Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-23 / 82. szám
1992. március 23., hétfő üj Dunántúlt napló 3 Torontóból a Pollackba Francia-Kanadában, Que- becben negyedszázada a már nyugdíjas építész- és építéstechnológus szakemberek, vállalatvezetők „szövetkeztek” - elhatározták, nem hagyják tudásukat, felhalmozott tapasztalataikat elporladni az időben. fgy jött létre a torontói székhelyű CESO, azaz a Canadian Executive Service Organisation, amely egy igen fejlett építészeti kultúra szellemi apportját vállalta magára. A CESO egyik képviselője, Claude St. Pierre úr néhány hete Pécsett, a Pollack Mihály Építészeti Szakközépiskolában tart előadásokat. Az eredeti szakmáját tekintve elektromérnök szakember most az építés szervezésével, technológiájával és oktatásával kapcsolatos tapasztalatait adja át az iskola tanárainak.- A vállakózásnak 34 alkalmazottja van, szervezésükben ma már 3600-an járjuk a világot Kínától Afrikáig, s újabban Kelet-Európát is. - mondja Pierre Claude, aki feleségével érkezett Pécsre.- Cégünk, mint magánkezdeményezésű, non-profit szervezet a fejlődő országokon szeretne segíteni - mondja. 1963 óta bejártam már egész Nyu- gat-Európát, de hazájukban először vagyok. Március 25-ig leszünk itt, majd Afrikába, talán Szenegálba utazunk.- Mi a benyomása, milyen színvonalon építkezünk, Nyu- gat-Európával összevetve?- A nyugat-európai technológia valamivel fejlettebb, de nem szabad túlzásokba esni. Itt is és ott is fejleszteni lehet és kell az előkészítés fázisát! A gyors változásokhoz nagyon sok pénz kellene! A politikai folyamatok természete sem olyan, ami egyik napról a másikra új alaphelyzetet teremt. Egyébként most van Pécsett egy idegen- forgalmi szakemberünk is, aki az utazási iroda munkáját segíti, egy kollégánk működik közre ajánlataival a Kömyei Állami Gazdaság átszervezésében is.- Milyen lehetőségeket látnak a budapesti Expóban?- Nem vagyok gazdasági szakember, de annyit mondhatok, a kanadai cégek a Sevillai Világkiállításon is nagy számban lesznek jelen!-A szakközépiskolának miben tudnak segíteni? Hogyan épül fel az Önök iskolarendszere?- Hogy miben segíthetünk, az igazgató úrnak kell tudnia! - mosolyodik el. A gond itt is a pénzhiány. Én úgy látom, Önöknél a tanítók munkájukkal küldetést teljesítenek. Az iskolarendszer pedig éppolyan mint Önöknél. .. A hat osztályos elemit ötéves középiskola követi, majd a 2-3 éves egyetemi előkészítő.-Nálunk azért nem egészen ilyen...- mosolyodik el ezúttal a kérdező.- Ami a Leőwey Klára Gimnáziumban franciát tanító feleségemnek is feltűnt, az a diákok fegyelmezettsége. Már az is szokatlan, hogy az órakezdetkor felállva köszöntik a tanárt. A fegyelem nálunk nagyobb probléma. ■ x Durucz István iskolaigazgatótól megtudtuk, a hazai „Az építés fejlődésért” Alapítvány tíz iskolát értesített, hogy Kanadából önkéntes szakértőt kaphatnak. „Vevőként” azonban csak három intézmény - a pécsiek mellett a székesfehérvári Út- és Vasútépítő és a bajai Türr István Vízügyi Szakközépiskola jelentkezett. B. R. Magyarok éltek Finnországban? Sütő László rendkívüli feladatra vállalkozott Sütő László a finnországi útra készül. Fotó: Proksza László Közép-Finnország egyik kis falujában Tyrvää-ben az 1600-as évek elején magyar családok éltek, ungresinek hívták őket. Ezt a felfedezést Anna-Liisa Manila Jyveskyle- ben élő tanárnő tette, aki több, mint tíz éve nekilátott a saját családfájának felkutatásához. A Tyrvää-röl 1540-ből származó térképvázlaton is látható az Un- gari család udvarháza. A pécsi Sütő László rendkívül érdekes feladatra vállalkozott, azt szeretné dokumentumokkal bizonyítani, hogy valóban éltek Finnországban magyarok.