Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-23 / 82. szám

8 üj Dunántúli napló 1992. március 23., hétfő Exkluzív interjú a GM alelnökével „Csuda jó új gyárat indítani.. Marina V. N. Whitmant las­san három esztendeje ismerem. A rendkívül elegáns, középkorú asszonyt 1990-ben a GM detro­iti székházában láttam először, s most újra találkoztunk, ezúttal Budapesten, egy ebéden. Régi ismerősként üdvözölt. Neu­mann János lánya most a GM közgazdasági alelnöke, számos nagyvállalat igazgatótanácsá­nak tagja, a Fehér Ház tanács­adója, a bostoni Harvard Egye­tem tanácsának megbecsült tagja ... Sorolhatnánk a címeit, rangját, pedig:- Amikor annak idején belép­tem a GM-hez, azt mondtam magamnak, szeretnék csupán annyit érteni az autókhoz, mint egy tizenéves amerikai kölyök. Aztán mint sok mást, az élet en­gem is megtréfált egy kicsit. Beletanultam a világ „legférfia­sabb” szakmájába.- Ön az Astra premierjére érkezett, ez azt jelenti, netán a magyar gyár születése körül is bábáskodott?-Szívesen mondanám, hogy így van, de sajnos ebben a fej­lesztésben nem sok részem volt, bár sok mindent tudok. Hallot­tam, hogy 33 márkakereskedő­vel szerződést kötöttek, hogy az új gyár technológiai színvonala, környezetvédelmi szabványai révén talán Közép-Európa leg­korszerűbb üzeme lesz.Csuda jó dolog új gyárat indítani...- Ezúttal miért jött Magyar- országra?- A kíváncsiság miatt. Na­gyon örülök, hogy szülőhazájá­ban ennyire ápolják édesapám emlékét.Jártam például a róla elnevezett iskolában, a gyere­kek valamennyien tudják, ki volt ő, mivel foglalkozott. Ott­hon, Amerikában? Százból öt- venen talán azt sem tudják, mi köze van ennek a németesen csengő névnek ahhoz a munka­eszközhöz, amivel nap mint nap dolgoznak.- Ön egy multinacionális világcég közgazdasági vezető­je. Éjszakánként nyugodtan al­szik?- Arra gondol, vannak-e szakmai gondjaim?-Pontosan. Az autógyártás Amerikában is válságban van ...- Olyan nagy baj azért nincs. A GM legújabb típusával, a Sa­tummá, olyan fegyvertényre készül, amire az elmúlt évtize­dekben nem volt példa: szeret­nénk betömi a japán autópiacra is. Ami pedig az ágazat általá­nos helyzetét illeti, nos, a nyárra ígérik a jelenlegi nyomott gaz­dasági helyzet végét. A fellen­dülés, a minőségjavulás, a költ­ségracionalizálás meg fogja hozni az eredményét.-A GM mit vár a kelet-euró­pai piacoktól?-Azzal Detroitban is tisztá­ban vagyunk, hogy ebben a tér­ségben az emberek nem feltét­lenül a drága amerikai kocsikra van pénzük, igényük, de a cég stratégiai elképzelései mesz- szebbre tekintenek, mint a szo­rosan vett holnap, vagy holnap­után. Németország keleti fe­lében az Opel vezeti az eladási statisztikákat, Lengyelország­ban és Magyarországon gyártó- kapacitásokat létesítünk. Cseh­ország és Szlovákia úgy tetszik, a VW érdekkörébe kerül. A volt Szovjetunióban fenntartjuk ugyan az alkatrészgyártást, hi­szen ez kereken egymilliárdos vállalkozás, de bővíteni csak akkor szándékozunk, ha a poli­tikai helyzet stabilizálódott-Hogyan látja, érdekli az amerikai tőkét a magyar piac?- Azt gondolom, igen. Azzal, hogy lekerült az ország a CO- COM-listáról, várhatóan megje­lennek olyan neves cégek a po­rondon, mint az űrtechnológiá­ban is élenjáró Hughes, vagy az elektronikára szakosodó Deloo. De, hogy a befektetők ne fordít­sanak hátat, fejleszteni kellene az infrastruktúrát, olajozottabbá tenni a privatizáció menetét, mert nálunk ahhoz vagyunk szokva.- Ha újrakezdené az életét, megint az autóipart választaná?