára, de ott nem adták le az elhagyott holmit. Vasárnap ért bennünket a meglepetés: egy ismeretlen férfi csengetett, kereste a kezében lévő igazolvány tulajdonosát, vagyis Dezső fiamat. Annyira meglepődtem, hogy alig tudtam megköszönni. Meg kellett volna kérdeznem, mivel tartozunk a fáradozásáért és becsületességéért. Nagyon sok utánjárástól kímélt meg bennünket, amiért köszönettel tartozunk. Ez talán egy apróság, de az emberek jóságában való hitemet adta visz- sza. Tiszti Istvánné Hosszúhetény, Tavasz u. 28. Nagyon bánt Férjem a közelmúltban hunyt el, és nagyon bánt, hogy a Mohácson, a város vezetői még csak a fekete zászlót sem tették ki a városházára. Pedig 36 éves munkaviszony után onnan ment nyugdíjba. Kétszer volt kiváló dolgozó, öt másik kitüntetést is kapott és természetesen törzsgárda tag volt. Majd húsz évig vezette a pénzügyi osztályt. Apja, nagyapja is városházi tisztviselők voltak, vezető beosztásban. Úgy látszik, aki elmegy nyugdíjba, mindenestől el van felejtve. Vagy már nem érnek rá ilyesmivel foglalkozni? A szívenütött özvegy: Éva Miklósné Fogadóóra vers- és novellaíróknak Hárs György Péter költő, szerkesztő minden kedden 14-től 16 óráig az Új Dunántúli Napló szerkesztőségében (Pécs, Rákóczi ut 34. 701. szoba) fogadja azokat, akik beküldött versük, novellájuk ügyében személyes találkozást kérnek. Ingyenes jogi tanácsadás Minden pénteken ingyenes jog tanácsadást tart Pécsett, dr. Berényi István nyugdíjas jogtanácsos, aki 12-14 óráig a DOZSO-ban jogi, könyvelési adóüggyintézési tanáccsal szolgál, majd e témában 15.30- 17.00 óráig hívható a 40-907-es telefonon, míg bélyeggyűjtési felvilásogítását a Nevelési Központban 14.30- 15.30-ig tartja. • • Üzenet „Pedagógus és egészség- ügyi dolgozó” jeligére üzenjük, hogy keressék fel jogi tanácsadónkat, amely legközelebb március 11-én délután 5-től 6 óráig lesz szerkesztőségünkben - Pécs, Rákóczi ut 34. Válasz a Küzdősportok Egyletének nyílt levelére Küzdősportok az oktatás-nevelés folyamatában A Belvárosi Általános Iskola az 1991-92-es tanév szeptemberétől (hat hónapja), bevezette egyik első osztályában a mindennapos testnevelést. Az oktatás során az osztály két részre tagozódik: az úszókra és a küzdősportok művelőire. Ez utóbbi csoport a háromórás általános testnevelés mellett heti két órában, jelenleg a cselgáncs sportág alapelemeivel ismerkedik Benkő Ferenc, fekete öves mester irányításával. Igyekszünk meggyőzni a szülőket és a gyermekeket, hogy már ebben a korban is képesek a bonyolult mozgások elsajátítására. Eközben fejlődik az ügyességük, a bátorságuk, a figyelmük. A jövőt illetően a karate, a birkózás, valamint lehetőség szerint a vívással ismerkednének meg tanulóink. Az ügy érdekében pályázatot adtunk be az Egészséges Életmód Alap Kuratóriumához, mely várhatóan anyagi segítséget nyújt. A szakértő edzők munkáját a mindenkori testnevelő tanár koordinálja az alsó tagozatos speciális osztályoknál. A tanulók a tizedik életév után a választott sportágukat, a Küzdősportok Egylet szakosztályaiban (szervezeteiben) fejleszthetik tovább. A gyerekek és az iskola érdekein túl, szeretnénk elősegíteni Pécs város oktatási intézményeiben a küzdősportok, önvédelmi sportok terjesztését. Koszorús Lászlóné, igazgató A képen látható roncs, „valamikor OS 146-367 frsz.-ú Citroen személygépkocsi” egy ideig a pécsi központi temető déli kapuja szomszédságában pihent - írja levelében Orgyán Andrea (Pécs, Viktória u. 5.). Ottléte alatt többen nézegették, csakhogy nagyon szem előtt volt. Egy napon azonban eltűnt. Új helyet találtak neki, a temetővel szemben lévő szántáson, Nagyárpád határában, ahol ügyes kezek darabjaira szedték. Vajon lesz, aki elszállíttatja az autóroncsot? Csak árat emelünk? A minap Pécs egyik hentesüzletében vásároltam. Kértem egy kiló száraz sertéscombot. A kiszolgáló nagymértű papírt tett a mérlegre, ami kereken egy dekát