- Az elmúlt év nyarán egy hónapot Finnországban töltöttem, ahol Anna-Liisa Mattila elvitt a Tyrvää-ba és megmutatta az ősei udvarházát - mondja Sütő László. - Ez egy 200 éves épület, amit eredeti állapotában őriztek meg. Nem vezették be se a villanyt, se a vizet, egyedül telefont szereltettek fel. A melléképületeket is meghagyták a pajtát, a füstös szaunát, az istállót, a hús- és élelmiszertárolót. Kialakítottak egy kis múzeumot is, amelyben megtalálható minden, amit az őseik használtak. Egy hatalmas mappát is őriznek benne a családjukról, a dokumentumok között magyar telepesek neve is megtalálható. Őseik felkutatásában 1520-ig jutottak el. Az elmúlt év őszén Anna-Li- isa Mattila férjével együtt Magyarországon járt, és itt is folytatta kutatásait. A jyveskylei Finn-Magyar Baráti Társaság meghívására Sütő László pedig március 22-én Finnországba utazik. Szeretne találkozni Viljo Nissilá néprajzkutatóval, aki szerint a középkorban Németországon keresztül vándoroltak be magyar telepesek Finnországba - Tyrvää-ba, és a Lahti melletti Hollolaba. Felkeresi Vam- mala-t, Virtaa-t, Tyrvät, ahol az egyházközségek mikrofilmeken őrzik az 1500-as évektől kezdve a településeken élt emberek adatait. Nemcsak azt tudják, hogy ki lakott ott, hanem azt is, hogy honnan származott.- Él Finnországban egy erdélyi származású írónő ismerősöm, akit szintén megkérdeztem arról, élhettek-e ezen a vidéken magyarok - folytatja Sütő László. Véleménye szerint óvatosan kell bánni a finneknél a családnevekkel, mert az évszázadok során sokat változtak. Ezért, nem biztos, hogy akit un- gernek hívtak, az magyar is volt. A Finnországban élt magyarok felkutatása rendkívüli feladat. Én már hosszú ideje foglalkozom a két nép közötti kapcsolatok kutatásával, de ilyenről sehol nem olvastam, hogy magyarok Finnországban telepedtek le, és a középkorban ott éltek volna. Április elején érkezem vissza, és itthon dolgozom majd fel a kutatásaim eredményeit. Kíváncsian várom, hogy milyen újabb adatokra bukkanok. Sz. K. Tízezer év az első csillagig Üzenet a földönkívülieknek A tudósok valószínűsítik, hogy kell lennie valahol a miénkhez valamelyest is hasonló civilizációnak. Ánnak az esélye azonban, hogy az közel lehet hozzánk, számokkal alig kifejezhető: 1 a több tízmilliárdhoz. S akkor még nem is szóltunk az egymásra találás képtelen nehézségeiről. Az az üzenet, amelyet a fény hoz egy, akár „közelinek” is mondható csillagról, évtizedekkel, évszázadokkal korábbi állapotokat tükröz. A csillagos égen a világ- egyetem múltját látjuk, hiszen a legközelebbi csillagtól is 4,2 év alatt jut el hozzánk a fény. Az emberiség azonban ebben a tekintetben optimista és a legkisebb lehetőséget is megragadja. Az ameriakiak által indított Pioneer-10 űrszonda éppen 20 éve, 1972 márciusában startolt. Elsődleges szándékkal - és sikeresen - először végzett méréseket a Jupiter közelében, majd onnan a Naphoz képest hiperbola pályán a Nap bolygó- rendszeréből kifelé haladva a Taurus (Bika) csillagképre vette az irányt. A szonda oldalára egy plaketten jelképes ábrákkal rávésték az emberiség bemutatkozó üzenetét a földönkívülieknek. Ezen az ábrán a következő adatok szerepelnek világunkról: a hidrogén 21 centiméteres sugárzásának létrejötte, a Nap helye a pulzárokhoz képest, a szonda vázlatos rajza, mellette egy férfi és egy nő figurája, valamint a Naprendszer vázlata és a szonda indítási helye. A Pioneer 10-zel már évek óta nincs kapcsolat. Minden bizonnyal régen elhagyta a Nap bolygóövezetét és radioizotó- pos termoelektromos generátora is kimerült már. Sebessége alapján - amely a fénysebességnek legfeljebb 4 ezred része - 10 000 év múlva érheti el a legközelebbi csillagot. D I. Bármikor továbbfejleszthető Kereskedőház Sásdon Növekvő igények, bővülő választék A Sásdról eddig teljesen hiányzó magán üzletekkel, szolgáltatásokkal gyarapszik április végére a község. Szabó József képviselő testületi tag irányításával ugyanis 17 blokkból álló kerekedőház épül a Rákóczi úton. A helységekben a lakossági igényeknek megfelelően, zöldséges, divatáru, fehérnemű, reggeliző büfé, kegytárgy bolt, Ofotért kirendeltség, baromfi bolt, üveges, könyvesüzlet, írószer és fodrászat kapnak helyet. Az üzletház egyben munkahelyteremtő beruházás is, hiszen a leendő üzlettulajdonosok nagyrésze eddig munkanélküli volt. Az üzletházat igyekeznek úgy megépíteni, hogy bármikor könnyen lebontható vagy fejleszthető legyen. Az elképzelések szerint ugyanis Sásd szeretne egy, a most épülőnél nagyobb