- Egész eddigi életem volta­képpen pályatévesztés - fejezte be a beszélgetést Marina V. N. Whitman. - Eredetileg újság­írónak készültem, szerkesztet­tem a középiskolám, az egye­tem lapját, a GM mégsem az üzemi újságot bízta rám .. . Horváth Gábor Lehet-e mosószalon a bank? A napokban külföldi hírfor­rások arról számoltak be, hogy latin-amerikai kábítószer-ke­reskedők nagy összeget helyez­tek el egy budapesti banknál, s ennek a magyar rendőrség a nyomára bukkant. A rendőrség szóvivője már cáfolta a hírt arra hivatkozva, hogy egyébként sincs lehetőségük a bankoknál elhelyezett pénzek eredetének kiderítésére. A banktörvény erre csak súlyos bűncselekmény alapos gyanúja esetén biztosítja a feltételeket. Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség titkára el- mondtamem elsősorban rendőr­ségi módszerekkel akarják megakadályozni, hogy a ma­gyar bankrendszer ilyen ügyle­tekbe keveredjen. Sokkal inkább azon vannak, hogy elősegítsék a bankok önálló felkészülését. Fokozato­san átveszik a közös piaci or­szágokban alkalmazott módsze­reket. A pénzintézeti törvény kidol­gozásakor is figyelembe vették a közös piaci szabályozást. A közösség szakértői részt vesz­nek a magyar bankalkalmazot­tak speciális kiképzésében is. Ennek az a célja, hogy kiszűrjék a gyanús pénzeket. Magyarországon a lakosság esetében,' ha ajándékba kapott konvertibilis valutát helyeznek el a kereskedelmi bankoknál, nem vizsgálják a pénz eredetét. Ám a bankátutalásoknál, igen nagy összegeknél más a hely­zet. A bankalkalmazottak általá­ban ilyenkor utána néznek, honnan érkezik a pénz, és az is gyanús lehet, ha nagyon ked­vező feltételekkel kívánják Ma­gyarországon a betéteket elhe­lyezni. Pulai Miklós hangsúlyozta: ennek ellenére előfordulhat, hogy tévednek a bankalkalma­zottak. Ennek valószínűsége azonban a nyugat-európai or­szágokban jelenleg nagyobb. Föderáció, konföderáció, esetleg hármas-szövetség / Eszak-ír tanulságok A jövőt az Európai Unió keretében képzelik el (MTI-Panoráma) - A brit-ellenes ír függetlenségi mozgalom fontos szellemi muníciót kapott a magyarok Habsburg-ellenes szabad­ságküzdelmétől. Arthur Grif­fith, aki 1919 és 1922 között független köztársaságunk első elnökhelyettese, majd haláláig államfője volt, ko­rábban könyvet is írt „Ma­gyarország újjászületése” címmel, s ennek óriási hatása volt az ír függetlenségi gon­dolat fejlődésére - e hálás szavakkal emlékezett a múltra Dublinban John Wil­son ír miniszterelnök-helyet­tes, amikor a napokban a magyar-ír kapcsolatokról kérdezte őt az MTI londoni tudósítója.- Most pedig Magyaror­szágnak lehet tanulságos, hogyan politizál az ír kor­mány az ír lakosság ama ré­szének ügyében, amely a tör­ténelem fordulatai közben egy másik országban maradt. Eszak-írországra gondolok, mely ma is Nagy-Britanniá- hoz tartozik - tette hozzá Pa­taki István dublini magyar nagykövet, számos, Íror­szágban járt magyar kor­mánypolitikus véleményét is idézve. Kérdés, milyen tanulságo­kat lehet ebből levonni? Képzeljük el, hogy erdélyi magyar terroristák aknavető­vel lövik a miniszterelnöki rezidenciát Bukarestben és pokolgépes merényletekkel bénítják meg a román fővá­ros közlekedését. Ez teljesen elképzelhetetlen, de valóság Londonban. Gondoljunk csak néhányra az Észak-Iror- szág elszállításáért küzdő ír Köztársasági Hadsereg nevű terrorszervzet akciói közül. Vagy képzeljük el, hogy a jugoszláviai magyarok egy­mást lövik halomra, mert egyikük katolikus, a másik protestáns. Ez is elképzelhe­tetlen, de valóság Észak-ír- országban. Az is kizárható, hogy egy napon netán a szlo­vák, vagy az ukrán kormány próbálna békét teremteni az ottani magyar pártok között, amelyek közül egyesek Ma­gyarországgal akarják egye­síteni területüket, mások pe­dig foggal-körömmel ra­gaszkodnak az idegen ura­lomhoz. Ez is valóság Eszak-írországban. De vannak még különö­sebb, kelet-európai ésszel szinte felfoghatatlan különb­ségek