nyomott. Majd boszorkányos ügyességei kikanyarította a kért húsdarabot, s úgy hogy a szép fele legyen látható, lemérte, nagyon ügyesen becsomagolta. A számla 275 forintról szólt. Hazaérve, a húst főzésre előkészítettem, s legnagyobb megdöbbenésemre azt tapasztaltam, hogy rendkívül sok zsíros részt tartalmaz, ami számomra ehetetlen. Megtisztítottam a húst, majd lemértem a zsiradékot, amely 23 deka volt. Úgy éreztem kétszer csapott be a kereskedelem egy vásárlás kapcsán. Eladott egy papírdarabot 2,75 forintért, aminek a tényleges értéke nyilván sokkal kevesebb. Eladott egy kiló húst, amiből 76 deka volt fogyasztható, a veszteség itt 63.25 forint. Összesen tehát 66.00 forinttal károsítottak meg. Most már csak egy-két kérdésre szeretnék választ kapni: Van-e előírás arra, hogy hány százalék zsiradékot tartalmazhat a comb, karaj, stb. vagy például a darálthús, ami sokszor egészen fehér a zsiradéktól? A folyamatos áremelések mellett, mikor számíthat a fogyasztó arra, hogy a feldolgozó ipar és a kereskedelem, a minőséget is javítja? A fogyasztó mikor kap azt, amit kér s nem érzi magát becsapva?A statisztikából tudjuk, hogy a fizetőképes kereslet egyre csökken, még ez sem ébreszti rá az illetékeseket arra, hogy a minőség is jelenthet valamit a piacon? Szeretném az illetékeseket arra kérni, tegyék közzé a tőkehús minőséggel kapcsolatos előírásokat, hogy az állampolgár tisztában legyen azzal, mikor szólhat jogosan a kereskedelem tisztességtelen haszonszerzési törekvései ellen. Egy rászedett fogyasztó Történelmet írunk? Olvasom az Új DN-ben, hogy a Művelődési Minisztérium hiányosnak találja az új történelem tankönyveket, amely szerint a nebulók fejét kellene tömni. Bevallom, nem irigylem őket: a tanulókat, meg a történelem tanárokat sem! Tudom, a múlt évtizedekben sok mindent el kellett hallgatni, sok mindent félre kellett magyarázni, sőt sok mindent meg kellett volna magyarázni! Azt is tudom, sok volt a „fehér folt”, de ezek ma hál' Istennek eltűnőben vannak, vagy legalábbis reméljük. Nagyon szépek ezek a törekvések, mert történelme nélkül elvész a nemzet, s habár e kis nemzet csak egy évezredes történelemmel büszkélkedhet, azért nem kellene túlzásokba esni. Mire gondolok? Vajon a történelem tankönyvekbe bele kell-e kerülnie a legutolsó választások részletes ismertetésének, és vajon akármelyik párt (lehet az akár a kormányzó párt is) kisajátíthatja magának a „nemzeti eszményeket hangsúlyozottan valló liberális, demokrata és keresztény” eszméket? Vagy talán a „többiek” ezen eszmék ellenzői, esküdt ellenségei? És felteszem a kérdést: ha netalántán a következő választásokon másik párt jut hatalomra, akkor új történelem könyveket írunk, újabb választási adatokkal, magunkat igazolandó? Van egy javaslatom: maradjunk meg abban, hogy 1988-ban megezdődött egy folyamat, amiben sokan hiszünk, habár sokszor a pesszimizmus is megkörnyékez, és hagyjuk a jövő századok történészeire eldönteni, vajon most, ma helyesen cselekedtünk-e? Bandi András Más szemében a szálkát? Az Új Dunántúli Napló 54. számában Murányi László egyik szálkája - mondjuk ki nyiltan - a TULIPÁN boltoknak szólt. Kár, hogy a szerző nem mutatja a másik oldalt is. Ez esetben az Olvasó ugyanis megtudhatná, hogy az alapítvány által üzemeltetett boltok igazi célja nem az, hogy a minimálbéren fizetett eladó kaján mosollyal figyelje a fájós lábú nyugdíjast a sor végén. Sajnos, az üzletek non-profit jellege nem teszi lehetővé bőséges létszám foglalkoztatását, minthogy ez már az árszínvonal rovására menne. Hasonlóképpen behatárolja a húsbolt árumennyiségét a szűk kis vágóhídi kapacitás. Úgy gondoljuk, hogy a szűkös kapacitások és a mostoha körülmények ellenére sem szüntetjük meg ezen boltok működését. Még akkor sem, ha kitalált nyugdíjasok „szerkesztett” csevegésében ezen tevékenység lejáratására kísérlet történik. Nagyon jól tudjuk, hogy mindig vannak olyanok, akiknek semmi sem tetszik, ám őmiattuk nem adjuk fel. Továbbra is gondolunk a nyugdíjasokra, mert azt valljuk, hogy a szűkös és döcögős segítség is többszörösen hasznosabb bármilyen bőséges és gördülékeny ócsárolásnál. Beck József Odessa nem Ogyessza! Lapunk február 17-i számában Mészáros György aláírással cikket közöltünk arról, hogy Argentínában esetleg megnyitják az odamenekült német nácik adatait őrző dossziékat. A cikkben Ogyessza-dosszié néven említik a menekítési tervet. Olvasónk, P.T.