kereskedelmi tömböt kialakítani. A napokban kezdődött építkezésben a Legátus Forsz Építőipari Szolgáltató kft mellett maguk a vállalkozók is segítenek, a tetőszerkezetet és a belső burkolatot ők alakítják ki. Az üzletháznak köszönhetően jelentősen bővülő áruválaszték nemcsak a sásdiak igyényeit elégíti majd ki, hanem a vonzáskörzetben élőkét is. P. V. Kölcsey erkölcsei Beszélgetés Kulin Ferenccel Kulin Ferenc, az Országyű- lés kultúrális bizottságának elnöke, képviselő az MDF-aka- démia néven meghirdetett pécsi programsorozat első ven- | dégeként Kölcsey Ferenc munkásságáról tartott előadást múlt héten. (Az MDF-akadémia következő rendezvényére április tizedikén Katona Tamás külügyi államtitkárt várják.) A boldogság olyasmi, ami ? eszközként tekinthető csupán, és sohasem érhető el, mondta 5' egyebek mellett Kulin Ferenc Kölcsey erkölcsi hozzállását elemezve, majd az előadása utáni vitában szót ejtett a sajtóval összefüggő kérdésekről is, megemlítve, hogy véleménye szerint a televízónak továbbra is elsősorban közszolgálati eszközként kell működnie. A program után kértünk rövid inteijút Kulin Ferenctől.-Kezdjük a Mozgó Világgal. Akkoriban kapott egy megbízást, aztán ezt meg is vonták.- Kétszer bíztak meg. Először még 1975-ben, amikor a KISZ KB lapjaként szerepelt a Mozgó, és Veress Miklós helyettese lettem, aztán pedig 1981-ben egy magára maradt szerkesztőség kért fel, hogy vállaljam el a vezetését. Ezt a kérést az akkori kultúrpolitikai vezetés kénytelen volt magáévá tenni.- Azt kívánja érzékeltetni, hogy már kinevezésekor benne volt a pakliban a kirúgás lehetősége?- Igen, hiszen korábban eleve nem volt szokás, hogy valakit egyhangúlag megválaszt egy adott szerkesztőség és az főszerkesztővé válhat.- Három évig csináltam, aztán azt mondták, ennyi elég volt, ne fárasszuk egymást. Érdekes, hogy írásban csupán egy kétmondatos levelet kaptam, hogy nem vagyok főszerkesztő a továbbiakban, ez Aczél György határozata volt.- Térjünk vissza egy pillanatra előadásához. Kölcsey írta a magyar Himnusz szövegét. Úgy látom, nagyon kevés nemzetnek van olyan Himnusza, amelyben az adott nép teljes passzivitásra lenne ítélve, csupán egy külső erőben bízva azért, hogy neki is jobb legyen.-Nem hiszem, hogy erről lenne szó. Sokkal inkább arról, hogy volt történelmünknek egy felívelő szakasza, amikor éltünk azokkal az adottságokkal amiket Isten adott ennek a népnek. Aztán pedig megfordult a sorsunk és hibát hibára halmoztunk.- Vagyis Ön szerint a Himnusznak van mai tanulsága ?- Igen. Egyrészt meg kell tanulni felismerni a sors adta lehetőségeket, mert csak saját hibáink akadályozhatják meg, hogy ezekkel élhessünk. Másrész nagyon önkritikus és jövőt követelő vers a Himnusz.- De az első sor teljesen passzivitásra ítéltet.- Valóban az első sorban az jut kifejezésre, hogy egy külső erő a cselekvő, az áldó, a teremtő hatalom, ám aztán a „szánd meg Isten”-formula következik, tehát annyit mond Kölcsey a hatalomnak, hogy érezzen vele együtt, nem bízza már rá a sorsát. Az áldás kezdetben volt, utána jött a történelem, amelyben élt, élni tudott ez a nép.- És mai is létezünk, bár Himnuszunkban szerintem elsősorban az önsajnáltatás érvényesül- Szerintem nem. Ez a Himnusz így jó, ahogy van. — Milyen érdekes. Szerintem ön akkor volt népszerű, amikor „ellenzékiként” meg kellett, hogy váljon a Mozgó Világtól, most pedig jelentős kormány- párti képviselőként legfeljebb feledhető napi botrányokból és abból ismerhetik, hogy csatlakozott az MDF liberális platformjához. . - A Mozgó betiltásakor mindenki saját magát is siratta. A szerzők és a szerkesztők is. Akkoriban tényleg népszerűbb voltam márcsak az olvasótábor részvéte miatt is, ám akkor sem kerestem a népszerűséget, és manapság ez a kérdés nem foglalkoztat. A liberális rész pedig műhely és nem platform és a centrumhoz közeledést jelentheti. Műhelyként tevékenykedünk, az MDF is tagozódik, de nem szeretném, ha szervezeti- s leg elkülönülne a liberális vagy ! bármilyen irányzat a párton belül. A többit vonja le abból, f amit Kölcseyről mondta Bozsik László 16 Ez itt a CESO!