is. A Nagy-Britanniá- tól 1919-ben függetlenné vált ír Köztársaság kormá­nya azóta is nyíltan és hivata­losan fenntartja a jogot, hogy az ír sziget politikai egyesíté­sére törekedjék. Ám ettől a brit kormány nem sértődik meg, sőt. Írország és Nagy-Britannia 1985-ben egyezményt kötött, amely kimondja: ha Észak-írország lakossága a Déllel való egye­sülés mellett döntene, akkor ehhez a brit és az ír parla­ment szabaddá teszi az útat. A Nagy-Britanniában jelen­leg kormányzó konzervatív párt ezt elegendőnek tartja, az ellenzéki Munkáspárt azonban ráadásul olyan kor­mánypolitikát is szorgalmaz, amely meggyőzné a brit fennhatósághoz ragaszkodó észak-ír protestánsokat, hogy Londontól némileg, vagy akár teljesen függetlenül is van jövőjük. Mindez persze nem az ég­ből pottyant. Az ír kormány kitagadta kegyeiből az egye­sítésért erőszakkal küzdő észak-ír pártokat és szerveze­teket, másfelől a nyolcvanas években az amerikai ír lobby útján jelentős külső nyomást is mozgósított a brit kor­mányra. Az 1985-os brit-ír megál­lapodás lehetővé teszi azt is, hogy az ír kormány, habár a külső képviselet joga nélkül, de beavatkozzék az észak-ír ügyekbe, ha ott a jogok, vagy akárcsak az egyenlő esélyek megsértését tapasztalja a brit hatóság, vagy a protestáns többség részéről. Nagy-Bri- tannia észak-ír polgárai be­panaszolhatják a brit hatósá­gokat Dublinban, és az ír kormány a rendszeres brit-ír kormányközi konferencia fó­rumán védelmezi érdekeiket.- Habár a világsajtót csak az erőszak érdekli, azért mi tudjuk, hogy az egyezmény óta eltelt időben, kormá­nyunk fellépései nyomán, je­lentősen javult az észak-ír katolikusok biztonsági, fog­lalkoztatási, szociális, kultu­rális, emberi jogi helyzete a mindennapokban - mondták a héten Dublinban az MTI-nek magas rangú ír kül- ügyminisztériumi tisztségvi­selők. - Ehhez persze az is hozzájárult, hogy az ír és a brit kormány jelentős ameri­kai, kanadai ausztrál és kö­zös piaci segélyeket szerzett és szerez az északi gazda­sági, szociális helyzet javítá­sára - tették hozzá. Hová vezet mindez?- Nem tudjuk. A jövő sok­féle lehet. Tárgyalások és tárgyalások, majd az önkor­mányzat visszaállítása Észak-írországban, erős kap­csolatok az ír Köztársaság és az északi országrész között, föderáció, konföderáció, esetleg - ki tudja? - hár­masszövetségben Nagy-Bri- tanniával. Csupa olyan lehe­tőség, amely így vagy úgy feloldja, megszünteti az ír- észak-ír, sőt, az ír-brit határt. A segélyek szempontjából az EK hovatovább egységnek kezeli Írországot és Eszak- írországot. Ez a lényeg: a jö­vőt az Európai Unió kereté­ben képzeljük el, mert a kö­zös piaci együttműködés a problémamegoldás teljesen új, átfogó módszerét kínálja - mondták az ír külügymi­nisztériumban. Kelet-Európa nemzetiségi, etnikai problémái sok vonat­kozásban szerencsére nem hasonlítanak az észak-ír vál­ságra, Európa elfeledett pol­gárháborújára. De attól még a megoldási lehetőségek ha­sonlíthatnának. Mészáros György „ Amibe a gyerek belevág, azt végigcsinálja ” Palotás János édesanyjánál Második házasságában él, férje Héjj Imre, egy nagyválla­lat nyugdíjas vezérigazgatója. Ő maga még aktív, ahogy mondja: „szabadúszó” könyv- vizsgáló. Derűs, kiegyensúlyo­zott egyéniség, szívesen beszél önmagáról, de méginkább a „gyerkőcökről", a családi fé­szekből már kiszállt Ildikóról és Jánosról. A körfolyosós jószef- városi régi bérházban levő la­kás ugyanolyan, mint a háziasz- szony: nyugalmat, jó hangulatot áraszt. Az újságíró érkezésekor kikapcsolja a tévét - vége a par­lamenti egyenes adásnak. Kicsit csalódott: hiába leste a képer­nyőt, nem látta, hova is ültették az MDF-frakció padsoraiból a fiát. Pedig szinte szuggerálta az operatőrt, hogy mutassa a fiát. Szembeötlő a hasonlóság a lánya és fia között; ha akarnák, se tudnák letagadni egymást. De persze nem is akarják, rop­pant erős a családi kötelék. A „gyerek”, bármilyen zsúfolt is a napja, mindig talál időt, hogy elmondja, merre járt, mit vég­zett - kölcsönösen „napraké­szek” egymásból...