-né történelemszakos tanár arra hívta fel figyelmünket, hogy a szövegből úgy tetszik, mintha az oroszországi Ogyessza városáról nevezték volna el a titkos tervet. De nem: a második világháború után született, a német nácik megmentésére készült akció az Organisation der Ehemaligen SS-Angehö- rigen elnevezés rövidítése, amit ODESSA-tervként is szoktak emlegetni. Ez azonban nem írható Ogyesszának. Jogi tanácsadó F.T kérdezi, hogy a felsőfokú oktatási intézményben végzett tanulmányoknál a nyári szünetet is figyelembe ve- szik-e. A 89/1990./V.1./ Mt. sz. rendelet 132 §-a szerint szolgálati időnek számít a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytaott tanulmányok ideje, legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges idő. Ä felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is. Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe. Takács I.-né és „Egyedül” jeligére kérdezik, hogy élettársi kapcsolat esetén milyen előírások, szabályok vannak a vagyon, a tulajdon szerzésére. A polgári Törvénykönyv szerint az életársak - házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együttélő nő és férfi - együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekintetni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni - a házastársak kivételével - a közös háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is. Balogh K. és H. N. azt kérdezi, hogy jelenleg mennyi a családi pótlék összege. Az 1992. évi III. törvény szerint a családi pótlék havi ösz- szege gyermekenként: egygyermekes családnak - 2370; egygyermekes egyedülállónak - 2820; kétgyermekes családnak - 2820; kétgyermekes egyedülállónak - 3250; három- és többgyermekes családnak - 3250; három- és több- gyermekes egyedülállónak - 3400 forint. Az ellátások 1992. január 1-től a fenti összegben járnak. L. T. pécsi olvasónk kérdezi, hogy mikor szüntethetik meg a munkanélküli járadékot. A jogszabályi előírások szerint meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli: a./ a munkaügyi központ által felajánlott megfelelő munkahelyet vagy képzési lehetőséget nem vállalja el, illetve a munkaviszony létrejötte neki felróható okból meghiúsul, b. / nyugdíj-jogosultságot szerez (ideértve a korengedményes nyugdíjat is), c. / kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha a munkaügyi központ által ajánlott munkahelyen jövedelme havonta nem éri el a mindenkori minimális bért, d. / olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori minimális bér ösz- szegét elérő rendszeres támogatásban részesül. Kovács K. pécsi és B. K. olvasónk érdeklődik a felmondási idő iránt. A felmondási idő tizenöt naptól hat hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a végzett munka jellegétől függően a kollektív szerződésben határozzák meg. A munkáltató és a dolgozó az előírtnál hosszabb, de hat hónapot meg nem haladó felmondási időben is megállapodhat. Abban az esetben, ha a kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása hosszabb időt nem állapít meg, a tizenöt napos felmondási idő a. / a dolgozó által munkaviszonyban töltött tíz év után négy, húsz év után öt, harminc év után hat hétre emelkedik. b. / a fentebb meghatározott időn túlmenően a vezető állású dolgozóknál négy héttel, a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló munkakörben dolgozóknál két héttel meghosszabbodik. S. Á.