- János 8, Ildikó 10 éves volt, amikor elváltunk - veszekedés, hangos szó nélkül. Nem tudom, hogy a gyerekek hogyan élték meg, valahogy erről soha nem beszéltünk. Második férjem mindkettőjüket sajátjaként ne­velte - de harmonikus, jó a kap­csolatuk édesapjukkal is.- Palotás Jánost másfél évvel ezelőtt, a taxis-blokád napjai­ban ismerte meg az ország. A gyötrelmesen nehéz tárgyaláso­kon óriási volt a tét. A fiatal po­litikus midnvégig higgadtan, szívósan érvelt, vitatkozott, s nem csekély része volt a pozitív végkifejletben.- Ázt a hétvégét milliókkal együtt én is a tévé képernyője előtt töltöttem. De higgye el, pillanatig sem estem kétségbe, nem izgultam. Tudtam, hogy ir­tózatosan nehéz a helyzet, de nagyon bíztam Jánosban, hiszen ismerem a képességét, a logiká­ját... Minden megbeszélésre, tárgyalásra, értekezletre rendkí­vül alaposan készül, pont- ról-pontra átgondolja a partne­rek érveit, esetleges lépéseit és persze azt is, hogy azokra mivel válaszolhat. Amikor az egyez­ség megszületett, már csörgött is a telefon ...- Úgy tűnik, mindig jut idejük egymásra. Rendszeresek a kö­zös családi programok, a név­és születésnapokat, a kará­csonyt, de még a szilvesztert is együtt ünnepli a família. Az unokák (Zsuzsi 8 éves, Jánoska- sorrendben V. Palotás János- 11) a hétvégeket általában a nagyszülőkkel töltik.- János nyugodt, szelíd fiú volt világéletében. Soha nem verekedett, legfeljebb nővérével voltak néha nézeteltérései... Szívesen sportolt, leginkább kosarazott. Kedvelte a bioló­giát, sokáig orvos akart lenni. Nem erőltettük semmilyen pá­lyára - mi is meglepődtünk, amikor bejelentette, hogy a Közgazdaságtudományi Egye­temre jelentkezett. Első nekifu­tásra fölvették. Alighogy meg­védte diplomáját, vállalkozó lett. Ha jól emlékszem, az általa alapított Kandeláber gmk-t ha­tos sorszámmal jegyezték be Budapesten.- Mindig voltak meglepő hú­zásai. Amikor például megszü­letett a kislánya, gyes-re ment. . . Szinte egyedül építette föl a házukat, Zsuzsikával a há­tán ásta az árkot, hordta a téglát, keverte a maltert, bútorokat barkácsolt... Belekóstolt a ker­tészkedésbe is, csodaszép retket termelt. Ha valamibe belefo­gott, addig nem nyugodott, míg a lehető legjobban végig nem csinálta.-Már kisfiúként is okosan, jól tudott bánni a pénzzel. Meg­unt játékait eladta, nyaranta el­ment dolgozni, pincérkedni a Balatonra - s még középiskolás volt, amikor összespórolt pén­zéből autót vásárolt magának. Nevelőapjával "bevezettük, hogy a kosztpénzt - havonkénti vál­tásban - mindig a család más-más tagja kezelte, osztotta be. Ildikó hó végére rendszerint „pénzzavarba” került, János soha. Úgy vásárolt, állította össze a menüt - ha kellett, fő­zött is -, hogy sokadikén is fu­totta, amire kellett.- A csokornyakkendős, mindig elegáns 36 éves politi­kus a közvéleménykutatás ada­tai szerint már jó ideje az or­szág második legnépszerűbb közéleti embere. Pedig a ta­xis-blokád már régen volt. . .- Hihetetlen energiával dol­gozik, s mindent átgondoltan, körültekintően csinál. Mostaná­ban pár kilót fölszedett magára. Amikor érzékelte a súlyfelesle­get, nyomban fogyókúrába kez­dett, s egyhamar visszanyerte „versenysúlyát. A Szűz jegyé­ben született, s a horoszkóp sze­rint, március szerencsenapja a 9-e. Igaz-e? Ki tudja? Minden­esetre ezen a napon ült át a par­lamentben a független képvise­lők közé ... Szabó Margit

Next

/
Thumbnails
Contents